Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-12 / 234. szám

V. évt. 235. szám. Ara 60 fillér ftsngefeg élelmiszert ás szapnani ástak el ai ulsomogyiteiepi apácák Szeged, 1948 Október 12, KsS 1 francia munfiásság a békés gazdasági kapesilafgfi hely reáilifásáf követeli a Szovjetunóval és a népi demokráciákkal Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának hét­főre kitűzött ülését bizony­talan időre elnapolták. Jól­érlesült körök szerint nem valószinü, hogy a tanács né­hány napon belül foglalkoz­zék a berlini kérdéssel. Az Egyesült Nemzetek Po­litikai Bizottságának hétfői ülésén nagy feltűnést keltelt Manuilszkij ukrán kiküldött egyórás beszéde, aki kije­lentette, hogy Ukrajna a Szovjetunió javaslata mel­lett szavaz, mert békét akar. a nemzetközi egyetértést kí­vánja szolgálni Az ukrán kiküldött beszé­de után a jugoszláv delegá­tus szólalt fel. állást foglal­va a Szovjetunió javaslata mellett. 9 feli élei Hétfőn reggel kezdődött meg Párizsban a CGT 27-ik kongresszusa közel 2.500 ki­küldölt jelenlétében. A kon­gresszuson Fraehon beszélt. Az egész munkásosztály a legnagyobb érdeklődéssel követi a mostani sztrájk­mozgalmat — mondotta. — A munkások tudják, hogy a sztrájkolok győ­' zaime és sikere kö­zelebb hozza azt az órát, amikor a kapitalisták és a kormány kénytelen lesz meghajolni a népi elégedetlenség mindin­kább erősbödő hullámai elölt. A munkásosztály ellenségei ezt a pillanatot szerelnék el­odázni. A trösztök kormá­tíva mozgósít a munkásosz­tály ellen. Újra folyik a pro­letárok vére és a munkás­osztály vértanúinak száma egyre nő. E kongresszus nevében győzelmet kívánunk a bátor bányászoknak, vasutasoknak, kikötő munkásoknak és laxlsnf­fő-öknek. győzelmet kí­vánunk mindazoknak, akik a közös ügyért har­colnak. Kzut&n Fraehon ki feltette, milyen körülmények szüksége­sek' ahhoz, hogy f ranciaorSí&g kijusson a mostani zsákutcából. Kilenc feltételt állapított meg: 1. Megszabadulni a Marshall­terv elviselhetetlen terheitől. 2. Az újjáépítési politikát foly­tatni az úgynevezett Monet-terv alapján, amely Franciaország iparosodását szolgálja. 3. Egy­ezerí mindenkorra elfordulni a Szovjetunió elleni háborús po­litikától. 4. Helyreállítani a bé­kés gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval és a népi demo­kráciákkal. 6. Követelni Német­országtól a háborús jóvátételt, 6. Megadni a mnnkftoosztály­nak azt a helyet, amely megil­leti az ország" gazdasági életé­ben. 7. Uendbehozni az állam­háztartást uj adóztatási rend­ezerrel és katonai kiadások csökkentésével. 8. Feloszlatni Gaulle tábornok lázadó szerve­zeteit. 9. Feltétlenül egységes demokratikus kormányt" kelj alakítani. Ezek a követelések — fejezte be Fraehon — nagyon is ha­tározottak annál is inkább, mert a francia nép demokratikus erői ma már elég erősek ezek meg­valósítására. Mennyibe kerül a bányászaxírájh? Thorez, a kommunista párt főtitkára Poissiban hat­rámutatott arra, hogy soha sem kerül sor összetűzésre, ha a rendőrség nem avatdo­zik erőszakkal a dolgozók harcába. Queuille miniszter­elnök szerint a bányász­sztrájk napi 600 millió frankjába kerül Franciaor­szágnak. A miniszterelnök elhallgatja azonban, hogy a bánvászok követc:6sclnek kielégíté­sére mindössze havi 5®0 millió frankra van szük­ség. A sztrájk egyetlen napja többe kerül tehát, mint a sztrájkolók egyhavi bére. A francia dolgozók nem hagy­ják abba harcukat — mon­dotta Thorez. A franciák sohasem harcolnak