Délmagyarország, 1948. március (5. évfolyam, 51-74. szám)

1948-03-25 / 70. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! DHMAGYARQ Felülvizsgálják a nagykereskedői logosiivánvoHat Az ujszegedi ládagyár munkaver­senyre hívja az ország hasonló üzemeit Fehérebb lesz a szegedi kenyér 4 4Ü rM KOMMUNISTA Pur O € L M A G Y A « O R S Z A G I NA^LAPJA V. évf. 70. SZ.I ARA 60 FILLÉR Szicged] 1948 márc. 25. Csülörr. I rr > A szegedi kiskereskedő és Amerika hangja A szegedi kiskeresked'őtársa­ti'alom sokáig nem tudta meg­találni helyét a magyar demo­kráciában. Állandó aggodalmák gyötörlek őket. Hol a" szövetke­zetektől, hol az államosítástól féltek, mindenképpen tartottak az elsorvasztástól. Mondanunk sem keli. hogy ezt a hangulatot a reakció jól kiszámított rága­lomhadjárat táplálta. Ma egv névtelen levelet kapott szer­kesztőségünk. amely többek1 kö­zött foglalkozik a (halálraítélt® magyar kiskereskedőkkel is. A sokszorositotl levéil ü-ói valószí­nűleg tudják, hogv a szerkesztő­ségek névleieri jeveket nem kö­zölnek, de valószínűleg élt ben­nük a remény halvány szikrája, hogy hátha mágis viszhangot kap a sajtóban. Nos, liadd örül­jenek a mi reakciósaink is egy­szer s vezércikkben emléke­zünk meg róluk. Eláruljuk ol­vasóinknak azt is. hogy a levél irói nagyszerű receptet tudnak a kiskereskedők minden bujára­bajára. Megjósolják, hogy rö­vidcsen eljön a nap, amikor a felszabadító Amerika bemasiro­Zik hazánkba és mindén jó lesz. Gyanakvóak vagyunk az ilyen merész állításokkal szemben és megnéztük a Somogyi-könyvtár­ban a gazdasági irodáimat, mit mond az amerikai kisvállalkozók helyzetéről. Hisz nyilvánvaló, hogy jobb viszonyokat itt sem teremtenének — ha ne tán be­engednénk őket. A következőt ol­vaslak- Nemrégiben alapos ku­tatásokat indították annak meg­állapítására, hogy az Egyesült Államokban vájjon mekkora az ipari koncentráció foka. Kide­rült, hogv gazdasági életünk mintegy '000 IriiszJ és konszern uralma alall áll, ezek ellenőr­zik az amerikai ipar mintegy kétharmadé 1. A megmaradt egy­harmadon tízmillió kisvállalko­zónak kelt osztoznia.® Ez volt az elmúlt háború előtt, ma már sokkal kevesebb kézben van az amerikai gazda­sági élet. Százezerszámra incn-1 lek tönkre az amerikai kiskeres­kedők és 'kisiparosok és helyü­ket elfoglalták a nagy áruhá­zak és a gyári ipar. Angliában a fejlődés hasonló. Ma Angliá­ban az állagember NVoolworlh, Lyons és mások nagy áruhá­zaiban vásárol, a kiskereskedők üzielci porosodnak, dohosodnak. Fa a fejlődés, amely a nyugati tipusu demokráciákban" várja a kiskereskedőket és kisiparo­sokat. Ezek után felesleges részle­teznünk. mi volna nálunk, ha az amerikai »businesman«-ek előtt kitárnánk a kapukat. A mai magyar puli l ika megvéd ben­nünket az amerikai nagytőke Tatánkságávai szemben. A reak­ciós fantazmagóriákkal szembe szegezzük Rákosi elvtárs nyilat­kozatát a magyar kiskereskedők és kisiparosok támogatásáról. A kiskereskedelem és kisiparo­sok szerves részéi képezik '«> magyar dolgozó társadalomnak és sió s'ncs az államosításáról. A KOKSz megszűnésével és az Anyag- és Arhivalal kitisztításá­val eltűnnek azok a tényezők a magyar kereskedelmi éleiből, amelyek a kiskereskedőt hát­térbe szorították a nagykeres­kedőkkel szemben. Rákosi elv­társ bejelentése szerint a demo­krácia napirendre tűzi a kiske­reskedők öregségi es betegségi biztosításának kérdését. Ezek olyan vívmányok, amelyekről a gazdag Amerika nem is álmo­dik. A KISOSz-ba tömörült -buda­pesti 'kereskedők átérzik, ma már tisztán látják a fejlődés irányát és munkaversennyel csatlakoznak fel az ipari mun­kásság mellé. Meg vagyunk1 győ­ződre arról, hogy a szegedi, kis­kereskedők ma már nagy több­ségükben magukévá teszik a meg­hirdtelelt verseny gondolalát. Ez lesz a legcsáttanósabb válasz, amit a szegedi kiskereskedők adhatnak Amerika szegedi hang­jának. i Egységes párttal a magyar földön termett magyar