Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-17 / 239. szám

c/ OFIMABFAROBSXit Va=arnap, i»4.-> oxtober 17. 'Honnan indulunk a vasárnapi Szabad Nép agifációra? , Az október 17-i, vasárnapi Szabad Nép-agitáciőra a kerü­leteihez beosztott agitátor elv­társai reggel 8 órára jelenjenek meg a következő beosztás sze­rint a kerületi pártházakban: -Belváros I. (Kálvin-tér 6): Ke­rület. Boripari Szöv. Bőripari szakszerv. Vasas szakszerv. Színház. Tömegszervezet. Belváros II. (Kálvin-tér 6): Ke­rület. MAV nyugd. MAV ÜV. Kisosz. Vaosz. MAV Rólni9. Belváros Hl. (Kölvin-tér 6): Kerület. Városházi p. Közig. Váro-n nyomda. Nyomdász­szakszervezet. Relváros V.—VI. (Aradi vér­tanuk-tere 8): Kerület. Pos­tás szakszerv. Postás pártsz. Déimasryar. Háztart. szaksz. HSzfelüvv. Ruházatúik. Szín­ház. Diák szöv. Belváros IV. (Kárá^-n. 9): Ke­rület. Tömegszerv. Orvos sz. Nékosz. Vasutasszakszerv. Rákos 1. (Kossuth L.-sug&rut 26): Kerület. Konzervgyár. Win tor kefegy. Kcr. alk. líé.kns II. (Kossuth L.-sugárút 63): Kerület. Könyvkötő sz. Pedagógusok. Poló Cipőgy. Tömegszerv Rák na Hl. (Kossuth L.-sugárut 63): Kerület. Dohátiygyár Szegedi Kender, Lemezgyár. Máráváros I—II. (Móra-u. 3): Kerület. Gyufagyár. Déma ci­pőgyár. Márkus gőz fűrész. Tanosztály. Egészségügy. Egyetemi pártsz. Alsóváros I. (Rófca-u. 21): Ke­rület. Mémosz. Máv. forg. Gépkocsiz. Textil szaksz. Alsóváros II. (Földműves- és Szabadsajtó-n. sarok): Kerü­let. Fékosz. Kisvasút Máv. pályát. Tisza-malom. Malom, ipar. Disz. Gőzt. Varga kö­tél. Fel-sövíros I.—II. (Római-krt. 23): Kerület. Gázgyár Első Bzogedi Cipó. Orion bőrgyár. Ujszegedi Kend. OTl. Fodortelep (Vásárholyi-sugárnt 110): Kerület. Lippai gőzf. Fás Rn Ic9z. flidépités. Köz­tisztasági t Angol-Magyar Jutafonó. ösomogvitelep I.—II. (VlI.n.): Kerület. Mérnök szaksz. Kot­rótelep. Villamosv. Picfc sza­lámigyár. Vizmiitelep. Ven­déglátók. Tűzoltók. Mállerd. Mozisok. Zenészek. Djsomogyitelep (Iskolaépület): Kerület Magánal k. Moszk. Hűtőház. Bankosok. Színház. KecsKfstelep (Csantavéri-u. 16): Kerület. Máv. Fűtőház. Máv. oszt. mérn. Vágóhíd. Újszeged (Népkert-sor 9): Ke­rület. Pártiskola. Honvédség. Tömegszerv. ÁV1. Józseftelep (Jójárt-vendéglő): Kerület. Kertészet. Tömeg­szerv. Esténként Gombo9-Laisztner Szenttáció ! enropahirü 13 1af*a női revücsoporíia RAFFAY étterem- és Mvéháibsn Belépődíj ninosl Asztalrendelések a főpincérnél és 591-es telefonon Színház © cMúvészet Carmen A Bizet opera felújítása. Izzó szenvedély füti át a Carmen minden taktusát Wag­ner misztikus varázsát törte meg Bizet, amikor a Carment komponálta A mondavilágból a való életbe ültetni a zenét: ez volt Bjzet hitvallása, de Pá­ris rideg -óiáradt, a szabadságot daloló köítő nem tetszett ' a francia burzsoáziának és elitélte forradalmi újításait \ A Car­men túlélte a finyás arisztokrá­ciát és ma szerte a viliéin, bu­ján forró zenéjével, színes je­leneteivel a legizgalmasabb él legtöbbször játszott operák kö­zé tartozik. A szegedi opera felújítása az uj szereplőkkel va­lóságos bemutatószámba ment. Carment Lőrincz £suzsa éne­kelte érzékien meleg alttal. Meg­jelenésében is ilhizlíótkellő Car. meu, játéka temperamentumos* élettel teli. Megyrsiy Pál Don Joséja nem volt olyan átütő erejű, mint legutóbbi játéka és éneke a Lohengrinben, de pom­pás tenorja most is kitűnően érvényesült. Érdy Pál Esca­millója férfias, energikus. Lánczy Éva Micaela szerepében némi kezdeti elfogódottságtól el­tekintve, igen rokonszenvesen énekeit, fejlődő szopránjától még sokat várunk. Palócz Sán­dor Moralcse kitűnő. Kis szere­pében Turján Vilma értékes mezzójával tulénekelte a zene­kart, énekkart. Nádas Tibor, Horváth József és dr. Sikolya István alakitolták a dalmű töb­bi szerepék A szenvedélyes lég­kört Abonyi Tivadar rendezése teremtette meg. Mozgalmas, szí­nes jelenetek a zenekar alá­festésével, a II. felvonás bacchanaliaszcrü balettjével és kórusaival, frenetikus hatást váltott ki. Vaszy Viktor egyik legkedvencebb operáját óriási elánnal vezényelte. Varga Má­tyás díszletei a jó összbenyo­mást fokozták, g. a. * „Monsicur Verdoux" a Korzó Mozibon „ . Monsieur Verdoux története látszólag igen egyszerű mese. Egy állásnélküli banktisztviselő a darab hőse, aki pénzes, ma­gános nőket hódit meg, liogy azután megölje őket és megka­parintsa vagyonukat Mégis, ha csupán erről lenne sző, akkor nem érdemelné meg a film, hogy írjunk róla, márpedig ép­pen azt keli megállapítanunk, hogy Chaplin egyik legtartalma­sabb, legtöbb mondanivalóval teli filmjét vetíti a Korzó Mozi > Rákényszerültem az önök módszereire* — vágja oda) a fő­szereplő Chaplin a nagypolgá­rok, nagytőkések bíróságának, akik halálra Ítélik gyilkossá­gaiért. Nem volt rá szüksége a tőkének, ezért az utcára ke­, rült, de családjáról, beteg fele­ségéről, kisfiáról gondoskodnia kellett. Nem azért gvilkolt, meri gonosz volt, hanem mert hely­zete, amelybe a képmutató, ön­ző társadalom sodorta csak ezt : a lehetőséget adta meg szám 'ra» | Nem is lehetett alaptermészeté­ben gonosz az az entber, akit — bármennyire furcsán hangz h is — éppen a jzereiet, család­jának szeretete vitt a legször­nyűbb útra. »Nem volt e'ég -példa előttem?* — teszi fel :« kérdést. »Fegwergyár!ássaI va­gyont szerezni — nem tömeg­gyilkosság?... A Iiá'.iorus uszí­tókhoz képest én kezdő va­gyok.* Ez a film igazi lényege és mindaz, amit még látunk a töz * dei spekuláció, a világháború főbünőseinek: Hitlernek fi Mussolininak feltűnő alakjai, még jobban aláhúzzák ezt a mondanivalót. x iofton-Koia előkészít szo­nély- és teherautó, motorke­rékpár vizsgára feletős'éa mel­leit Müller Béla, Vár-utca 4. Főposta mellett, telefon. 613. Sokszorosíts, faás leggyorsabban SZEKESI irodagép' vállain', Széchenyi-tér 7., Tel.: 6—41. 4'Mami éfdeheUsé^Ji vállalat átképez és athatmaz é*íe m:«égi férfiakat és nőhet akvizíciós munkára. Politikailag igazoltak ajánlatai sBiztos jövő« jelige alatt a kiadóhivatalba kéretnek. Erősen sötétedett. A konyha­ajtóból art ótat is alig lehetett már láíni> Juli néni a disznók •Alvuját tisztítgatta, nehogy a pockok odaszokjanak a szora­izédból. Lengyel Péler az istállóból bement a konyhába. A tehén­nel már elvégzett, ellátta min­Aruncl. s erősen a vacsorára gondolt. De azzal még várni kellett, mert az asszony reg­gel bement Szegedre — vala­mi ruhafélét akart venni, meg • nénjét is meglátogatja — az­tán csak az esti vonattal jön haza. Arra gondolt, hogy nieg­> mosdik, ulána pedig elmegy az asszony elébe segíteni. Nagy tesz a csomagja, ő is hozatott •gyet mást a városból. A szekrényről levelle a pet­rólt, liogv meggyújtsa, de előbb még kiuézelt az ajlón, nem szOszmőlöl-e. nz anyja valahol az udvaron. Mert az mindig megharagudott a korai látnpa­gvujlá-sért. A sötétben nem látta meg az öregasszonyt, gondol­ta bizlos elment szomszédolni. De a kis lámpa alighogy fényt veteti a konyhára — olt tennett az anyja. — Tán már megin fölvet a " pénz — korholta — s Ková­esékkal hozakodott elő, akik­nek jóval többjük van, aztán mégis csak akkor égetnek, ami­kor nagyon muszáj. •Péter ked vétlen ül fujt bele a cilinderbe. Nem szólt sem­mit, nem akart veszekedni az anyjával, nningy is olyan be­teges és nyűgös, ki tudja, talán az ősz elviszi az örök sötétségbe. Inkább kiment a ház elé; az asszonyt várni Az elébe-menés­461 elvette a kedvit az a va­cak Lámpa. Lengyel Péter kis liáza olt fehérleit a falu elején, az uj házhelyeken. Nemrég építette, Lassan rendbe jön, már csak a kerítés hLányznk hozzá. — Jö­vőre az is meglesz, ha jól tc­iv»» a négy hold — mondo­Az ingyen fuvar gatta az anyjának, amikor az a szomszéd átjáró tyúkjai miatt panaszkodott A töltésen bekattogott a vo­nat. Az akácosnál eltüMt a négy kivilágított szemű kocsi s Pé­ter csak a sípolásból tudta, hogy mikor itatott be az állo­másra Kis idő nuilva kocsi­zörgést hozott a szél az állo­más felőli utróL Táií a Lázáréi; kocsija — gondolta, mert nem­rég látta a fiút kifelé hajtani. Akkor jő, mert az asszonynak sem kell gyalog jönni s ko­rábban vacsorázhatnak. Jól futottak a lovak, mert nemsokára a közelbe érlek. Pé­ter a sötétben k megismerte, hogy nem Lázárék alacsony kancái, hanem Hájas Dani két szürkéje mgja a port a kocsi elölt Ezen pedig az ő feleségé­nek hizlos nem jutott hely, kü­lönösen amióta az aratáskor megmondta Daninak a magáét Nagyot bámult, amikor a ko­csi megállt s Ilájas Dani súlyát meghazudtoló fürgeséggel ug­rott le az ülósről, hogy lesegítse az ő feleségét. A csodálkozástól még nem is viszonozta Dani köszönését. Az pedig odaszólt a »kisszógának«, hogy Jiajtson haza, ő marad kicsit disku­rálni, majd elballag gyalog. Péter mormogott valami kö­szönésfélét, aztán fogla a cso­magokat s előre ment. A várat­lan vendéget az asszony invi­tálta beljebb. Mire beértek Juli néni már lelket gyújtott a pet­rólba. A kis konyhába alig fér­tek — s Péter legszívesebben kinn is maradt volna. Rossz emlékek jutottak eszébe, ha ezt! az embert látta. Maga előtt látta) az uradalmi cselédlakás nagy j közös konyháját, a nagy per-j palvarkodásokat s azoknak' okozóit a döglesztő nyomort í A negyven holdas Ilájas Dani' egész viselkedésével a multat jelképezle. Az elmúlt három év emléke is ökölbe szorította a kezét. Azt, hogy nem jutott többre Dani­nak köszönhette. Dani lovaival és mezőgazdasági gépeivel mű­velte addig a földjét s a visz­szafizetés robotban történt. A saját földjére nappal nagyritkán leginkább csak éjszaka, holdvi­lágnál jutott, mert az asszony­nynt együtt egész évben ott gör­nyedhetett gyalognapszámban Dani földjén. Amikor aztán pa­naszkodott, hogy a búzája el­hullatta a szemet, mert nem tudta idejében learatni, még az arcába is nevettek, hogy mire fogadta el a földet, mért nem maradt béresnek. Hájas Dani jót tndta, hogy mi jár Péternek az eszébe, an­nál barátságosabban kezdte a beszédet. — Pétör, Pétör tán' csak nem haragszol rám — mondta szí­nészkedve —r látod most is a te ügyedben jöttem, mert se­gíteni akarok rajtatok. Hallot­tam, hogy téged is be akarnak csapni, te is feliratkoztál trak­torszántásra. Pedig ha tudnád milyen semmire való munkát végez caz a masina. Péter állálott a ravaszkodá­son. Látta már szántani a trak­torokat s azt is tudta jól, hogy