Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-17 / 239. szám

Marxista elméletrs tanít V. év). 240. szám. Ara 60 fillér IS SZP1D SZIIMSZERVEZETEH mi HQHORESSZÜSfl NÉMETH LAJOS Irta: Ma reggel 9 órakor az országház feledhetetlen látványt nyújtó üléstermében, impozáns külsőségek közt nyitják meg a magyar szakszervezetek jubileumi, XVII. kongresszusát. A padsorokban Jielyet foglalnak az ország legnagyobb, legizmosabb és dönlő erőt képviselő tömegszérvezetőnek, a mngvar szakszervezel cknek egj millió halszázezer tagjának, — a munkás, paraszt, értelmiségi dolgozóknak küldöttei, a köztársasági elnök, a kormánytagjai. a Magyar Dolgozók Pártjának delegáltjai. A kongresszusi em.el.ényen megjelenik a halabnas, haráli Szovjetunió szakszervezeteinek küldöttsége, az albán, bolgár, cseh zío' ák, finn. francia, bot-' land, lengje', német, olasz, román szakszervezeti szövetségek. a harcban álló görög, Sírni munkásság képviselői, a világ dolgozóit harcos egységbe tümö.ilő Szakszervezeti VilágSzövetség főtitkára, Louis Saillant elvtárs is. A magyar szakszervezetek tileuhé'eilik kongresszusa történelmi kongresszus. A magyar munkásosztály történetének h.'i' rokkal. küzdelmekkel Hilelt. de gá őzeimet kivívó félévszázadát zárja le. Ötven évvel ezelőtt a századforduló fe-.idálkapitaLisla Magyarországán a magyar mnnkásosztáiv ns ilt sisakkal jelent meg a politika! porondon és harcot kezdett, tnelv fél.-ike.rek. balsikerek sorozatán át tOH végén a dicsőséget Vörös Hadsereg segítsége folytén eldőlt és napjainkban teljesedett beA szakszervezetek jubileumi kongresszusán a szakszervezeti mozgalom vezetői beszámolnak majd a szervezett munkásság sze epéről és le-éken ységéről a néni demokrácia első három évében. Beszámolnak aVról. hogy et » munkásság mcnftvílim veit i-észt a néni demokrácia szilárdításáért folytatott politikai küzdelmekben. mennyire igvekezeit szélesíteni befolyá át az állam vezelé-ében, mennyire építette uijá az országot, menynví-e szervezte újjá a termelésf, mennyire javította, tökéletesítette és mivel járult a széles tömegek életszínvonalának eme léséhez. Történelmi jetentöségü ez a Kongresszus összehívásánál: időpontja miatt is. Olyan helyzetben ülésezik, amely a kongreszszuson kiki-isIályosodott állásfoglalásoknak, az elhangzott Tel-' szólal ásóknak aláhúzott jelentőséget ad. A második világháború befejezése óta világviszonylatban Is cg .-re élesedik a gigantikus küzdelem a munkásosztály és a tőkésosztály közt. A tőkésosztály érzi, hogv létének utolsó szakaszához ért és emiatt a legádázabb támadásokat vezeti a szocializmust épitő mnnkásosztáiv ellen. Méreteiben egyedülálló, eszközeiben nem válogató Imperialista uszítás folyik" a munkásosztály legbiztosabb támasza, a szocialista Szovjetunió és a köréje csoportosult népi. demokráciák ellen. A rombolás szelleme hadat üzent a béke eszméjének. A XVII. szakszervezeti kongresszuson megjelent külföldi küldöltek megjelenésükkel kidomborítják, hogy tt dolgozók nemzetköziségének és harcos egységének eszméje élő valóság, sokkal elevenebb mint valaha. A külföldi küldötteknek az albán küldöttől a kinai küldöttig terjedő sora a munkásoszlály egységes, megbonthatatlan v'dág front ját felképen. Frontot, amelynek egymástót eltérő nyelvű katonái túzónvizén át védelmezik a békét, a szabadságot, a haladást. Ma reggel az országgyűlés üléstermében egyben seregszemlét is tartanak. A különböző államok harcos munkásszervezetei mutatják ki vonzalmukat a Szovjetunió feié, nyilvánítják ki bizalmukat a testvéri népi demokráciákkal szeml>en. F.z a front tehát a béke frontját is jelenti. Történelmi jelentőségű a mai kongresszus — mondottuk. A magyar munkásosztály részére különösen. Nemcsak azértmert korszakot zái\ hanem ülésezésének időpontjában Magyarországon