Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-17 / 239. szám

•asSraap, 1918 október 17. n t:R; W A G R A R O KSRR* « 3 A Magyar Dolgozók Parija Nagyszegodi PárliiizoU­,a a közellátási, szociális és kulliirianácsnoki tisztség beTö'téscre Sallai Forcncné, Iíavalecz Istvánné és Kiss Mihály gyárimunkásokat ajánlotta. lást az Angol-Magyarban. dolgozó társai érdeké­ben Sa fai Ferencné közellátási tanácsnok szegény, nincstelen parasztosa Iádból szár­mazik. A gyermekkor mély se­beket ejtett a lelkén. Tizéves volt, amikor a Bácskából átköl­töztek egy gazdag baranyame­gyei községbe, ahol megtanulta. hogy a kulák nem veszi em­berszám ha á szegény parasztot. Az isko­lában jött-mentnek bélyegezték és kigúnyolták szegénységet. Ké­sőbb Deszkre költöztek, de itt még fokozottabb nyomor sza­kadt rájuk. Ti zen négyé ve3 korá­ban elment háztartási alkalma­zottnak. Kbb'.-n az időben már bejárt a szegedi munkásotthon­ba és bár hajnaltól késő éj­szakáig dolgozott, vasárnap dél­titánjait sem töltötte pihenéssel, hanem olvasott, tanult Valami­lyen ipart akarl tanulni, de szü­leinek nyomora — akiket támo­gatnia kellett — lehetetlenné tették ezt számára. 1934-ben is­merkedett meg férjével, aki szin­tén munkásmozgalmi ember •Volt A deszki Szociáldemokrata (Pártban illegális olvasóköröket szervez­lek jt a nyilai szervezkedés ellen is erős" küzdelmet folytattak. (Mint asszony mezőgazdasági munkával és házi szövéssel fog­Jlalkozott. 1910-ben nagyDehezen (bejutott az ujszegech keuder­Jgyárba. A felszabadulás után jegyik megalapítója volt a Ma­gyar Kommunista. Párt deszki •zerveaetének. Debrecenben két­hónapos pártiskolát végzett s Utána mint bizalmi dolgozott a gyárion. •Havafecs ?s5vánné ezociális tanácsnok apja mint szegény parasztfiú a papucsos mesterséget tanulta ki, de tönk­íement es ujs,ágidhordásból élt. Tízéves kisleány volt, amikor fcnár ő is a Népszavát árusította lés igy került be a Munkás­otthonba is. Figyelte az embe­reket, akik a szocializmusról beszéllek • már akkor érezte, hogy közé­jük tartozik. Tizenhároméves ko­rában bejutott az ujszegedi ken­dergyárba mint szövőtanuló. Nehéz harcot kellett vivnia megélhetéséért. Újszegedről a Bzegedi kendergyárba került e itt belépett a szakszervezetbe. Rövidesen a textilipari csoport bizalmija, majd titkára lett. t - , , . , Résztvett a forradalomban s sztavta volt koppenhágai uj munkahelyén is harcolt. Is­mét csak elbocsátották. Az An­gol Magyarból vidékre ment pap­rikásokhoz dolgozni, ahol meg­ismerte a szegénypnrasztság éle­tét. Később az Orion bőrgyárba, majd a gyermekklinikára és is­mét az Orionba került. Közben tevékenyen vett részt a föld­alatti munkásmozgalomlian. A felszabadulás után az MNDSz ügyvezetője, majd az MKP nő­szervezője, később nőtitkárálett. Kéthónapos pártiskolát is vég­zett. Az MNDSz-ben eredme­nves népjóléti és szociális mun­kát fejt'ki. Kiss Mihály kulturtanácsnok egynapos volt, amikor az apja, aki MAV pályá­őr volt, meghalt, özvegy anyja a királyházi állomáson mint ven­dégszoba-takarítónő kapott ál­lást s csekély keresetéből öt f yermeket kellett felnevelnie, olgáriba járt már, amikor az állomáson látta, amint a helyi képviselő minden ok nélkül tó­pof ozott egy hordárt. Az uri­osztály iránti gyűlölet még job­ban fokozódott benne, amikor az iskolában egy márciusi ün­nepségen nem engedték szavalni, mert nem volt rendes ruhája. A lakatos mesterséget tanulta ki. Résztvett a 19-es forrada­lomban s utána az üldöztetés elől Szatmárra költözött, de ott sem volt maradása. 