Délmagyarország, 1947. június (4. évfolyam, 122-145. szám)

1947-06-22 / 139. szám

DEL'MAGYAR ORSZÁG iTttlraBp, 1947 janim 32. K ésőn fizetett a beváltó evesebb paprikát vetettek a röszkei gazdák Szeged környékéről meglehető­sen kedvezőtlen hirek keltek szárnyra az idei termést illetően. A paprikatermelők vidékéről is fél­reverik a vészharangot. Legutóbb látogatást tettünk Röszkén, a hí­res szegedi paprika hazájában. Szekeres József gazdálkodóval be szélgettünk a paprikalermelők pro­blémáiról. A gazda ezeket mondta: — Az idén bizony jóval kevesebb a paprika vetésterülete. Sokan in­kább cukorrépát, paradicsompap­rikát termelnek. Ugyanis, akik ta­valy ezt termellek jobban járlak. A paprikabeváltó csak két hete fi­zette ki a tavaly beszolgáltatott paprikamennyiség árát. Félnek a termelők, hogy jövőre is Így jár­nak a paprikával. A cukorgyárak és a konzervgyárak viszont azon­nak fizettek a terményért. Sok gazdát csábit a gyümölcs­termesztés és a konyhakertészet is. Különösen az ujgazdák szeretné­nek erre áttérni. Ehhez viszont arra lenne szükség, hogy a határ­ban ártéri kutat fúrjanak. A kul­f'urráshoz a földoszlásnál előrelá­tóan területet is jelöllek ki, de nem mernek még pénzt befektetni a furráslioz. Várják a gazdák^hogv földjükön telekkönyvvileg is meg­erősítsék őket. A Szabadságpárt működésének tudható be — mondja Szekeres gazda —, hogy gyakran rémhírek kelnek szárnyra a faluban. Ajréiu­hirterj£sztők először azon kezdték, hogy a hadifoglyok soha sem jön­nek' haza. Legutóbb azután, ami­kor ez az állításuk megdőlt, akkor arról suttogtak a faluban, hogy nemsokára felhúzzák a földosztó­kat. Hiába beszélnek azonban össze­vissza. Az ujgazdáknak Röszkén jobb dolga van most mint volt Horthyék alatt. Ezt újságolta egy ujgazda, aki most öl holdon gaz­dálkodik. Azelőtt, akik résziből béreltek földet minden megtermelt öt füzér paprika után háromi füzér paprikát kellett leadni a föd gaz­dájának. Ez mellett még a szöl'ő nyitástól szöllő takarításig szám nélküli robotot is kel eti leljesiteni a bérlőnek. Legtöbbször a ház­körüli munkát, a mosást és vasa­lást is a bérlő felesége végezte a gazdánál. Ma már ez nincsen. Sa­ját földjén termeli a paprikát az ujgazda. Jóllehet sokan szidják a földosztókat, de még többen áld­ják őket. Szeged felé jövet a határban szólítunk meg egy gazdát és meg­kérdezzük tőle, hogv milyenek a i kalászosoknál a terméskilátások, örömmel halljuk, hogy az idén a tavalyinál sokkal jobb termés ígér­kezik. Buzábból és árpából átlag­ban 10 mázsa holdankénti ter­mésre lehet számítani. A burgo­nyában is jó termés Ígérkezik, de ennek egy kis eső még jót lenne. Igy fest tehát a helyzet' Röszkén. Bizonyos, hogy a paprikalermel/ík ha az idén megtalálják a számítá­sukat, több paprikát ültetnek jö­vőre. Azután a tervgazdálkodáson keresztül elérik a másik két álmu­kat iü, melyért ezideig hiába ha­dakoztak. Bevezetik a villanyt és közigazgatási központot alakítanak Röszkén. Ebhez azonban arra is szükség van, hogy kivessék maguk közül a reakciós elemekel a pap­rikatermelők őshazájában. Előadások Szegeden a Duna-Tisza csatornáról Az ország gazdasági élete szem­pontjából igen nagyjelentőségű a kö­zeljövőben megépítésre kerülő Duna­Tisza-közi csatorna és a Tisza csator­názása. Mindkettő már régóla megva lósitásra váró terv és minden való­színűség szerint most a hároméves terv Sereiében sor kerül erre is. Er­ről a ^fontos kérdésről az újjáépítési minisztérium szakemberei tartanak előadást Szegeden julius 8-án dél­illán öt órakor a városháza közgyű­lési terméDen. Ez alkalommai Fock Károly miniszteri tanácsos a Duna­Tisza-csalornázás gazdasági jelentősé­géről, Jolánkai Gyula miniszteri osz­tálytanácsos a Duna—Tisza-csatorna építéséről, Mosonyi Emil műszaki ta­nácsos a JTisza csatornázásának kér­déséről, Marké Iván műszaki taná­csos pedig a tiszavölgvi öntözés kér­déséről tart előadást.' Falujárást, gyárlátogatást, munkás- és diák­hangversenyeket tervez az újjászervezett honvédzenekar Egy esztendő munkájával felelünk! A Mórica: Zsigmond Kollégium évzárójára A népi kollégium-mozgalom elindu­lása egy döntő társadalmi szükségle­tet akar kielégíteni, nevezetesen a népi értelmiség kialakításának szük­ségletét. Nekünk népi 'kollégistáknak ipi soKan felvetették mar a kérdést: mi szükség van erre? Nincs elegendő azámu értelmiségünk? Le akarjátok váltani az eddigi értelmiségi garni­túrát? Elkülönült munkás és paraszt arisztokráciát, uj kiváltságosokat akar­tok nevelni? Ilyen élesen adták Tel nekünk a kérdéseket olyanok, akik gyanús ncmzetféllésből tartanak tő­lünk, osztályharc szitásával vádolnak meg Ilalassy-Nagy .József egyetemi tanár még "indulásunk elején párt­hoz kötött bennünket és bizonyos »nemzetveszcjlő« csoportok janicsár­hadának tarlóit bennünket. A feltett kérdésekre, vádakra azt hisszük, hogy kollégiumunk egyéves munkájának 'megismertetésével, kiér­tékelésével válaszolunk legjobban. A statisztikai adalok száraz számain kí­vül, melyea a munkás és paraszt egyetemi hallgatók csekély százalé­kát mulatják, a kollégiumba való tö­meges jelentkezés mulatta meg, hogy mennyire szükség van népi kollé­giumra. Számtalan diákot csak azért nem vehettünk fel, mert nem tudtuk volna ellarlani. Ez csak a számbeli és a szociális helyzetét mulatja a pa­raszt- és munkásszármazásu diákiiju­ságnak. Nagyobb a baj szellemi szín­vonal, tájékozottság, önludatosultság tekintetében. A városba szakadt nép­fiak természetszerűleg beolvadlak az uri osztályba, megtagadták, meg kel­lelt -tagadniok anyjukat, apjukat s a középosztály romanticizáló népszem­lélete ragadt rajuk. Azért van ma olyan kevés értelmiségi ember, aki formai adna a dolgozó nép irányinlan akaratának. A Móricz Zsigmond kol­légium ebben a tekintetben valóban osztályvonalon neveli, azaz neveltük önmagunkat. Jól tudjuk, hogy éppen azok a »janicsárok«, akik a néptói el­szakadva, ellene harcolnak. Mi nem akarunk »kiemelkedni* a népből, ha­nem az egész dolgozó társadalmat akarjuk magunkkal emelni. Mozgalmunk nem kötötte le magát egyik párt méllelt sem, mert egye­temes nemzeti célt kővel A paraszt­ság, munkásság, dolgozó értelmiség gazdasági és szellemi megerősítése nemzeti feladat. Ki a nemzet, ha nem ők? A magyarkodó frázisoknak, a lms­ínagyarságiiak lejárt az ideje. A ha­zafiúi mértéket a dolgozókéri, az or­szágépitésért folytatott munka szabja meg. Mi is ezen a mérlegen mértük 1e barátainkat, segilőinkel és ellen­ségeinket. Számtalan erőfeszítési leltünk', hogy u falvakról, gyárszélekről hirleleii •saeeverbuválodva megfeleljünk az al­isaló ifjúság 48-as szeitemének. ötezer jjia fiatkan aauakával a swtawtervart­tek támogatásával felépítettük a Vá­sárhélyi-sugárut 2. szám alatti kollé­giumépületünket. Mennyire nevetsé­gesnek tűnik ilyenkor a jparasztarisz lokrácia nevelődik* cimü vád. A gyomrunktól vonluk el a falatokat, borsókonzerven vészeltük át a nehéz telel csak azért, hogy tavaszra saját kollégiumunknan tanulhassunk. Az egyesek Által annyira kárhoztatott kol­lektív szellem a fennmaradásunkért folylnlolt küzdelemben alakult ki kol­légiumunknan. Csillogó, lelkekre be­szélő szavak nélkül "született nicg a szeretet közössége. Felismertük, hogy individuális ösztönünket le kell fa­ragni, hogy a nép és egymás szolgá­latára lehessünk. Szövetkezeteket ala­kítottunk, ahol mint az őskeresztény közösségekben közösen osztottuk szét a beérkezett csomagokat, a beszerzett élelmiszerekét. De nemcsak magunkba néztünk, hanem a táros társadalma felé is kivetettük tekintetünket. A népi kul­tura terjesztői leltünk. Láthattak ben­nünket az üzemekben, falvakon, az egyetemen, színházban, stb. népi mü sorral fellépni. Nemcsak a szépet akartuk szolgálni kullurális lénykedé­sünkkel, hanem ráébreszteni a közvé leményt arra, hogy népünk bánata, öröme, dalai, meséi mögött mélyre­haló társadalmi problémák rejtőznek Az egyetemen megmagyaráztuk az if­júságnak. hogy csak termékeny együttműködéssel tud változtatni sor­sán. Kezdeményezésünkre jött léire az Egyetemi Ifjúsági Szövetség, mely tavasz óla több jelentős eredményt mutaloU fel az egyetemi ifjúság ér­dekvédelme tekintetéhen. Megszervez­tük a Kálmány Lajos középiskolás és az Apáthy István medikus-kollé­giumot. hogy a középiskolásokon, me­dikusokon segíthessünk. Minden ha­ladó, épilő megmozdulás melleit ott voltunk szivvel-lélekkel Nekünk a demokrácia komoly valóság, életünk, szabad emíierségünk biztositéka. Az elmúlt egvesztendő munkája élő bizonyíték a Kollégium-mozgalom igaz­sága melleit. A dojgozók erejének­fiatal, piros virágai lesznek a népi kollégiumok. Itt nevelődik az uj ma­gyar értelmiségi embertípus, mely fel­létlenül a nép szolgálója tesz. A ránk­doboll vádak lehiiílanak rólunk, mert amíg mások beszélnek, mi cselekszünk a hpnérl. Munkások, parasztok, értel­miségiek küldjétek tanulni vágyó fiai­tokat, leányaitokat a három szegedi népi kollégiumna, várunk minden te­hetséges ifjút. Barátainknak, segilöijjk­nek pedig ezulon mondunk köszönetet támogatásukért. Azt szeretnénk, ha mindnyájan otl lennének a kollégium évzáróünnepségén, melyei junius 26-án tartunk, ahol ne. lógjuk mulatni egy­éves munkánk jellegzetes produktu­mait. 1 X. s. Hosszú idő óta nem hallottunk Szegeden semmit a mindig nagy szeretetnek örvendő kalonazene­A múltkoriban azután pompás mű­sorral ismét bemutatkozott és tér­zenével szórakoztatta a Széchenyi­téri sétálókat. Amint megtudtuk, ennek oka az, hogy a szegedi hon­védzenekar ismét jó kezekbe ke­rült és komoly fejiődés útjára 'é­pelt. 1946 óla nem működött Sze­geden a zenekar, mert nem volt megfelelő karmestere, mig azután most néhány hete Debrecenből Szegedre helyezték Tamás Gyula honvéd-karnagyot, aki nagy lelke­sedéssel fogott a szervezési mun­kához. Igen szép eredményt is si­került elérni e^en a téren, amint a legutóbbi bemutatkozás is mu­tatja és ma már busz lagu komoly szimfonikus zenekarral rendelkezik a szegedi honvédség. — Bizony sok nehézséggel kel­lel! megküzdenünk, amig ezt a fú­vósokból álly kis zenekarunkat ösz­szeállitotluk, — mondotta Tamás karnagy a Télmagyarország munka­társának. A busz tagu zenekar mellé nyolc kisegítő zenészt is al­kalmaztunk már azóta és még sze­relnénk a létszámot emelni. A ré,«« 9. henvódgjyalogezred zenekarának lakjai legnagyobbrészt fogságban vannak, de közeli hazatérésükkel velük is fel szeretném frissíteni a zenekart. Súlyos gondokai okoz azonban az anyaghiány, a hang­szerhiány js. A vonósaink például saját hangszerükön kénytelenek ját­szani, mert nem tudunk adni ne­kik. A várostól várjuk most,, hogy támogatásban részesítsen bennün­ket. Szó esik a további tervekről is. — Vidéki kőrútra szeretnénk in­dulni —, mondja Tamás karnagy — hogv bekapcsolódhassund a Siess, Adj, Segils mozgalomba. A gyárakat is meglátogatjuk majd ezenkívül külön munkás- és diák­hangversenyeket akarunk rendezni. Ezzel az a célunk, hogy a mun­kásságot, vidéken a parasztságot bekapcsoljuk a zenekultúrába egyúttal kevés pénzért jő és hasz­nos szórakozásban részcsilsük őket Az MKP értelmiségi napjai kere­tében is szerepel zenekarunk egy kis csoportja. A magunk részéről is sok sikert kívánunk Tamás karnagy és hon­védzenekara munkájához és hisz-* szűk, hogy ériékes együttessel gaz­dagodott Szeged kulturális élete. Hiányos konyháját felszerelem Hnnsfária Edényliáz Zománcedénv, háztartási cikkek, evőeszközük Tisza L,-bSrot 55 Telelői: 883. ÚLLUNDÓ BÚTOR Kiállítás és vásár ASZTALOSMESTEREK BÚTORCSARNOKA SZENDRÉNYI GÉZA ÉS TÁRSA SZEGED DUGONUCS-TÉR 11. TELEFON: 1-21. I Szegedi Állami Nemzeti Színház heti miisora: Vasárnap este fél .8 órakor: Hétfőn este fél 8 órakor: Kedden este fél 8 órakor: Szerdán este. fél 8 órakor: Csütörtökön este fél 8 órakor: Péntek este fél 8 órakor: Szombaton este fél 8 órakor: Ajtay Andor vendégfelléptével: Csi­petnyi liors. CsipclnyM bors. Operellhérlet A. 7. Csipetnyi bors. Operetlbérlet B. 7. Uif,oletíó Stírbey-vel. Csipetnyi bors. Szorocsinszki vásár. Csodafurulya. Dolgozók Színháza XII. Szlikielés a szcrálybóL llnrálrnópftlf varrógépek, rádiók, Alkatrészek, gramofon­ltG1Glt|lalUny gramofonok részletre is. lemezek, gumik Javítások lófállással Déry Ede R.-T. Kis-uíca 3 szám

Next

/
Thumbnails
Contents