egy ujabb korszak alapjait rakják la Egyrészt azzal, hogy a magyar munkásosztály élcsapata a Magyar Dolgozók Piiri.i i most fokozottan biztosítja élcsapat jellegét, belső tisztu áson megy át és tagjait az elkövetkezendő csatára vértezi feL Másrészt pedig azért, mert a fejlődésnek küzdelmek! el teljes szakaszán vagyunk. Olyan időpontban, amikor a népi demokrácián át ráléptünk a szocializmus útjára. ezen az úton haladva az osztályharcban egyre , é'esedő küzdei meket f oly latunk. Gazdasági fejlődésünk olvan szakaszában vagyunk, amikor az ipar tekintélyes és döntő részének átvétele után m íl" a termelés javításáért a termelékenységért folytatunk harcot. Amikor mnnkaversemjeken, brigádmoZ'tnlmnn keresztül egy magasabb fokú termelési módszer és ujtipusn munlcaszellem — még csak csiráiban ugyan. — dr bontakozik Magyarországon Ö'-yan időpontban élünk, amikor az ipari termrlés javításán Tavát már a mezőgazdasági termelés javítására, gépesítésre, termelési módozataink korszerűsítésére vettük az irányt. Ezekben az izgalmas és mozgalmas napokban kell a magyar szakszervezeti mozgalomnak felmérnie erejét, megszabnia feladatait Azt. hogy menynyiben segit az uj korszak alapjainak lerakásánál, miiven rész! i kér magának a küzdelmekből a politika, a termelés vonalán. A jubiláris kongresszus mun• kájához a magyar dolgozók a 'maguk módja szerint, szeméj lyileg is, egyénileg is hozzájái rulfak. Négv héttel ezelőtt a j kongresszusra blzonvos menynyi'égü áru elkészítését azára Szenti, 1948 Oftíilsar 17, Yasárnaji winiiiir iTgBB»piiraaiasrafc«rnTrvatai"rRévai József: íz 8pe*8inl Ifjaság felelős a lépnél Országos tanulmányi érlekesie el rendezeti a MEFESz A Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége szombaton rendezte első országos tanulmányi értekezletét, amelyen az ország egyetemeinek legjobb hallgatói vettek részt. Az értekezleten Révai József, a Szabad Nép főszerkesztője előadásában hangsúlyozta, hogy a háboru-oi tűn a tanulmányi színvonal a középiskolákban és az egyetemeken egvaránt leromlott. 31a uj diákiipnst igyekszünk kialakítani, a tanuló dláklipust, amely természetesen nem hanyagolja el a közélet iráiili kötelességeit sem. Ma a szakmai tudás, arait az egyetemeken el kell sajátítani, nemcsak magántulajdona az illetőnek, de egyben köztulajdon is. Ma már nem okoz gondot, hogy a magyar népgazdaság mennyi értelmiségi szakembert tud kinevelni magából, valamennyit elláthatja munkával, a lehetőségek korlátlanok. Az egyetemi reform alapvető céíja az, hogy az egyetemet minél alkalmasabbá tegye a tanulásra. A tanulás is munka, tehát szükség van ezen a téren is munkafegyelemre és munkaerkölcsre. Az egyetemen való munkát ugy kell felfogni, hogy a hallgatókat a nép küldi oda, a nép ad termet, fűtést, könyvtárakat, tanárokat, tehát a hallgatók felelősek a népnek. Ezért tesszük kötelezővé a vizsgákat cs az előadások hallgatását. Az egyetemi felvételnél a tudás és a szociális származás alapján való az MDP központi vszísiősóci© Szervezö Bizottsága fellilvása valamennyi p*rf$zervezet6ez is a pár!1. A Szervező Bizottság felhívja azokat a párttagokat, akik a tagkönyvesere es október 13. közölt lakhely, vagy miinkaváHozás mialt más pártszervezetbe mentek ál, de uj szervezetükhöz még nem igazolták át maglikai, haladéktalanul jelentkezzenek (üzemi dolgozók az üzemi, a többi tagok a lakóhelyüknél levő) párlszervozelük vezetőségénél. Kérjék nyiivántartásbavétclükct éa átigazolásukat. 2. A Szervező Bizottság felhívja azokat a párttagokat, akik a lagkönyvesere alkalmával a lagösszeiró Ivet kitöltötték és mint tagok, a régi lagköuyvükre rendszeresen fizették tagdíjukat, de uj tagsági könyvüket valamilyen okból nem kapták még kézhez, ugyancsak haladéktalanul jelentkezzenek a pártszervezetük vezetőségénél és kérjék összeírásukat. 