Délmagyarország, 1947. november (4. évfolyam, 249-273. szám)

1947-11-09 / 255. szám

Vasárnap, 1947. november 9, 3 a a r műsor a Szovjetunió harmincéves fennállása Évfordulóján ren­dezeti vasárnapi ünnepeíven A Szovjetunió harmincéves fennállásának évfordulója alkal­mával rendezett vasárnapi kö­zös munkáspárti emlékünne­pélyt nagy várakozás előzi meg. Ez'a várakozás egyaránt szói a kél szónok: Nagy Imre ország­gyűlési elnök ós Kéilily Anna országgyűlési alelnök" személyé­nek, dc a nivós műsornak is. A zenei részben Rimski Kór­sakor Seherezadébói részlet, Miiszorgszky: «Hopak« c. mű­ve. Vaszy Viktor UI- Várafiy László vezénylésében kerül be­mutatásra. Gáti Pál Majakov­szkij <150 mil[i(?k» Deák Sándor Majakovszkij: «Közire v Iván el­beszélése. » Márki Géza pedig Majakovszkij: «Beszélgelés Le­nin elvtárssal® cimmel ad elő. Tarján Vilma Borodin: (Hazád­ba visszavitt a honvágy.® és Rimszky-Korzakov: <A gruz dombokon® c. dalokat énekli. Nádas Tibor ugyancsak Rimsz­kv-Korzakov: «Viking vendégda- - „ • , --. láh és Rachmaninov: .Tavasz| megismerkedjünk egymássá , Tizenkét nap áéplilő Jugoszlávi v Kis Dezső elvtársat, pár­tunk a választások idején, kerületünkben kil'ejlett jó­munkáért Jugoszláviába küldte üdülni. Az alábbiak­ban beszámol tapasztalatai­ról. i. Abban a kivételes szeren­csében volt részem, hogy tag­ja lehettem annak a dolgo­zókból álló csoportnak, me­lyet az MKP küldött el rész­ben üdülés, részben pedig az ottani viszonyok tanulmányo­zása céljából a baráti Jugo.­szláviiába. Október 18-ári reggel indul­tunk Budapestről. Á csoport tagjait az ország egész terü­letéről válogatták össze. Egy pár óra elég volt ahhoz, hogy ébredése-, cimü dalát énekli. Belépődíj nincs. — A műsor délelőtt 10 órakor kezdődik. mi szerencsés huszouháfmak és szoros barátságot kössünk. Ez elé semmi nehézség nem November 19. itt az uj házirend kapuzarás csak este iO orakor A házfelügyelők szakszer- \ padlást pedig reggel 7-től a vezete a napokban uj házi­rendet állított összq, amely részletesen kitér a háztulaj­donos, a lakók, de a házfel­ügyelők kötelességére is. A lakó beköltözésekor a bérelt helyiségek leitárát sa­sát érdekében a házfelügye­lővel vegye számba. Köteles beköltözéskor a á bejelentő­,lapokát 24 órán belül a ház­felügyelőnek bemutatni. A bérelt helvis^gbtm [ilps minden olyan munka, amely rongálásokat okozhat (fav^yás stb.) A károkat a lakó megté­ríti. Nehéz tárgyakat jMpénz­szekréilyt a lakásba csak az illetékes hatóságok engedélyé­vel lehet bevinni. Utcai ablakokban és erké­lyeken elhelyezett virágokat csak este 10-től reggel G-ig szabad öntözni. Ha a lakók fele az esetleges kutya és macska ellen kifogást emel, sötétségig lehet használni. Va­sárnap és ünnepnap a házfel­ügyelő a kulcsokat nem kö­teles kiadni. A háztulajdonos kötelessége a házfelügyelőnek ingyen tisztítóeszközöket (seprő, rongy) adni. Az esetleg szük­séges javításokat, helyreállí­tásokat, változásokat ajakók­kal közölni. Ahol pince nincs, egy hasonló helyiséget a la­kók használatára kijelölni. A házfelügyelő dijakat az u i „házirend a házbérrel egy­fokúnak minősíti. Házfelügye­lői dij nem fizetése oly követ­kezményekkel járhat, mint a házbér nemfizetése. Érdekessége az uj rendnek, hogy a házfelügyelő lakóvé­delmi szempontból lakónak számit és szavazati joga van ily kérdésekben. A házirend megemlíti még, hogy a szabályok be nem lar­pedlgj este 10 órától—reggel 5-iig lehet csak kaput zárva­taríani. gördüli, hiszen mindnyájan kommunisták és a népi demo­krácia lelkes hívei voltunk és vagyunk. ' 'Murakereszturnái léptük át a határt és nyomban tapasz­taltuk azt a jelentős különb­séget, ami a két ország élete között van. A vonalon utazók fegyelmezettsége, udvariassá­ga, a vasúti utazó személyzet denhol az országban, nagy lendülettel fofyik. Tapasztal­tuk azt, hogy szerte az or­szágban, ugy a városokban, mint a legkisebb faluban is, nemcsak ipartelepek és gyá­rak emelkednek ki boszor­kányos gyorsasággal a föld­ből, hanetn lakóházak is, még' pedig nemcsak egy és kétla­kásos házak, hanem 4—5 készsége; figyelmessége szem- emeletes bérpaloták, melyek­beszökő módon jelentkezett, ben természetesen csak kis­Első állomásunk Zágrábban lakások készülnek, színién volt, ahova a késő esti órák- természetes az iis, hogy ezek ban érkeztünk meg. Elsőran- a kislakások mind komforto­gu szállóban szálltunk meg, sak. Az elv az, hogy minden ahol bőséges és jőizü vacsora dolgozónak fürdőszobás laká­v'árt bennünket. Ez a szállo­da is, mint minden nagyobb szálló és más vendéglátó üzem államosított. A szátió alkalmazottai állami szolgál­taiban 'állnak, díjazásuk kof­lckiiv szerződésben van meg­állapítva. Borravaló rendszer­nek nyoma sincs, nemhogy ilyen nem várnak a szálló és étterem alkalmazottai, de sér­tés volna ilyet felajánlani ne­kik. _LlJ Mindenütt építkezés Ultink második napján Zág­rábból Splitbe (Spáláló) vitt a vonat. Zágrábot csak futó­lag néztük meg, mert a reg­geli órákban indultunk to­vább." Az ott eltöltölt rövid idő is elég volt ahhoz, hogy megállapítsuk, a háború nyo­mai már nagyrészt eltűntek. A JüVtíHÉT NAGY­ÁGYÚJA: de eivAlokl| LUBITSCII ragyogó vígjaié-j ka. BELVÁROSI. az állat tulajdonosa köteles lása kihágást képez s itt az azt eltávolítani. , eljárást a rendőrség indítja Ruhaneműt szellőztetni, ki- , „„ . rázni, porolni csak 7-10 óra 11 kozolyuk hogy egy uj kőzött szabad. Utcai ablakon rendelet szerint porrongyol kirázni tilos. A október 1481—március l-ig pipce és padlás használatát este 10 órától—reggel 6-ig, iis szabályozták. Tüzetokozó március 1-töl—október l-ig világítóeszközöket használni tilos. Pincét reggel 7—10 óra és délután 4—6 óra között, Meqgiyil* a Nyíri Erzsi rádióánekes magyarnőta-estje Pof górj érák! Színház-utáni vacsorák Lajiavári Lakatos Misi muzsikál OsSSZiár lUClFC vesiílégtós, iiajnóczy-utca 1. szám sg33k Ha nincs öfS tökéletesen potólja a füszerkeverélc. Kapható minden faszerüzletben. sá legyen. Kariovác (Károly város) utáil a vasút rövidesen elérte' a kopár karsztos sziklás vidé ket. Az utunk mentén min­denhol nagyban folyik az út­építkezés is a modern közle­kedés kívánalmainak megfe­lelően. A vasútvonal mentén a ha­talmas sziklafalak mindunta­lan elénkhozzák Tito nevét. A hatalmas kopár hegyolda­lakon nagy fehér kövekből raklák ki a lelkes fiatalok az ország legendás vezetőjének nevét. Sűrűn olvasható: Zsi­vió Titő, Halál a fasizmusra, Szabadságot a népnek és ha­sonló jelmondatok. Ezek a jelszavak és jelmondatok, — bőven volt alkalmunk tapasz­talni, — nem üres jelszavak, hanem egy egész megujhódott Az építkezés itt is, mint min-1 népnek a hitvallása A üek Adna partján A tengerpartot a késő esti, és lélekben felfrissülve indul­órákban értük el. Splitben a tunk újra útnak, hogy az or­zágrábihoz hasonló fogadta- szág fővárosában töltsünk el tárban és ellátásban volt ré-; három napot. Az utat Mosía­szünk. Onnan másnap reggel ron és Szarajevón át tettük szálltunk hajóra, hogy egy , meg. A keskeuyvágányu va­kellemes partmenti hajóul sut" előbb a tengerparti ko™ után délután 5 óra tájban el érjük Dubrovnikot, utunk cél­ját. A hajón elvegyültünk az utasokkal, ismerkedtünk, ba­rátkoztunk velük, Ez nem üt­között semmi nehézségbe. A jugoszlávok, különösen a fia­talság igen barátkozó termé­szetű, udvarias, készségesen ad felvilágosítást mindenről. Nincsenek titkai, megmutatja magát olyannak, amilyen. Az érintkezéseknek csupán nyel­vi nehézségei voltak, de ezt is megoldottuk valahogyan, hiszen egyrészt elég sokan be­szélnek magyarul ís, másrészt az ofasz, a német és a szlovák nyelv is segítségünkre volt, egypáran közülünk szerbül és horvátul is beszéltek. Dubrovnikban (Raguzsa) el­sőrangú szállóban helyeztek el bennünket. Annakidején ezek a szállók a gazdag idege­nek részére épültek, ma azon­ban a dolgozók üdülését szol­gálják. Hosszabb- rövidebb időre