Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-25 / 96. szám

Vasárnap, 1948 április 23. DEL'MAGYAROKSZAG 5 Ez a Gladics mindig kivágj a magát Egy-két szó a pártfegyelemröl és az akarategységrői mutató ballag. a felé úszik a Yá­mellettd .tér munkáspárti Fodor-lelepcn már negyeaiiét Meleg aranyban sárhelyi-sugárut pázsitja, ae" a székház szinpadtermében már üldögél a liüvosség. Padokon óten-hatan sora­koznak, pártnapra várnak. A szomszédos szobában elénk tárgyalás folyik és a várako­zók akarva-nemakarva hiall­ják a dolgokat. — Üléseznek, készítik elő az egyesülést - mondja az egj'ik várakozó, nyugdíjas ki­nézésű elViárs szomszédjá­nak. Mondana valamit a másik, de öblös mély hang hallal­szik odabentről. — Olyan szellemei szerel­nék én ebben az uj pártban, mlfít a mi időnkben volt. Ak­kor éjfélkor megzörgetlek az ablakol, mi beugrottunk a nadrágba és mernünk. Nem kérdeztük mikor, miiért. \é­go/lük kötelességünket. Nem olyat, mint idáig volt, mikor hetente- egyszer fél hétre párlnapot hirdettünk és fél nyolcra nagy kegyesen tény­leg beballagtak a, szociá'de-, mokrata meg kommunista elvtársak! — Akkor könnyű volt Gla­dics elvlárs — veti oda egy! női hang. Akkor tizenkilenc volt, forradalmi idő, később meg illegalitás. — Forradalom ide, illegali­tás oda, mosl még nagyobb> fegyelemnek kell tenni. Egy egységes munkáspártban nem lehet saját kódorgó fejünk ulán- menni — húzza alá Gladics, az »,illegális*. Itt nem lehet majd sokat tanakodni. Nem Polgári Kör ez, ahol (másfél óráig tanakodtak ve­gyenek-e gyertyát, ne vegye, j nek gyertyát, amikor egyszer kialudl a villany. Derülnek az elvtársak a > szoba mind a négy sarkában. Gladics folytatja: •— Na jól is néznénk ki, lia Rákosi vagy Zöld elvtársak azl mondanák, hogy nézze Gindics elvlárs ezt meg ezt meg kellene csinálni és én nem hajtanám végre a veze­tőim utasítását. Akiket én vá­lasztót hun meg és társaim­mal egy ült a párt vagy a'szc­gedi v. b. élére állitoltam. — Ugy van, ugy van! hallalszik a leülepedő derűn ál és kissé fátyolozott hang tovább gombolyilja a vitái. — Nálunk a szociáldemo­kraláknál olt kezdődött a baj, amikor meglazult a fe­gyelem! Gladics mintha válaszolna neki, de valaki megelőzi: — Elvtársak, nem éppen ugy van az, ahogy Gladics mondja. Bán Antal is mun­káspárti vezető voll, nekünk akkor vonakodás nélkül utá­na kelleti volna menni. Ha akadna légy, zümmögé­se most kihallatszana a szo­bából, olyan csend van egy­szerre. Nesze neked Gladics, most megfogtak. Az ajtón keresztül szinte látszik, hogy Gladiics a szoba közepére íép, szétterpeszti lábát, körülhordozza tekinte­tét, majd egyszerre felveti fe­jét, szembenéz a kötözködő­vel: — Az biztos, hogy Bán ve­zető volt, de az is biztos, hogy azt nem maguk válasz­tották elvtárs, hanem retye­rutyája, Kéthlyék, Szederék, vagy talán még maga Horthy ültette a munkásság nyakára! A vezetőségi szobában ki­robban a kacagás. A fodor­telepi elvtársak, most még szociáldemokraták, kommu­nisták, egy-két nap múlva egységes munkáspártiak fel­szabadultan nevetnek. Nevet künt a benépesülő terem is. Ez a Gladics, mindég ki­vágja magát. ­Gladics még egy-két szól szól: . — Igazi fegyelem csak marxista-leninista pártban le. bet. Mi folyik odabent, kérdezi leülés közben egy érkező a padon ülőtől — látva a de­rül a bajszok alatt. Gladics elvtárs busz perc marxizmust tart a vezetősé­gin. Magyarázza a párlfe­gyelmet és az akarategysé­get ... Fontos kijelentéseket tett Szegeden a köznevelési re­form érdekvédelmi szektorá­nak képviselője: Béki Ernő, a Magyar Pedagógusok Sza­bad ."szakszervezetének főtit­kára. Megállapításai országos érdeklődesre tarthatnak szá­mot, célszerűnek látjuk te­hát részletesebben is foglal­kozni annak gondolatmeneté­vel. A köznevelés főfeladata a jövő kimunkálása. A nevelés­nek időben messzire előre kéli látnia. Célkitűzéseiben' nem a jelent, hanem a jövő fejlődését és szükségleteit kell figyelembe Vennie, hi­szen itjuságunkat a jövőnek neveljük. Nem szabhatjuk a jelen nevelői feladatait a le­lünőben lévő társadalmi rendszer szükségleteihez! Az uj emberideált s ennek szel­lemi fegyverzetét a jövő tár­sadalmi képének kell megha­tároznia. Meg kell teremte­nünk a magyar népi de­mokratikus nemzeti nevelést. Ennek a feladatnak közne­velésiünk mai állapotában nem tudunk megfelelni. Nem, mert közoktatásügyi rendsze­rünk nem tudott míg meg­szabadulni a feudális iskola­Elvtársaimhoz Elvtársaim! Legyünk mi élcsapat, amely egy korhadt kort a tűzbe visz! A konkolyt zuzó, zümmögő garat, s derült egei villantó tiszta viz, nehéz árnyék a tőkés életén, s érzékeny uj a nép ütőerén. Ha kell, Te légy a puffanó ököll S lidérc kék fénye száz süppedt síron. Szél, mely futva ráncigál... pöröl, s. osztályok karján pattanó izom. Nyújtózó hid: ívelve kössed' át a négert s sztrájkot tartó franciát. Füstölgő savként mard moh ón, amit a lelkek lábiájára irt az elny omól Erélyes kéz, mely durván szétszakít minden rossz törvényi! —Dohogó kohó: hasában már az újnak érce forr. .. Tiéd a föld1, az égi Tiéd e kor., Csorgasd az elveket tágszáju csői A népet öntudat tavába mártsd. Szeszélyes zápor légy, s makacs eső, mert mindenévé választott a Párt. Kezedbe téve bármely funkció: Szervezz; beszélj, vagy légy m unkásbiró. Mini durva dörzspapir, £ hü vös selyem: sérts, tia rossz! Simíts, ha jó: s derék. Az államgépezetben szüntelen Te légy a leggyorsabb fogaskerék — És fényes ablakot bevágó kő, — sár: az óvatos mellére fröccsenő. Teknő vagyunk! A fejlődés dagaszt az ellentmondásokból kenyeret. Marx és Lenin kovásza kelti azt, belőle büszkén unokánk ehet. Boldog kor lesz az: szabadság kora. Elvtársam! Légy a bátor liacosa! ILLÉS LAJOS *) Elmondotta a szerző április 14-én a szegedi Forum Club »Fialal költők estjén*. reformja rendszer maradványaitól. Mig politikai fejlődésünk a népi demokrácia megteremtésén át már a szocializmus fokozatos megvalósítása felé tart, addig iskolarendszerünk még a pol­gárt demokrácia célkitűzéseit sem tudta megoldani. A középkorban az oktatást az egyház teljesítette. A pol­gári demokratikus fejlődésen átment országokban az uj-' korban ezt a szerepet egyre inkább a politikai közösség: a község és az állam vette át. A mi fejlődésünk ezen a vonalon akadozóbb yolt. S ma az a helyzet, hogy hatá­rozott ellenmondás van ha­zánk haladó népi demokra­tikus fejlődésié' s a be,nne kon­zerválódásra törekvő feudális maradványok közölt. A magyar köznevelési re­formnak a fejlődést gátló ne­hézségekkel meg kell küzde­nie. A köznevelési reform üte­mét meg kell gyorsilani! Ez azonban nem csupán a pedagógusokon múlikI A pe­dagógusok java hatalmas erő­feszítéseket tesz a közneve­lési reform kimunkálásáért. Ez a munka azonban cSak akkor járhat tőljes sikerrel, ha aZ egész társadalom mel­léje áll az uj iskolának s a haladásért dolgozó pedagógu­soknak. Ifjúságiink nevelésén épül fel népünk jövője. Ezért a jövőért nemcsak a pedagógu­sok felelősek 1 A felelősség a szülőkön át az egész magyar társadalom vállán nyugszikt Megálllapították a közérdekű gyapjúszövetek fogyasztói árat ; A Gazdasági Főtanács a ! közérdekű gyapjúszövetek fo­gyasztói árát az' egész ország területére egységesen a kö­] vetkezőképpen állapította meg: I a; Kamgarnszerü, 110 cm. ; méterenként 57.50, 70 Frt., b) j vastagszövet, 110 cm. széles j méterenként 88 Frt, c) kasha í szövet, 140 cm. széles méte­\ renként 98 Frt, d) női ruha­- szövet, 70 cm. széles méte­renkénti forint. A matematika történetét el­sősorban azzal a gazdasági rendszerrel — .j3s különösen az illető társackpbm gazda­sági szükségleteivel — való kapcsolataiban kell vizsgál­ni, amelyben e történet lezaj­lott, másodsorban belső fej­lődésében, azaz a módszerek történetéhez váló viszonyá­ban. Nos, az első feladatot te­kintélyes mértékben elvégez­te IIogben professzor, Malhe­matics for the Millión (Mil­liók matematikája) cimü könyvében. Ez sok tekintet­ben kitűnő munka, azonban — nagyjában és egészében — csak a tizennyolcadik század elejéig tárgyalja a matema­tika történetét. Az anyagot a történelmi materializmus szemszögéből vizsgálja. Meg­kísérlem pusztán felvázolni néhány fontosabb gondolat­menetét, amelyek vizsgáló­dási körünkbe vágnak. Hogben hangsúlyozza a csil­lagászat tudományos fontos­ságát azokra nézve, akiknek az élete bizonyos évenként ismétlődő eseményektől — például a legeltetési időszak­tól, vagy a Nilus kiáradásá­Lól — függ. Ezeknek az em­bereknek igen fontos, hogy a lehető legnagyobb pontos­sággal előre be lehessen jó­solni a várt eseményt. Erre A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ÉS A MATEMATIKA Irta: J. B. S. HALDANE | kell a naptár. A naptárkészi­j tés azulán egyszeriben egy ; csomó bonyolult számításba, olyan irracionális számok ki­i fejezésének a kísérletébe vi­szi bele az embert, mint pél­dául a csiillagásizati év napjai­nak a száma, amelyet vagy mint egész számot — 365 — vagy mint egyszerű törtet 365 1/4 — írunk 'le. Ezekben a kísérletekben számos, .igen értelmes ember életének munkája fekszik. Egy csomó misztikus számviszonyt eszel­lek ki, mint amilyeneket töb­bek közölt az egyházi szer­larláskönyvek elején lehet látni. Ezek a számitgatások kétségtelenül kifejlesztettek bizonyos érdeklődést a szá­mok tulajdonságai iránt, amit más eszközökkel alig lehe­tett volna elérni. Hasonlóképen szinte már közhelyszerű megállapítás, liogy a földmérés hozta létre a mértant, mig a csillagászat további fejlődése vezetett a trigonometriához. A közép­kor végén ismeretes igen egy­szerű gépek is elég bonyolulr lak voltak ahhoz, hogy fel­keltsék az érdeklődést az egyensulytan iránt és a kor­puszkuláris dinamika tudo­mánya, amely Newlon mun­kásságában érte el dicső­séges tetőpontját, igen so­kat köszönhet a tüzérség fej­lődésével kapcsolatos ballisz­tikai kutatásnak. A tizenkilencedik század' vé­gének egy másik matematikai újdonságával kapcsolatban talán még meglepőbb össze­függésre mutathatunk rá. Eb­ben az időben kezdenek dol­gozni a va 1 öiSzin ü ségszámitás elméletén, Angliában is, Fran­ciaországban »iis. Angliában az első valószinüségszámilási munkához az életbiztosítás gyakorlatbahelyezése és más, statisztikai számításokkal já­ró kereskedelmi tevékenysé­gek szolgállak ösztönzésül. Franciaországban a korabeli matematikusokat a kockával és kártyával űzött szerencse­játékok vezették a valószinii­ségszámitássál való foglalko­zásra. Nyilvánvaló^ hogy a kétféle indíték oka a két or­szág társadalmának fejlődési különbségeiben rejlik. Fran­ciaországabn az uralkodó osz­tály még mindig a nemesség volt, amely idejének nagyré­szét szerencsejátékkal töltöt­te, mig Angliában a Boyal Society (három — angol, skót és ir — angliai tudományos akadémia neve) alapításának idején a hangadó személyi­ségek annak az emelkedő polgári osztálynak a tagjai voltak, amely győzelmet ara­tott a polgárháborúban. A matematika további fejlődése szempontjából azok a pro­blémák, melyeket a szeren­csejálékosok állítottak a tu­dósok elé, jelentősebbeknek bizonyultak, mint a biztosí­tás művészeiét megalapozó, az előbbiebnél erényesebb gentlemanektől felvétett pro­blémák. Mindezek megállapítása után is még sok mvnden sző­rül magyarázatra. A görög matematika részletkérdéseire ezeu a módon csak igen ke­vés fényt tudunk deríteni. Rámutathatunk, Imgy a gö­rög matematika egyik jellem­vonása az elvontság és a gya­korlati ieDeg hiánya nagy­részt abbból a körülményből következik, hogy a régi Gö­rögországban a gazdasági élet a rabszolgaságon nyugodott és a szabad emberek a gya­korlati tevékenység legtöbb formáját méltóságukon aluli­nak tartották. De a tudomány fejlődését részleteiben ezzel a módszerrel nem tudjuk megmagyarázni, hiszen még abból sem tudunk megma­gyarázni, ami a tizennyolca­dik és tizenkilencedik század­ban történt, még hozzá első­sorban annak a jó hírverés­nek eredményeként, amit a matematikának az első gya­korlati alkalmazásai jelentei­tek, különösen a hajózásban. Ekkor a tizennyolcadik és ti­zenkilencedik században — matematikai tanszéket alapí­tottak és a matematikai ku­tatás immár önálló tudo­mányként haladt előre. Olyan gyorsan fejlődött, hogy az uj eredmények gyakoriali fel­használása messze elmarad mögölte. \l. B. S. Haldane a mai angol haladó tudomány leg­jelesebb képviselője. Az an­gol kommunista párt köz­ponti lapjának, a Daily Worker-nek egyik szellemi irányi tója.­Haldane rendkívül sokol­dalú, legjobb azonban a hiológiában, fizikában és matematikában. Közöli részletünk a /Marxizmus filozófiája és a tudomá­nyok? cimü könyvéből van, amely most jeleni meg ma­gyarul a Szikra kiadásában.

Next

/
Thumbnails
Contents