3. A Szervező Bizottság utasítja a pártszervezetek vezelőil, hogy másik pártszervezettől átjelentkező és a pártszervezetükhöz tartozó tagokat pontos ellenőrzés (tagsági könyv fehnulaiúsa, a változás megindokolása) ulán vegyék nyilvántartásba és azt a havi változásjelentéshen jelentsék a központi nyilvántartást alosztálynak. Akiknek az összeíró lap kitöltése ulán még nem cserélték kl tagkönyvüket, Írják össze és haladéktalanul jelentsék a megyi-l bizottságnak és központi nyilvántartási alosztálynak. A Szervező Bizottság nyomatékosan figyelmezteti a pártszervezetek vezetőségét, hogy ebből az alkalomból semmiféle pótösszeirást csinálni nem szabad. Csakis azokat a tagokat ielenlsék, akiket a Kommunista Párt, vagy a Szociáldemokrata Párt-tagok öszszelrása alkalmából a központ már nyilvántartásba vett. Cklóber 18. MDP Központi Vezetőség Szervező Bizottsága kiválasztást azért alkalmazták. mert korábban csak 2 — 5 százaléknyi munkás- és paraszigyermek tanulhatok az egyetemeken. Ma ezeknek a "hallgatóknak a szám* eléri a 13—20 százalékot, .Nyugodtan állithatjuk, iio;.,y csak azok maradlak ki az egyelfanrő', akik az egyetemet az Hírit élet előszobájának tekintették, nem pedig az értelmiségi munka műhelyének. — Az egyelőmnek célja aa is, hogy a szaktudás mellett felfegyverezze ifjúságunkat arra a harcra, amely ma a társadalomban folyik. — A tudomány maga la fegyver cs nem állhat a társadalmi harcok felett. Aeí vetik szemünkre — mondoV ta a továbbiakban Révai József —, hogy mi tudományunk kizárólagosságára törekszünk. Egyelőre csak arról van szó, liogy az a tudomány, amely szcmbenáTi a mi tudományunkkal, no rendelkezzék kizárólagoscámtal * k Hangsúlyozta, hogy sokkal bensőbb emberi és tudományos kapcsolatot kei! teremteni a diák és a tanár között. Alapvető feladat a tanulás, e mellett azonban az egyetemi ifjúság vegyen részt 'a közéietl küzdelmekben és a politikai közvélemény kialakításában is. Amikor az ifjúság többet tanul, hazáját cpili, amelyben végre áz értelmiség összeforrhat a ncppel és vele együtt dolgozhat az orszéa felvirágoztatásán — fejeit 9 be natty tetszéssel fogadott beszédet Révai elvtárs. Ezután Lukács György egyetemi tanár hangsulyoita" beszédében, hogy az egyetemi reform nem belső'egyetemi ügy, hanem demokráciánk fejlődésének fontos közügye. A társadalmi élet minden területén olyan jó szakemberekre vaii szükségünk, akik egyszersmind meggyőződéses hívei aldemokrócianak is. minőségének javítását, hulladék, selejt, önköltség bizonyos csökkentését ajánlották fcL A kongresszusi versenyek szombaton délután országszerte befejeződtek és a versenyek során a magyar dolgozók a vállalt kötelezettséget teljesítették és különböző formában hatalmas összeggel erősítettek a nemzetgazdaságot. Ugyancsak tömegmozgalom keretében ünnepelték a magyar dolgozók a kongresszus -megnyitóját is. Magyarország minden üzemében gyűléseket, előadásokat, értekezleteket tartottak, ahol politikai szempontból értékelték ki az eseményt, azonkívül k ulture-'őadásokkal, sportversenyekkel tették emlőkezelessé a megnyitás napját. Magyarország minden üzeme ma reggel zászlódiszben úszik. A vörös és nemzetiszínű lobogók, a kepék, plakátok, jelmondatok, transzparensek ezrei és tízezrei hirdetik és dicsérik az ünnepet, a magyar szakszervez.elek XVII. jubiláris kongreszszu-át. Szeged huszonhatezer szerve. zett munkásának képviselői ir.R reggel szintén olt ülnek az országgyűlés üléstermében. A felszólalások során tolmácsolják majd a szrgedí dolgozói harcos együttérzését és munkakészségét. Azt, hogy az ott határozandó feladatokat a T>sza mellett is öntudattal. kn:<mnnlsla becsületté' Iwftj k majd végre. Szeged dolgozói ma e v szívvel lélekkel kiáltják: Éljen a szabad szakszervezetek Wll. kongresszusát 1