Délmagyarország, 1948. október (5. évfolyam, 226-251. szám)

1948-10-31 / 251. szám

Vasárnap, 19-18 október 31. PELMAOVARORSZAG Tervet beszéltek meg a Lemezgyárban Alig fér ember a Lemezgyőr knUilrte mébe. A szé!:e':en mun­káuök. tmmkő leányok szoron ganak egymás melleit, a férfi­nk egy része a székek közt, a falak mellett, az ajtóban áll. Bent az üzemben nincs meg­felelő hely, itt tartják a mü­LetyértekczleleL A színpadon, a többszáz égő vakiló fényében Bózsó vállalat­vezető és Bogdán ü. b, elnök Bózsó kezében iratcsomó. Zi­zegnek a fehér papírlapok, a hogv lapoz. Már negyedórája Beszél, a Lemezgyár 1949-esévi terveit ismerteti. — Elvtársak, jövőre has: szá­zalékkal növeljük termelésün­ket. Lemezeink harminc száza­lékát, a Latorlapok ötven száza­tékát külföldre szállítjuk — mondja. Beszámolóját hallva mind többször néznek össze a mun­kások és bólintanak. Helyes. Bózsó a minőségjavításról be­szél. majd bejelenti, hogy a se­lejtet jövőre három százalékról cgv százalékra csökkentik. A termelékenységet pedig fokoz­zák. Feszüli figyelem tükröző­dik az arcokról, amikor a ters beruházási részére kerül sor: — llogp üzemünk szfík ke­reszt metszetét bővítsük a ter­vet eredményesen végrehajthas­suk. rengeteget fektetünk az üzembe. — beszél Bózsó. So­rolja a téleleket: Friz gépet Svájcból, gnt'ert, kazán felvo­nót. gépkocsikat és még egy né­hány gépet szereznek be. Ami­kor a beruházások végösszegéi emlili.^ eö'smerő moraj hallat« -Szik: többszázezer forint. Bózsó befejezi ismertetéséi. — Az üzem most már valóban 0 miénk. Nemcsak hogy részt­vchelünk a termelésben, hanem irányíthatjuk is. Használjuk ki az alkalmat, szóljunk hozzá az elmondottakhoz. terveinkhez. Hozzászólásokat kérek! — s vé­gigsimít szőke hajáji. A feszült figyelem feloldódik a fezemben. Mozgás támad a széksorok közt. itt is, ott is ke­zek emelkednek a levegőbe. A terem sarkában elhelyezett asz­tal nát dolgozni kezdenek a gvorslrók. A hátsó sorokban állók előrehajolnak, hogy lás­sák kik jelentkeznek először. tnncpélyes percek ezek. .4 Sze­gedi Lemezgyár dolgozói hntá­x A Szegedi Izr. Nőegylet e heti összejövetelét november 2-án délután 5 órai kezdettel tartja Margit-utca 20. szám alatt. Remek zenei műsorral egy­bekötött Wizo-délután lesz. Kér­jük tagjaink és érdeklődő asz­fzonytársaink minél számosabb megjelenését. rozzák meg jövő évi munkáju­kat. a hároméves terv egy évét, döntenek jövőjük felett. Fiatal, barna férfi az első hozzászóló: Vajda László ü. b. tag. Nyugodt, higgadt hangja jól illik az értekezlet hangula­tához. Szampel Lajos a máso­dik. A darunál dolgozik, javas­latot tesz az ottani munka ja­vítására. Baráti János a rak­tár meghosszabbítását java­solja A harmadik felszólaló nő: Marton Erzsébet. Nagyon ér­dékli, vájjon idejében jön-e a prés. Szükséges, hogy minél előbb munkába álljon. Manrfes László felszólalására kettőzötten figyelnek. Az üzem vegyésze ő, aki most >s egy uj eljáráson dolgozik• A laborató­rium részéi-e kísérleti prés be­szerzését javasolja Az üzem legjobb munkacsoportjának ve. zetője áll fel ezután. Dubszky Lajos az, aki szintén a préssel foglalkozik. Varjú Vincéné gvárgondozőnő a szennyvízcsa­torna befedését javasolja. Rit­ter cégvezető számológép be­szerzését kéri. Az érdeklődés egy pillanatra som lankad é> a terem minden sarkában ujabb és ujabb hozzá­szólók jelentkeznek. A kél gyorsiró alig győzi a munkál Ot'Jik Lajos tűzoltóparancsnok Petőd Ferenc, Sánta János. Kiss Antal, B irsi Sándor mun­kások hangján egy kis