Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-15 / 133. szám

4 DELMAGYARÖRSZAG Vásárnap, 1947 Junius 15. Újjáépítési lel adatok Csongrád vármegye népoktatási intézeteiben Irta: Dr. JUDIK FERENC. A közelmúltban már két alka­lommal fogla koztunk a legsürgő­sebben megoldandó iskolai újjáépí­tési kérdésekkel. Az alábbiakban az eddig még nem emiitett közsé­gek és városok iskolaépitési kérdé­seivel fogunk foglalkozni Hódmezővásárhely ezideig kulturális tekintetben azi al­vó város képét mutatta. Kifelé a kiegyensúlyozott élet jelenségei mutatkoztak, valójában azonban a szociális feszültség állapotában ólt és él még ma is a viros népe. A szűklátókörű iskolapolitikának Hódmezővásárhelyen most már vé­ge. Attól eltekintve, hogy a társa­dalmi és gazdasági fejlődés uj kul­turális intézmények megalkolását követeli Hódmezővásárhelyen, a 3 éves terv megfelelő kiaknázása az utolsó alkalom, hogy a gyors ütemben fejlődő Békéscsaba mel­lett le ne maradjon a város. Az általános iskola részére a vo't polgári és népiskolai épületek meg­felelő helyreállítások után fedezik az elemi szükségleteket. Itt meg kell említeni, hogy az egyházak az általános iskolák megszervezése érdekében igen szép munkát vé­geztek. megelőzve az állami inté­zeteket. Hódmezővásárhelyen szükséges felépíteni a kereskedelmi középis­kola. a mezőgazdasági középiskola épületein kivül a népi kol égiumo­kat is. Ez utóbbi intézetek részére már meglévő és alkalmas módon átalakított ingatlanok is megfelel­nének. Szentesen mezőgazdasági középiskola és ke­reskedelmi középiskola részére volna szükség ui épületek emelé­sére. Az állami polgári fiu- és le­ányiskolákban, valamint az állami gimnáziumban komoly formában kiépített általános iskolák a feleke­zeti általános iskolákkal együtt a belterületen teljesen kie'égilik a felmerülő igényeket. A Szentes­hékédi állami álta'ános iskolához négy tanterem és három tanítói természetbeni lakás épitése szük­séges. csongrád belterületén uj iskolai épületek emelésére általános iskolai vonalon nincs szükség. A meglévők azon­ban alapos átalakításra és helyre­állításra szorulnak. Az egyes isko­lai főépületben az igazgatói ter­mészetbeni lakások felépítése nem halasztható tovább. A volt mezőgazdasági népiskola mezőgazdasági középiskolává fej­lesztendő. Itt már komoly építési feladatok elvégzése szükséges. A csongrádi határ különleges föld­tani viszonyai különösen agroké­miai irányú mezőgazdasági közép­iskola megszervezését indokolja. Nagyon sok az épitenivaló Csongrád város külterületén. A csongrádi tanyarendszerben há­rom központi jellegű góc van ki­alakulóban és igy a Szöl ők-kö­zöltí, a Bokros-parti és a Faragó­niajorl iskoláknál három-három tanterem és ugyanennyi tanítói ter­mészetbeni lakás felépítésére van szükség. Ezeken a helyeken tanyai iskolai internátusok megszervezé­se is szükséges. Kishundorozsma belterületén a meglévő iskolaépü­letek helyreállítása szükséges. Kül­területen azonban már komoly hi­ányok tapasztalhatók. Forráskuton négy tantermes és ugyanennyi ta­nítói természetbeni lakás cpitése elodázhatatlan az Eötvös nevü is­kola épületének alapos kijavítása mellett. Kistemplomtanyán és Árpádközponton a körzeti általános iskola kiépilése érdekében három.-három tanterem­re és tanítói természetbeni lakás építésére van "szükség a tanyai in­ternátus épületének biztosítása mellett. Afgyő községben a régi iskolaépületek kijavításán kivül két tanterem és ugyanannyi tanitói természetbeni lakás épitése szükséges. A volt re­pülőtéren lévő épületek a repülő­tér ingatlanával együtt öncl'áló ta­nvai internátus céljait szolgálhat­ná. rm " v Tape községben a meglévő épületek az igényeket szűkösen kielégítik. Az iskolák állapota azonban sürgős helyreállítási munká'atokal igé­nyel. Felszerelésük és berendezé­sük pótlása nélkül céljuknak meg­felelni képtelenek. Ottömösön ui iskolaépületre most még szük­ség nincsen. A régi iskolaépület alapos helyreállítását az épület ál­lékonyságának biztosítása érdeké­ben sürgősen el kell végezni. Eb­ben a községben az iskolábajárás elten súlyos kifogások merül tek fcL Előfordult, hogy egy-egy osztály­ban a tanulók 90 százaléka hiány­zott. Pusztamérgesen egyelőre épülethiány nincsen, el­lenben áldatlan ku turharc van ke­letkezőben. A kullurharc megszün­tetése után két tanterem helyreállí­tása és egy tanterem és'tanitói ter­mészetbeni lakás felépítése, szüksé­ges. Az egy tantermes lanyai iskolák két tantermes iskolákká való ki­építése az iskolai szempontok fi­gyelembevétele kövelkeztében szük­séges tenne. Azonban szétszórt ta­nyarendszerünk közigazgatási igé­nyeinek kielégítése céljából helye­sebb eljárás, ha a fejlődésképes tanyacsoportokban több tanterem és tanyai internátus felépítésével megkezdjük a tanyaközponlok ki­fejlesztését. A magasabb kultur­nivó biztosítása az egylantermes iskoláknál lehetetten, mert megfe­lelő könyvtárak, felszerélésck és szaktanerő beosztása ilyen kis is­kolaegységeknél nem kifizető. Ta­nyai népünk kulturális felemelését csakis a tanyai internátusok rend­szerének szerves kiépítése mellett végezhetjük el kielégitő módon. Palesztinában az arab és zsidó ellentéteket mesterségesen szítják az angolok Csuhéj szatyrok 6s »A<f-;i#iilxl# viszonteladóknak rCtlklllOk legolcsóbban SZEREDAIN ÁL Csenj Mlbély a. «.— Telefon 1-61 Nagy .érdeklődést keltett Szege­den a bejelentés,, hogy Jámbor Ferenc palesztinai képviselő elő­adást tart. Palesztina a nemzet­közi politika előterébe kerüli. Az UNO foglalkozott a problémával és legutóbb Gromikó hatalmas be­szédben foglalt ál ást a kérdésben, amikor, a Szovjetunió nevében kö­vetelte a további bevándorlások en­gedélyezését. Jámbor Ferenc elmondja lapunk munkatársának, * hogy 1941-ben vándorolt ki, ma 4$ éves, mikor kikerült földmunkából é't, azon­han hamarosan egy palesztinai lap élére került. Mikor megkérdeztük rjiióta nemzetgyűlési képviselő, el­mosolyodik ,és azt mondja: Pa­lesztinában az angolok törvény­erejű rendeletekkel kormányoz­nak. Nemzetgyűlése a zsidóságnak a mi fogalmaink szerint nincs. Az első kivándorlókban már megvolt az erős társadalmi közösség érzé­se. A zsidóság külön szervet hi­vott ételre, amely foglakozott a zsidóság belső problémáival. En­nek a szervnek nem áll rendelke­zésére »hivatalos végrehajtó« ha­talom, még csak törvények sem biztosították kormányzó jogkörét. Ennek ellenére a zsidóság pláveli magát az irányító szervnek. Leg­jellemzőbbe hogy a háború kitö­résekor a kormányzó szerv ki­mondta minden Í8-ik életévét be­töltött zsidó kötetes hadbavonulni a fasiszták ellen. A felhívásnak a zsidóság maradéktalanul eleget is tetl. Az angolok Palesztinában kü­lönben is csak uralkodnak, ren­deleteiket a zsidósággal és az ara­bokkal hajtatják végre. A palesztinai helyzetre jeltemző képet adott Jámbor Ferenc. Eddig mindössze 700 ezer zsidó élfPalesz­tinában, mig az arabok száma meg­haladja a 12 miihót. Véleménye szerint még mintegy! 4 milliói zsidó bevándorlására van tehetőség. Az a vád — folytatja nyilatkozatát Jámbor Ferenc —, hogy a zsidók elvették az araboktól a szántóföl­deket, a külföldi reakció találmá­nya. A zsidóság birtokában a'szán­tóföldek 7 százaléka van, ennek a földnek nagy részét is azonban még még nem müveit földbőL lette a zsidóság termékennyé. Politikai szempontból a zsidóság hatvanöt százaléka a munkáspárt tagja. Az arabok és a zsidók közt pedig már 1939 óta nem volt komoly össze­tűzés. A zsidóság bevándorlása Pa­lesztinában jelentős fejlődést je­lentett. A feudális ország iparoso­dása rohamosan megkezdődött. Hi­szen az összzsidóság 25 százaléka foglalkozik csak földmive'éssel, mig a löbbi főleg ipari szakmák­ban helyezkedett el. A palesztinai kereseti tehetőségekkel kapcsolat­ban elmondja Jámbor képviselő, hogy nem szakképzett munkás na­ponta 50 tojás vagy egy pár cipő értékének felét keresi meg. Ajszak­képzett munkások kéreseti lehető­sége százszázalékkal nagyobb. A palesztinai ipar jelentős ré­sze a háború alatt keletkezett, mert Montgomery hadseregét onnét lát­ták el. Az angolok berendezkedése stratégiai jelentőséggel bir. A fő­utvonalak, mind felvonulási tehe­tőségek megteremtésére szolgál­nak. Jelentős a hadiépitkezés ezen túlmenően is. Állandóan foryik a repülőterek épitése. Maga a zsidó­ság és az arabok nem nézik jő szemmel a hadijelentőségü építke­zéseket. Mindkét nép békében sze­relne élni. Nagyon sokan észrevet­ték már, hogy az ellentéteket az angolok mesterségesen szítják. Gromiko beszéde a UNO-nál nagy­hatást váltott ki Palesztinában. Annak ellenére, hogy Palesztina nyersanyagban szegénv, még js igen jelentős a kivitele és külke­reskedelmi mérlege aiktiv. Igen fei­lett Palesztinában a szövetkezeti rendszer. A legnagyobb érdeme a zsidóságnak — állapítja meg Jám­bor Ferenc —, hogy a legvesze­delmesebb népi betegségeket: a bialáriát és a trachomát megfé­kezte. Jámbor Ferenc bucsuzásufl csak annyit mond, meglepte, amit Magyarországon látott. Romokba dőlt az ország, de a külföldi re­akciós híresztelésekkel ellentétben épitő, megelégedett és jövőjében bizakodó magyar nemzetet talált. Hiányos konyháját felszerelem flvmsrária Edényház Zománcedénv. háztartási cikkek, evőeszközök Tlsia L,-biraf 55 Teleld: 683 ÁLLANDÓ BÚTOR Kiállítás ós vásár ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA SZENDRÉNYI GÉZA ÉS TÁRSA SZEGED DUGONiCS-TÉR 11. TELEFON: 1-21. JöL AKAR SZÓRAKOZNI? Keresso fel borozsmán a .BARANYAY­TANCKERTET. Petőfi-utca 14. • • i Csütörtök, szombat, vasárnap TÁNC! Tánckert - Dankó jazz fogalom! Kerékpárok, Tarróg-pek' rá?i6k Alkatrészek, gramofon­gramofonok részletre ís. lemezek, onmik Javítások fótálláesal Déry Ede R.-T. Kis-utca 3 szám A délvidéki vármegyék szövetkezetei junius 15»ént vasárnap délelőtt tél II érakor diszgyülést tartanak

Next

/
Thumbnails
Contents