Délmagyarország, 1948. november (5. évfolyam, 252-275. szám)

1948-11-23 / 269. szám

Kedd, 1948 november 23. WBASGBA-WMPREI.U MHIIWM — HTOB DELMAG Y A RORSZAG KET HIDAVATA' CipőIermefésfiRk messze folszár^yalia a hhhm efötii szmyeoaiaf Négy esztendeje, hogy a fasiszta pusztít® levegőbe röpítette a szegcdi hidat. Alig mult el néhány esztendő és másfél évvel ezelőtt máris megindult a munka a Tisza partján, megkezdődött az uj hid építése. A felesleges tanácskozások, ígérgetések helyett a cselekvés mulatta meg a népi demökrácla alkotóerejét... Több mint hat évtizede ts volt hídavatás Szegeden de, hogy jjtilyen hosszú kálváriát jelentett, amig a régi Szeged dolgozói eljuthattak ehhez az aktushoz, legvilágosabban az akkori * Szegedi Híradó* egyik cikke mutatja: • Közéletünk krónikája, — ir(üi a multszázadvég szegedi »politikai és vegyes tartalmú na. pitap*-ja, — két évtized óta tele van az állandó hid eszméjével. Jó volt ez nagyon, mert ez az idő adott bőséges tanácsltozási anyagot a tek. közgyűlésnek és munkát a városi mérnölci karnak, amely két év. tizeden át egyebet sem csinált, inint állandó hidterveket, meg évenként felmérte a HódykSxerdci kaszálót.* • De sokat tanácskoztunk, érvellünk, a hídépítés ügyében pro és contra, — panaszkodott a lap. — Ha jól emlékszem, vagy tízszer el is határoztuk szótöbbséggel, hogy mostmár építünk hidat. S ugy őrültünk egy-egy ilyen diadalnak, mint ha már ezzel a híd félig kétzen lelt volna.* Ennyi lierce-hurca előzte meg az akkori liidépitést, Biig azután hozzáfoghattak a munkálatoknak és három évbe telt, mire a tervek benyújtása után elkészült a hid. Vasárnap impozáns, hatalmas felvonulással, gyűléssel ünnepeltük hídépítőinket. Lapunk hosszú cikkben emlékezett meg a hidászok hősies munkájáról s maga a »hldverő miniszter*, Gerő Ernő jött le üdvözlésükre. Gyárak, üzemek dolgozói, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek, fiatalok, öregek tízezre iföltötték be a Roosevelt, teret és ünnepelték. Ünnepelték a munkát, ünnepelték az újjáépítést, ünnepelték a népi demokráciát ... Akkor a másik híd avatása a mult század feudál-kapilalísta világában nem számilhalott ilyen ünneplésre. A >Szegeda Napló* 1883 egyik szeptember eleji számában rövid hír ludat' ja, hogy »a tervezett ünnepély elmarad, mivel a királyi biztos megtartását ellenezte.* A szeptember 15-í szám íUjdon,ságok« rovatában azonban tudtul adják, hogy »az állandó lúd holnapra tervezeit megnyitása mégsem megy véglie min den ünnepélyesség nélkül. A tanács ugyanis, ma tartott rendkívüli ülésél>en a királyi biztossággal történt megállapodása folytán elhatározta, hogy a hid ősi szoká shoz híven a közlekedés részére leendő átadás elölt ünnepélyesen felszenteltessék.* Vasárnap, Í8S3 szeptember 16-án meg is történt a felszentelés. Kremminger Antal prépost végezte a szertartást jfényes segédlettel*, amint azt a Tápokból olvashattuk. Jellemző erre a korra, hogy azzal a Kremminger Antallal szenteltette fel a hidat, aki Kossuthnak megtaIz ipa*-iszák szervezetek megvalósítása mérWáes lénés1 felen! a szocializmus leié vsze-o ufen Sipka József előadása a Szakszervezeti Szabadegyetemen A Szakszervezeti Szabadegyetem előadássorozatának keretében szombaton délután, nagyszámú hallgatóság előtt az Ipari szakszervezetek kiépítéséről tartóit előadást Szipka József elvtárs. Bevezetőjében rámutatott arra, hogy a felszabadulás előtti Időkben a szakszervezetek főfeladata az volt, hogy filléres bérharcokat vivjanak meg a .tőkésekkel. A régi elvtársak emlékezhetnek még rá, hogy a szakmai széttagoltság egy-egy sztrájk sikeres megvívásánál az egységes irányítás hiányában sok cselben a tőkének kedvcxett. A felszabadulás ulán uj helyzet adódolt. Az államosítással (és a hároméves terv elindításával. a munkások viszonya a t rmelő eszközökkel szemben megváltozóit. Már nem filléres bérharcokat kell megvívni, hanem tervszc»riltóm ékszerekért magas árat fizetek Kárász-n. 14. L

magas ár aczké, rüen kell kiépíteni a szocializmust, A szakszervezett kongreszszus megállapította, hogy a fejlődést csak az ipari szakszervezetek megvalósilásával lehel tovább vinni. Egyenlőre öt fontos iparban, vas, textil, élelmezés, vegyi- és nyomdaiparban vetetik be december Sí-igaz ipart szervezkedést. Sok aggályoskodó elvtárs idegenkedik, hogy az eddigi sokszor 20—30 éves szakszervezetei felcserélje féltve szerzett jogait és félve, hogy nem védik meg érdekeit. Különösen az értelmiség köréhen észlelhető ilyen nyugtalanság. Az értelmiségnek, amely étidig ís bebizonyította, hogy együtt tud dolgozni a fizikai munkásokicai, nem kell attól félnie, hogy érdekeit az ipari szervezkedésnél nem tudja megvédeni. Az ilyen hangulat ellensúlyozására felvilágosító munkát kell folytatni az üzemekben. Az ipari szakszervezetek megvalósítása mérföldes lépést jelent a szocializmus felé vezető ulon, — fejezte he előadását Szipka József elvtárs. Szeged Városi Gőzfürdő Kádfürdők, hideg, meleg uszodák. Iszapgyógyintézet. Iszappakolások nök részére: hétfő, szerda, pénlelc. Férfiak részére: kedd, csütörtök, szombat, vgsárnap. Tfíermáí-.teirdök níl't és férfiak részére mindennap. gadta az engedelmességet és Hajnau íeghivehb embere volt. Az ünnepségen nem esett egy szó sem azokról a derék munkásokról, akiknek legnagyobb részük volt a hid elkészítésében. Nem emlékeztek meg róluk és nem szólalhatott fet közülük sem senki. A szegedi lapok rövid kis hirecskét szenteltek csak a nehéz munlca eredményének. Ugyanannyit közöltek a hídról, mint jkét család véres drámájáról.* Sőt egy utcai véres verekedésről legalább háromszorannyit irlak, mint a hid megnyitásáról. A feudális urak és városvezetők nem érezték szükségességét annak, hogy köszönetet mondjanak a hídépítőknek, méltóképpen megemlékezzenek róluk. A királylátogatás izgalmai töltötték et őket, mert Habsburg Ferenc József látogatását várták ebben az időben. A szegedi lapok is erről közöltek inkább nagy cikkeket és a királyt váró fő- és albizottságok üléseivel meg rendkívüli üléseívei traktálták olvasóikat. ><3 cs. kir. apóst, felsége legmagasabb látogatása alkalmából* — amint írták — előre láthatóan nagy küldöttségek és vendégek jönnek Szegedre. Ez volt számukra a legfontosabb, hogy a királyi sleppet megfetettképpen fogadják. A hictmunkások megjutalmazására nem Is gondoltak, de pompás uj bútorokat vásároltak a szegedi két napos királyi lakosztály számara. A munkában kitűnt liidmunleások nevét senki sem Láthatta a lapokban, de hosszú lista közli saz ünnepélyen résztvevő szegedi hölgyek és »fehér, leányok*, névsorát, akik fehérruhában várták az uralkodót. A királylátogatás ünnepségére indítottak akkor ikéjvonatokat* és nem a hjüdavatásra. Most viszont ezrével özönlöttek a dolgozók a szegedi hídhoz, kőztük a szegedkőrnyéki dolgozó parasztok is, hogy köszönetet mondjanak a hidmunkásoknak. Valamiben azonban mégis közős a két hídavatás! Akkor is, most is a falúdtól búcsúznak a szegediek. Bátran ide írhatnánk, mi is azt a kis nekrológot, amely a >Szegedi Hiradó«-ban jelent meg a kővetkezőképen : | A fahíd | •Amióta megvan, mindig furtak-faragtak rajta, de a boldog emlékezetű hajóhíd mindig az emberi müvek azon válfajához tartozott, amelyeket soha sem tehetett egészen megcsinálni és az ilyen dolog csak akkor les? tökéletes, ha lerombolják és ujat csinálnak helyette.* Az uj hid elkészült és avatóünnepségén munkások ünneplésével, megjutalmazásával a népi demokrácia helyre hozza azt a mulasztást is, amelyet az elmúlt idők követtek el velük szemben. jlŐkős) Mikulás árul nagyban és kicsinyben Kovácstól, I!sh76?„[ai5s. Ipari termelésünk általában elérte az első tervév folyamán az 1938-as szinvonalat, a munka termelékenysége azonban alatta maradt ennek. A bönpar nemcsak «rrc büszke, hogy első tervév termelési előirányzatát 156.5 százalékkal teljrsilelte, hanem arra is, hogy a munka termelékenysége terén is fcf, váló eredményt ért el, sőt ebben az első helyen végzett. CIP0TERME2.ES kl ElSö TERVÉVBEN IGY-EGY CIPŐ-JELKÉP iOO-EZER PÁR ClPűT JELKÉPEZ. 4930 HAVI ÁTLAG 4047/48 HAVI ATLAS EL0IRANY2AT 392.000 PÁS Va5ódiüiNs aranyos «a (rizling) 6 forint A G A Y-n $ I, Oo„"cá ci6.'ty Htüiqárlávalszemben. Telefon 7-54 3280.csoc>Ái 9947/48 HAVI ÁTLAG TERMELÉS 1 eskjoft A bőripar beruházásai elsősorban a háborús károk eltüntetését szolgálták, az államosítás után pedig, amely a böfggárak 93 százalékát a nép birtokába adta, erőteljesen vehet-, tek irányt az uj egységes gyártási profü kialakításául. Az első tervév eredményeképen cipőtermelésünk az előirányzatot alaposan túlszárnyalta. Az előirt havi 280 ezer párj-al szemben 453 ezer pár cipőt termelt. Ezzel az eredménnyel azonban nem. csak az előirányzatot haladta meg, hanem az 1938-as havi állagot is, amely 292.000 pár cipő volt. A háború előtt a lábbelitermelés 75 százalékát a nagyipar végezte és 25 százalékát a kisipar. Az első tervévben ezen a (éren változás állott be, mert a gyáripar q termelés 70 százalékát, a kisipar pedig 30 százalékát végzi. A cipőiparnak ez a szép teljesítménye nemcsak azért szolgálja a dolgozók érdekeit, mert megjelelő menm/iségben látta el lábbelikkel az ország lakosságát, hanem azzal is, hogy ezeket a lábbeliket elérhető áron állította elő. A cipőtermelésnek ugyanis több mint 60 százaléka tipuscipö. A cél most az, hogy a tipuscipö minőségét még jobban feljavítsák és az eddiginél is tetszetősebb modelleket hozzanak ki. Az UFOSz és FÉ&ÖSz központi vezetőségének felhívása a falu dolgozó ba A „Dolgozók az iskoláért" akció iámoiaiására Népi demokráciánk egyik legnagyobb vívmánya az iskolák államosítása. Végre a dolgozó magyar nép kezébe kerültek az iskolák, ahonnan évszázadokon keresztül kJ voltak zárva a dolgozó parasztok tanulni vágyó fiai. A demokratikus kormány hatalmas erőfeszítéseket tett és tesz, hogy az iskolák helyreállítva, újjáépítve, kijavítva, beablakozva, üvegezve minél jobb felszereléssel álljanak rendelkezésre a dolgozó nép fiainak. Azonban nem várhalunk mindent a kormányzattól. A társadalomnak a falu minden becsületes dolgozójának segíteni kell RZ iskolák újjáépítését, helyreállítását. Ki keÚ venni részüket abból a hatalmas munkából, amelyet a »Dolgozók az iskoláért* mozgalom keretében a magyar társadalom elindított. Iskoláinkban ma már általában demokratikus szellemű tanítók tanítanak demokratikus könyvekből. Tanításuk azonban csak akkor lehel Szaktársi üdvözlettel: Rác2 Gyula ek. FEKOSz főtitkár. eredményes, ha az iskolák nem nélkülöznek, nem küzdenek anyagi nehézségekkel, lia fűlött tennék, világos szobák várják gyermekeinket. A fentiek alapján tehát, felhívjuk a falu minden becsületes, dolgozó népét, elsősorban a dolgozó parasztság miuden egyes tagját, hogy kövessenek el mindent és adjanak meg minden támogatást »Dolgozók az iskoláért* mozgalomnak. Az államosított iskolában a mi fiain* és leányaink tanubiak. Tehát a mi érdekünk, hogy gyermekeink minéL nagyobb felkészültséggel szerezzék meg a tudást. Kérünk tehát mindenkit, hogy tőte telhetően ugy sogiisc az iskolát pénzbeli támogatásával természetbeni adományával ahogyan tőle tcllik. Ne feledjük el, hogy jói felszerelt, széppé varázsolt iskolák a népi demokrácia feJieg-várai, ahonnan minél nagyobb! tömegévet kerülnek ki a tanult* szellemileg képzelt, politikailag képzett paraszt ifjak. Budapest, 1918 november hő. Tag társi üdvözlettel: hőgei Imre sk. UFOSz főtitkár. Uj hid, uj élet Szegeden! Üdvözlöm a Tisza batpartiakat és felajánlom dus raktáraimai a Tisza Lajos-hörulon