Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-07 / 256. szám

Vasárnap, 1948 november 7. DELMAGYABOBSZAQ Miért nem szerették a csengelei dolgozó parasztok SZEGEDET mázsa búzája termett. Csengele a termelési versenyben nemcsak az ütemterv pontos elvégzésével tünt ki. Igen szép eredményeket értek el a belterjes gazdálkodásban. Meghonosították a konyhakerti növényeket és sokan rátérlek az ipari növények termesztésére. Jó munkával minden évben egy lépéssel közelebb kerülnek régi vágyuk beteljesüléséhez és néhány év múlva a csen gelei homok valóhan a gyümölcsösök, a zöldség és" a szőlő hazája lesz. Jó versenyszellem a homokon és akik még mindig akadályozzák a mankót rajta kivül valószínűleg más pártfogója is akad. A közel 103 holdas „njtazda" Darányi József volt esküdt ügye még sokkal viszszásabb. Darányi csak 10 holdat kapott a juttatáskor, de ezt sem műveli meg. Alig van 500 négyszögöl vetése. De minek is,. eleget jövedelmez a többi föld, amit eddig * letagadott. Darányinak, a szegény ©ujgazdának* Alsógalamboson 22 holdja van csak. A felesége sem. szegény, annak Jászszent'ász!ón van 62 holdja és két tanyája. A kisteleki ötlakásos házuk csak egy kis mellékes. A volt esküdt, esküdt ellensége a dolgozóknak, de annál jobb barátja az ©uraknak*. A csengelei népi szervek azonban nem ijednek meg a földhivatalban és más hivatalokban megbujt reakciós elemektől és a legeréiyesebben intézkednek Sisák és Darányi ügyében. A két báránybőrbe bujtatott farkas, a két ujgazdává vedlett kulák a legjobb példa arra, hogy mennyire kell óvakodnunk a reakciótól. A ki(lákok mindent elkövetnek, hogy a kisparasztok közé férkőzzenek és megbolygassák azoknak harci sorait. A csengelei homok azonban nem sokáig türi meg hálán ezeket a szabotáló reakciós elemeket. (p. s.) A szürke jeep duruzsolva eszi a kilométereket. A kisparasztok felbátorodva néznek utána, a kulákok öszszébbhuzzák magukat s ugy érzik, liogy olvad a vaj a fejükön. Az ördöngös masinán a legeldugottabb helyre is eljutó ellenőrök nyugodtan megtekinthetik a "dolgozó parasztok földjét. Azért is fogad ják azok mosolyogva a jeppet. De nem a szürke kocsin nevetnek, hanem a kulákokon, akiknek ilyenkor inukba szállá bátorság, mert földjeiken nem végzik rendesen a munkákat, szabotálnak és most félnek a törvény hatalmától. Az ellenőrök az ország minden részében igen sok kulák szabotázsról rántották le eddig a leplet és jelentéseik alapján azonnal megindult a szabotálok ellen a legszigorúbb eljárás. De nemcsak kulák szabotázsokat, egvéb visszásságokat is lepleznek le a falvakban járó ellenőrök. Miári lesz Cssarote ssiaSakSzség ? A csengelei süppedő homokot még a szürke terepjáró is alig tudja maga mögé gyűrni. Jóleső érzés fogja el az embert, amikor végignéz a határban. Mindenütt gyönyörűen zöldéi már a zsenge rozs- és buzavetés. Csengele dolgozó parasztjai jó munkát végezlek. Nem is csoda, hogy a Népi Bizottság mintaközségnek jelölte őket és a termelési versenybizottság jelentésében is Csengele szerepel az első helyen. A mezőgazdasági versenyszellem itt volt Szeged környékén a legjobb és ezi eredményezte, hogy a legroszszabb lalajon, ott, ahol minden szem termésért nehéz harcot kell vivni a természeltel, olt születtek a legkiemelkedőbb eredmények. 