beutalt munkásokkal, értelmiségiekkel, katonákkal ván tele, itt élvezik a napfényt és most az októbervégi idő­szakban is a tengert. Itt semmiféle háborús kár­nak nyoma sincsen. Amint ér­tesültünk ezek a tengerparti városok különösebb repülő, vagy más támadásnak nem voltak célpontjai. A tündöklő napsütésben virágzanak az oleanderek, zöldelnek a ba­bérerdők. érik az olajbogyó, már sárgulnak a narancsok és mandarinok. Csend, nyu­galom és béke. Nem reszket senkii a háborútól, nem is be­szélnek róla, sőt valószínűleg nem is goridolnak rá. 5 napos abszolút pihenés után fájó szívvel, de testben pár karsztos vidéken vezet ál, majd eléri Hercegovinát és Boszniát, ahol csodálatosan szép erdős hegyek között ka­nyarog. Sürün láttunk itt már a va­sútvonal mentén fűrésztelepe­ket; mindenhol élénk mun­kál. Kell a fa a sok építke­zéshez, hiszen itt is mint az ország minden vidékén igen nagy ütemben folyik az épít­kezés. Dubrovniktói Belgrá­dig vezető vasútvonal par szaz hosszabb, rövidebb hí­don visz át. Az a sok szaka­dék, hegyi patak, folyó mind újonnan felépült vashiddal van áthidalva. Lenn a szaka­dékok mélyén, vagy a folyók ölében ott hevernek még a németek, olaszok által felrob­bantott hidak roncsai. Ezek kiemelésére még nem kerül­hetett sor, A hercegoviinál és boszniai óriási hegyek adtak menedé­kei a hősiesen és eredménye­sen ellenálló és küzdő parti zán csoportoknak,"majd sere­geknek. Itt volt az ellenállás főfészke. Gyorsjáralu sinautón tettük meg a mintegy 800 kilómé te­res utat és este II órakor ér­tünk Belgrádba. Itt a magyar követség egy tisztviselője várt bennünket. A követség részé­ről egyébként is a legnagyobb udvariasságot tapasztaltuk egész belgrádi tartózkodásunk alatt. Szántó Zoltán elvtár­sunk, a belgrádi magyar kö­vet maga iis egyik estét velünk töltötte el közvetlen, barátsá­gos beszélgetés közepette. (Következő számunkban folytat­juk Kiss Dezső elvtársunk űtle­irását.) FeUiivás a 48 as ®rszáps WiumemB A jubileumi év első nagy eseménye az Országos Kultur­verseny lesz. A kulLurver­senyt az egész ország terüle­tén közösen szervezi meg a Dolgozók Kulturális Szövet­sége (Munkás Kullui-szövet­ség), a Magyar Ifjúság Oi'szá­gos Tanácsa, a Magyar Mű­velődési Egyesületek Orszá­gos Központja és a 18-as Ifjú­sági Bizottság. A közönség és az érdekel­tek figyelmét ezúton is ráirá­nyítjuk erre a versenyre és annak lefolyásáról ezt a tájé­koztatót adjuk ki: A verseny műfajok szerint három csoportban folyik. Ezek: a zenei és énekver­seny, népi táncverseny, szin­játszóverseny és szavalóver­seny. Előbb a körzeti versenyek lesznek meg. Ezeknek győz­tesei a megyei központokban rendezett elődöntőkön indul­nak, az elődöntők győzteséi pedig az országos középdön­tőkön mérik össze erejüket. A zene és ének országos döntője Debrecenben tesz, a népi láncé Szegeden, a szín­játszó- és szavalóversenyé sneg Pécseit. Ideje: 1918 már­cius 1-től 31-ig 'a rendezőbi­zottságok által kitűzendő na­pokon. Kik tehetnek részt a ver­senyen? Korra való tekintet nélkül mindenki, csak a hivatásos művészek és a szegedi zene­konzervatórium akadémiai osztályának hallgatói nem. A verseny bírálóbizottsága A verseny elbírálására a legkiválóbb szakembereket kéri fel a rendezőbizottság, akik két szempontból fogják Űöntözni a versenyzőket: 1. az anyag kiválasztása és 2. az előadás szempontjából bizonyosak vagyunk benne. hogy ebben a versenyben Sze­ged és vidéke méltó módon vesz részt. A verseny n$gy kulturális jelentőségére ismé­telten utalunk és mivel az idő rövid, sürgős, jelentekézt ké­rünk. A 48-as Országos Kultur­verseny nagyszegedi ren­dezőbi'zoltsága. DOLGOZÓK SZÍNHÁZA november 11 én, kedden esíe7-kor Szevfilai nOLGOZfiK I- BÉRLETE 3. Nov. 14-én, pénteken 7 órakor: opera Jegyek elője^yezhetők és vált­ÜElUfiGYIIROíISZiÉS kiadóhivatalában, naponta reg­gel "8 órától, délután 3 óráig. nil h— ii !••!• ni iii ni ii dugás 7l, tisztit

Next

/
Thumbnails
Contents