Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-14 / 108. szám

- m j " yA Világ proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1947 május 14., szerda, IV. évi. 108^* ^ ára: 40 HHér DEL M AGYAKORSZÁG MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT DÉLMAOYAROR8ZÁOI N ff lörös lobogónk színében beteg szivednek vére színét örökké szeretjük" Szirmai István beszéde Gárdos Sándor felett Kedves Sándorom! Kedves liar-cos társamf Nem kötnek már szerénységed szelíd elhárító mozdulatai. Elmondhatom szegedi barátaidnak, Szeged dolgozóinak, kit temetnek. Kevesen ismertek, kevesen ismerték sorsodat. Kevesen tudták, hogy a mosolygó, bácsis külsejű.. "bohémkedó újságíróban jniérí dobog betegen a sziv. Most elmondom mindazoknak, akik elkísértek utolsó utadra, lássák egy jó magyar sorsát, lássák mennyit •szenvedett az. ki szerette népét, ki ragaszkodott emberi szabadságához, aki mert hüságcs maradni . minden időben elveihez. Mit tudják azok, mi a szenvedés. . kiket nem rugdostak meg csendőr-csizmák? Mit tudják azok, mi a szenvedés, akiket tieni vertek véresre Horthy pribékjei'? ' Mit tudják < azok, mi az elvhüség. mi az igazi hazaszeretet, akikből nem akarták még •kiverni azt? 1919-ben vérbefagyva, félholtan loptak ki barátaid egy siófoki kínzótáborból. Ilálálra akartak kínozni, mert. fegyverrel a .kezedben védted Magyarország területét az idegen hódító "hadseregek és a velük ciínlKiráló uri bitangok cl'en. Nagy voit a bűnöd: vörös katona voltál, véred ajánJr»llad a cé'ért: légyen végre a magyar is szabad. Szegeden kevesen ismerték életednek ezt a szakái írásaidból sejtették .risak a rég; harcost. Szeret lek'a dolgozók, ne eugattak a ma gy árkodó bandák Mit tudják azok mit jelent ma gyarnak lenni, akiket nem üldözött el hazájukból a rájuk leselkedő bitófa. Mit tudják azok. mit jelent magyarnak lenni, akik nem ették az emigráció kenyerét. Mit tudják ?zok. mit jelent magyarnak lenni, akik nem élték annak idején az utódállamok magyarságával azok kisebbségi sorsál Mindezekből részed volt. Elüldöztek az országból, hegv uri bitangok országolhassanak. Az emigráció állomásai: Bécs. a bécsi magyar újság, kávéház az otthonod, filléres gondok, nyomorúság és fát a beteg sziv, mert hazavágyik, mert fái az ilthonmaradottak börtöne és szenvedése. Ujabb állomás: Csehszlovákia. Ott se hódolsz^ be: magyar maradsz, harcos magban akinek szeme, szive hazafelé nez. Seréted a bujdosókat, segíted a ha párokon túlról az idehaza újjáéledő munkásmozgalmat. Tovább űznek » Romániába jutsz. És ilt iij. hjva tást találsz: az odakerült másfélmillió magyar sorsában az osztozás! Vállaltad a kisebbségi sorsot, de nem passzívan, beletörőd ve néped és önmagad sorsába — harcosan védve és követeíve áz erdélyi magyarság joga.il', a jog egyenlőséget. Aromán bojárok elnyomása sem volt ir beteg szivednek" Együtt dobogott az az erdélyi parasztok és munkások szivével, gondból, baj bői, 'harcból mindig sdk akadt. Most érnek gyakorlattá, valósággá Sándor az erdélyi magyar és román parasztokkal, munkásokkal, az erdélyi szellemben mindig szabad értelmiséggel közös gondolataid: az erdélyi népek békés-együttélése, közős szabadsága. Arad, Temesvár, Brassó: Három város, három magyar újság. Kettőtől elüldöztek, mert ott sem alkudtál, olt sem akartál a román urakkal összenőtt erdélyi mágnások tollaokává lenni. A bécsi dönlésrg ott harcoltál az annakidején elárvult székely szolga'legények és megvadult szászok városában, Brassóban. A bécsi döntés után Antoncscu Romániája sem tűrt tovább. A'iszszakcrüllél hozzánk, lufza „Budapestre. Budapest akkor háborúra készüli és nem szerette a. béke aktiv liiveit. El kellett bújnod és bujkálva folytatnod 1918-ban Elkezdett harcod. Budapest peremvárosában továbbítottad a kommunisták röpcéduláit. Szövegezted a felhívásokat, agitáltál Hitler ellen, tanítottad a módját, hogyan lehet népünkéi, hazánkat megmenteni. íme, egy szabadságharcos magyár. élete. Egy magyar kommunista élete, aki egy emberöltőn keresztül állta a harcot a durva, keményöklü hatalommal. Ez a hálálom nem kímélte a rádmért ütéseket. Csoda-e, hogy beleg Volt a szív. mely minden elnyomottért dobogott. Mit tudják azok, Sándor mi a szabadság, akik nem harcollak érte. ségcs* áldozatos szeretet. Minden erőddel dolgozták mert ismerted és akartad a célt: a szabad, demokratikus népi Magyarországot. Kedves Sándorom, öreg barátom! Elbúcsúzom. Szeretettel örzörn ttveleg barátságod minden emlékét. Tudom, hogy halálod hírére Erdélyben is sírnak. Elbúcsúzom tőled az erdélyi barátok, a régi harcos jpa&yarök nevében. Beteg szívednek á halál az erdélyi havasokörök nyugalmát hozza "a siiha. És vágül drága elvtársam elbúcsúzom pártod nevében, a Magyar Kommunista Párt közponlf rezetősége nevében, a központi sajtóosztályban dolgozó munkatársaid nevében, ezek közös üzenetével. Folytatjuk a harcot Bárdos élvtárs, nélMit tudják azok, mit jelent népnek, iküíed, jetőied is tanult töretlen nemzetnek uj, szabad éleiét fdrmál-j hittel. Folytatjuk, amig meg,nem ni, akik nem áldozták fel érte ón-! valósul közös akaratunk: a Wldog maguk szivét^ egészségét. • magyar nep szabad országa. Te tudtad, mi a szabadsúg, ezért I Magasan lobog pártunk vörös rovott türelmed a tanításhoz, volt J bogója, színében a te lelked szaöklöd' a harchoz és volt beteg szí-! badságvágvát^a te beteg szivednek vedben néped és hazád iránti mély-i vére színét is örökké szeretjük. Rákosi Iflátyás közbenjárására a Szovjetunió még az idén hazaengedi a kaditogiyokat Ráftosi elvtárs levelére Sztálin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke bejelentette, függetlenül n békeszerződések rendelkezéseitől már májusban megkezdik hadifoglyaink hazaszállítását (Budapest, május 13; Rákosi Mátyás mai, hogy kifejezzem Ón iránti lisz- vonatkozóan a békeszerződés Közötminiszterelnöklielycttes ináiu.s 9-én a következő levelei' intézte Sztálin generalisszimuszhoz, a Szovjetunió miniszterelnökéhez : Kedves Sztálin elvtárs' Az utóbbi időben a Szovjetunióban levő luidifoglyok féleségei és hozzátartozói egyre gyakrabban fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, nem lehetne-*' a hadifoglyokat «a békekötésben lefektetett határidőtől függetlenül már az idén haza bocsátani. Hivatkoznak arra, hogy ön ntár annyiszor tanújelét ailb szávai is, lettel is annak, liogy megért! a magyar nép nehéz helyzetét és remélik, emtlal is' nagylelkűen meghallgatja kérésüket. Én magam is három évig hadifogoly voltam és igy saját tapasztalatomból tudom, hogy milyen nehéz a hadifogolynak és hozzátartozódnak a helyzete. Nagyon kérem, liogy amennyiben lehetőnek tartja, teljesítse a,hadifoglyok hozzátartozóinak kérését, ezzel sokszázezer honfitársamnak okoz nagy örömet. Kérésem mégegyszer ismételve maradok. Budapest, 1917 május 9. baráti üdvözlettel Rákosi Mátyás.* • Majusbanmegkezdik hadifoglyaink hazaszáílitását Puskin budapesti szovjet követ kedden a következő levelet küldötte Rákosi Mátyás m iniszlerelnökhelyettes•nek: »Mellékelve küldöm önnek a választ arra a megkeresésre, amelyet ön ez évi május 9-én küldött Sztálin J. V.-nek, a Szovjetunió minisztertanácsa elhökének Élek az alkalomtelelemet. Puskin.* Sztálin J. V -nek, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének válasza Rákosi Mátyás levelére dgy hangzik: »Megkaptam május O-én kelt levelét a Szovjetunióban levő magyar hadifoglyok ügyében. Levelében közli velem, liojgv "a inagyar hadifoglyok hozzátartozói kérelemmel fordultak Önhöz. vájjon nem lehetne-c a magyar hadifoglyokat még ebben az évben liazabocsátani. függetlenül attól, hogy milyen határidőt állapit meg elmehetem önnel, a szovjet kormány mejlwrgryafci ar rtn levelét és 6ií*cíefré»eveve a levélben említeti kéretniete*. elhatározta, liogy nem várva Ire a Magyarországgal tdVRitt Mtrsreríődes ratifikálását és életbelépését, már májas folyamán el kezdi a magyar iiaitóöfivof. haxabocsáUUáf és vfvwak-iiláését baltájukba. Erről a magyar kormányt értesíteni fogja. Aláirás: . Sztálin ** Májusban megkezdik a iiidroiicsok kiemelését A búvárok szakadatlanul végzik nehéz munkájukat — Szegedre hozzák az uj közúti hid modelljét (Szeged,' május 13) Megírtuk, hogy a közlekedésügyi minisztériumban uj tervet készítettek r szegedi közüli hid megépítésére. Ez költségesebb ugyan az. előbbinél, dc lényegesen korszerűbb és tartósabb lesz majd. A hid modelljét Budapesten a közlekedésügyi minisztérium kiállításán közszemlére tették ki. Csányi Ferenc műszaki tanácsos, a vái-osl mérnöki hivatal vezetője elmondotta a Déímagvarország munkatárs;ínak, hogy lehetőség szerint ezt a modellt íe akarják hozni Szegedre és az ipari vásáron állítanák 4i. Elmondotta még, hogy a hid romjainál vizsgálatot végeztek és a szegedi -mérnökök Ls megállapították, hogy feltétlenül le kell bontani a még "megmaradt részeket, mert ujabb nagy megterhelést nem bírnának el. ' Az, egyes vasalkntrészjek ugyanis erősen retegződtek és kovácslüznél végzett.próbák alkalmával széttörtek. Erősen folynak egyébként a hid roncsemelés előkészületei. A búvárok folytatják nehéz munkájukat, de igen megnehezíti a munkamenetet, hogy egyszerre' csak egy buvát- tud a viz alatt dolgozni. A Tisza vizében nem láthatják egymást, ezért nem mehetnek le ketten a yjz alá dolgozni, nehogy szerencsétlenség érje valamelyiké jüket. Nagyszabású, úgynevezett m amufszivattyúval végzik az építendő pillérek Keljének kitisztítását is. Iszaj>ot, rőzséket szivattyúznak fel és 10—15 méternyire dobják el a hid" tói. Amint ezzel a fontos tisztítási munkálatokkal végeztek, megkezdik a hidroncsemeléshez szükséges állványok felszerelését és előreláthatóan még ebben a hónapban sor kerti! !m aguknak a roncsol; mik kiemelésére (is.