1923-ban családjával együtt kiment Pá­rizsba. Megtanulta a francia nyelvet és bekapcsolódott a a francia kommunista mozga­lomba. A német bevonulás után tarthatatlan lett a helyzete és visszajött Magyarországra. Itt azonnal bekapcsolódott a föld­e Ksranei alatti mozgalomba, éa különösen az ifjúság nevelésevei foglalkozol!. A felszabadulás után került a szegedi gyufagyárba, ahol osz­tálylakatos. Á vegyipari szak-1 szervezet elnöke és az egyesülés óta a gyár üzemi MDP szerve zetének titkára, * Sallal és Iíavalecz clvlárs­nők, Kiss elvtárs ismerik a dolgozók problémáit, mert maguk is munkások — és ezen túlmenően öntudatos, osztálytudatos munkások. A Magyar Dolgozók Pártja mi kor kiadta a jelszót: »a doh: gozók fiait a közigazgatás­ba!* a dolgozók millióinak kívánságát foglaltai szavak­ba. I)c nemcsak szavakba foglalta, hanem meg is va­lósítja. Üdvözöljük három har­cokban euzelt munkás elv­társunkat az uj tisztségük­ben és tolmácsoljuk Szegjed minden dolgozójának üdvöz­letét Is. város üzemei és küzápíáleíei ünnepi dlszlien Szombaton délben a legtöbb szegedi üzemben díszes külső­ségek mellett gyűléseket tar­tottak, amelyeken méltatták a szakszervezeti kongresszus jelentőségét De nemcsak as üzemekben érződött és lát­szott az ünnepi hangulat ha­nem az utcákon, tereken is. A házakra egymás után kerültek fel a vörös és nemzetiszínű zászlók, a középületeken ba­rna s transzparensek hirdették és üdvözölték a Szabad Szak­szervezetek XVIL Kongrcsx­szusát. Az üzemek kjpni kivétel nélkül mindenhol fel voltak díszítve. A gyufagyár bejá­ratára délutáni már á reflekto­rokat is szerelték és este fény­bea úszott a felirat: "A mun­ka nálunk becsület dolga*. A DEMA, a Lippai gőz fii rész és a Winter kefegyár bejáratai­nál a zászlók mellett rengeteg zöldág és virágfüzérek tarkí­tották a képet. Felkerültek a zászlók, jelszavak és a ma­gyar nép vezetőinek képei a Villamosvasút épületére, a fő­posta és az állomás homlok­zatára is. Este a Vizmüvek bejárata is zászlódiszbe öl­tözött éa fényárban úszott. Különösen nagyszerű lát­vány volt a Ujszegedi Kender telepe. A kapun a zászlókon és feliratokon kívül ott vö­röslött a hatalmas ötágú csil­lag. A szövő és fonó külön­álló épületei — az előkészítő éa az iroda között hatalmai, husz-huszonöimát?res drapé­riák húzódtak, rajtuk felira­tok: Éljen az 50 éves Szak­szervezeti Tanács. Éljen a Szabad Szakszervezetek XVIL Kongresszusa. Az összes ajtó­kon vörŐ3 zászlócskák, felül virágokból és zöld . ágakból girlandok. A termekben a szövő- és fonógépeken szintén virágfüzérek, a falakon jel­szavak és plakátok. Az ujszegedi gőzfürész be­járatán a zászlók mellett ott csillogott az ötágú ezüstösü­kig — az élüzem-jelvény. Ma reggelre Szeged dolgo­zóit a város üzemi és köz­épületei ünnepi diszbe öltözve fogadják. Ez a disz azonlan nem egyszerű, látványos de­koráció, hanem megemlékező* » Szabad Szakszervezetek XVII. Kongresszusára — éa figyelmeztetés a dolgozók fel* az elkövetkezendő nagy fel­adatolna, amelyekről éppen e* a kongresszus tárgyal. Hem lieiyezfék szabad-' lábra a somagylfs'ep! apácákat A letartóztatott somogyile­Iepi sikkasztó apácák, Fehér Katalin és Mezei Veronika bűnügye a vádtanáes elé ke­rült, ahol szabadlábra he­lyezés iránti kérelmüket el­utasították. Igy az apácák továbbra is letartóztatásban maradnak. Meggyilkoltait Jttgo­AZEA FÖLD AMI MEGMUAKÁE.JA Befejeződött Szegeden a kisbérietek kiosztása Utána fekete]istára került. A textilgyárakban nem kapott ál­lást és a gyufagyárba is csak nehezen tudott bejutni. De itt is csak két hónapig tudott meg­maradni, mert május 1 meg­ünneplése miatt elbocsátották. Szülei a Szikra-házakban laktak B a gyúr igazgatója még laká­sából is kitiltotta. nagykövetéi Risztics, volt koppenhágai ju­goszláv nagykövetet holtan ta­lálták lakásának fürdőkádjában. A gyilkost, egy jugoszláv fia­talembert szombaton Párizsban letartóztatták. A gyilkos beia merő vallomást