Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-17 / 264. szám

A szegedi hulákok szabotálják a mezőgazdaság fejlesztéséi Ü. evi. 2\4. szám. Ara 60 fillér Szeged, 1948 November 17, Szert!? Csornoky ulóda! A hazaárulást minden társa­dalomban a legsúlyosabb bűn­nek tekintették és aszerint is bi­rállák el. Igaz, hogy a monar­chia és a 25 éves Horlhy-fasiz­nius idején az számított haza­járulónak, aki a dolgozó nép ja­vát, a minden jóban tobzódó uralkodőoszlály megfékezését akarta. Az igazi hazaárulók ek­kor éppen az ország vezetői és ezeknek hü talpnyalói voltak. A hazaárulás fogalma a felszaba­dulás után kristályosodott ki, amikor a munkásság a dolgozó parasztsággal szövetségben ke­rült uralomra, tehát valóban a nép vette kezébe a hatalmat. Ekkor tett Magyarország igazán haza a lakosság széfes rétegei számára s azóta joggal mond­ható hazaárulónak mindenki, aki a dolgozó nép érdekeinek ellene szegni, akt a reakcióaal csak a Cegkiscbb mértékben is szimpatizál. Mennyire túljutott ezen a »szimpátián« Csornokv Viktor, a dúsgazdag Bun-bankárnemze­dék sarja, ala valósággal dekán­kint mérve adagolta, árulta a dolgozók hazáját á fináncoli­garehia, a trösztvezérek, a tőzs­désok, a fegyvergyárosok szük klikkjének, az uj világháború előkészítőinek — jó, ropogós dollárért. Sulyosbiija ezt a tenvt. hogy ez a hazaáruló az ország akkori vezető államfér­fin jánnk, a volt köztársasági el­nöknek szűkebb értelemben veit rsaládi köréhez tartozott Hiába birkózóit meg a ma­gyar demokrácia báróin és fél éven át a nép legkülönbö­zőbb. de egy húron pendülő el­lenségeivel, hogy időrendben nézzük: a nácik és nyilasok itt­maradt hátvédjeivel, bujkáló SS-ekkel, kereliegán.vekkef, a Kisgazdapártba beépült reakci­óval, Nagy Ferenccel és Dátno­ki-Veress összeesküvőivel, Su­lyokékkal, Pfoifferékkel, a jobb. oldali szociáldemokratákkal és végül a klerikális reakcióval — ha azok soraiban, akikbe az or­s:ág népe bizalmát helgezte, áruló akadt. Áruló, aki •kiszol­gáltatja a minden állam féltett titkát képező diplomáciai ira­tokat az ellenséges külföldnek. Áruló, aki családi kapcsolatai révén szerzett politikai befolyá­sát arra használja fel, hogy mint az ellenség beépült ügynö­ke, bomlassza a magyar népi demokrácia belső rendjét. Ára­ló, aki mint a magyar köztár­saság diplomatája, idegen kém­szervezet megbízottja lett és mindent megtett a köztársaság­ellenes összeesküvők támogatá­sára és védelmére. Áruló, aki nemcsak hozzájárult a külföldi, demokráciaellenes rágalomhad­járat kifejlődéséhez, hanem ma­ga is a legképtelenebb, leghazu­gabb hireket terjesztette a ma­gyar nép államáról. Hogyan jutott el a 28 éves Csornokv az elképzelhető feg­súlyosabb, az egész nép, a kö­zösség, az emberiség érdekel el­len irányuló bűncselekményig 1 A tárgyaláson részletesen el­mondotta eddigi dicstelen pá­lyafutását. Apja törvényszéki biró volt, aki Werbőczy in­strukciói szerint, a dolgozó nép elten Ifélt világéletében, fia te­hát méltán magába szivlialta a triparlltum levegőjét. Nagy­bátyja Bun József bankár volt, a reakció ideológiáját tehát a nagybácsi ágán a reakció gya­korlata egészítette ki. Csornoky Budapesten járt gimnáziumot (persze egyházit) és egyetemet, majd Szegeden végzett tisztiis­kolát. Itt szolgált a katonaság­nál 1941-ig, azután csodálatos­képen többé nem liivták be Ügyvédi, bírói vizsgát tett, vé­gigdrukkolta a nyilas időket — persze a felszabadító hadsereg ellen — utána nyomban feltűnt mint hadbíró őrnagy, de ek­kor már a Kisgazdapárt akkori vezetője leányának csapta a szelet. A frigy előfeltétele a magasabb politikai pozíció volt, ezt is megkapta, azután imái csak egy gondja volt, hogy pénzt szerezzen. Doltárfigyletei, uUevélbamisitnsai, csempészke­dése ezt is meghozta számára — s miután már nyilván ugy érezte, hogy már mindent »ki­ámlt«, dolgavégezetten disszi­dálni akart. Fényes pályája azonban ép­pen akkor törölt derékba, ami­kor már ugv gondolta, a révbe ért. A disszidátás nem sikerült, uem sikerült többé kijátszania a dolgozók éberségét. Csornoky itt maradt és a magyar nép itélt fölötte S ennyi gaztett után könyörületesen enylie iíé­tet a halál. »Mindig szemben álltam a demokráciával, mindenkit segí­tettem, aki károsította a demo­krácián — vallotta ő maga a tárgyaláson. Sajnos, még igen sokan vallhatnák ezt ebben az országban jelenidöben, akik ma még szabadon fejlik kt romboló tevékenységüket. Vitatkozni le­hetne azon, ki ártott többet az országnak: Csornoky-e, vagy ^findszenty — és az Ítélet után nem vitás az, ki árt továbbra is. Ugv gondoljuk a mérleg — anélkül, hogy valamit is leta­gadnánk Csornoky szörnyű bű­néből — mégis az ő javára bil­lenne. A magyar dolgozó. nép tanult Csornokg és társainak esetéből és nem akarja, hogy a még közöttünk járkáló Csor­nokylc ujabb romlásba taszít­sák az országot. Ezt dokumen­tálja az a tengernyi levél, táv­irat, határözat, amelyben en­nek az országnak néjjf tiltako­zik Mindszcnfgék hazaáruló te­vékenysége ellen. Csornoky ügyében elhangzott az ítélet, — de a nép ellenségeit egyenlő mértékkel mérjük és hisszük, hogy a dolgozó millióknak ez a követelése sem marad foga­nat nétkül. (k. t) fiz unlfár!us epltáz yzgpféss fndemásu! vette az állammal felteit egyezményt A Magyar Unitárius Egyházi Kör legutóbbi közgyűlése jó­váhagyólag tudomásul vette a magyar köztársaság kormánya fás a Magyar Unitárius Egyházi Kör között létrejött egj-esf ményt az áUain és az egyház viszonyának rendezéséről. Egész Kína területéről menekülne! az angolszász állampolgárok Tovább szélesedik a francia sztrájfcmozgafom A kinai néphadsereg gyors egységei már 120 ki­lométerrel túlhaladták Szu­csaut, a kinai kormány székhelyének utolsíót védő­bástyáját. Észak- és Közép­Kina kőzött a néphadsereg elvágta az utakat és igy a kormánycsapatok szániára csak a tengeri közlekedés áll nyitva. Nanking helyze­te reménytelen a kormány számára. Nankingi jelenté­sek szerint a nacionalisták is elismerik, hogy súlyos vereséget szenvedtek. A nankingi angol kon­zulátus felszólította az angol állampolgárokat, minél clöbh hagyják el a kormánypárti Kína te­rületeit. Az amerikai nagykövetség Is hasonló felhívással fordult az amerikai állampolgárok­hoz. Me$hezdődBU Nanhtn# kiürítése Szucsau elestének hire pá­nikszerű izgalmat keltett a Kuoiliintang kom? Íny kö­rében. Szucsau az utolsó tá­maszpont a Nánlíing felé vezető uton. A Kuomintang­kormányt támogató gazdag kínaiak * tömegesen hagyják el a fővárost., Hir szerint a Kuomintang-kormánv át­teszi székhelyét Délkina egyik városába. Tömeges letartóztatások Csang-Kai-Sek kormánya szorult helyzetében tömeges letartóztatásokkal igyekszik tekintélyét helyreállítani. Főként újságírókat és bel­ügyminisztériumi tisztvise­lőket vettek őrizetbe. Csang-Kai-Sek Washing­tonba küldi Csang-Csun volt miniszterelnököt hogy a ki­nai-szovjet barátsági szerző­dés felmondása fejeben nagy arányú gazdasági és katonai segítséget kapjon. Iíinal de­mokratikus körök rámutat­lak arra, hogy ez a hatá­rozat a Kuomintang-rend­szer erkölcsi é$ politikai összeomlásának utolsó állo­mását jelenti Nyilvánvaló­an ezzel összefüggésben éU Bullitt amerikai nagykövet­nek, a hirhedt háborús buj­togatónak Sanghaiba érke­zése. A Kuomintang-Kina visz­szavonta azt a Csang-Kai­Sek személyes kívánságár* hozott határozatát, hogy felmondja a szovjet-kínai barátsági szerződést. Az amerikaiak fegyvert adnak de Gaalte kezébe Forresthal amerikai nemzet­védelmi miniszter utasította Clay tábornokot, a németor­szági amerikai megszálló öve­zet katonai kormányzóját, hogy fegyvert és hadianyagot bo­csásson de Gaulle tábornok ren­delkezésére. Hir szerint 10.080 puskát, ezer gépfegyvert, 10.000 pisztolyt, 00.000 ifeépszórót és ötmillió töltényt szállítanak a fasiszta tábornoknak. Ugyanekkor a marseillei sztrájkoló tengerészek katonai behívót kaptak, de annak nem tettek eleget. A francia kereske­delmi hajózás tisztjeinek szö­vetsége tiltakozásul a jogtalan behívások ellen november 19-re 2i órás általános sztrájkot ha­tározott el. A legtöbb francia klkötö­munkás a hp.táriílőnílkftlt sztrájk mellett döntött. A francia kormány felveti a bizalmi kérdési A francia nemzetgyűlés meg­nyitó ülése viharosnak Ígérke­zik. Hir szerint Queuille minisz­terelnök a napireudi vitában felveti a bizalmi kérdést'. Fran­cia politikai körükben általában nem nagy jövőt jósolnak a Queuille-kormánvnat. A kor­mányt támogató pártok közül %• MRP már nyíltan szárúit Queuille bukására' és a ház fel­oszlatás lehetőségire gondol. A bdnyAszsz.trájk változat­lan erővel folyik. Az októ­beri termelés az átlagos 4,200.000 tonna szén he­lyett csupán 108.000 tonna volt a hivatalos kimutatás szerint. A sztrájkmozgalom kiszélesedésével kell a kö­. zell napokban számolni. A tengerész- és a rakodó mun­kások sztrájkján Jtivül nagy * feszültség tiszt viselőkörökbea ix. Ellentétek a Ruhr­kérdésben Párizsba érkezett hírek sze­rint ismét komoly ellentétek voltak a franciák és az angol­szászok között Londonban a Ruhr-vidék kérdésének hétfőt tárgyalásán. A tárgyalófelek semmiféle egyetértést nem mu­tattak a szén- é3 az acéltermo* lés ellenőrzése ügyében, ezért ezt a kérdést megoldatlanul al­bizottsághoz utalták. Az újságíró feladata nemcsak an események leírása, hanem ezek irányítása is Üiésexik a NenraxaSközi Újságíró Szövaíség Végre­hajtó Bsorsága Kedden délben ünnepélyes keretek között megkezdte a nem­zetközi újságíró szövetség vég­rehajtó bizottsága ülésezését a parlament egyik termében. Az ünnepélyes megnyitáson 15 or­szág újságíró szövetségei képvi­seltettek n^gukat. Elsőnek Mi­kályfi Ernő, a MUOSz elnöke mondott' üdvözlő beszédet. Utá­na a magyar kormány nevében Boldizsár Iván külügyi állam­titkár üdvözölte a bizottság tag­jait. A mai időkben — mon­dotta — az újságíróknak nem­csak történelmi krónikásoknak keli lenniök, hanem politikusoknak Is, A magyar ftejfó 1uda1éban van ennok a nagy felelősségnek De tudatában vagyunk annak is, hogy ebben a felelősségben a világsajtónak nem minden része osztozik. A magyar nép a mai súlyos nemzetközi fe­szültségért nem csekély mérték­ben azt a sajtót teszi fele­lőssé, amelv a háború elkerül­hetetlenségének dogmáját viszi be a közvéleménybe. Aa üdvözlő beszédekre A. Ke­nyon válaszolt és nagy elismeréssel nyüntfco­aott a magyar újjáépítés ra­gyogó teljesítményeiről. Utána pedig Jiry Hronek, a nemzetközi újságíró szövetség főtitkára ismertette a végre­hajtó bizottság ülésének tárgy­sorozatát, amely a következő: 1. főtitkári beszámoló, 2. Kc­nyon eltjök beszámolója a genfi nemzetközi tájékozta tásügyi konferenciáról, 3. a háborús uszítás elleni küzdelem hatályo­sabbá tételére beterjesztett len­gyel javaslat, 4. a haladó új­ságírók üldözése elleni állásfog­lalás érdekében beterjesztett magyar javaslat, 5. Iíenyon el­nök javaslata az ujságirócsere rendszeresítéséről, 6. egyéb j»­taslatok. A délutáni ülésen Jiry Hro­nek tartotta főtitkári beszámo­lóját. A főtitkári beszámoló fe­letti vita során & magyar küldöttség nevében Horváth Mártoh, a Szabad Nép te­lelős szerkesztője szólalt feL A jelenlegi nemzetközi hely­zet — mondotta a többi kő­zött — bizonyos mértékben megnehezíti a Nemzetközi Újságíró Szövetség munká­ját, de ugvanakkor növeli a felelősségét és egyre na­gyobb feladatok elé átlitja. Miné! nagyobbak lesz­nek az ellentétek a vi­lágpolitikában, anná! fontosaid), hogy elveink­hez hiien teljesítsük fel­adatainkat. Ezután megemlítette, hogy (Folytatás a 3-ik oldaton.)

Next

/
Thumbnails
Contents