szocializmus megvalósításáért Anlalffy György és Komócsin Zoltán a pártegység megvaló­sításának feladatairól A Mugvar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt szerda délutáni közös párt­napja hatalmas tömegekét mozgatott meg. Már 0 óra előtt zsúfolásig megtelt a Ti­sza-szálló transzparensekkel és zászlókkal feldíszített nagy­terme, de feketetett az utca ,is a kinnrekedt nagy tömegtől. A két munkáspárt R -gárdis­tái fogadták és irányították az érkezőket. A hallgatóság ha­talmas táborában a legna­gyobb egiyetértésstel találko­zott a nemzetiszínű szalaggal átfont ötágú csillag a kalapá­csos emberrel. Elfogulatlan barátság-szabadság köszönté­sek hangzottak minduntalan. Kirobbanói, lelkes taps fogad­ja a nagyszegedi egységbizott­sá'g bevonulását, akik Sztálin, Lenin és Rákosi arcképe alatt a munkásegység ütemes élte­tése mellett foglalják e1 he­lyeiket. Simon Béla elvtárs üdiözöl­lo a nagy,szegedi egvséghizott­ság részéről a megjelenteket, hangsúlyozva: a munkásosz­tály számára milyen óriási je­lentőségű az összevont párt-, nap. A munkiisegység szűnni nem akaró éltetése és zúgó tapsok közt emelkedett szólásra dr. j Antalffy György elvtárs1, h. i polgármester. Bevezetőben : hangoztatta azt a nagy ellen­, tétet, ami Európa két fele j közt tapasztalható. Nyugaton, ' az amerikai-angol imperia­jlizmusból kifolyólag a nagy­' tőkés szövetségek gazdasági, politikai és t ársadalmi egyed­uralma nyomán gazdasági bomlás, társadalmi zűrzavar és politikai -reakció lép fel, miig a népi demokráciában mindenütt nagv- gazdasági fej­lődés, rend1, béke és egyre szilárdabb demokrácia mutat­kozik. Az imperializmus elle­ni küzdelem a szocialista Szovjetunió legyőzhetetlen erejére támaszkodik. A harc élén az egymással szo­ros szövetségben dolgozó Kommunista Párt és szociál­demokrata balszárny áll. A jobboldali szociáldemokraták az ellenség legveszedelme­sebbjei, mert mint az ellenfél tényleges ügynökei, a mun­kásmozgalmon belül helyez­kednek el. ' — A munkásosztály egysé­gét megteremtő szerencsés nemzedék fiai vagyunk — mondotta Anlalffy elvtárs —, akik tudjuk, hogv az egység útját akkor követjük helye­sen, ha el távoli tjük azokat akik ugyan sokai beszéllek Clementls : Hego'M nTnifen Magyarországgal szemben fennálló v'fás kérdéslinket flz imperialisták előkészítik a választásokat Amerika'1, angol és franc a javaslat az olasz békeszerződés felülvizsgálására Az amerikai külügyminisz­térium bejelenlelle, az Egye­sült Államok, Anglia és Fran­ciaország javaslatot telt az olasz békeszerződés felülvizs­gálatára, hogy Triesztet Olasz­ország ellenőrzése alá helyez­zék. Az amerikai külügymi­nisztérium azl is közölte, hogy a Szovjetunió washingtoni nagykövetének jegyzéket nyuj toltak ;ít s ebben a Szovjet­uniót is csatlakozásra szólít­ják fel az emiitett lépéshez. Hasonló jegyzéket nyújtottak át az angol és francia kor­mány megbízásából a londoni és párizsi szovjet nagykövet­nek is. Ciementis csehszlovák' kül­ügyminiszter a Reuter Iroda tu­dósítójának adóit nyilatkozatá­ban elmondolla. hogy Csehszlo­vákiának és Magyarországnak sok a közös erdeke, de ugyan­akkor több nyílt kérdés van a két állam között. Megvan a re­mény arra — mondottá —® hogy a viés kérdésedet megfelelő stkaralla! az uj ooIT1 a; hely ret­ken roi'ndkél nép ér tekében S:*­| eléí'tífen oliljnfe mer. Clemenlis | közölte még az angol ujsáriró­' vnl, hogy Csehszlovákia ápri­lisban barátsági és kölcsönös A vasúti lopások megakadályozására Munkaversenyt hirdetnek a szegedi CJV vasúti nyugdíjasai A szegedi MÁV nyugdíjasok is • munkaversenyt indítanak. 30—36 évi szorgos munkájuk után tovább akarják építené a népi demokráciái. Munkaver­senyre hívták ki Debrecen, Szombathely, Pécs, Miskolc, Budapest üV székhelyén lakó vasúti pyugdijasokat. A munkaverseny minden MÁV nyugdíjasnak szakszer­vezetbe való szervezésére, a vasúti lopások megelőzésére irányul elsősorkan. Műhelye­ket, szertárakat, raktárakat figyelnek meg a nyugdijasok és minden gyanús esetről az illetékeseket, a nyilvánossá­got, a sajtót tájékoztatják. A verseny féltételeit már részletesen kidolgozták és a felhívást az illető nyugdíjas csoportoknak megküldték. segélynyújtási szerződést köt Bulgáriával, később hasonló szerződést Romániával. A kül­ügyminiszter itt újra kiiért a magyar kérdésre és a követke­zőket mondotta: Majfvarorsz'Vg­gwl való összes kapcsolatainkat rendezzük inajü és a Válás kér­déseiét íncíold jak. A népi de­mokrácia,.•' közötti együttműkö­dés és szövetségi rendszer célja kizárólag a demokratikus álla­mok biztonságának megszilárdí­tása s ezzel a világbéke meg­erősítése is. Nyilatkozott a Szakszervezeti Tanács főtitkársága az üzemi bizottságokról A (Világosság® március 25-i keltezésű számában nyi­latkozat jelent meg »Mi''lesz az üzemi bizottságokkal?« ci'm­mel. A cikkel kapcsolatban a Szakszervezeti Tanács főtit­kársága közleményl adolt ki, amely megállapítja, szó sincs arról, hogy az üzemi bizottságok akár a magán, akár az államosított üzemekben megszűnnének. Ma .erről a kérdés­ről beszélni egyáltalán nem időszerű. Tisztogatás az építésügyi nf msziérfumban Az építés- és közmunkaügyi minisztériumban nagyszabású átszervezés és tisztogatás in­dult meg. Több magasrangu tisztviselőt, akik demokra­tikus meggyőződés, vagy mun­kára való alkalmasság hiánya miatt nem feleltek meg a rá­juk váró feladatoknak, áthe­lyezlek, nyugdíjaztak, illetve rendelkezési állományba he­lyezlek. A tisztogatás során többek közölt eltávolítják dr. Cserzy j István miniszteri osztályfőnö­köt is. a Szociáldemokrata Pártban marxizmusról, csak éppen en­nek a marxizmusnak semmi köze sem volt a munkásosz­tály alapvető érdekeihez. Nem akarunk paritást — Szegeden is megkezdtük a munkát és eltávolítjuk azo­kat, akiik a dolgozókkal ellen­séges osztály eszközeivé vál­tak. Eltávolítjuk azokat is, ak'k he'y'e'e ii' ér'elm zettpárl­sovinizimishól nem az egy­séges munkásosztály érde­keit nézlek és akikjjjem vél­ték észre, hogy a párt esz­köz és nein végcél. Nem akarunk paritást sem. Ezt a szót végképp'törölnünk kell a munkásmozgalomból. Mindenkinek meg kell adói az egyenlőséget, de ez csak az egyenlő teljesítménynek szól. — A Szociáldemokrata Pár­tot bizonyos mértékig az jel­lemezte, hogy pozició-párt volt. Nem léptünk fel kezueménvezőieg a mun­kásság sorsát érintő döntő kérdésekben, d'e mindig je­lentkeztünk, amikor poziciók szétosztásáról volt szó, pari­tásos alapon. — El kell távolitanunk'azo­kat a végrehajtőbiZottsági ta­gokat, akik passzivitásukkal is teret engedtek a jobboldal beszivárgásának. — A Szociáldemokrata Párt kellősséige a felszabadulás után az ismeretes Peyer-me­morandummal vált nyilván­valóvá. Az addig csendes, ak­kor még szint nem valló ré­tegek Pleskó Béla mögé cso­portosullak. Külön összejöve­teleket tartottak, hogy sze­gcdi harmadik utas elképzelé­seiket a szegedi párt éleiében megvalósítsák. ­a baloldal illegalitásban — Meg kell itt mondanunk nyiltan, hogy volt olyan idő­szak, amikor az igazi balol­dali szociáldemokratáknak Szegeden is mintegy illegali­tásban, összeesküvők módjára kellett saját pártjukban a* ma­guk szocialista munkáját vé­gezniük. Hogy ez mennvire igy van, bizonyítja többel/ kö­zött az a tény is, hogy^amikör a demokratikus plrlok elfo­gadták Szegedén a Pfeiffer­piárt feloszlatását követelő me­morandum-röpirnll kiadását, akkor a szegedi szervezet el­nöksége nem akart állástfog­lalni a Pfeiffer-párt feloszla­tása mellett. De nem akart állásifoglalni a végrehajtóbi­ZottSiág sem a fővárosi, sem a baloldali szociáldemokraták ismeretes határozata mellett sem. amikor a majdnem elszi­igelelt baloldali eb/társak élén Pinlér és Simon elvtársakkal mindent elkövettek, hogy nz együttműködést a tcstvérpárt­tal jobbá legyük. Ezután Anlalffy elvtárs az

Next

/
Thumbnails
Contents