tett. Azért foj­totta meg Riszticset, hogy el­Csak nehezen kapott uj ál- vegye tőle pénzét és ékszereit. a Vers enybu Sors-akiárban a Főposta molieli Kelemen-utca 11. j Üzem: Kossudi L-sfiiit V í A szegedi rendezőpályaud­var mögött, a Tótn-rnajor­nál az idei gazdasági évben egy tagban bérelt G0 hold földet iiuszka András. A környék lakói, sok szegény kisember, akik legnagyobb­részt földműveléssel foglal­koztak, arrafelé menet min­dig azt sóhajtották, hogy »de jó lenne, ha én is kapnék ebből a nagy földből egy kis­bérletet*. Részükre a földosztáskor nem jutott terület. Hogy va­lamiből meg tudjanak élni, másokét művelték felébe, harmadába, vagy napszám­ba. Akadt köztük, aki el­ment cselédnek. Éjszakára ott aludt az istállóban a lo­vak mellett Nemcsak azért mert a szobában nem jutott számára hely, vagy a jószág álmát kellett őrizni, de azért is, mert igy korábban tudott kelni, nem zavarta fel a gaz­dát s jó hosszura nyúlt a munkanapja. A sok kisember néma vágya, hogy valaha ő is kisbériéi­hez jusson, néhány héttel ezelőtt megvalósult. A föld­haszonbérleti rendelet meg­teremtette számukra is a jobb megélhetést Földhöz jutottak a nincstelen, vagy néhányszáz négyszögöl par­cellával biró emberek. A rendelet értelmében ok­tóber 15-ig kellett valameny­nyi uj kisbérletet átadni tu­lajdonosának. Ezt a rende­letet a szegedi földbérlőbi­zottság végre is hajtotta. A Tóth-major mellett elterülő hold volt Szeged belterülc tén az utolsó rész. amelyet átadtak a kisbérlőknek. Az uj kisbérlők már a ko­ra reggeli órákban ott vár­ták a föld szélén a kimérést végző bizottságot. Mosolygós arccal, csillogó szemmel vizsgálgatták a rögöket Morzsolgatták tenyerükben, mintha először látnák a föl­det, pedig eddig is az ő ve­rejtékük tette azt termé­kennyé, csak a haszon volt a másé. A tőid végén vidáman beszélgettek a hol­napról. — Most már valóban azé a föld, aki megmunkálja — jegyzi meg örömmel 'i'örö­csik István, az egyik uj kis­béri ő. — Nagyobb lesz jövő­re a kenyerünk és a termés is jobb lesz a földön, mert sziwel, lélekkel munkáljuk meg a magunkét. — Hidd el, nem érne t< mi jó munkánk semmit,(ha nem segített volna bennünket a demokrácia — veti közbe az egyik ember. — Szorgal­munkon kivül alig van más a kezdéshez, de kapunk az államtól vetőmagot műtrá­gyát szántási hitelt. Az ele­mi csapástól sem kell féfc> nitnk, nem megyünk tönkre® a földbérlőszövelkezet meg» véd bennünket II a elerSt csapás ér, szövetkezeti al«*' pon megsegítjük, egymást ' Azonnal megindít! a munka Mire megérkezik a bízóit­ság s gyorsan mérni kezdik a földeket, a traktoros if megérkezett. Az uj kisbér­lők hozatták^ hogy azonnal megkezdhesse a munkáját, mert egy percet sem szabad késni. — Megmutatjuk — mond­ja Nagygyörgy János —, hogy a két-liárom holdakon olyan lesz a lermésünk, ami­lyenről a 60 holdon álmod­ni sem mertek. • A Tóth-tanya környéke sosem látott még annyi vi­dámságot sose hallott m/g annyi hálálkodó szót mint ezen a napon/ És ugyanilyen a hangulat az ország min­den részén elterülő ezernyi Tólli-major környékén, aliol kisbérleieket osztottak. Legújabb Sporthír. MATEOSz —Kistext 6:0 (3:0). Újpest— SzAC 2:2 (0:0). M O l N fl Pj még megvehet: sorslesvétnemkés^: O s v á i h lőárusiiónáil Kelemen-utca II. az. ' Húzás október 19-én. álfám! záfOífftázaMrmásI Csarnoli (Szeged, Nádor-u. 2.) legközelebbi árveréséi 1948. évi október hé 21-én délelőíl 10 órakor tartja. Árverésre kerülnek az É948. évi augusztus hó 3í-ig lejárt, de nem rendezett zálogtárgyak. Egyidejűleg- az árverésre önkéntesen felajánlott tárgyakat is felveszünk. Tárgyfelvétel naponta 8-tól fél 3-ig. Meg­tekintés az árverés napján 8-tól 10 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents