Délmagyarország, 1948. április (5. évfolyam, 75-100. szám)

1948-04-25 / 96. szám

Világ proletárjai egyesüljetek l lf A Magyar Rádió vasárnap este 20 óra 30 perces adásában közvetíti Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes mszőhegyesi beszédét. A MAGYAR KOMMUNISTA PART DELMflGTflROWSZflGl NAPILAPJA V. évi. 9(5. sz. ARA (50 FILLÉR Szeged. 1948 ápr. 25. Vasárnap' A déli megyék szakszervezeti értekezlete elé üdvözöljük a Szakszervezeteik Csongrád-Csanádlmegyei értekezletének küldötteit. A felszabadulás ulán először adalolt meg, hogy a lkét háláimén ti megye szakszervezeti megbízottat összeegyeztessék munkájuk eredményéi és megtárgyalják a rájuk váró nagy feladatokat. Itt a hármas halárszögiben, nagyobb körültekintéssel kell a problémák megvalósítását elvégezni, mert nemcsak befelé, de a haláron lulra is kihalással van, hogy a szakszervezetbe tömörült dolgozók iiukén 1 kapcsolódnak l>e a népi demokrácia felépítésének. nagy munkájába. Nemcsak a Magyarország, hanem a körülöttünk levő országok dolgozói Is, kik a népi demokráciát építik, tisztában vannak azzal, hogy a szakszerve/elek jó munkáján keresztül előbb julnak ember! életmódhoz. Még mindannyiunk emlékeseiében élénken él a reakció üldözése és az azzal járó nyomorúságos életmód. Nem felejtettük el az értékek bar inir módon való elpusztítását sem. A népi demokrácia a legnagyobb fokú erőfeszítése sem tudta eltüntetni a hídroncsokat és a kiégett gyárakat. Azonban ha visszatekintünk az elmúlt három év munkájára, büszke öntudattal állapíthatjuk meg, fáradozásunk nem volt hiábavaló, mert miénk az ország, magunknak építjük. A föld, bánya, az üzeni, az iroda, vagy a tudományos oktatás minden dolgozója, telítve reménységgel végzi munkáját, mert munkájának gyümölcse az egész magyar nép jövőjének a biztosítását szolgálla. Eddigi munkánk eredménye nem tett elbizakodottá és nera is lesz, mert még nagy dolgok megvalósítása vár reánk. Bár a magyar népi demokrácia és ezzel a szakszervezetek is egy nagy tisztulási folyamaton mennek át, ami könnyebbé, leszi a feladatok megvalósilását, azonban még ivan takarítani való bőven. Ezért nagyfonlosságü számunkra a Szakszervezeti Tanács elhatározása a megyei értekezletek megtartására. Uj célkitűzések, uj feladatok megtárgyalása vár a küldöttekre. A városok, a falvak szakszervezetei legjobbjaikat küldik, hiszen azok határozatát minden körülmények közölt végre ts fogjuk hajtani. Sok és nehéz feladat állt a szakszervezetek előtt. Volt amikor kilátástalannak látszott a helyzetünk, mégis átvészeltünk az időn és akadályon. Fölépítettük a makói és' algyői hidat, kiemeltük az ujszegedi kendergyár elsülylyesztett gépeit a'Tiszából és felépítettük a gyár lerombolt részeit. Most erőben megszaporodva, tudásban gyarapodva, uogyobb feladatok megvalósítását ás nyugodtan vállalva végezzük munkánkat építésének szolgálatába állithaljuk be. Minden erővel a munkaadjon erőt a Tisza és Maros mentén élő népeknek a további erőfeszítésekhez, amely versenven keresztül a há- megfogja hozni az emberi roméves lerv két és fél alatti életmódot, amit Idáig nélkümegv alósitását szorgalmaz- j lözlünk. Tárgyaljunk jószánvezelen kivitt állóknak, hogy ny vagyunk a kultúra és civilizáció építői és megvédői. Mi vagyunk a béke és biztonság megteremtői. Uj világot épilünk, a népek Megszűnt a munkásoszlá- zuk. Vigyük be a dolgozók dekkal, largyttagosan cs aho- szabad és boldog életének" viIyon belül a pártvillongás és tudatába, hogy összetett erő- z°tt határozatokat valósítsuk iágót. az ezzel járó belső harc. Min- vei nagyot és értékeset tu- meg oszlalyönludalosan. j Komócsin Mihály den erőnket az ország ujjá-1 dunk alkotni. Ezen értekezlet I Mulassuk meg a szakszer- megyei titkár. Hétfőn az országgyűlés elé terjesztik az államosítási törvényjavaslatot Már deficilmentesek a nehézipari vállalatok Az iparügyi minisztériumban, szombaton délelőtt a magyar és a külföldi sajtó, képviselőinek részvételével sajtóértekezletet tartoltak. Vajda Imre államtitkár, az Országos Tervhivatal elnöke bejelentette, hogy a 100-nál több alkalmazottal dolgozó vállalatok államositásáriólí szóló törvényjavaslatot Szakasits Árpád miniszterelnökhelyettes hélfőn az országgyűlés elé terjeszti. Ezulán rámutatott arra, hogy az utolsó esztendőben az ipar vérveszfevcyc a tőkék kivonása és az ipar részben célzatos elsorvhsztása folytán, olyan nagyméretű volt, hogy amalális érdekeinek védelmében kellett megvalósátanfl a széicschbkürü államosítási. Szükséges voll ez az ipar: vállalatokban lévő termelő erőknek a hároméves lerv végrehajtása érdekében kifejtendő racionális kihasználása végett A NIK deficitjének eltüntetése bizonyíték arra, hogy az államosítás nem csökkent;:, hanem emeli az ipari vállalatok termelékenységéi, rentabilitását és kifejleszti a lehetőségél annak, hogy az állami vállalatokon belüÜ az egyéni f'/lelősséti és találékonyság érvény i mi jön. Az államosítás szükségét és jogosságát nem lehet kétségbegyar ipar és közgazdaság vi- vonni. Az államosítási törvény javasol! szövege lalja mindazokat az ingóságokat, vagy ingatlanokat, amelyek a vállalat céljait szolgálják. Kizárólag a voit tulajdonos személyi céljait Az államtitkár ezután ismertette a törvényjavaslat részleteit. A javaslat kimondja: a törvény hatálya kiierjed minden olyan magántulajdonban álló iparU közlekedési, bánya- és kohóvállalatra, továbbá közhasználatú villamosniüre, amelynél a bármilyen munkakörben alkalmazott munkavállalók összlétszáma 1946 augusztus 1-től bármikor elérte a 100 főt, továbbá minden olyan vállalatra, amely a jelen törvények alapján államosításra kerülő vállalattal gazdasági egységei alkot e egyes kisszámú külön felsorolt vállalati csoportra, amelynek gazdasági kulcshelyzete van es végül valamennyi áramelosztó vállalatra. Az államosítás alól való kivételeket a javaslat igyekszik a lehelő legszűkebb és legindokoltabb hereiekre szorítani". Kivételt olyan váljalalok jelentenek, amelyeknél a külföldi tőkeérdekcltség meghaladja az 50 százalékot, de ebben az esetben is megakadályozzuk, hogy magyar tőkét vigyenek külföldre. Az olyan vállalatoknál, amelyeknél 50 százaléknál nagyobb a külföldi tökeérdekeltség, az 50 százalékot el nem érő magyar rész állami kezelésbe rnegy át, de a vállalat vezetése a külföldi érdekeltség kezében marad. Természetesen ennek a vezetésnek is bele kell illeszkednie a hároméves terv termelési és beruházási keretébe Az államosítás magában fogszolgáló magántulajdonban lévő ingóságok vagy ingatlanok nem kerülnek államosításra. A javaslat intézkedik arról, hogy a vállalatoktól jogtalanul elvont tőkéket vissza kell szolgáltaim. A javaslat — mint az előző államosítási törvények is — lartalmazza a kártalanítás elvét. A kártalanításról külön törvény fog intézkedni. A törvényhozás fönntartja magának * a jogot, hogy a kártalanítás időpontjáról alkalmasnak mutatkozó időben tárgyaljon és határozzon. Rendkívüli méltánylást igénylő esetekben a törvény lehetőséget fog nyújtani arra, hogy a GF később meghatározandó kárlalanitásraj már most előleget folyósítson. Ilyen előlegeket már a törvény hatálybalépése előtt is nyújtottak. A NIK deficitmentessége május 1-i aiándéka a népi demokráciának Vajda Imre államtitkár nagy a id tetszéssel íog'adott nyilatkozata után Kare/aj Imre államtitkár, a NIK -üzemekkel kapcsolatban tett rendkívül fonlos jelentést. Részletesen iLsmerletle azokat az adatokat, amelyeket a nehézipari vállalatok igazgatósága a kormányhoz intézett jelentésében közölt. Hangsúlyozta, hogy az államosítás minden lépésénél a 16 ellenérv bizonyos oldalról mindig az volt, hogv az állam terheket vesz magara és megszünteti az adóalanyokat. Eleve cáíolata ennek a nehézipar példája. Ami áll aZ eredetileg súlyosan veszteségteljes nehéziparra, az fokozottan érvényes a most államosításra kerülő gyáripari vállalatokra, amelyek nem terhel, lianem könnyebbséget fognak jelenten"] á dolgozó tömegek számára. Á nehézipari vállalatok deficilmentessége lehetővé teszi a beruházások tervszerű folytatását és tokozását. Ita a 1i>0 alkalmazottnál többet foglalkoztató vállalatok államosítása a népi demokrácia húsvéti ajándéka volt a magyar dolgozóknak, a NIK riefeilinentessége a nehézipari dolgozók ajándéka a magyar népi" demokráciának 1848 május 1-ének ünnepérc. Ezután Máj József, a NIK vezérigazgatója beszámolt arról a munkáról, amelyet a NIK dol-. gözói végeztek. Végül az újságírók teltek lel kérdéseket, amelyekre Vajda Imre államtitkár "részletes felvilágosításokat adott. AZ iparügyi minisztérium vezetői Dinnyés Lajos miniszterelnökhöz intézett levélben közölték, hogy a Nehézipari Központ keretében megszervezett vállalatok elérték a vállalatok veszteségmentes gazdálkodását. A nehézipari vállalatok és az azokat összefogó NIK most már szilárd alapja a hároméves terv sikeres végrehajtásának. A nehézipari vállalatok igazgatósága a kormányhoz is IKijelentést intézett és ebben közli, hogy a deficites gazdálkodás megsízüntetősének feladatát a Mlüzölt Időre, május l-re végrehajtotta. Május 1-től a nehézipari vállalatok nem szorulnak állami hitelekre. A bejelentés a továbbiakban ismerteti, hogy az állami kezelés be vétel időszakában, 1946 decemberélven 65.000 fizikai dolgozó termelésének érléke alig' haladta meg a havi 07 millió forintot, 1948 márciusában ugyanazon árakat véve alapúi 71.000 Fizikai munkás termelésének értéke elérte a 166 in'lLó forintot, magasan túlszárnyalva a hároméves lerv előirányzatát. A termelés túlhaladta az 1938-as szintet és a szanálási munkatervben a vállalatok elé tűzött előirányzatot. 1946 decemberében az egy főre cső teljesítmény havonta 1030 forint volt, 1948 márciusában pedig elérte a 2340 forintot, anr 2 százalékkal túlhaladta az 1938-as 2280 forintos állagot. ; ? Az eredmény a munkafegyelemnek * és a versenylendületnek köszönhető Az elért eredmény elsősor* ban a nehézipari dolgozók helytállásának, a megszilárdult munkafegyelemnek és a lelkes versenyiendülelnek köszönhető. De köszönhető a gyárak uj igazgatóinak, az üzemek értelmiségi dolgozóinak, valamint a GE és a kormány erőteljes tű,mogatásának. 1 Mindezek tették lehetővé, hogy a nehézipari vállalatok a szanálási tervben májusra előirányzói! termelési n:vót már márciusban tiilhaladták és ezzel a szanálás döntő előfeltételeit biztosították, A NIK most dolgozza ki 1948 hátralevő nyolc hónapjára vonatkozó munkatervét. Ennek céJkitüziése a vállalatok rentábilissá tétele oly mértékig, hogy a hároméves terv beruházásához szükséges összegét saját erejükből teremtsék elő. A NIK vállalja, hogy n termelés értéke az 1947-es árnivó alapján eléri a havi 200 millió forintot gyakorlatilag változatlan munkáslétszám mellett. Ez továobi 16 százalékos termelésnövekedésnek felel meg. Ezzel megteremti a háreméves terv két és félév alatt való végrehajtásának lehetőségét a nehézipari szektorban. L A nehézipari vállalatok most végleg megszabadulnak a defictillől és a virágzás útjára Lépnek. Végül a jelentés kifejezést ad annak, hogy a nehézipari dolgozók és a NIK a szanálás végrehaj tá sá n ak be je len té s éve 1 a legméltóbban járulnak hozzá 1948 május 1 ünnepléséhez. Ostromállapot Jeruzsálemben A lipcsei, rádió jelenlése szerint a Haganah Jeruzsálemben kihirdette a® ostromállapotot. A Reuter Iroda ugy értesül, hogy az; arab államok arabokat. továbbra is palesztinai »közös lépésükről tárgyalnak és hangoztatják, hogy nem hagyják sorsukra a palesztinai