a Szovjet­unió ellen Duclos, a francia kommu­nista párt főtitkára vasár­nap Nimesben mondott be­szedében kijelentette, hogy a franciák sohasem fogják elfogadni, hogy hadbavonul­janak a nagySzovjetunió el­len. Befejezésül összefogásra és csatla­kozásra szólította fet a népfömegeket. hogy har­colják ki a demokrati­kus egységkormányt. Schuman Németor­szagba utazott Schuman francia külügy­miniszter körutat tesz Né­metország francia övezeté­ben. Vasárnap megbeszélést folytatott a német veze­tő személyiségekkel. Schuman kijelentése szerint • magától értetődikt, hogy Nyugatnémetországot be­vonják a nyugateurópai unióba. Schuman megerősí­tette, hogy küszöbön áll a három nyugatnémet övezet egyesítése, tehát Bizonia rö­videsen átalakul Trizoniává. A s.zodlalrsta párt nagy része a kormány politikáig ellen szocialista párt A szocialista párt pu­teauxi lanácskozasa zárt ajtók mögött folyt le. A ta­nácskozáson élesen bírálták Blumék politikáját és a szó nokok egv része azt kívánta.. hogy. a nelyzet SUÍ y068ágó- MagyorortzáaÉ árulóival állandó ra való tekintettel a tanács alakuljon át kongresszussá. A javaslatot kis többséggel elvetették. Több kiküldött követelte, hogy a párt no támo­gassa a mostani kor mányt, hanem dolgozzon ki egy de­mokratikus egységkormány megalakítására tervet Fasiszta egyetem' tanárok szervezke­désit leplez e Be a gazdaság]rendőrség A belügyminisztérium saj­tóosztálya közli, hogy az ál­lami rendőrség budapesti fő­kapitányságának gazdaság­rendészeti ügyosztálya nagy­szabású szervezkedést lep­lezett le, amelynek tagjai magyar állampolgároknak kül földre csempészésével és valutaüzérkedésse! foglalkoztak és egyide­jűleg külföldi halalom hatóságával tartotlak fenn titkos kapcsolato­kat Az ügyben 54 őri­zctbevélcl löriént. őrizetbe vették dr. Kaas A1 bert egyetemi tanárt, volt felsőházi tagot, Tóth Zoltác­nét, az összeesküvő Tólb Zoltán feleségét, Hoffmann Hídvégi Miklós lextilnagyke­"reskedőt. Keszthelyi Erzsé­betet, dr. Keszthelyi Gyula győri kanonok bugát és szá­mos egyetemi hallgatót A» őrizelbcvetteket hétfőm át­adták az ügyészségnek. Szeged népe nagyszabásúi ünnepségekkel emlékezett meg felszabadulásunk negyedik évfordulóiéról Vasárnap délután a Kál­vin-léren ünneplők gyüle­keztek: a pártok kiküldöttei, honvédség, rendőrség. tö­megszervezetek. Szeged fel­szabadulása negyedik év­fordulójának megünneplésé­rc gyűltek össze. A kegyelet jeléül először a Dugonics-temetőbe Vonul­tak ki és a szovjet hősök sírjánál Dénes Leó elvtárs, polgármester emlék®Mt meg a Szeged felszabadításáért hősi halált halt vörös kato­nákról. Szavai után dr. Zöld Sándor elvtárs, az MDP nagy szegedi pártbizottsága titkára koszorút helyezett el. utána pedig a különböző szervezetek koszorúi követ­keztek. Puskalövések zaja szakította meg végül az em­lékezés csöndjét: a rendőr­diszszakasz sortüze a szov­jet hősök tiszteletére, mi­közben fenn a magasban há­rom repülőgép irt le tisztel­gő köröket Fáklyásmenet a szovjet emlékműveknél Az esti sötétben a Széche­nyi-téren gyúltak ki apró lángok. Hosszú menetben vonultak az ünneplők körül a téren a szovjet emlék müvekhez, kezükben fák­lyákkal és szines lampion nokkal. Ott voltak a szak­szervezetek, a rendőrség, a honvédség, az ifjúsági szer­vezetek, az MNDSz asszo­nyai, volt hadifoglyok, ha­digondozottak és a többi de­mokratikus szervezetek több ezer főnyi hosszú sora. Vö­rös és nemzetiszinö zászlók, jelvények emelkedtek a ma­gasba s impozánsan megvi­lágította őket a sok-sok fák­lya fénye. Az emlékművek­nél rendőrök, honvédek és szabadságharcosok álltak diszőrséget. Amikor véget ért a felvo­nulás, felhangzott a magyar és szovjet Himnusz a rend­őrzenekar hangszerein. Dé­nes polgármester szólt ez­után ismét az ünneplőkhöz. Hangsúlyozta, hogy tovább­ra is a Szovjetunióval együtt­működve törekednünk kell arra, hogy mégegyszer ne kerülhessen uralomra _ a zsarnokság, hanem a világ dolgozói békében élhessenek és alkothassanak. Koszorúkkal borították el ezután az emlékmüveket és ujabb disztüz dördült el. Es­te 8-kor megszólaltak a sze­gedi templomok harangjai és félórán keresztüli zengtek­bongtak Szeged felett, hogy hirdessék: négy év óta sza­badon él, dolgozik itt a nép. ebben a nagy tiszamenti vá­rosban, A díszközgyűlés Hétfőn délben 12 órakor a városháza nagytermében Vádbeszéd az FM panrrniistáinah tárgyalásén összeköttetést tartott fenn. A vádlottak elkövetett szabotázs A népbirósáa hétfői tárgyalá­sán Gyarmathy István nép­ügyész mondott vádbeszédet Ennek a bünpernek anyaga bi­zonyíték amellett — hangsu­sulyozta, — hogy az ellenfor­radalmi erők szolgálalába ál­lított szakképzettség milyen sú­lyos károLnt okoz'az országnak. A népügyész ezután rámuta­tott arra, hogy a szervezkedés kapcsolatban állt az angol kém­szolgálat magyarországi ügy­nökségével ék • demokratikus cselekményeiket hűtlenséggel tetézték, kiszolgállak a nép* de­mokráciák ellenségeit, a ma­gyarság külföldre szökött áru­lóit. Á legnagyobb undor és megvetés kell hogy el töltsön, minden becsületes dolgozó ma­gyar embert, amikor feltárul előtte a három éven át elköve­tett lopás, csalás, zsarolás, hűtlen kezelés, sikkasztás és más bűncselekmények sorozata. \ A nép bíróságnak könyörtelenül le keU cvjlouta | bünösöjo* j , díszközgyűlést tartottak, me lycn megjelent a Vörös Had­sereg képviseletében Joszlf Glibovszkii százados ÍM. A* ünnepi beszédet Gyáui Im­re főispán mondta. A köz­gyűlést versszavalatok éí énekszámok tarkították. Kü­lönösen kiemelkedett és ál­talános tetszést rvralott N* VAOSz énekkaráffiík két szá­ma, a szovjet himnusz — melyet oroszul énekeltek — és a köztársasági induló. A közgyűlésen megjelentek többször félbeszakították az ünnepi beszédet lelkes tap­saikkal — különösen akkor, mikor Gyáni főispán Sztá­lin elvtársról, a diadalmat Vörös Hadseregről, a Szov­jetunióról, a Magyar Dolgo­zók Pártjáról és annak ve­zetőjéről, Rákosi Mátyás elv­társról szólott Ünnepi előadás a színházban Hétfőn este a Nemzeti Színházban nagyszabású műsor fejezte be az ünnep­ségeket. A magyar és a szov­jet Himnusz eljátszása után Tombácz Imre elvtárs, a Nemzeti Bizottság titkára méllalta az ünnep jelentősé­gét. E?ulán Majakovszkij Beszélgetés Lenin elvtárssal cimü költeményét Benkő Miklós színész szavalta el Alexandrov—Sztálin kantá­ta pompás kórusmüvét a Szegedi Állami Nemzeti Színház férfikara adta elő Szatmári Géza vezényleté­vel. A tenorszólókat Ber­kes János és Surányi Géza énekelték. Kodály Háry Já­nosának hangulatos lobor­zóját a balettkar lejtette el nagy sikerrel. Déri Tibor elvtárs, iró nagyszabású be­szédet mondott a békéről. Zelk Zoltán hires költemé­nyét: Egy vörös katona sir­jánál Gáti Pál színész sza­valta. A műsor utolsó szá­maként Csajkovszki monu­mentális 1812 szimfonikus költeményét játszotta el az operazenekar a rendőrsene­kar közreműködésével. Va­ssá Viktor vezényletével.

Next

/
Thumbnails
Contents