Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-03 / 252. szám

6 dílmagfvawtrsfí® Sferda, 194R noremtar !f. ÚTBAN A NAGY OKTOBERI SZOCIALISTA FORRADALOM FILÉ A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja történetének VII• fejezetéből közöljük a: alábbi részletet. November 7-én tesz 3t. éve. hogy Oroszországlxtn győzött a nagy szocialista forradalom, a nép által támogatott bolsevikok csoportja magához ragadta az államhatalmat és ezzel mcgteremlel'e lehetőségét a szocialista állam felépítésének. A Bolsevik Párt ezzel példát mulatott valamennyi ország kommunista pártjának a kapitalizmus megdöntésére. a hatalom megszerzésére a munkásosztály állal Ezért a világ dolgozói büszkné és csodálattal gondolnak az 1918-as eseményekre, a forradalom győzelmét megelőzően az eiől;észiiletek és a harc napjaim. A világ dolga* zói, kőzöl/filc a magyar dolgozók is hálával és szereleltei tekintenek arra a pártra; amely mint az oroszországi munkásosztály Igazi élcsapata diadalmasan végigvezette ezt a harcot. * A bolsevikok fokozott energiával készüllek a fölkelésre. Lenin rámutatott arra. liogy a bolsevikok, miután már mind a két fővárosban — Pctrográdon és Moszkvában — niegnverték a munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek többségét, kezükbe velictik és kezükbe kell is, hogy vegyék az államhatalmat. Levonva a megtett ut tanulságait, Lenin hangsúlyozta: „A nép többsége mellettünk van" A Központi Bizottsághoz és a bolsevik szervezetekhez intézett cikkeiben és leveleiben megadta a fölkelés konkrét tervét: hogyan kell kihasználni a katonai csapatokat, a tengeri haderőt és a vörös gárdistákat, milyen fontos pontokat kell Pelrográdon elfoglalni, hogy a fölkelés sikere biztosiiva legyen stb. Október 7-én (okt. 20.) Lenin Finnországból illegálisan Petrográdba jött viszsza. 1017 oklóber ló-én (okt. 23.) folyt le a párt Központi Bizottságának az a történelmi jelentőségű ülése. amelyen elhatározták a fegyveres fölkelésnek a legközelebbi napokban való megkezdését. A párt Központi Bizottságának Lenin által irt történelmi jelentőségű határozata igy szólt: »A Központi Bizottság megállapítja, hogy mind ft* orosz forradalom nemzetközi helyzete (lázadás a.német hadiflottában, mint a szocialista világforradalom egész Európában való érlehhlésének nyilvánvaló tünete, továbbá nz a veszedelem, liogy az imperialisták, nz. oroszországi forradalom megfojtása céljából, egymással békét kötnek), mind a hadi helyzet (az orosz burzsoáziának 8 Kerenszki és cinkosainak kétségen felül álló elhatározása, hogy I'etrográdot átadják a németeknek), vala" mint a szovjetek többségének megnyerése a proletár párt számára — mindez a parasztfelkeléssel és a nép bizalmának pártunk felé való fordulásával együtt (moszkvai választások) 8 végül egy második Kornyilov-fölkeléis szemmcllátható clókéftzitcso (csapatkivonások Petrográdról, kozűkesapatok összevonása Petrográdon. Minszk kBrülfogása kozákokkal stb.) — mindez együttvéve a fegyveres fölkelést tiizi napirendre. Megállapítva tehát, hogy a fegyveres fölkelés elkerülhetetlen és teljes mértékben megérett, a Központi Bizottság felhívja az összes pártszervezeteket, hogy vegyék ezt irányadóul és minden gyakorlati kérdést ebből n szempontból vizsgáljanak meg é» döntsenek el (az Északi Terület szovjetjeinek kongresszusa, csapatkivonások Petrográdról, a moszkvaiak é« minszkiek akciója stb)« (tanin őse*. Mttv., XXI. köt., 330. oldal oroszul.) Ez ellen a történelmi jelentőségű határozat ellen felszólalt és ellene szavazott a Központi Bizottságnak két tagja — Kámenycv és Zinovjev, ki éppúgy, niint a mensevikiek, parlamentáris polgári köztársaságról ábrándozlak és rágalmazták a munkásosztályt,' azt állítva, hogy nincs ojég ereje a szocialista forradalom megvalósítására, hogy még fejletlen a hatalom átvételére. Bár Trocki ezen az ülésen nem szavazott egyenesen a határozat ellen, de a határozathoz olyan helyesbítést javasolt, amely a "fölkelést teljesen lehetetlenné tette és felborította volna. Azt javasolta, hogy ne kezdjük el a fölkelést a Szovjetek Második Kongresszusának megnyitásáig, ami anynyit jelentett volna, mint huzni-halaszlani a fölkelés ügyét, előre elárulni a fölkelés napját, figyelmeztetni rá az Ideiglenes Kormányt. A Bolsevik Párt Központi Bizottsága meghatalmazottakat küldött szét a Donycc-medencébe, az Uraiba, Hclsingforsba, Kronsladlba, a délnyugati frontra, liogy a lielysziuen megszervezzék a fölkelést. Vorosilov, Molotov, Dzerzsinszki, Orclzsonikidze, Kirov, Kaganovics, Kujbyscv, Frunze, Jaroszlávszki elvtársak és mások speciális megbízásokat kaptak a párttól a fölkelésnek vidéken való vezetésére. Sadrinszkban, az Uraiban, a katonák közölt Zsdánov elvtárs vezette a munkát. A Központi Bizottság meghalalmazottai megismertették a bolsevik helyi szervezetek vezetőit a fölkelés tervével és hadikészenlélre mozgósitotlák ezeket a szervezeteket, hogy a kellő időben segítséget nyújtsanak a petrográdi fölkelésnek. A párt Központi Bizottságának utasítása szerint a pelrográdt szovjet mellett Forradalmi Katonai Bizottság alakult; mely a fölkelés legális vezérkara lett. Ugyanakkor az ellentorradalom is sietve gyűjtötte erőit. A tisztek megszervezték a maink ellenforradalmi »Tiszti Izövetségét*. Az ellenforradalmárok mindenfelé parancsnokságokat alakítottuk rohamzászlóaljak létesítése céljából. Október végére az ellenforradalomnak 43 rohamzászlóalj állott rendelkezésére. Külön zászlóaljakat szerveztek a gvörgykeresztes lovagokbői. Kerenszki kormánya felvetette a kérdést, hogy a kormányt Petrográdról Moszkvába helyezzék át. F.bhől látható volt. hogy a kormány Pelrográdnak a némclek kezére való átadását készítette elő, hogy a fölkelés kitörését Pelrográdon megelőzze. A petrográdi munkások és katonák tiltakozása azonban az Ideiglenes Kormányt arra kényszeritctle. hogy Pelrográdon maradjon. lijumunhás — diáktalálkozó a Dohánygyárban A Klauzál Gábor gimnázium és a Kereskedelmi leányiskola a dohánygyári SzIT-tel karöltve ismerkedési és kultur-délutánt rendezett. Ezzel ismét bebizonyította a két fiatalság, hogy az ifjúság egységét már nein lehet megbontani Ellenkezőleg: a két ifjuság igyekszik megtalálni a helyes utat, melyen karöltve haladnak a szocializmus felé. Hiába mesterkedik az egvhál palástja mögé bujt reakció, a ines t c rkedé sc k re diá kmen zá v a t ói közös kullureseményekkel válaszolunk, mi fiatalok. A dohánygyár ne.