Daninak minden vágja egy traktor. — Azt fs mondták — foly­tatta Dani szinte csak az asz­szonyok felé —, hogy abból a szemét műtrágyából is rendel­tél Arra nem gondolsz, hogy tönkre teszed a földedet. Mért nem szóltál nekcin, adtam vol­ua egy-két szekér ganét, ha már annyira kell Nem is kellelt volna pénzt adnod érte, meg­egyeztünk volna, ugy mint ed­dig. No de azért ínég nem késő. Gveré át holnap hozzám, aztán mindent megbeszélünk. A lova­kat már a jövő héten megkap­hatod. A két asszony szólni nem mert, cSak a szemével intett Pé­ternek, hogy mondja már ki az igent. Különösen Juli néni bi­zolt erősen Daniban, mert csak nem lehet rossz ember az, aki minden vasárnap nagymisét haL gat s még a plébános urat is meghívja vacsorára. Az ember egy ideig erősen nézte a lámpát, hallgatolt, de aztán nem birta tovább. Fel­ugrott s -ráordított Danira, de az asszonyok felé is villámlott egyet a szeme. — Most aztán elég az aljas ravaszkodásból — csatlant a hangja Dani felé. Takarodj ha­za s fulladj meg a zsírodban. Nem kell a segítséged, eleget sínylődtünk, szenvedtünk eddig is miatta. Ilájas Dani ugy iszkolt ki­felé a keskeny ajlón, hogy a falat is majd magával vitte Ugy csikorgott hazafelé menet, mint a malac, amelyiknek farkásfoga van. Dühöngött, hogy Pétert sem tudta megfogni magának, pétiig má|r a hí illáit járta le, hogy valamilyen jó bolondot találjon, oki egy kis igakőlcsönért egész nj'áron ott robotol a földjén. Az ingyen fuvar is erősen bán­totta. A kis házban szótlanul ké­szülődtek az alváshoz. Néhány perc múlva elfújták a lámpát még a vaesorát sem említet­lek s a városból hozott csoma­gok is érintetlenül hevertek a sarokban. Juli néni morgott csak valamit, amikor magára huzla a dunyhát, bogyhát ha nem is volt igaza Daninak, nem kellelt volna kidobni, mert mit fog ehhez szólni a plébános ur, ha megtudja. Péler másnap kora reggel be­ment a szövetkezeibe. hogy megtudja mikor jön már a mű­trágya. — De kár, hogy nem jót ti ! előbb — fogadta nevelve Varga, a szövetkezet vezetője. Cirkli t volt itten, de még milyen. Oh ; i vendégünk akadt, hogyha meg­tudod csodálkozni fogsz. \ : pókhasú Iláias Dani tólta ha ' a képól s azt mondta pár mázsa ; műtrágyát szeretne venni. — Műtrágyát? — csodálko­zott Péter — hiszen tegnap es­te járt nálam és engem is akart beszélni, liogy ne hozas­sak, mert az csak szemét. — Nálam is járt a gazember — szótalt meg az egyik zsákon üldögélő Elek András —, de azlán most jó! odamendtam ve­ki. Megkérdeztem, hogy mire kell az ifyen aljas, ganaj em­bernek a műtrágya. Több ce kellett a Daninak. Valamilyen becsületet emlegetve rohan! ki az utcára s azt ordította, hogy jöhetnek most már hozzá rt ujgazdúk, egyiknek sem adja oda az igáját. Az egész utca nevette, mert Dani napok óta járja sorra a házakat, hogv rásózza valakire a roliotért dolgozó gebéit, de hiába volt minden liizetgésa Ígérgetése. Lengyel Péter elmesélte ott­hon Dani esetét. Az asszony lehajtott fejjel hallgatta s ami­kor az ura befejezte csende­sen odaszólt: — »igazad volt az este * Még Péter anyja is megnyu­godott, de nem szólt semmit, pedig bántotta, hogy az este nem a fiának adott igazat. Csak amikor Péter tdníent az ud­varra, akkor szólt oda a me­nyének. — Akár mit is monda­nak lányom, most már én ts látom, hogy ezeknek a komé­nistáknak van igazuk. Pozsonyi Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents