Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-22 / 139. szám

DEL'MAGYAR ORSZÁG iTttlraBp, 1947 janim 32. K ésőn fizetett a beváltó evesebb paprikát vetettek a röszkei gazdák Szeged környékéről meglehetősen kedvezőtlen hirek keltek szárnyra az idei termést illetően. A paprikatermelők vidékéről is félreverik a vészharangot. Legutóbb látogatást tettünk Röszkén, a híres szegedi paprika hazájában. Szekeres József gazdálkodóval be szélgettünk a paprikalermelők problémáiról. A gazda ezeket mondta: — Az idén bizony jóval kevesebb a paprika vetésterülete. Sokan inkább cukorrépát, paradicsompaprikát termelnek. Ugyanis, akik tavaly ezt termellek jobban járlak. A paprikabeváltó csak két hete fizette ki a tavaly beszolgáltatott paprikamennyiség árát. Félnek a termelők, hogy jövőre is Így járnak a paprikával. A cukorgyárak és a konzervgyárak viszont azonnak fizettek a terményért. Sok gazdát csábit a gyümölcstermesztés és a konyhakertészet is. Különösen az ujgazdák szeretnének erre áttérni. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a határban ártéri kutat fúrjanak. A kulf'urráshoz a földoszlásnál előrelátóan területet is jelöllek ki, de nem mernek még pénzt befektetni a furráslioz. Várják a gazdák^hogv földjükön telekkönyvvileg is megerősítsék őket. A Szabadságpárt működésének tudható be — mondja Szekeres gazda —, hogy gyakran rémhírek kelnek szárnyra a faluban. Ajréiuhirterj£sztők először azon kezdték, hogy a hadifoglyok soha sem jönnek' haza. Legutóbb azután, amikor ez az állításuk megdőlt, akkor arról suttogtak a faluban, hogy nemsokára felhúzzák a földosztókat. Hiába beszélnek azonban összevissza. Az ujgazdáknak Röszkén jobb dolga van most mint volt Horthyék alatt. Ezt újságolta egy ujgazda, aki most öl holdon gazdálkodik. Azelőtt, akik résziből béreltek földet minden megtermelt öt füzér paprika után háromi füzér paprikát kellett leadni a föd gazdájának. Ez mellett még a szöl'ő nyitástól szöllő takarításig szám nélküli robotot is kel eti leljesiteni a bérlőnek. Legtöbbször a házkörüli munkát, a mosást és vasalást is a bérlő felesége végezte a gazdánál. Ma már ez nincsen. Saját földjén termeli a paprikát az ujgazda. Jóllehet sokan szidják a földosztókat, de még többen áldják őket. Szeged felé jövet a határban szólítunk meg egy gazdát és megkérdezzük tőle, hogv milyenek a i kalászosoknál a terméskilátások, örömmel halljuk, hogy az idén a tavalyinál sokkal jobb termés ígérkezik. Buzábból és árpából átlagban 10 mázsa holdankénti termésre lehet számítani. A burgonyában is jó termés Ígérkezik, de ennek egy kis eső még jót lenne. Igy fest tehát a helyzet' Röszkén. Bizonyos, hogy a paprikalermel/ík ha az idén megtalálják a számításukat, több paprikát ültetnek jövőre. Azután a tervgazdálkodáson keresztül elérik a másik két álmukat iü, melyért ezideig hiába hadakoztak. Bevezetik a villanyt és közigazgatási központot alakítanak Röszkén. Ebhez azonban arra is szükség van, hogy kivessék maguk közül a reakciós elemekel a paprikatermelők őshazájában. Előadások Szegeden a Duna-Tisza csatornáról Az ország gazdasági élete szempontjából igen nagyjelentőségű a közeljövőben megépítésre kerülő DunaTisza-közi csatorna és a Tisza csatornázása. Mindkettő már régóla megva lósitásra váró terv és minden valószínűség szerint most a hároméves terv Sereiében sor kerül erre is. Erről a ^fontos kérdésről az újjáépítési minisztérium szakemberei tartanak előadást Szegeden julius 8-án délillán öt órakor a városháza közgyűlési terméDen. Ez alkalommai Fock Károly miniszteri tanácsos a DunaTisza-csalornázás gazdasági jelentőségéről, Jolánkai Gyula miniszteri osztálytanácsos a Duna—Tisza-csatorna építéséről, Mosonyi Emil műszaki tanácsos a JTisza csatornázásának kérdéséről, Marké Iván műszaki tanácsos pedig a tiszavölgvi öntözés kérdéséről tart előadást.' Falujárást, gyárlátogatást, munkás- és diákhangversenyeket tervez az újjászervezett honvédzenekar Egy esztendő munkájával felelünk! A Mórica: Zsigmond Kollégium évzárójára A népi kollégium-mozgalom elindulása egy döntő társadalmi szükségletet akar kielégíteni, nevezetesen a népi értelmiség kialakításának szükségletét. Nekünk népi 'kollégistáknak ipi soKan felvetették mar a kérdést: mi szükség van erre? Nincs elegendő azámu értelmiségünk? Le akarjátok váltani az eddigi értelmiségi garnitúrát? Elkülönült munkás és paraszt arisztokráciát, uj kiváltságosokat akartok nevelni? Ilyen élesen adták Tel nekünk a kérdéseket olyanok, akik gyanús ncmzetféllésből tartanak tőlünk, osztályharc szitásával vádolnak meg Ilalassy-Nagy .József egyetemi tanár még "indulásunk elején párthoz kötött bennünket és bizonyos »nemzetveszcjlő« csoportok janicsárhadának tarlóit bennünket. A feltett kérdésekre, vádakra azt hisszük, hogy kollégiumunk egyéves munkájának 'megismertetésével, kiértékelésével válaszolunk legjobban. A statisztikai adalok száraz számain kívül, melyea a munkás és paraszt egyetemi hallgatók csekély százalékát mulatják, a kollégiumba való tömeges jelentkezés mulatta meg, hogy mennyire szükség van népi kollégiumra. Számtalan diákot csak azért nem vehettünk fel, mert nem tudtuk volna ellarlani. Ez csak a számbeli és a szociális helyzetét mulatja a paraszt- és munkásszármazásu diákiijuságnak. Nagyobb a baj szellemi színvonal, tájékozottság, önludatosultság tekintetében. A városba szakadt népfiak természetszerűleg beolvadlak az uri osztályba, megtagadták, meg kellelt -tagadniok anyjukat, apjukat s a középosztály romanticizáló népszemlélete ragadt rajuk. Azért van ma olyan kevés értelmiségi ember, aki formai adna a dolgozó nép irányinlan akaratának. A Móricz Zsigmond kollégium ebben a tekintetben valóban osztályvonalon neveli, azaz neveltük önmagunkat. Jól tudjuk, hogy éppen azok a »janicsárok«, akik a néptói elszakadva, ellene harcolnak. Mi nem akarunk »kiemelkedni* a népből, hanem az egész dolgozó társadalmat akarjuk magunkkal emelni. Mozgalmunk nem kötötte le magát egyik párt méllelt sem, mert egyetemes nemzeti célt kővel A parasztság, munkásság, dolgozó értelmiség gazdasági és szellemi megerősítése nemzeti feladat. Ki a nemzet, ha nem ők? A magyarkodó frázisoknak, a lmsínagyarságiiak lejárt az ideje. A hazafiúi mértéket a dolgozókéri, az országépitésért folytatott munka szabja meg. Mi is ezen a mérlegen mértük 1e barátainkat, segilőinkel és ellenségeinket. Számtalan erőfeszítési leltünk', hogy u falvakról, gyárszélekről hirleleii •saeeverbuválodva megfeleljünk az alisaló ifjúság 48-as szeitemének. ötezer jjia fiatkan aauakával a swtawtervarttek támogatásával felépítettük a Vásárhélyi-sugárut 2. szám alatti kollégiumépületünket. Mennyire nevetségesnek tűnik ilyenkor a jparasztarisz lokrácia nevelődik* cimü vád. A gyomrunktól vonluk el a falatokat, borsókonzerven vészeltük át a nehéz telel csak azért, hogy tavaszra saját kollégiumunknan tanulhassunk. Az egyesek Által annyira kárhoztatott kollektív szellem a fennmaradásunkért folylnlolt küzdelemben alakult ki kollégiumunknan. Csillogó, lelkekre beszélő szavak nélkül "született nicg a szeretet közössége. Felismertük, hogy individuális ösztönünket le kell faragni, hogy a nép és egymás szolgálatára lehessünk. Szövetkezeteket alakítottunk, ahol mint az őskeresztény közösségekben közösen osztottuk szét a beérkezett csomagokat, a beszerzett élelmiszerekét. De nemcsak magunkba néztünk, hanem a táros társadalma felé is kivetettük tekintetünket. A népi kultura terjesztői leltünk. Láthattak bennünket az üzemekben, falvakon, az egyetemen, színházban, stb. népi mü sorral fellépni. Nemcsak a szépet akartuk szolgálni kullurális lénykedésünkkel, hanem ráébreszteni a közvé leményt arra, hogy népünk bánata, öröme, dalai, meséi mögött mélyrehaló társadalmi problémák rejtőznek Az egyetemen megmagyaráztuk az ifjúságnak. hogy csak termékeny együttműködéssel tud változtatni sorsán. Kezdeményezésünkre jött léire az Egyetemi Ifjúsági Szövetség, mely tavasz óla több jelentős eredményt mutaloU fel az egyetemi ifjúság érdekvédelme tekintetéhen. Megszerveztük a Kálmány Lajos középiskolás és az Apáthy István medikus-kollégiumot. hogy a középiskolásokon, medikusokon segíthessünk. Minden haladó, épilő megmozdulás melleit ott voltunk szivvel-lélekkel Nekünk a demokrácia komoly valóság, életünk, szabad emíierségünk biztositéka. Az elmúlt egvesztendő munkája élő bizonyíték a Kollégium-mozgalom igazsága melleit. A dojgozók erejénekfiatal, piros virágai lesznek a népi kollégiumok. Itt nevelődik az uj magyar értelmiségi embertípus, mely fellétlenül a nép szolgálója tesz. A ránkdoboll vádak lehiiílanak rólunk, mert amíg mások beszélnek, mi cselekszünk a hpnérl. Munkások, parasztok, értelmiségiek küldjétek tanulni vágyó fiaitokat, leányaitokat a három szegedi népi kollégiumna, várunk minden tehetséges ifjút. Barátainknak, segilöijjknek pedig ezulon mondunk köszönetet támogatásukért. Azt szeretnénk, ha mindnyájan otl lennének a kollégium évzáróünnepségén, melyei junius 26-án tartunk, ahol ne. lógjuk mulatni egyéves munkánk jellegzetes produktumait. 1 X. s. Hosszú idő óta nem hallottunk Szegeden semmit a mindig nagy szeretetnek örvendő kalonazeneA múltkoriban azután pompás műsorral ismét bemutatkozott és térzenével szórakoztatta a Széchenyitéri sétálókat. Amint megtudtuk, ennek oka az, hogy a szegedi honvédzenekar ismét jó kezekbe került és komoly fejiődés útjára 'épelt. 1946 óla nem működött Szegeden a zenekar, mert nem volt megfelelő karmestere, mig azután most néhány hete Debrecenből Szegedre helyezték Tamás Gyula honvéd-karnagyot, aki nagy lelkesedéssel fogott a szervezési munkához. Igen szép eredményt is sikerült elérni e^en a téren, amint a legutóbbi bemutatkozás is mutatja és ma már busz lagu komoly szimfonikus zenekarral rendelkezik a szegedi honvédség. — Bizony sok nehézséggel kellel! megküzdenünk, amig ezt a fúvósokból álly kis zenekarunkat öszszeállitotluk, — mondotta Tamás karnagy a Télmagyarország munkatársának. A busz tagu zenekar mellé nyolc kisegítő zenészt is alkalmaztunk már azóta és még szerelnénk a létszámot emelni. A ré,«« 9. henvódgjyalogezred zenekarának lakjai legnagyobbrészt fogságban vannak, de közeli hazatérésükkel velük is fel szeretném frissíteni a zenekart. Súlyos gondokai okoz azonban az anyaghiány, a hangszerhiány js. A vonósaink például saját hangszerükön kénytelenek játszani, mert nem tudunk adni nekik. A várostól várjuk most,, hogy támogatásban részesítsen bennünket. Szó esik a további tervekről is. — Vidéki kőrútra szeretnénk indulni —, mondja Tamás karnagy — hogv bekapcsolódhassund a Siess, Adj, Segils mozgalomba. A gyárakat is meglátogatjuk majd ezenkívül külön munkás- és diákhangversenyeket akarunk rendezni. Ezzel az a célunk, hogy a munkásságot, vidéken a parasztságot bekapcsoljuk a zenekultúrába egyúttal kevés pénzért jő és hasznos szórakozásban részcsilsük őket Az MKP értelmiségi napjai keretében is szerepel zenekarunk egy kis csoportja. A magunk részéről is sok sikert kívánunk Tamás karnagy és honvédzenekara munkájához és hisz-* szűk, hogy ériékes együttessel gazdagodott Szeged kulturális élete. Hiányos konyháját felszerelem Hnnsfária Edényliáz Zománcedénv, háztartási cikkek, evőeszközük Tisza L,-bSrot 55 Telelői: 883. ÚLLUNDÓ BÚTOR Kiállítás és vásár ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA SZENDRÉNYI GÉZA ÉS TÁRSA SZEGED DUGONUCS-TÉR 11. TELEFON: 1-21. I Szegedi Állami Nemzeti Színház heti miisora: Vasárnap este fél .8 órakor: Hétfőn este fél 8 órakor: Kedden este fél 8 órakor: Szerdán este. fél 8 órakor: Csütörtökön este fél 8 órakor: Péntek este fél 8 órakor: Szombaton este fél 8 órakor: Ajtay Andor vendégfelléptével: Csipetnyi liors. CsipclnyM bors. Operellhérlet A. 7. Csipetnyi bors. Operetlbérlet B. 7. Uif,oletíó Stírbey-vel. Csipetnyi bors. Szorocsinszki vásár. Csodafurulya. Dolgozók Színháza XII. Szlikielés a szcrálybóL llnrálrnópftlf varrógépek, rádiók, Alkatrészek, gramofonltG1Glt|lalUny gramofonok részletre is. lemezek, gumik Javítások lófállással Déry Ede R.-T. Kis-uíca 3 szám