éhen Bernjén Adámné üdvözölte a közönséget, majd Gallé László igazgató szólt: »Tsmét itt vagyunk, hogy azt a hidat, építsük, melyet nekünk kell építenünk az értelmiség és munkásság között. Szívesen jött ide a fiatalság, mert látja, liogy szívesen fogadják a munkások az értelmiségiek közeledését. Ezt az ifjúságot már nem kell félleni az egyházi reakciótól, ez a fiatalság már felismerte a heIves utal * > Kisfaludy: "Szeget szeggel* cimü vígjátékát mulatták ezután (be a lelkes diákszereplők. Elölt® Szende Károly mondott hasznos ismertetést a darabról és ő látta el a konferanszié szerepét is. I A sziu átrendezése alatt Dankó László és Tóth Klári éneket! a János vitéz-bői. A szünet> után a dohánygyár és a két teslvér iskola népi tánccsopottja mutatta be tudását: öt n-pt lánccal szórakoztatta a közönséget, szép sikerrel A következő szám megint egy színdarab vdj: Jnlcev szovjet iról'jf: a »Tajgán*. Megmutatta a darab, [hogy a szovjet embernek mindegy/ hot, milyen körülmények körűit dolgozik, minden üti népe javára vá'ik és mindenütt a szoöiali ta erkölcs szellemében cselekszik. Az énekkarok népdalokat énekeltek, majd az előadást Szára* Pál dohánygyári SzIT til! ár zárta be. Ka ongi Mi >•'<* TUZTÁNGOSOK 1948-BAN Irta: PENKA KASZABOVA. (Bnlgária) Bulgária legérdekesebb vallási szokásainak egyike az ország délkleti részének falvaiban divó, az idegenek szemé-ben rejtélyes »tüz-tánc«. Minden év június 3-án, Szent Konstantin napján, néhány rettenthetetlen jellemű egyén, rendszerint nő, mezítláb táncot jár az izzó parázson. A környék és a távolabbi vidékek parasztjai évek óta lejönnek ezekta a falvakta, hogy megnézzék az izgalmas tüztáncot. Kbben az évben magam is elmentem, hogy megtekintsem a »Nesz( ina rká-s-ka t, ahogy a tüztáncosokat nevezik. A zsúfolt autóbuszon, amely a Fekete-tenger partján fekvő kó/.eli liurgaszból összesereglett vendégeket szállította, már nem kaptam helyet. Elhatároztam, liogy mégis elmegyek, igy hát kimentem a város szélére 6s vártam valami járműre, mely majd felvesz. Nemsokára jött is egy nagy, üres teherautó. Intettem, a kocsi megállt. Negyven év körüli, mosolvgó férfi nyitotta ki az ajtót és hívott, hogy szálljak be. Tódor bácsi, a mosolygó kocsivezető. érdekes útitársnak bizonyult. Miközben áthaladtunk n Sztrandzsa-hegy tölgyerdein. közlékenyen és vidáman beszélt a munkájáról. -— Ez a teherautó — magyarázza — a burgaszi fakitermelő szövetkezet tulajdona. Ti* ilyen autó teszi meg naponta az utat és szállít fát a parketta-gyárnnk, amely a szövetkezet tulajdona. Jobban tenné, ha velem jönne és megtekintené. hogyan dolgozunk. Érdekes dolog ám ez. .Tőjjön, együtt reggelizünk a fiakkal, ők aztán majd énekelnek magáinak. Viszszafelé jövet 6 km-re a falutól leszállítom és mehet, amerre tetszik. Jöjjön el, lefogadom jobban fogja magát érezni, mint a lüztáncnaj. Ez a szokás már kihalóban van. Uj dolgok születnek — szövetkezetek, brigádok, uj élet. — Minden vasárnap kiszállítom a brigádot — szólalt meg újra — fiatal vagyok én még, nem fáradok el. Miért ne segítenék a brigádoknak? ök a közösségért dolgoznak. Ez tetszett nekem és épp ezért csinálom. A vasárnap délutáni pihenés elég nekem. Ismét mosolygott és látható büszkeséggel mutatta meg nekem a Hazafias Front községi szervezetének levelét, melyben elismerően irnak a burgaszi brigádnak nyújtott nagy segítségről. Szőrös karjaiból az erő, arcából az akarat, tartásából a méltóság áradt. Az uj embert testesítette meg, aki telve van öntudattal, akinek számára öröm a közösségi munkaTetszett nekem ez az ember. Tetszett az ötlet is, hogy együtt reggelizzem a favágó fiukkal, akik népi énekeket énekelnek nekem és szinte fontolgattam magamban, hogy feladjam-e a tüztánc megtekintésének tervét. Hirtelen igy szólt: "Nézze csak! Látja ezeket, a parasztokkal megrakott szekereket? Ezek mind a tüztánchoz mennek. Jó alkalom, hogy velük tartson. Lehet, hogy éjszaka nem talál útitársakat,. Nos, döntsön — velem jön, vagy csatlakozik hozzájuk? — Velük megyek. Megállította a'kocsit és kiáltott a parasztoknak, hogy várjanak meg, kezetrázott velem és igy szólt: — Sajnálom, hogy elmegy, de ha el akarna jönni, holnap várjon engem ugyanezen a helyen,, ugyanebben az időben. Négy szekér ment Novo-Panicseré-be, a tüztánoosok egyik falujába,. Nekem az utolsó "szekéren csináltak helyet. Három igeu szép paraszbaszszony ült a szekéren, mindegyik gyermekkel a karján. Egyikük férje hajtotta a lovakat. Mindhárman vasárnapi ünneplőben voltak. Az asszonyok a Madonnára hasonlítottak, ezt talán a fejükön viselt fátyol okozta, ami hozzátartozik Bulgária nemzeti viseletéhe*, ezen a vidéken. A szekerek lassan haladtak. Margaréták, napraforgók tarkállottak a* ut mindkét oldar Ián. Kakuksz.ó hangzott a napfényes reggelen, Novo-Fanicserei telv® volt néppel. A fahi főterén volt a bucsu. A parasztok abbahagyták munkájukat és eljöttek a búcsúra, meg lio°ry felkeressék ismerőseiket, rokonaikat és liogy másnap, Szent Konstantin napján, ott legyenek 'a tüztánonal. A nap telve látványossággal, szines körtáncokkal, igen gvorsan telt el. Időben tértünk nyugovóra, hogy hajnali két órakor jelen legyünk a tiiztáno nál. Még sötét volt. amikor elindultunk a faluhói a kis Szent Konstantinról elnevezett templomhoz, A tű* még nem volt megrakva. A templom körül üldögélő asszonyok csoportja igy mormogott a sötétben: — Rettenetes idők járnak! Ez a kommunista polgármester nem hisz. a szentekben és nem ad pénzt, hogy fát vehessünk a tűzhöz. Mit fog most szegény Kerka csinálni, a rai nesztinarkánk tüz nélkül? Ha most nem táncolhat, egész évben beteg lesz szegény 1 — Istenem, hát egyszerű — szól közbe egy másik öreganyóka, — Kerka. háza épp itt áll a templomnál. Amikor a szent ráparancsol, hogy fusson a tűzbe, kapja magát és majd saját tűzhelyén táncol. De ez nekünk lesz nagy baj, mert áradást, jégesőt, aszályt és betegséget hoz ránk. A kis templomtan igen sok gyertya égett aa oltár előtt. Szent Konstantin ikonja alatt számos, szokatlanul nagy, kerek, különlegesen díszített kenyércipó völt elhelyezve. ValQulnrt leaalcséMan OUlUl l Kenytss !Mjhirí3v»ar'l>í!U« Mikszáth K.-u. 19 sz. udvarban láros asszonyok hozták ezt. a* ajándékot a" szentnek. Mások bárányokat hoztak. Mindez a szertartásos ünnepséghez tartozott. , , Kerka, a tüztáncos, az oltaf előtt ült egy sokszínű szőnyegen. Betegnek látszott és sóhajtozott. Kicsinv, vékony test® hajladozott, szeme láztan égett. Visítozó hangon mondogatta.: Nem készítenek nekem tüzet, amin táncoljak, de szent Konstantin meg fogja büntetni őket. — Ugyi3 van — mondotta a* öregasszony, aki csodálta őt éj türelmetlenül várta, liogy mit fog szólni még. — Menj — szólt Kerka pis»kos, rosszul táplált,, ide-oda futkosó hót gyermeke közül a« egyiknek — menj és rakj tüzet a tüz.helvünkön, érzem, hogy » szent készül belémszállani! He miéit ne gyűjthet nőnk pénzt, hogy megvegyük a fáfct, kérdezte az egvik értelmes parasztember. — Miért várjunk a polgármesterre? Tudjátok, hogy manapság a polgármesterek nem ódnak pénzt, ilye® mire. Hamarosan össze is gyűlt » pénz és egy nagy kosár fú» helyeztek a templom előtti térségre. A nagy lángoktól vőröstaA játszottak a dombok, a temnlon* és a tű* körül ülők arci. Alt levegő forró lett — festői éj elragadó látvány volt. Mindenki csöndtan, várakozásteljesen ült. Időnként a I üa« táncos visítozó hangja hallatszott. Imádkozott a templomban, de a szent csak nem szállott belé.