Délmagyarország, 1947. július (4. évfolyam, 146-172. szám)

1947-07-13 / 157. szám

DÉLMAG\ARORSZAG raiéiyárakrái és a i§eszolgá3!atásréi Trltf: Szóbeli Anírás közellátási államtitkár. Az 1947/18. évi beszolgáltatást kö­telesség és n gabonaforgalom szabá­lyozása 11 an alapvető kérdésében a kormányzat meghozta végleges dön­téseit. Ezeknek a döntéseknek a vég­leges megszületése ós a szükséges rendeletek kiadása kétségtelenül kis­sé megnésctt. a késedelem okát azon­ban mindnyájan - tudjuk. A kormányzat szándéka kezdet­iül tojva az volt, hogy az njja­épilés na«y Jerfcét viselő paraszt­ság hőszolgáltatási terhét a folyó gazdasági évben olyan mértékben csökkentse, amilyen mértékben azt az ors/ág egyetemes érdeke és a stabilizáció további szilárdí­tásához fűződő követelmények le­hetővé (eszik. Ilogv ennek az alapelvnek szem­elöttartásával a beszolgáltatás! ter­hek csökkentése milyen mértékű le­gyen, ahhoz természetesen be kellett várni azt az időpontot, amikor az egész ország gabonatermését már megbízhatóan meg lehetett becsülni. Most, hogy a becsléseket elvégeztük, tudtunk csak tiszta képet alkotni a gabonatermés várhaté eredményeiről. Így született meg a kormányzatnak aa a rendkívül nagyjelentőségű döntése, hogy azokat a gazdákat, akik 15 hold­nál'kisebb szántóterületen gazdálkod­nak, beszolgáltatás! kötelesség alél mentesiti. A 15 kai. holdnál kisebb «iún­lóterUlellel rendelkező gazdálko­dók lebál a búzában kiveted földadó természetbeni kifizetése után semmiféle terménvbeszol­gállalásl a folyó gazdasági évben nem (ailozuak teljesíteni. A 15 kat. holdon, illetőleg annál nagyobb területen gazdálkodók részé­re pedig a kormányzat a beszolgálla­lási kötelességet ugy állapította inog, hogy ha az ilyen gazdánál a szántó­területe 40 holdat nem haladja meg, a terménybeszolgáltatási kötelesség 15 kat. holdnál holdanként 130 bú­zák ilogram mai kezdődik és kat hol­danként 3 buzakilogrammal fokozato­san emelkedik, úgyhogy 40 kat. hold­nál és ezen felüt a beszolgáltatása kötelesség kat. holdanként 205 buza­kilogramni. Ennek a kötelességnek a felél búzában, rozsban és kétszeres­ben kell beszolgáltatni, a másik fe­lének teljesítésére árpát, zaliot és kö­lest lehel beszolgáltatni. Természete­sen n 45 holdon felöli gazdák állal a ierniészelbent fiiíüadóra be­szállítod termények a henzoliál­ta'.ási kötelesség teljesítésébe be­száuittaliiak. A másik nagy horderejű döntése a kormányzatnak az, hogy megszün­tette az őrlési dézsmát, 20 .szazalók volt a dézsnia, amelyet előzetesen gyüjlőkereskedőknek kellett beadni vételi jegyre, azután pedig az őrlési engedélyéi t keltett járná s csak akkor vihette a gazda a malomba az őrölni­valót, hogy ha mindezeket már telje­sitellc. Az uj rend szerint a 'gazda nem ad le őrlési dézsmát, hanem ki­váltja az őrlési engcddllyft s a gabonát máris viheti a malomba őrölni, mert ezután itt kell leadni az őrlési vámot, ami az őrlésre kerülő gabona 12 százalékéban van megállapítva. 100 ikg. gabona őrlése után tehát nem kell leadni 20 kg. dézsmát, hanem c&alk 12 kg. őrlést vámot keli ter­mészetben fizet öt s pénzben fize­tendő őrlési díj nines. Gabonakészleteink már teljesen ki­fogytak. A külföldről hozott gabona csuk pillanatnyilag segített át a bajo­kon. Az ellátatlan dolgozók kenyerét julius második felére és augusztusra már az uj termésből kell okvetlenül biztositanunk. Épen ezért a kiadásra kerülő rendelet ugy intézkedik, hogy a gazda a julius hónapra szóló 20 kg-os tejadagnál többet csak akkor őrölhet meg, ha már buzafökladót is fizetett. Az a gazda, aki az 1947. évi buzaföldadójának legalább a fe­lél kiegyenlítette, az egész évre szóló fejadagjának felét őrölheti meg, aki azonban buzaföldadóját egészen kifi­zette, az egész évi fejadagot ineg­őrölheli. Az* évi fejadag minden ős­termelő személye után az őrlési vám­mai együtt 240 kg. A földadót min­denféleképen meg keli fizetni, de az, aki gyorsan jid be gabonát, az or­szág újjáépítésének, gazdasági meg­erősödeséneK is nagy szolgálatot lesz azzal, liogy ellátatlan népességünk ke­nyerét biztosítja. Bár beszolgáltatás! kötelességünk csak a 15 kat. holdnál nagyobb gaz­dáknak van a buza; rozs, kétszeres és az árpa forgalmat teljesen zárttá kellett tennünk. A gazdák a gabonát csak gyüjlőkereskedőknek vagy olyan személynek adhatják eí, akinek "vá­sárlási engedélye van. A beszolgállatási kötelesség telje­sítésére beadott buza árát 60 forint­ban, a rozs árát 54 forintban, az árpa árát pedig 50 forintban álla­pította meg a kormányzat. Az ezen felül, illetőleg a földadó tejesítése után beadott buza ára 80 forintban, a rozs ára 72 forintban, az árpa ára pedig 67 forintban nyert megállapí­tást. Ezek szerint tehát a 45 boltion aluli gazdák a föld­adó kiegyenlítése utón ciadoH minden jahoiiáért már árlöbble­(et kapnak. Ezzel a prémiumszerü drtöbblettel a kormányzat elsősorban a legjobban rászoruló kisvagyomi gazdálkodókon kíván segíteni, de megkapja czl az árlöbblelet az a 15 holdon felüli gaz­da is. aki többlet-beszolgáltatást tel­jesdt. Vasárnap, 1947. julius 13. Lehetnek egyesek, akik a megálla­pított gabonaárakkal 'talán nincsenek megelégedve. De tisztában keli'lenni mindenkinek azzal, hogy meg lehetne állapítani a gabonaárakat sokkal Tna­gasabban is, de nyilvánvaló, hogy ez visszahat a munkabérekre és az ipari árakra. Olyan gabonaárat kellelt tehát megállapítani, hogy az a ter­vezett munkabérekkel arányban áll­jon s az Ipari árakban emelkedést ne idézzen elő. Csak így biztositható a forint értékállandósága s a Ntabiíi­záció végleges sikere. Egy bizonyos f A kormány Tervszerű és átgondolt intézkedéseit a 'népi de­mokrácia megszilárdítása és a 3 éves terv sikere érdekében teszi és a lehe­tőségek határain belül mindent elkő.­vet, hogy a dolgozók életszínvonalát emelje. Ezeket az intézkedésekel le­hát el kell fogadni és be kelt tartani. Szigorúan fogunk őrködni afölött, hogy az elrendelt áruforgalmi korlá­tozásokat és a megállapított árszín­vonalat mindenki betartsa. Ezt kí­vánja a 3 é.ves terv sikere és a stabi­lizáció véglegesítése. A 3 éves terv kétségtelenül a termelés emelkedését vonja maga után s leszi még nagyobb mértékben lehetővé az agrárolló szű­kítését. Hogyan csölikenSfietjük a szemveszlesége Irta: dr. Soós Gábor. Az érett gabonatermésben sok­szor tetemes kárt jelent a szem­veszteség. Az aratásnál és csép­lésnél arra törekedjünk, hogy ezt minél kevesebbre csökkentsük. Az aratás idejének helyes megválasz­tásával és végrehajtásával, vala­mint a cséplőgép jó beállításával a legkisebbre csökkenthetjük a szemveszteséget. Az aratásnál a köveikezőkre ügyeljünk: Az aratást mindig; a visszérésben kezdjük meg, amikor a szem már nem teljes. Ilyenkor a kalászorsó­hoz tapadnak a szemek és a ka­szálással adott ütésre nem pereg­nek ki a kalászból. Ha* teljes- vagy tulérésben vágjuk a gabonát a ka­lászokból sok szem kipereg és sok kalász eltörik, ami sokszor 5—10 o/o szemveszteséget okoz. A jó uralás is fontos)'A gabona a renden ne legyen összekuszálva, hogy könnyen és teljesen kévébe lehessen felszedni, különben sok lesz a'kaparék, ami nagy vesztesé­get okozhat. A tarlón maradt kalá­szokat jól össze kell gereblyézni, (kaparék.) A behordásnál lehetőleg keveset dobáljuk, forgassuk a kévéket, mert ezzel is sok mag kihull. Ha van elég igaerőnk legjobb ha egye­nesen gépbe hordjuk a gabonát. Sajnos az igahiány miatt ez most nehezen oldható meg, azonban, ha több gazda kölcsönösen kisegíti egymást most is elvégezhető. A cséplést a gabona lábiához leg­közelebbeső helyen végezzük, mert ha messzire kell behordani a ga­bonát sok kalászt lehullatunk, ami teljesen kárba vész (útszéli iák le­sodorják). A eséplésnél legfontosabb a csép­lőgép helyes beállitása. A dobko­sár, szelelő szalmarázó, törek- és polyvarosta, valamint a szoltér helytelen beállitása kisebb-na­gyobb szemveszteséget okoziiat. i A dobkosár tág beállításánál a szem a szalmába megy, mert a dob nem veri kii a kalászból. Szüle beállításnál pedig sok lesií a (törött, : összedarált szem. A szalmarázón is sok szem ki­CIPŐT, RUHÁT AMERIKÁBÓL könnyen kaphat I r ] o n rokonának, jóakarójának Észak és Délameri­kába, hogy küldjön önnek utalványt a Transatlantic Gift Parcels Inc. 25 Beaver Street New-York 4 utján pénz nélkül megkapja a II XIORTEX raktárából Budapest, IV., Gerlóczy u. 11. szaladhat, azért itt is ügyelni kell a jó beállításra. A szelelő, ha nagyon erős, sok szemet a pelyvába vagy a törekbe fuj, ha pedig gyenge szelet ad, akkor szemeles lesz a gabona, bár ez utóbbi még kisebb hiba, mert további tisztítás során eltávolít­ható. Törek és polyvaroslánál legfon­tosabb az, hogy megfelelő lyuk­bőségii rosták legyenek betéve, ne­hogy a mag kihulljon a törekbe és a polyvába. A szoltér helyes beállításával el­érhetjük azt, hogy egészséges mag nem kerül az ocsuba, és piszokba, viszont a szemét nem kerül a jó mag közé. L Nagyon kell figyelni a cséplésnél az ölelésre is, mert hiába van a csépi ődobkosár jól beállítva, a rossz etetés sokszor sok tekintélyes szemveszteséget okoz. Az elciés mindig egyenletes és folyamaios le­gyen. A kévét a dobkosáron szét kell teríteni és rövid veretés után engedjük a dobba. A rossz etetést már messziről lehet hallani, mert a gép nem egyenletesen zug, ha­nem nagyokat böffen. Természetesen a gazda feladata a cséplés alatt az, hogy figyelje a kijövő szalmát, nincs-e benne kiveretlen kalász. A polyva- és tö­reklyukba tartsunk lapátot, hogy nem kerül-e a polyvába, vagy a törekbe szem, a kijövő magot is vizsgálja időközönként meg, hogv nem megy-e sok egészséges mag az ocsuba, vagy a dob szükreálli­tása miatt nincs-et sok törött szem, illetve nem szemetes-e nagyon a mag. A gabona szállítása alatt is sok mag hull el a rossz zsákok miatt. Ezért a cséplés előli gondosaiiímeg kell javilani a zsákokai, mert egy­egy zsák kirepedésével nagyon sok mag elszóródhat. Sokszor az uta­kon gabonacsikok jelzik, hogy mer­re szállították. Gyakran nagyon kis dolgokon múlik, és a gazdát nagy>kár érheti. Ügyelni kell mindenre, nehogy munkánk jól megérdemelt ered­ményét éppen az utolsó pillanal­! ban veszítsük el. Mikor kezdik meg a Jutfafoit házhelyek feiekköeiyvezéséf A közelmúltban számoltunk be arról, hogy az újonnan földhöz­juttatollak telekkönyvi kivonatai folyamatosan készülnek cl a sze­gedi telekkönyvi hivatalban. Ujabb értesülésünk szerint Balástya, Csengele, Jrtuzsajárás, Mórahalom, Királyhalom, Alokháza és Csórva telekkönyvezésél kezdik el. A sze­gedi földhivatal a munkálatok 90 százalékát végezte el ilyenformán. Vecsernyés Lajost, a földhivatal vezetőjét legutóbb arra kértük fel, hogy lapunkon keresztül tájékoz­tassa a házhelyigénylőket, hogy a földek után mikor kerül sorf a ház­helyek telekkönyvezésére. Tőle a következőket tudtuk meg: — Pillanatnyilag az újonnan földhözjuttatottak földjeinek lelck­könyvezése van előtérben. Ezek­nél a műszaki munkálatokat még ebben a hónapban befejezzük és ezzel egyidőben megkezdtük a liáz­helykérelmezők jgény jogosul tságá­nak elbírálását. Már ezek az elő­munkálatok is nagy tehert jelen­tenek a földhivatal részére. . Az igénylők száma 41.509 \ olt Szegeden és környékén. Ezek közül a műszaki költség elő­legeként 20 forintot kellett vol­na befizetni. Ezt az összeget azonban csak 3298 igénylő fi­zette bc. Ezért a földhivatal az elmúlt hé­ten kérte az Országos Földhivatal­tól, hogy hosszabbítsák meg q be­fizetés határidejét. A kérést való­színűleg teljesitik és igy ujabb le­helőség kínálkozik a szegedi dol­gozóknak, hogy házhelyekhez jus­sanak. A jelek szerint a munkálatok a tanyaközpontokban haladnak majd a legsikeresebben, mert ezeken a helyeken elegendő terület áll ren­delkezésre. Fogasabb kérdés lesz a ház­hclyosztás Szegetlen, abol a jelek szerint csak a házhely­igénylök 50 négyszögöltől 120 négyszögölig kapnak házhelyei a megfelelő mennyiségű föld­terület hiányában. A tényleges műszaki munkálatok megindulására az eddigiek szerint csak októberben lehet számítani. Biztos Haléi a poloikAkaak FRANKL­féle Poloska-halál Nemcsak a poloakát, hanem petéit ia biztosan elpusztítja. 1 deci <4 forint FRANKL- STyógysiertái Szent Oyorgy-tér Az Alföld legnagyobb íáblaüveg és üvegáru nagykereskedés, aTyáBnaia! Körösi Géza Mérey u. 9. Telefon: 5-93

Next

/
Thumbnails
Contents