Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-03 / 252. szám

"V Szerda, 1948 november 3. delmagyarorszag BftGADOKKAL FEJLESZTJÜK A MUMK^Vs RSEföYEKET Hz utóbbi két hónapban ki™ bontakozó brigádmozgalomnak a célja, liogy a munkaversenyeket továbbfejlessze és ezzel az eddigieknél sokkai biztosabb alapokat teremtsen a szocializmus építésére az üzemeken belül A brigádmozgalom je'enlőségét ál'a'ábanvéve mindenütt felismerték és lei át-edesse! szervezik a brigádo;at országszerte, Szegeden is. Mivel a brigádmozgalom teljesen ujkelclü' nálunk, tapasztalatokat e téren nem gyűjthettünk, ezért mindjárt az (indulásnál számos hiba merült feL Sokkal több brigád alakul'általában véve az üzemekben, mint amennyi joggal viselhetné íi brigád nevet. A hibák kiküszöbölésére és a további hibák elkerülésére szükséges, hogy tisztázzunk néhánv kérdést a brigádok körül. Először is meg kell állapítani, hogy a brigádokat mi válasz'ja el az üzemekben már eddig működő különböző állandó vagv alkalmi munkacsoportoktól. Az eddigi üzemi munkacsoportok általában végzik ei a számukra kijelölt munkát, csak az üzem vagy üzemrész termelési előirányzatát teljesítik, üzemi, üzemrészt tervet hajtanak végre. A brigádok zárt munkaegységek, amelyek egészen kézzelfogható, konkrét célok megvalósítására vállalkoznak, a vállalt feladatokat pedig kőitek Iv muuknmódszc-rel oldják meg. E tömör meghatározásból fol.vik az. liogv a brigádnak célul kell kitűznie, hogy az üzem. üzemrész tervén belül ennyi és ennyi árut termel egv meghatározott időszakban, a nyersanyagból ennyit és etivnyit hasznát fel, a selejtet milyen százalékra csökkenti, a hulladékot milyen mértékre szállítja fe, mennyi üzemanyagot vesz igénybe, segédanyagból mennyit doigfiz fet vagy az eddigi munkaidő helyett menynyi idő alatt oldja meg feladatát. A másik döntő alapvonása 0 brigádoknak az, hogv a feladatot közösen vállalják és közösen hajtják1 vegret, a cél érdekéhen kollektív erőfeszítéssel és kölcsönös segítséggel dolgoznak. A brigádot ;on beliit érezhető legjobban az, hogv mS a különbség a kapitalista és szocialista munkaverseny között. A kapitalisták munkaversenyében nz erősebb elnyomja a gyengébbet, viszont a szocialista munkaversenvben a jók teljesítménye magával ragadja a leimaradottat és az egész csoport teljesi'ménye ezzel magasabb lesz. Czért helyiden, ha csupa jó munkásokat szervezünk brigádokba. A csupa kitűnő munkásokból álló brigád már oz indulásnál előrerugtat, nem állítható példaképül a többi, átIngmunkások elé. £ brigád vezetőjéül természetesen a szakmailag legjobb és politikailag foj'etiebb munkást kell megválasztani. Ennek a brigád iránvitásán kivül szakmailag és politikailag is tanitani keli brigád társait. mun kamődszereit, gyakorlatban bevált fogásait • közkinccsé* kell tennie elsősorban a brigádon belül. Fontos követelmény az is, hogy a brigádban élre kerülő munkások gyakorlatilag is segitsék gyengébb társaikat. Vigyázni kell a brigádoknál. hogy az egyéni jó tulajdonságok ne szürküljenek1 el a taunkánál A brigádmozgalom nem ellentéte az egyéni kezdeményezésnek és az egyéni versengésnek. A brigádon belül még egyéni díjazásnak is helye van. Oy ükséges, hogy a brigád kollektív é'elet