megille­tődöttség érződik. Az üzem par­lamentjében beszélnek. Zámbó Mihály ifjúmunkás hangja ércesen eseng, amikor beszéL Helyesli a gatter beszer­zését, rámutat arra, hogy mennyivel lesz olcsóbb a ter­melés. Marion Erzséljet újra szót kér. Szavait most még na­gyobb figyelem fogadja. Zámbó József, Mária, Nagy György szinte egyszerre nyújtják ka­rukat. Mindannyiok hozzászó­lásában életrevaló ötlet rejtő­zik. A hozzászólások már egy órája tartanak és mindig ujabb és ujabb jelentkező akad. A nap már lebukott Dorozsmán tul, a termet kellemes szürke félhomály önti ei, amikor Bó­zsó vállalatvezető feláll, hogy összegezze az elhangzottakat Kiderül, hogy számos javaslatol azonnal meg lehet valósítani, más javaslatokat pedig a terv végrehajtásánál figyelembe le­het venni. A gyorsírók ezalatt jegyzetei­ket nézik. A hátsó sorokban va­laki félhangosan számolja há­nyan szólaltak fel Harminc­kettőig jut el Minden harma­dik jelenlevő beszélt. Még né­hány szó hangzik eL A sorok­i ban felállnak, egy nő megkezdi j az Internacionálél. A méiy fér­I fihangok, a csengő női han­gok a falakon, gyárkeritésen tul szűrődnek ki. A Dorozsmára tartó szekeresek, kerékpárosok, gyalogosok a gyár melletti or­szágúton a kulturterem felé for­dulnak. Odabennt befejezték az üze­mi értekeezletet. Száz — száz­húsz munkás, munkaidő után, ebéd nélkül órákig tanácskozott, ők ugy tudták, hogy a Szegedi Leemezgyár 1919-es évi tervét i vitatták meg. Mi ennél többet tudunk: a szocializmus felé veezte ut köveit rakják le. N. L k SZEGEDI BÚTORIPAR ES KERESKEDELMI RT. felszámolása alatt! rendkívül olesó butorárusitá! Kelemen-u. 8. Amíg a készlet tatt\\ Tervszerűen és fo'yaroafosan ba adnak az ország minden részében az őszi mezőgazdasági munkála­tok — mondja a földművelés­ügyi minisztérium tegnap ki­adott jelentése. — A Szer­vező Bizottságnak ma egy hete kiadott kiáltványa, mely felhívja a párttagság figyel­mét, hogy tegye haladéktalar nul magáévá az őszi mezőgaz­dasági munkák minél gyor­sabb elvégzését és leplezze le kíméletlenül a kulákság sza­botázsát ét rémhírterjesztését, felrázta a dolgozókat. Felráz­ta elsősorban pártunk tagjait, de magáévá tette a kiáltványt pártkülönbség nélkül az egész dolgozó kisparasztság is. Az ország minden részében hív­tál mas erővel indult meg az ellenőrzés, a kulákok szabó­tázsainak leleplezése, hogy a munkák tervszerűen, rendben haladhassanak. Ezt a terv­szerű előrehaladást akarta és akarja még most is megaka­dályozni a kulákság. Néhány nappal ezelőtt a kulákok még et is könyvelhettek kisebb sikereket, a dolgozók kenyere ellen indított aljas aknamun­kájukban. De a Szervező Bi­zottság felhívása alapján meg­kezdődött szigora ellenőrzés óta megriadt a kulákság a dolgozók, a törvény erejétől. Már közülük is sokan müvelik földjeiket. Ez azonban egyál­talán nem jelenti, hogy a ku­lákság lemondott aljas szán­kai rét — és az ellenőrzést csökkenteni kelt. Sőt arra buzdít, hogjr minél jobban szigorítsuk es fokozzuk a ku­lákok földjein elvégzett mun­kálatok ellenőrzését és ahol visszaélésre bukkanunk, ott a törvény szigorát alkalmazzuk, hogy a munkák tervszerű és rendben történő előrehaladá­sát a jövőben is biztosítani tudjuk, sőt fokozzuk. AZ AIDA SZEGEDEN 1870-ben az angol imperialis­ták megnyitották a Szuezi-csa­tornát. Érre az ünnepélyes alka­lomra Verditől operát rendel­tek, amely .témakörénél fogva beilleszkednék a táj hangulatá­ba. Igy íródott az Aida. M ONDANIVALÓJA SZÁMUNKRA ennélfogva kevés. A győz­tes egyiptomi liadvezér és