Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-25 / 96. szám

4 IEDI4GIAI0I9U0 Vasárnap, 1948 április 25. FALU © TA IsT CZI tzn CZZ1 czn EZZ1CZ3 C=3 CZZ1 c HU 11 " »T —" " 1"» " " " " " " " " » ÁTOKBÓL 15 áldást fakaszt a dorozsmai kubikos 160 száza ékos teljesítmény miniszteri dicsére A 3 éves terv ujabb nagyszabású eredményi mulatoti fel: elkészüli a kiskunsági Atok-csatorna, mely Sollszenlimre, Döntsiid, Bugyi és környéke eddi müvellicléllen földjet látja vizzet, s lehetővé, teszi mintegy 2500 holdnyi uj rizsföld létesítését. A befejeződött munkálatokat megtekintette Darvas József építés és közmunkaügyi miniszter. Ilarmathy Lnjos, a Tervhivatal elnöke és kíséretük. Örömmel állapították meg, hogy a most létesített rizsterulet évi 11 és fél millió forintot jövedelmez. Külön dicsérettel emlékezlek meg arról, hogy a munkálatok 15 napim az előirányzott halár,időnél .korábban fejeződtek J>c. Darvas miniszter ezért dicsérő elismerésben cs pénzjutalomban részesítette az első dijat nyert Békésszen1 a n drási és gyulai kubikosokat. Kiváló munkájukért dicséretet kaptak, lüskundorozsma, Jászapáli és Jászberény kubikosai. A tervhivatal, az éplés- és köz.munkaügyi minisztérium és a dolgozók példás összmunkája kövelke/.tébcn a nép állal Átoknak nevezeti és eddig víztelen csatornáitól az Áldás csatornája leli. Kérges a tenyerem, a tenyerem . .. A községháza, előtt találunk rá a minap hazajött dorozsmai kubikosokra. Körülállják szaktársaik és kérdezgetnek tőlük. Nagysokára a kapualjában megtaláljuk Mojzes Istvánt, a kiskundorozsmai kubikosok csoportvezetőjét. Meglett 35 év"körüiii szurósszemü dorozsmai. Amíg kérges kezével kezet szőrit velünk, addig körülállnák a kubikosok, lehetnek ugy 400-an. Orömmei mondják el, hogy a lapát nyeic kérgesre törte a teü yerii kot. — Csak akkor örül a kubikos — mondják —, ha kérges lehel a >tenyere. Valóban ugy van, meri a sok helyeslő fejbólintás csak megerősíti a mondottakat. — Annyian m ön tünk cl dolgozni, mint amilyen idős Lajkó Tóni bácsi. Ötvenkilencen,-, só többen sé- kevesebben. Mög mutáltuk azonban, hogy dolgozni tudunk, mert 160 százalék volt n teljesítményünk. — Sé" több, sé kevesebb — szögezi le Ocskó Ferenc, aki nem látszik többnek 18 évesnél. Újságolják, hogy Csizmadia József csoportja volt a legjobb. Nincs itt Csizmadia, dc — ami igaz, az igaz — büszkék rá. Harminc falu kubikosai ismerlek el, hogy ilyen csoporttal még nem dolgozlak. Azonban a körül állók panaszkodnak. H aggyal ok későbbre — inti ökel Mojzes István — majd yá-térfink arra is. Előbb azt mondjuk el, amiért köszönetet keli mondani. Köszönetet mondanak a ^ollszenlimrei közellátási hivatalnak a két mázsa zsírért, amit 12 forintos árban juttattak a kubikosoknak. Negyven deka kenyéren nem lehet egész nap talicskázni — jegyzi meg valaki a körülállók közül. A dorozsmai ember megél a jéghátán is Ahogy felvetődött a kenyér hangja, megkezdődik''a panaszkodás is. 500 munkanélküli kubikos várja a munkát. Elvittek már ebből 35 embert a DunaTisza csatornához. A többiek azonban várják, hogy minél előbb dolgozhassanak. Megérkezik a kitüntetett csoport vezetője Csizmadia József. Előre tuszkolják az első sorba, hogy ő is mondjon valamit. iiuClsamtk idénymunkát. A iniuikanélkUL'ck fámának fijyeletnlte vételével alkalmazzanak kubikosokat a Duna-Tis/a csatorna építésénél. Sorolják a dorozsmai kubikosokat a szegedi kubikos-csoport fizetést osztályába. Mint valami határozatot mandja el a fentieket. Többet nem mond. Hiába is kérdezünk tőle. De miből élnek? — vetjük fel a kérdést. — Ugye csodálkoznak ezen az elvtársak? Nem kell csodálkozni, mert a dorozsmai ember megkeresi a munkát és elmegy oda, altol dolgozni leheti Valóban igy van. Elmennek messze falujuktól dolgozni, megkeresni a mindennapi kenyeret. Félnapot töltöttünk el közöttük, de egy szóval nem emiitették meg a" multat. Nem akarnak a múltról és a esendőrkalaprói beszélni. Büszkék arra, hogy nincsen náluk küfönb kubikos. Nem hiszik, hogy valaki feltudja velük venni a versenyh Gazdasági élefünk uj utjai A városunkban a minap lefolyt crdészgyiilés igen érdé kes megvilágításba helyezte az erdők jelentőségét gazdasági életünkre nézve. Ma, ^miikor a hároméves terv kapcsán az brszágépités ütemének és sikerének a fokozása mindnyájunk elsőrendű érdeke, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyeket az erdő és a célszerü*fasttások nyújtanak. Alföldünk hármas nagy kincséi: az aranyáradalkénl lezuduló napsugarak hőenergiáját, alföldi homoktalajaOlasz választások és a csengelei gazdák Csengele a szegedi tanyavidék leginesszebbesö falujellegü települése. Szegedtői mintegy félszáz kilométerre, peslmegyébe kalapácsszerűén beékelve épüli fel az a közel száz ház, melyet ma Csengele-lanyaközpont néven jelölnek be a térképre. Nincstelen zsellérek voltak 'akóti félév tizeddel ezelőtt. A félsz abadulás után azonban, megváltozóit a falit képe. Eltűntek a város földjét bérlő nagybérlők és a »vitézi nevet büszkén viselő fasiszták. Azé lelt a föld, aki megműveli. Sokai küzködnek a futóhomokkal az uj birtokolok. Látástól vakulásig dolgoznak. Helenkéiit kétszer jönnek csak be a hetipiacra rövid pár órára s ulánna kimennek újra a földekre. Ruzsi ángyom légy gye el Kora reggetszállunk te a cSengelei vasutállámoson. Az autói rilkáu látóit kövesuton bandukolunk az állomásiéi! négy kilométerre levő faluba" Amikor a falu határába érünk, kidugja az öreg nap lis a fejét. A batyukkal hátukon piacra [igyekvő nénikék meggyorsítják lépteiket. Korán akarnak érkezni, mert mire felszárad a harmat, a vevők már bevásárolnak. A kis piactéren csoportokba verődnek az emberek. Vitatkoznak. Oda megyünk az egyik csoporthoz és kihall"gatjuk a beszélgetést. — Na lássák, hogy megváltozik a helyzet rövid időn belül — ntoudja majdnem suttogva egy jólöltözött csizmás ember. Bebizonyítják ezt az olasz választások is. II igygyék el kenlök nem érdemes dolgozni, mert úgyis elveszik a földel magáiktól. Akár változik a helyzet, akár nem. Ha nem válloziik — sóhajt egyel akkor az állam veszi el, ha pedig változik, akkor meg visszaadják nekünk. . — Várhattyák azt kentük — szól li a rágósán Eszik László, — akár holtuk napjáig ,is. Többen zsebükhöz kapnak, de hiába. Ellünt az Ur, mint a kánfor. Keresik egy jó ideig, azlán abbahagyják. Mi is elmegyünk egy másik csoporthoz. Sánta vehetünk. Egy ángyom Feri bácsiról példát év alatt többel rull a piacon, mint az anyám egész életében. Mond már Pirikém, hogyhogy? Ugy csinál la valahogy, hogy kertészkedett. Kora reggeltől merle a kulitól a vizet ti káposztára még a karfiolra, Mög is vé>t a haszna belüle. Tízezer forintot árult a mull évben. >— Jesszus Mária! Ez vaíóban igiaz? — ájuldozik néhány asszony. Folytatnak továbbá beszélgetési, de megjelent a kisbíró. Kihirdeti a rond'elcleket. Meghallgatják figyelemmel. Amint kimondla az utolsó szög elindulnak a szélrózsa minden irányába, hazafelé. Félóra múlva kiha'l a nemrég még hangos piactér. A legeltclni kihajtott állatok békésen harapdálják az esőutáni dus füvet, nem törődve azzal, .hogy ott nemrég még egy lelketlen hazug fráter akart széthúzást szítani a bccsüleles parasztok között. Jóízűen nyelik a fűcsomók Lesz mit emészteni az éjszakára. Megemésztik azt a falat füvet, melyen röviddel azelőtt a demokrácia és az ujbirtokosok ellensége élit. Hohi>ra egy "féldekát hiznak. Milyen ,igaz: megemésztik és hiznak, a gazda és az ország gyarapszik. —eg—er. ít — Tóni bátyám elhiszsi-é kend, hogy ez az év kihúz , majd a sárból mindannyiért- j ! kai. Jobban figyelünk g. be- ' szélgetésre. Itt már komoly dologról vitatkoznak. Hány részvényt Írassanak a földmivesszövetkezetnéi, -mennyi tertpésre számithatnak rozsból, kukoricából, no meg krumpliból. Az egyik is mond egy számot,"A másik is. Végül megállapítják, hogy közepésnél máris jobb lesz a termés. Ha kapnak még egy kiadós májusi esőt, nincs semmi baj. Asszonycsoporfoflálunk a piactér sarkában. Sokkal hangosabbnn vitatkoznak, mint a férfiak. Egy fiatal menyecske viszi a szót; „fiz MKP-ban van a helyünk... Tömegesen lépnek be a parasztok Alsóhözponton a Magyar Kommunista Pártba Szálegyenes büszketekin- tom csak mennyire felüllünk az ostoba rémhíreknek. Rövid félnap alatt hat aszszony ,tr alá Belépési nyilatkozatot. Elmondják, Rogy a választásokon Pleiíerre szavazlak, de megbánták. A katolikus ház előtt mondták, hogy á belesbe rakják a keresztet. Sok szégyell magát, de becsülettel bevalja. Azt mondták, ha a kommunisták győznek, elviszik a gyerekeket, — mondja egyik sírva. Hogy hazudtak, nem féllek az Istentől — mondja egy másik. Meggyőződtek róla, hogy az egész csak választási fogás volt. Dolgozni akarnak a lobbi asszonnyal együtt. Hálából Rákosi elvtársnak — moiMják, — rrlcrl férjüket hazahozatta a fogságból. Két hónap alatt százhúszan léptek be a Magyar Kommunista Pártba Alsóközponton. Ezek közül száz földmives, 12 tanító és tanár, a többi kisiparos. Nap, mint nap többen jönnek. Három év tapasztalatai után meglátták, hogy a Magyar Kommunista Párt segit a dolgozókon. Ok is dolgozók és érzik, hogy a dolgozói: közt a helyük. Egymásután lépnek a pártba a régi gazdák. A belépetlek között van 20—25 holdas is. Bclépnek, mert gyarapodni" akarnak. Förgéleg Szilveszter. lelü gazda áll szemközt az ulsókozponli MKP titkárával, Tóth Ferenccel. Mégértetle az idő szavát és csatlakozik a Magyar Kommunista Túrihoz, uz ország legnagyobb pórijához, hogy segítő részese legyen, annak a munkának, melyet a Magyar Kommunista Párt a parasztság érdekében végez. — Tóth elvtárs, ha megengeded', hogy igy szólítsalak, belépek a Magyar Kommutüsta Pártba. A két ember sokáig néz szembe egymással, majd mindkelten elmosolyodnak. — Rendben van Makra György elvtárs. Kezet ráznak egymással és Makra György kitölti a belépési nyilatkozatot. Nem fiatal ember már. Lopva be lehet pillantani a belépési nyilatkozatba. Hány hold löldje van? — kérdeshez vastagbelükkel beírja: Tizennyolc. Tehát régi gazda. Az asszonyok tömegesen tépnek be Miért lép be a Magyar Kommunista Pártba? — kérdezi Tó 111 Ferenc elvtárs. — Meggyőződtem arról, hogy a Kommunista Párt a parasztok egyedüli pártja. Csak a kommunisták segítettek rajtunk igazán. Amit Ígérlek meg is 'lelték. A választásokat megnyerték, de nem csináltak kolhozt. Most Iáink kiváló fizikai tulajdonságait, szikes talajaink dus táperejét és az alföldre jellemzően, a növényzet, különösen a fák gyökérzetével majdnem mindenütt elérhető talajvizet, az erdők és lásitások által lehelövé váló helyes vízgazdálkodással tudjuk igazán értékesíteni. Mélyre lt aló gy ökérzet ük vizfelszívó segítségével mérhetetlen pára tömegeket juttat az erdők, fák lombozata a levegőbe s ezzel, valamint lomuozatuk árnyalásával, széltörő erejével kjegyensulyozólag hatnak az Alfflfld szélsőséges éghajlatára és igen keuvezően befolyásolják a mezőgazdasági terméseredményeket. Persze, telepítés esetén az erdő maga'is reászorul az lislápolásra. Mezőgazdaságilag kell a talajt előkészíteni talajjavító takarmánynövények termesztésével, zöldtrágyázással, melynek hatását még fokozzuk a takarmány földelésével nyert trágyának a talajba való visszajuttatásával. Gyorsítjuk még a talajjavlilás ütemet a lapályos helyeket kedvelő elszigetelt állásban is egyenes, szép törzsei fejlesztő jegenyenyárfának fasorokba való ültetésével. Gyors növésükkel, sudár lombozatukkal elsőrendű szélfogókéul hatnak); napsugaraktól átjárt árnyékuk gyorsan változtatja helyét és nem nyomja el a növényzetet. Ezzel az eljárással a termőhelyi viszonyok gyorsan javulnak, a megtelepMftt erdő kitűnő fejlődésnek indul, gyorsan záródik és a magasba tör. S ami pénzügyi szempontból különösen fontos: a megjavított talajon folyó mezőgazdasági közteshasználat (kapásnövények stb. termesztése a csemetesorok között) annyi hasznot nyújt, hogy fedezi az erdőtelepítés és ápolás költségeit, ugy hogy az erdő ingyenben marad. Mindenki ismeri az akácerdő dus mézelő erejét.. Egyikét nyújtja a legjobb méhlege.őknek. Meliékhasználatnak számit, de az így nyujlotl jövedelem sokszorosát leheli ki annak a jövedelemnek, amelyet magának az erdőnek az értéke nyújt. Kitűnő eredményt lehet még elérni az erdőn baromfitartással. Egészséges, kitűnő husu, jól lojó baromfit tarthatunk az erdei legelőn s ezzel hihetetlenül fokozhatjuk az ország baromfigazdaságának jövedelmét. De ez a lehetőség kívánatossá teszi azt, hogy minden kis lanyagazdaság is mái* arra törekedjék, hogy meglegyen a maga kis erdeje, meg epreskertje (seriéskifulónak) gyümölcsöse és mindennek kiegészítésében az ügyesen el osztott fasorjai. Olyan lehetőségek ezek amelyek rövidesen meg fof* ják változtatni az Alföld ke pét és terméseredményeit. Az erdészgyülés, az ott be jelentett munkaverseny eze kel a gondolatokat hozta fel szinre. Üdvözöljük és sok siker kívánunk az erdészgyülései Szeged városának először bc mutatkozó, szervezési elgon dolásail itt ismertető Osvátl István miniszteri oszlálylaná csost dáját. és lelkes munkagát