éljen, brigádösszejöveteleket, brigádmegbcszéléseket tartsanak és munkájuk felvetőtő kérdéseit rendszeresen vitassák meg. Számos budapesti nagyüzemben már ezen is tut mentek és a brigádok tagjai magánéletükben is sürün érintkeznek, közös kirándulásokon vesznek részt, együttesen járnak el párfnapokra stb. Ez igen helyes. E kérdésnél vigyázni kell azonban arra, liogv a brigádok ne szakadjanak ki az üzem, üzemrész közösségéből, mert ezzel az egész brigádmozgalom leszükűL Különösen fennáll ez a veszély az if jusági brigádoknál A brigádok szervezésénél arra is ügyelni kell, hogv) a brigádok kedvéért ne bolygassuk meg az eddig, talán éveken keresztül kialakult és bevált munkabeosztásokat, munkacsoportokat. Ha a brigádokat ugy állítanák össze, hogy az üzem minden sarkából, keresztül-kasul vonnák össze a brigádok tagjait, akkor a termelés menete érezné ennek kárát. Erre figyelemmel kell lenni az ifjúsági brigádok megalakításánál is. Azért, liogy ifjúsága brigád legyen, nem engedhető meg, hogy az egyes, főleg széleső munkahelyekről összeszedjék az ifjúmunkásokat. Az ifjak természetesen alakítsanak brigádot. de csak ott, ahol egy csoportban dolgoznak. Elengedhetetlenül szükséges az is, liogv az ifjúmunkás brigádot élmunkás, tapasztalt idős szakmunkás vezesse. Megvon helyes, ha a brigádókat első orban az üzem fontos helycin alakítják meg. ott, alio! a brigádok döntően hozzá járulhatnak a termelés menetének megjavításához, például olyan helyeken, ahol a termelésnek szúk a keresztmetszete, vagy ahol az állagnál kisebb eredményeket érnek eL A már megalakult brigádok általában véve nevel választottak. Történelmi és politikai vezetők, nagyjaink nevét veszik fet Mind a brigád elnevezést, mind a nevet külön ki keli érdemelni. Helyle'en ezért az, ha név alatt kezdi meg munkáját a brigád. Nevet csak az üzem dolgozóinak, mühelyérlcke/.Ictnek döntése alapján, a kiérdemelt munka után vehetnek fel a brigádok. Amennyiben a brigád később érdemtelenné válik a névre, a nevet el keli venni, sőt, további visszaesés után, még a brigád elnevezést is el keli tiltani Hogy a brigádok szervezése helyes mederben folyjon, a brigádok megfeleljenek a fentebb vázolt követelményeknek, szükséges, hogy a versenybizottságokon belül a brigádoknak kü. tön felelőse legyen, aki elsősorban az üzemi brigádokkal törődik. — A brigádfelelősök munkája nagyban elősegíti majd, hogy a fenti irányelvek a gyakorlatban megvalósulhassanak és ezen keresztül a brigádok a termelés élére kerüljenek. Milyen békét akar Mr. Hoilydav, aki őréi! a háborúnak 3ti Népszuper rádióra előjegyzéseket felveszünk. Legújabb rádiók, kerékpárok, varrógépek rész'elre Is. * Nagy favi- JJ jg ]g> Y iómilhely Dr. Kiss M. u. 3 Telefon: 741.sz. Még nem csitult el a MAORT-szabolázs hazai és világvisszliangja és a magyar dolgozók már tisztán látják, milyen sulvos milliókkal károsította meg az országot az amerikai rablógazdálkodás, mit nyertek azáltal, hogy az olajtermelést a nép állama vette a kezébe. Világos, a MAORT vezetői azt akarták, hogy a magyar népi demokráciának ne legyen kőolaja, ne legyen benzin a termelés eredményeit szállító autók tankjában, ne sisteregjen petróleum a magyar paraszt lámpájában, hogy