az etióp rabnő síron tul tartó sze­relme a késői romantika haj­tása, jellemző a valóság el fer­dítésének korszakára. A cselek­mény a rabszolgatársadalomban játszódik, de nem látjuk benne e társadalom igazi arcát, belső ellentmondásait, tarthatatlansá­gát. Nem is láthatnánk, mert ha ilyen tendenciája lett volna, a modern rabszolgatartó brit impérium nem adatta volna elő. pGESZ MAS A KERDES ze­nci oldala, Verdi, a nagy olasz mester ekkor alkotóképes­ségének teljében volt. Az Aida zenéje duzzad az erőtől, túlteng a finom, sejtelmes szépségek­ben. Nem hiába Verdi egyik legnépszerűbb operája, amely azonban nehéz feladatok elé ál­lit énekest, karmestert és zene­kart egyaránt. Es mi mindemellett az Aida mai rendezésének feladata? Csu­pán az, hogy ebben a pompás zenében rejlő hatalmas lehető­ségeket a színpad eszközeivel, a színészek egyéni és összjátéká­val, díszletekkel, jelmezekkel, tömegekkel illusztrálja. A Z AIDA FENTEK ESTI ö\ szegerii bemutatója — ha nem is multa, felül a várakozást — de kitűnően megfelelt ezek­nek a szempontoknak. Vaszy Viktor vasmarokkal fogta ö-sz­sze a hatalmas mii legapróbb részleteit is. Lendülete magával ragadta a zenekart és színpadot egyaránt. A vonósok teljesítmé­nye különösen a nilnsparti és a kripta jelenetben kristályosodott kf, míg a fúvósok ft_ második felvonás híres fináléjának tom­boló sikerét biztosították. Az egész zenekar produkciója, a hosszadalmas, gondo3 készülő­dóst igazolja, amely a bemuta­tót megelőzte. E NNEK ELLENERE ei keli mondanunk, hogy csak a lí­rai hangulatokat sikerült a haj­szálfinom árnyalatokig kidombo­rítani, mert az Aida. egyúttal a szenvedélyek és erők végsókig való felfokozását is megkívánja. Ez oz erő nem jutott mindig kellőképpen kifejezésre. Abonyi Tivadar mindent meg­tett, hogy a dalmű rendezése — a cselekmény adta lehető­ségeken belül — szintén a mai szellemet tükrözze. A múltban a rabszolgatartó egyiptomiak gő­gös nagysága jutott kifejezésre az Aidában, magánál a címsze­replőnél pedig a szerelmi mo­tívumokra festették a fősúlyt. Z ÚJFAJTA RENDEZES A2 - - óvakodott attól, hogy a hatalmon levőket rokonszenves színekben tüntesse fel, ellenke­zőleg, pompásan kifejezésre ju­tott a fáraói önkény és zsarnok­ság. A legyőzöttek, megalázot­tak nyomorúsága mélyén azon­ban ott láttuk felcsillanni a tü­zet (Amonasro), amely biztosit arról, hogy ez a nép még ki­vívja szabadságát, mert tud har­colni érte, ha ezúttal le is győz­ték. M AGUKRA ASZEREFLÖKRE áttérve Pócza Ella (Aida) hatalmas koloraturáját a külső hatásokra épülő Verdi-muzsiká­Iwn nagyszerűen érvényesítette. Játéka, a szenvedély és kétsé­gek között vivódó női lélek áb­rázolása azonban nem volt elég­gé meggyőző, inkább csak éne­kelte, mint játszotta szerepét. A terjedelmes hanganyaggal ren­delkező Király Sándor (Rada­mes) játékában kissé merev volt, sem a szerelmes ifjú, sem a diadalittas hadvezér, som a li.Or zaárulás miatt érzett önmarean­golás alakítása nem tünt eléggé őszintének. Énekével a tőle megszokott jó teljesitményt nyújtotta, bár lélekzési techni­kája ezúttal sem vált be olykor erősen zavart. M INDEN TEKINTETBEN ra­gyogóan oldotta meg fel­adatát Turján Vilma (Amneris). A saját rabnőjével szemben alul­maradt, halálosan féltékeny, dühtől szikrázó és mégis od;v­adóan szerető nőt kifogástala­nul alakította, mezzoszopránja pedig magával ragadta a közön­séget. Erdy Pál (Amonasro) rö­vid, de nnnál jelentősebb sze­repének helyes felfogásával dön­tően támasztotta alá a rendezés helyes tendenciáját. Ilüvös ba­ritonja jól illeszkedett a számán ra megszabott keretbe. Szanati József (a király) hangban és játékban kifogástalan volt, ugyancsak Littassy György (Ramphis) is. Lorenz Kornélia, (a főpapnő) nem könnyű fel­adatot jelentő, exotikus hangok­ban bővelkedő áriá jával tünt ki, Gaál József (a hirnök) rövid szerepével egészítette ki az együttest. A KÓRUS Szatmári Géza kar­igazgató munkája nyomán egyre tökéletesedik, amint ezt az Aida bemutatója igazolta. A Lőrincz György koreográfiája szerint és nz ő betanításában bemutatott balettek közül első­sorban a mór gyermekek láncá­nak ötletes, vidám figurái tet­szettek. (Táncolták: Ligeti Má­ria, Szikszay Viktória, Dési Ró­zsi, Tóth Alexandra, Körmendi Eva és Vera Judit.) A papnők első felvonásbeli tánca nem tükrözte eléggé a szentély misz­tikus Iiangulatát. (Fülöp Dóra, Vera Judit, Bakos Klára, Mar­X Az Állami Borpincészet megkezdte az uj borok vásár­lását az A/megállapitó Bizott­ság által megállapított árakon. Átvétel és felvilágosítás 8-tól 18 óráig a pincészetnél, Szö­vetkezeti-utca 2. és a Szeged­Alsóközponti, Királyhalmi, Ru­zsajárási, Átokházi, Gátsaroki FöldmüvesszövetkezetnéL kovist Vera, Takáts Piroska, Körmendi Eva és Remete Hed­vig.) A győzelmi felvonulás buja zeuéjü, fordulatokban gazdag balettjét Bartos Irén és a teljes balettkar táncolta. D E EGYÚTTAL NAGYSZÁMÚ statisztériát is felvonultat az Aida. A tömegjelenetek be­állítása, élethűsége ezúttal már kifogástalan volt. Nagyon za­vart ellenben a győzelmi fel­vonulásnál, hogy az emelvény előtt elvonuló harcosok legtöbb­je nem az induló ütemé.re lé­pett, vagy nem tartott lépést és kapkodva csak átsietett a szín­padon, E GYIK LEGFŐBB ERŐSSEGB volt az előadásnak Bozó Gyula 800 négyzetméternyi fe­lületű díszlete," A Taunháuser óta ilyen pazar díszletet nem láttunk a szegcdi Bzinpadon. Neliéz lehetett mindezt a taka­rékossági rendszabályok kere­tén belül megoldani. Külön él­mény volt az első felvonás má­sodik képének díszlete, amely a fátyol mögött,gőz fejlesztésé­vel előállított szürkés ködben, a világítási hatások nagyszerű érvényre juttatásával a lehető legprecízebben árasztotta az ó­egyiptomi szentély misztikus légkörét. Z ÉJSZAKAI NÍLUSPART* a láthatóan hömpölygő fo­lyó a rajta meg-megcsillanó holdfénnycí ugyancsak a szin­padmüvészet remeke volt. Nagy tapsot kapott a második felvo­nás második képének diadalt su­gárzó, a zsarnok önkényuralko­dók korlátlan lehetőségeit érzé­keltető, világos, napsütötte dísz­let is, a kripta jelenet megoldása! sem maradt íe a többi mö­gött. TTT KELL MEGEMT.EKEZ­I NCNK a szinház nehéz fel­adatok elé állított műszaki sze­mélyzetének odaadó, önfeláldo­zó munkájáról. A neil Árpád vezetésével készült vadonatúj, korliu jelmezek szintén hiztosi­tották az előadás sikerét. Mindezt összefoglalva: az Aida előadásával a szinház nemcsab egy estére való szórakozást, ha­nem tartós és maradandó művé­szi élményt nyújt a nézőknek. Kövesül László A3 haimoga'vsiotgfttát Az alábbi hadifoglyok a 78. szállítmánnyal érkeztek Szeged­re. Ezek a legrövidebb időn be­lül otthonukban lesznek. Baranyai Ferenc (1905. Sze­ded), Busa Vilmos (1918. Sze­ged), Almási Béla (1927. Sze­ged), Barna József (1909. Sze­ged), Bálint András (1922 Sze­ged), Basó János (1918. Sze­ged), Dévény Gábor (1921. Sze­ged), Hódi István 1918. x Kftlyna, tttzhelyi zománco­zott edény minden jövedelem­üez kapható. Brackner 'Testvé­rek vasker. rt., a meiegvizkut­nál.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents