Délmagyarország, 1948. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1948-01-04 / 3. szám

fiiig pfoletirfkl egyesüljetek! * A V A * O M U M r a A ft A h átam éves terv me^doitfa Szeged talajviszonyait Mennyi anyagiegyén akonfekciós ruhákban Rendezik a iejkérdésl fíyilaíko.a)ok se np spert­prugrauiiároi D E L M H 5 f a 9 O SZAG* NAP LAPJA IY.év{, 3. sz. ÁRA « FILLÉR KolIeRtív s^ejra^cíés fiévidosen n vilasrtások altat kötötte inog a Szakt^rsr­wcelj Tanács és a Gyáriparo­sak Országos Szövetsége a magyar dolgozók bérét sza­wüyozu kollektív keretsaerző­••ékst. A szerződés megkötése arinylag simán és rövid idő íöall történt meg, azonban az tttfogarfott rendelkezések vég­sehujtása, ilíetvo a szakmai Szerződések megkötése elhu­aódoít. A GyOSz úgyszólván ntjiideu szakmai szerződés jó­ssJhagyását elutasította. il­ÖBíve az Országos Munknbér­fiiegállapjló Bizottsághoz fel­Ifebnartc meg. A GyÖSz ilyen Magatartása szorosan egybe­esett a koraőszi reakciós ak­namunkával, háborús htrve­ftésscl, politikai raanövere­SÉSSót slb. A demokratikus erők sike­rés elléntámadása uión a munkáltatók érdekeit képvi­selő rosszhírű országos testű­iét sjelell irányt változtatni s Aébb mint háromhónapos kö­ltéssel ugyan, sorra megjelcn­fcefc a szakmai kollektív szer­ződések. A gazdasági újjáépítési min­eszközzel meg belső ellenállás a megjelent szerző­íésekkel kapcsolatban rzí a llirt terjesz® hogy az uj fcm-ződések rosszabbak, mint uz érvényt veszteit szerződé­ves. Ez az.állítás nemcsak té­ves, de rossrindulatu is és csak tarra jó. hogy a demokrácia, a szakszervezeti vezetők hi­telét lerontsa a magyar dol­gozók. előli. Ha a megjelent szerződések sorozatán végigtekintünk, ész­revesszük. hogy csaknem minden vonalon fejlődés ta­pasztalható. Elsősorban az ogyos szakmák kőzött, de még a szakmákon helüli fgazságla­egjrenlőllcn$ég rllfint. Számos mostohán tize tett ágazat szá­mára bjziosiloíták az igazsá­gos és méltányos emelkedési. Különösen értékes eredmé­nyek mutatkoznak a szociális Jnttölúsok terén. Egyrészt uj dolgokat állítottak be. mint j»3. a közmunkává! (ságot átfo­góén a munkáltatókra hári­iőtlák. A vasiparnál a ruha­koptató helyeken inunkásru­ktát, az élelmezési és rokon­szakitráknál további védő- és íávóruházalol,. tisztálkodósze­reket a lexhliparban gyári táron anyagjutlatást az ,r;00 wunkávSf fógialkoztatő üze­knolvtiél gyárgoudozót rend­eKerosi tellek. Másrészt pedig az ország egyes részein ki­kajrcdU juttatásokat most ifeerzodésiío.g kőtelezővé tel­iéi;, így a téti időkben az idő viszontagságainak kitett mun­kahelyeken meleg itrdt stb. kell biztosítani. Hosszú lenne felsorolni ezeket a kisebb-na­gyobb eredményeket, .nmelv •gyszólván minden szakmá­nál megvannak. A kollektív szerződések m á­sik erőssége a teljpsttmény­fcér-rendsZer megszilárdítása, amelynek következményei Irir később, de feltétlenül Szeged, 1948 fan. i. Vasárnap Szélig szervezési osztályvezető leváltását és a pártqyüiés haNdék!a!an összehívását követelik a budapesti szociáldemokraták A Szociáldemokrata Part fővárosi végrehajtóba zottságn ae újesztendő alkalmából Hu­mstyák József vezetékével fel­kereste Szakasjls Árpád főtit­kárt, aki Ries István, Maro­san György és Rónai Sándor társaságában fogadta a kül­döttséget. Az üdvözlések után Harustyák József a fővárosi mozgalom történelmi jogaira hivatkozva tiltakozott a íJő. kongresszus óta fennálló bel­ső destrukció elten, amely válságba vitte a pártot. Han­goztatta, hogy ez az akna­munka most sem szfuit meg k most sem tettek le rólí* hogy párton belül és kívül működő erők a párt forra­dalmi proletármozgalmát el­posványitsák. A kompromisszumos gon­dolni ot bűnnek (ártja s n hibák azonnali kiküszöbö­lése érdekében » végrehai­téMzotísátfi nevében « párl­gyülés azonnali összeliívá­sát kérte. F.zutáu Farag:') György is mertette a fővárosi végre­hajtóbizoftság 12 pontból álló határozatát. Az első pontban szigorú elvi kritikát gyako­rolva, visszautasítják a párt­ban észlelhető, katasztrófába -sezető íharmadik ulas« poli. tikét. Még taktikai szempont­ból sem köthető akár időle­ges, akár tartós megegyezés a munkásosztály ellenségeivel vagv ellenfeleivel. A helyes politika érdekében a lengyel és az olasz szocialista oártok­kal kell szorosabbra fűzni n kapcsolatokot, amely pártol; a munkásosztály akciósegysé­gtérc építik politikájukat. A külpolitikai helyzetnek meg­felelően kimélftlen erővel és határozottságai szálljon szem­be, mindén megbontó és gyen­gítő politikával. Vizsgálja fe­lül funkcionáló párttagjai ed­digi magatartását és állapítsa meg, hogy azon a helyen a párt. de elsősorban a demo­krácia és n munkásosztály szempontjából jő munkát vég­zett-e. Aki nem felelt meg a szocialista igényeknek, ezt ha­ladéktalanul le kell váltani, meri a szociáldemokrata mun­kásságnak nem nagy nevek­re, hanem nngv teljesítmé­nyekre van szüksége. A párt erejét elsősorban nz a mun­ka dönti cl, amit a hatáskö­rök birtokában a szoeializ­nrusért'el tudtak végezni Éle sen elutasítanak minden kom­promisszumos gondolatot, mcFt az aláássa és csökkenti a párt és mozgalom erejct. A tieerBk pontban ?n fővá­rosi végrehajtöblzottság egyhangúan télies húzalmat­lansáftát fejezl 'kl SzéFg Im­re elvtárssal, tninf a szer­vezési főosztály vezetőjével szemben, oki olfogallnn. a pár! és az egyetemes inun­kásoszSálv érdekelnek ha­mis félremagyarázáséval, ffiktatórlkusi tnódsierekkrl ébren tartja és éleszti az elégedetlenség szellemét és tnagalarlásával védelmezi a pártot veszélyeztető tevé-} kenvséget. A határozat utal azokra a j súlyos következményekre, a1 melyek a XXXV. kongresz-i Szuspn kötött kompromisz-l szumokból származtak és az I alkotmányos pártgyűlés hala- ( déktalan összehívását kivan-j ja. Befejezésül leszögezi a ha- i tározat, liogy a párt önálló­ságát és függetlenségét azok a forradalmi szocialisták vé­dik meg, akik szervezetileg: erösebbé, szellemében szociá­list áhbá akarják és iüdják tenni. A határozatot a főváros? végrcha jtőbjzol tság vatamenv­nyi tagja aláirta. S/«kasl!s Árpád válaszában kijelentette, egyetért a ha­tározat szellemivel éshang­sulyozfa: a pártnak a le^f­közelehbi kongresszuson egységesen haloldali szocia­llsía osztályharcos arculatai kell mutatnia. % néphadsereg' folytuljn e I & r e sa j o un o 1 Án n t Franc aorszá )b:m naviksslk az Énf'áció — A DaBy Warker szarln! Schu­tnachor lesz Bízonia miniszterelnöke Franciaország pénzügjn hely­zete egyre aggasztóbb tesz. A fraüda nemzeh tiáak Jűvataios jelentést adott ki, pmeíybcn közli, hogy a bankjegyforgalom luHtaladjy a kilencszáz milliárd jelent o francia pénzügyek te­rén. Az infláció ugyiútszik fel­tartóztathatatlanul * növekszik. Ugyancsak hivatalos körök ál­lal kiadott jelentések szerint az ipari árak tizenegyszer maga­sabbak az 1938-as nivónáf. A francia dolgozók a b«r> nénv pénzüijyi Pct'íütój? e?'c« iilahh akciékaf szerveznek. V6­dehni bizottságok lm tömörülnek Ma ver pénzügyininisztem-1 szeintien. Gyárakban és ü>:c-> mekf en sorozatos niegliesvélése­ket tartanak ezek a bizottságok. A púiizsi sajiíi, jobh- és bal­oldal egyaránt élesen bírálja a korinánv pénzügyi terveit és az ujabb" áremelkedéseket. A Po­pídaire szerint tSemmiféle pénz­ügyi terv nem tehet hatásos, ha lehetőséget adnak a tőkej az arany és a deviza ellif.lrcíá­sárai. A Humanilé első oldalon is­merteti az áremelkedéseket, ami máris értéktelenné tette a mun­katerek emeléséi. Az árak -az egész vona'on cmetkedtek, az élelmiszerárak, közszolgáltatá­sok, ruházati cikkek, az építő­ipari árak egyaránt. A belügyminisztérium ismét rendszabályokat vezet he és so­rozatos provokációival zavargá­sokat igyekszik előidézni. Pá­rizs munkásnegyedeiben egész tömböket zárnak le és fegyve­rek után kutatnak. Majd két­a FasSszfák meciranciált-ák Süovlef emíéksrsö^a! Eü^rken A december 30-i-a virradó haj­nalban Egerben megi'ongálták a Vörös Hadsereg " tiszteletére emelt emlékművet, a koszorúkat szétdobálták, a szovjet katonák siriál meggyaláztál;. Az állam­védelmi osz'télv erélyes nyomo­zást indított a tettesek kózreke­vitésére. Rövid tdö alatt sikerült á tetteseket kézrekeritcni Pető József 33 éves rádiókereskedő, volt fasiszta, aki Mécs ostro­mánál kerüli orosz fogságba és október végén jött haza. A laká­sán tartót i házkutatás során több fasiszta röpiratot találtak, valamint egy katonai rádióleadő­k'cszüléket. Rzhlóczy Kálmán 20 éves joghallgató, aki mint le­vente nyugatra távozott. »lovag« Fischberg Sándor 22 éves volt rádióstiszt, Prinlz József 18 éves optikus személyében. Az állam­védelmi osztály mindnyájukat őrizetbe vette és Budapestre szállította. Az őrizetbcvetíek ki­tint Iga fásukkor beismerték, liogv az orosz emlékművel ők rongál­ták meg. sőt elmondották, hogy az emlékművet le akarták dön­teni. azonban nem sikerűn. Az áí hun védelmi osztály a buda­pesti népügyészségnek adta át őket. ügyükről rövidesen a bu­dapesti nép bíróság tog intéz­kedni. U abb füntetőscik O as«o»"s .ágban Olaszország öt városában pénteken, tüntetést rendeztek. A munkokamara előtt játszó­dott le. a nagyarányú tüntc­»téá. Barcelona de Szicíliában a rendőrség a tüntetőkre tü­zelt, többen megsebesültek. A tüntetők elpusztították a jobb­oldali politikai testületek székházait i érezhető lesz. A normák fel­! fektetésével számos helyen ] — a textitaparban külőnös­| kép —"helytelen, laza nor­i mákat állapítottak meg. Ez elsősorban a termelés fejlődé­sét akadályozta, másrészt a munkással szemben is káros : volt, mert a helytelenül el­éri nagyon magas teljesít­ményt úgysem számolhatták :el s igy a'keresete egy halár­nál megmerevedett. Az időméréssel, tudomá­nvos munkaelemzéssel meg­áilapitott normáknál a -lelié­silmcnv egyenleles növelésé elé nem állhat akadály, a munkás jövedelme pillanatnyi átmenet ulán számszerűleg is több lesz. Éppen a textilipar­nál ugv alakult a norma, hogy 80 százalékos teljcsit­ménvt 'többel számolnak el, mint a régi szerződés 100 szá­zalékos lelj esi tményét. Eddig ínég minden év kol­száz húzat vizsgállak ál miu­den eredmény nétkfií. Francia hivatalos körök egyéb­kén' folytatják tárgyalásaifcat af rémetországi francia zónának Bizóniához való csatolása ér­i dekéber Ugyanekkor Mchumr. clier. a néiriet szociátdeiuotrrata. vőzér — miut a Daily Worker jelenti — iü.-.ónia kormányának megalakításáról" tárgya! London­ban. ,lóy>eavatoU körökben u.gy tudják, hogy maga Schrmachér tesz a/ etsíji mhtisrierelnkk Bi­sén'ribau. Görögországján n kormány­csapatdk támadásai Konrica Ver­ségében uira összeomlottal; Fct­tüucstkelto ieteutések érkeztek an-ól. hogy Görögország fcfctp&ü és rtéls rcszeChcn ?s már jc'en­t?s harcokra IítüU rar. A g'iröjé mcahadnágliareosok A!lic?i fcHae­ben ":s feüuttePt. rohamosz­tagait; rendszercsen ronnálfak a.­fő* áros környékén levő vasúti­és telefonhálózatot. A londoni rádlió athéni hiva­talos ioleniés alapján közli, hogy a szabadságöarcosck nagy c.so-. portja benyomni? Andfezenft lkét{$r3gerszág£ várasba­A rfümanité görögországi kii­löntudósitója azl írja, hogy a nép iniroén egyes tagja egy, vagy más módon szenved a fa­siszta korriiánylól. A királypárti, fasiszta hadsereg 20.000 tiszíjér és közlegényét internálták s malfi'önini tábortia, mert meg­tagadták. hogy harcoljanak a de mokratibus hadsereg ellen 61f» hazafit, közlök 3i nőt és 8 pa­pot kivégeztek, félhivatalos ada­tok szerint, dacára n varkusai megállaiK)dásnak, amikor ünne­pélyesen közkegyelmet ígérlek. THMf n-fnt BOOÖ haian nmí­vvllkollak és a gyilkosok közül cgv sem nyerte ct méltó bün­tetését. A megtorló intézkedések napról napra fokozódnak. Ez & fizetség f. •. amerikai seaéfyrc<. Trumaír dollárokét szá'ttt. fclisz p c ö lg < sert* !í c le J eme kel­lckliv szerződése javulást ho­zott. Az í!'17-e.s év végén el­fogadott szerződések a gya­korlatban majd feliétien iga­zolják. hogy minden ilyen kérdésnél á demokrácia fe­lelős vezetőit egy szempont vezeti — a dolgozók hclv-^ zetének szüntelen javítása, j

Next

/
Thumbnails
Contents