igy a nép legalább fizikailag sötétségben maradjon. Ezért fúrtak kutakat szándékosan olt, ahol petróleumnak nvoma sem volt, ezért tartalékolták a gazdag lelőhelyeket »jobb időkre*, amin ók azt az időt értették, amikor a dolgozókat ujra igába hajthatják. De a nép még idejekorán lecsapott rájuk, leleplezte, meghiúsította aljas terveiket. Most már rendes mederben folyik a " termelés konkrét eredményei pedig már ncni sokáig várainak magukra. Mig tehát a magyar nép boldogan konstatálja a szabotázs leleplezésének következményeit, az országból kiebrudalt Ruedemann és Bannantine urak amerikai főnöke, W. T. Ilollyday, a Standard Oil Co. elnöke — felcsapott újságírónak. Nem azért, mintha kőolajkirályi foglalkozása nem jövedelmezne eleget, hanem azért, hogy elmondja, amit úgyis tudunk. Jólesik azonban ezeket a szavakat magának az amerikai trösztvezérnek tollából olvasni: »Én a zok közül a szörnyű emberek közül való vagyok, akik fegyverrel kereskednek. Én a Standard Oil Co. elnöke vagyok. Az én vállalatom egy háború folytatásához ugyanúgy szükséges, mint a tankok és repülőgépek gyártása * S a nagykapitalista orcátlanságára jellemző következő mondata, amellyel az egész világ előtt beismeri: •Nekem örülnöm kell, ha háború van, mert a vállalatom fellendülését jelenti.* Eczol mindent megmondott HoHyday ur Amit ezután ir, csak ebből következik. Mégis érdekes ennek a valóbán szörnyű embernek a gondolatmenete. Nagylelkűen kijelenti, hogy ő mindezek ellenére nem feltétlen hive az uj háborúnak, hanem igenis a tartós béke hive .De hogyan képzelik el a Mr. Hollyaday-k és tarsaik; a békét? Természetesen csak! ugy képzelik el, ha az több profitot nyújt nekik, mint a háború. Ezt pedig igen nehéz elképzelni, mondhatni, fából-vaskarikának látszik. Nem elegendő elihez _ az UNO, a nemzetközi egyezmények. hiszen például a nemzetközi postaszövetség sem tudott eddig egvctlen háborút sem megakadó'voz-j ni — állapítja meg mr. ílol-i lyday, igen dicséretes éleslátással. Pihent agyából azonban annyira is telik, hogy kitaláljon egy áthidaló megoldást és ezzel megmondja azt is, milyen >békc« lenne a legkellemesebb a Hnáncolljfarchiánafc. Meg kell csinálni a világhatalmi kormányt. És ki lenne ebben a »világállamban« a vezető? Talán a népek? Nem. Az amerikai nagytőke »A mai emberiségnek nincs semmi néven nevezendő lehetősége a békére, ha a mi kormányunk nem veszi kezébe a vezetést az u jteend' megalapítása terén.* Ez a »mi kor manyunk* persze Truman és Marshall. De a petróleumkirály fantáziája egyúttal azt is elénk vetili, mi lenne ennek a »világkormány«-nak az alapja, hatalmi bázisa. Mr. Hollyday nem titkolja: a világrendőrség és világcsendőrség. Helyben vagyunk. Szóval az amerikai rendőrség, amelytől a gangszíerek szabadon garázdálkodhatnak, a csalók és sikkasztók pedig vezetői lesznek az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottságnak, mely azonban ugyanakkor tüzzelvassal üldözi a nép érdekeiért harcoló kommunistákat és mindenkit, aki nem halálos ellensége a kommunistáknak. Csendőrségnek ped-g képzeljük el az ugyancsak amerikai zsoldban álló francia csendőrséget, amely ta« Ián éppen e percben ad sortüzet az emberibb életükért puszta kézzel harcoló bányászokra. Mire lenne tehát ezek szerint jó a mr. Hollyday által megálmodott »béke« fenntartója, a világcsendőrség és világrendőrség? Arra, hogy a kőolajkirályok és a többiek olyan biztonságban érezzék majmukat fegyverei mötött. mintha magas, szilárd kőfal védelme alatt állnának. És kitől éreznék magukat biztonságban? A néptől, a népektől, n százmillióktól — ugy ls mondhatnók, az emberiség ellenségei az emberiségtől. A cikk csak cikk marad, de hogy Trumanék megtették az első lépéseket az imperialista utópia megvalósítása felé, azt mutatja Nyugatnémetország, Görögország, Iíina. Viszont éppen Mukden elfoglalása és a görög néphadsereg sorozatos döntő sikerei mutatják azt. mennyire kívánják a népek ezt a fajta békét... Mr. Ho'Iyday vágya tehát végeredményben megmarad vágynak. ö igy állította fel a tételt: vagy világesendőrség, vagy vi'á fháboru. Megnyugtatjuk: egyik sem lesz. A szabadságszerető népek pedig, élükön a nagy Szovjetunióval, mindőrökre elveszik a haramiák kedvét az efajla álmodozásoktól. Fektetik már a sínedet Szeged és leszeged között A közüli liid szegcdi oldalán lázas iramban folyik az Újszegedre átmenő villamos s'npárok lefekleiése. A Szegedi Közüli Vaspálya Rt. dolgozói idővel, időjárással dacolva gyors ütemben haladnak előke a munkával. Bár az utóbbi időben lemaradtak, de ennek oka az is, hogy a gyár kissé későn szállította a sineket A villámot a tervek szerint egyelőre az újszeged! Tóth-vendéglőig közlekedik. A sínpárokat csak odáig készilik eL A szegedi oldalon! a fel járó elejéig, az ujszegedi oldalon pedig a meder széléig fektetik le a sínpárokat. A kövezők ütemes kalapácscsengése, a liidon le-fel járó traktor zúgása* s a ifiváncsí zajos embertömeg közölt jókedvűen dolgoznak a munkások. MiclőU a tini lelehletih. kőtörmelékkel alapoznak, ezt azután lehengerlik. Zúzott kővel beszórják és újból hengerlik, homokkal beszórják és erre fektetik a sínt. Ezután krampácsolnak és a kötvasnkat rakják la A hídon ez az eljárás anynyiban módosul, liogy ott először a betonra szigetelő réteg jön, drótháló védőburkolat, faalátét és e rre a sin. Az esőzés miatt a hídon ideiglenesen szünetelt a szigetelés. A munkások, hogy a munka ne szakadjon meg, ezen ugv segítettek, hogyi a szigetelendő terület fölé sátrakai húztak. A munka menete tehát nem szakad meg. Bíró István elvtárs pályamunkás köveket hord talicskán. Nehezen nyilatkozik. Igyekszünk mondja, a számunkra kijelölt munkát gyorsan és pontosan elvégezni. Ki akarjuk venni részünket az újjáépítésből, tudjuk, hogy munkánkkal a demokráciát erősítjük. Nagy lapátolásban van Csarnangó Antal elvtárs. Homokot hány a stopár közé. Azzal, hogy a hidon villamos jár át, mondja, sok Újszegedre menő és onnan jövő dolgozó elvtársunk közlekedését tesszük könnyebbé és gyorsabbá. Munkaversenyben vagyunk, mondja Kovács József elvtárs, megmutatjuk, hogy a munkát minél hamarabb befejezzük. A munka menete nemcsak tőlünk, hanem az időjárástól is függ, •— de mi az időjárással is felveszszük a harcot. Munkájukkal a demokrácia pillérét erősitik és küzdenek a szocializmus megvalósításáért a Szegedi Közúti Vaspálya dolgozói is. R L. Retorta faszén megérkezett Fodor fatelep Vasasszentpéter-n. 4 Telefon 820.