1278 csengelei paraszt közül 1008 vesz részt a versenyben. A versenyt komolyan is veszik, nemcsak a jelentkezéskor legénykedtek. liogy ©mi majd megmutatjuk*, hanem a munkában is megállják helyüket. Fahir ketyér terem a feűmekon Tisóczky Sándor elvtárs, ujgazda büszkén mutatja a földjét. Huszonhét éves, a harmadik családja most van útban és 13 hold homokon gazdálkodik. Azt a homokot nem cserélné el a legjobb földdel. — Csak dolgozni kell rajta bccsülelesen, meg kell adni » földnek is a magáét, akkor ez a liomok is fehér, uagyszelel kenyeret juttat az asztalra — mondja megelégedeti mosollyal. — Aki nem lusta és aki tervszerűen gazdálkodik, annak a homokon is szépen terem. Tisóczky Sándor nem volt lusta és jól is gazdálkodott. A termésátlaga rozsból! és búzából 10 és fél mázsái voll holdanként, de azon a földön, ahol in Átrágva zo ti. 14 Slehetne jehban ls Csengele eredményei azonban meg korántsem kielégítők. Mehetne és amint ők maguk mondják, menne is jobban a munka. A népi szervek munkája jó, de sokszor ugy érzik, hogy meddő erőlködés az, amit csinálnak, mert mindig akad, aki gáncsot vet, aki a multat akarja visszahozni Csengelére. A közigazgatás részéről alig kaptak valami támogatást. A közigazgatás vezetője. íjegedüs János különböző ürügyekkel, rossz családi viszonyokra, meg niiegy-/ másra hivatkozva állandóan szabadságolta magát és Szegeden gazda,gitotta a kocsmárosokat. A csengelei parasztok pedig intézhettek mindent maguk. A közigazgatás vezetője néhány hete, remélhetőleg végleg eltávozod, de most sem tudják pontosan, hány fontos jelenlés, hány fontos irat hever elintézetlenül íróasztalának fiókjában. liliárt haragúd ak Szegedre? Csengele dolgozó parasztsága a múltban nem szerette Szegedet és ez az érzés még most is sokszor él bennük. A csengelei homok a múltban a város tulajdona volt. A város adta bérbe a földet 50—60 holdas lógókban. Ilyen bérletet persze csak az kapott, aki több hordó bort gurított be a város urainak, aki jobb vacsorát tálalt a városból érkező vendég ©uraknak*. Ezek a volt nagybérlők még most is uraskodnak, még most is akadnak szép számmal pártfogóik a különböző hivatalokban. KI pártfogolja Sísáiol? Igy van ez Sisák Istvánnal is. Sisák nyugalmazott rendőrlörzsőrmester. Nyugdijat kap és ezenkívül 15 holdi juttatásban is részesült, hogy hogyan, azt csak ő és néhány ©ur* tudná pontosan megmondani, mert 10 hold örökföldje is van. Sisák fasiszta érzelmű, ez abból is kitűnik, hogy egy közel öt holdas földdarabját sem az elmúlt évben, sem az idén nem művelte meg. A Sisákügyről már ment néhány jelentés Szegedre, de a kizárt jobboldali szociáldemokrata ügyvéd, Müller Manó ügyes ember és a volt rendőrnek SZEG- E5 ÜUEBrERmELÉSÜnK EREDMÉNYEI A hároméves terv megvalósításának egyik alapfeltétele széntermelésünk emelése volt. A felszabadulás után ugyanit napi széntermelésünk alig haladta meg az 1000 vagont a korábbi 4000 vagonnal szemben. A tervnek ezen a téren is nemcsak a háború okozta sebeket kellett begyógyítani, hanem az évtizedes rablógazdálkodás pusztításait is helyre kelleti hoz. ni. Ezzel magyarázható, hogy a bányászati beruházások az összes beruházások mintegy 8 százalékát teszik, ami pénzben 380.000.000 forintot jelent• Az első tervévben ebből 110.000.000ot teljesítettünk. Az eredmény nem is maradt el. Azt tüztük ki célul, hogy az első tervév végére elérjük a békebeli termelést, azaz 93 millió tonnát, ^-^wimsiáMmÉmmm 1938>9$ -V? « ?•? ÜVEG MILLIÓ ami az 1946—47. évi 7.7 millió tonna termeléssel szemben hatalmas feladatnak látszott. A dolgozók hősi küzdelme és a Tervhivatal tervszerű beruházásai azonban, nemcsak teljesítették a kitűzött célt, hanem túlteljesítették. Az 1947-48. évi eredmény 9.7 millió tonna, tehát 400 000 tonnával több, mint a háború előtti termelés. Magyarországnak ma már nincsenek széngondjai. Háztartásaink számára is bőségesen jut szén, olyannyira, hogy a fafűtésről is célszerű szénfütésre áttérni ott, ahol lehet, mert ezzel olcsóbb és nagyobb kalór'uiju tüzelőanyaghoz jutunk és fabehozalalunkat is csökkenti. A háború talán sehol nem okozott akkora pnszlitást, mint az ablakokban, már cz is parancsolólag irta elő, hogy üveggyártásunkat sürgősen talpraállifsnk. 193S-ban 3.6 millió négyzetméter üveget termeltünk, 19)6—47-ben ezt a mennyisé* gel már meg is közelítettük 3.1 millió négyzetméter üveg ter. melésével. 1947—48-ban ugyan nem érlük el az első tervévre előirányzott 4.5 millió négyzetmétert, de a háború elöl ti termelést igy is alaposan túlszárnyaltuk 4.4 milliós eredményünkkel. A szegedi tájszinház bemutatőeiőadása Szőregen Frázis nélkül mondható: a 2fordulat© népi demokráciánk megszilárdulásával a falu kulturális életében is bekövetkezelk Eddig még nem fordult elő, hogy ©Thália papjai*, az ország második Állami Nemzed Színházának neves művészei falvakban mulassák be az emberi kultura örökdrtékü alkotásait. A falunak eddig a városi kultúrából csak a selejtje jutott: zenében sláger és dzsessz, táncban amerikai rángatódzás, színjátszásban ripacskodás, kabaré. Ennek vet most véget a szegedi AUami Nemzeti Szinház, amikoii az eddigi kisérleíek után pénteken esíe külön a lájszin. ház számára összeállított műsorból tartott bemulató előadást szépszámú közönség előtt Szőregen. Mindkét műsorszám - Moliére: Kéngeskedök. és Illet János jezsuita szintén Moliére halásra irt iskoladrámája. Tornyos Péter — a XVII. század francia és magyar társadalmi vig játékirodalmának legsikerültebb alkotása, amely népünk kulturális igényének kielégítésére, egyben társadalmipolitikai szemléletének szinte észrevétlen nevelésére kitűnően alkalmas. A jólaiherült előadás előtt Both Béla, a Szegedi Állami Nemzeti Szinház igazgatója néhány közvetlen szóval ismertette demokráciánk politikai sikereit, amely végső fokon ezt a kiíünő műsort eredményezte. Bevezető szavai örvendetesen ütöttek el a falunak szánt eddigi hangoktól: mintapéldája voll annak, hogyan lehel a falu népéhez „lekezelés * nélkül, mégis színvonalasan beszélni. Mondanivatójából legfeljebb azt lüányolhalnók, hogy nem mutatott rá a darabok tanulságának progresszív értelmezésére: a moliére-i komikus kritika csak a társadalmi valóságától elszakadt, úrhatnám nagyképűsködést, a »francia módtt«, az urizálást gúnyolja ki, tehát a rosszul fölfogott ©baladást*, de nem mindenféle haladást/ Tornyos Péter öccsének, Pálnak intése bátyjához a „régi jó szo káSs megtartásával, valamiut mindkét darab végén a könyveknek jelképes elvetése és megtagadása ugyanis — ha nem kommentáljuk megfelelőkép — ilyesféle tanulsággal is szolgálhat. különösen falun, ahol a hagyományos rend, a parasztélet kötött fegyelme, szoros ellenőrzése következtében a haladás gátja a „régi jő szokás«, és ahol Lenin szerint is „a legnagyobb nehézség a milliók megszokásában, a hagyományok erejében van*. Itt tehát nein la'ticslny'endő az olyas'ajta értelmezés veszélye, amely a tudást, a tudniakarást állatában tesz hajlandó „lám, nem megmondtamls alapon, az ezeréves paraszltörvényt igazolőan ' „nyűgöd j bele a sorsodba, ne akarj több tenni, ami vagy*) lebecsülni, a helyett hogy mindezt az urhatnámságra, az értéktelen ember uborkafárakapaszkodására különösen értsék. Mindettől függetlenül adarab objektíve is "rendkívül haladást jelent a falu kulturá'is éleiében. Ezt különösen jóleső érzéssel kell itt hangsulvoznunk. mert egy másik vállalkozás múltkor épp Szőregen rontotta le bizalmunkat a városról jött művészet iránt, mert benne még a régi szellemű ©kullurterjeszlést* láttuk viszont. Ez a péntek esti előadás szertefoszlatta idegenkedésünket és jó hírnevet szerzett népi demokráciánk táiszinház-programiának- Mé(g a közönség összetétele hagy némi kívánnivalót: a középosztályi és kisiparos rétegeken kivül jobban megmozdulhatott volna a kisparasztság és ipari munkásság is. Hogy nem igy történt, a hétköznapon kivül bizonyára hibáztatható a fölvilágosító munka hiánya is. (pl) MMEOSzÜE? áthelyezve Tisza Lajos-Körűt 54 Huszár szobornál