Délmagyarország, 1947. május (4. évfolyam, 98-121. szám)

1947-05-25 / 117. szám

6 DÉLMAGYARORSZAG VaMj-naj), 1M7 mi^jae 25. cffiéí nép Barátságáért Néhány li£le, hogy Gróza Péter Románia miniszterelnöke buda­pesti látogatása alkalmával, ezeket mondotta: — Mig a román gyermek a ma­gyar gyermekkel az utca porában játszadozott, jó pajtások voltak és csak azután, amikor az iskolában félrevezetve, • kitanították* őket hogy egymást meg kell vetniök, egymást gvülölniök keli,, akkor for­dultak egymás ellen. Mindez pe­dig csak azért váll lehetségessé, mert nem ismertük egymást és még nem ismerjük egymást eléggé. A kultura, a művészet és a zene termékei azok, amelyeknek kölcsö­nős kicserélése egymás igazi meg­ismeréséhez vezet Ezen az ulon elsők közölt in­dult el a MaDISz szegedi szerve­zete. Hatvannyolc tagú kullurgár­dával az elmúlt hét szombatján vágtunk neki az útnak: Temesvár­ra Aszódi Vilmos a MaDISz me­gyei titkárának vezetésével. Első utunk romániai látogatásunk során a Mwgyar Népi Szövetség temestvári szervezetéhez vezetelt. Az utolsó pillanatban fellépő nehézségeket Zsillé Zsigmond rendőralezredes, román részről pedig a Román Kommunista Párt támogatásával a hivatalos szervek nagy előzékeny­sége révén sikerült fl simítani. Már a határon érezlük, hogy nem hiábavaló az utunk. Felvirá­gozott diszkapuval fogadlak, rajta a felírás: — Bienati venil! — Jó, hogv jöttetek! Román földön, öscsanád köz­ségben Temesmegye prefektusával, dr. Ti tus Jonescuval az élen ün­nepi fogadtatásban részesítettek bennünket. A Kommunista Párt ré­széről P e t c u Corneliu, a Magyar Népi Szövelség temesmegyei il'ju-^ sága részéről Kurunc zi Sándor és Kozma István. Jonescu pre­fektus szólt elsőnek a meleg sze­relel hangján és ezeket mondotta: — Üdvözöllek benneteket a Gro­za-kormány megbizottaként. Sze­retettel vár benneteket az egész román és Romániában élő magyar nép. Jöveteletek azt jelenti, hogy jó úton halad a két nép barátsága. Szavaira Aszódy .Vilmos vála­szolt, majd több közvetlenhangu üdvözlés után, .a magyar-román barátság lelkes éltetésével robogott tovább teherautónk Temesvár felé. • Temesvárolt valósággal otthon éreztük magunkat. Hangos ének­szóval vonultunk be a pezsgő éle­tet élő városba. A Magyar Népi Szövelség székházában ujabb ün­nepélyes fogadtatásban részesül­tünk. A MaDISz-kórus a román és magyar himnuszt énekelte, hi­tet téve a mellett, hogy a két szom­szédnép barátsága élő valósággá kezd válni. * Alig ráztuk le magunkról az ut porát, este máris komoly színvo­nalú élőadást tartottunk. A MaDISz kullurgárdája lépett fel ás a hatalmas termet zsúfolásig megtöltő közönség szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta az egyes számokat. Az egyik helyi lap a következőket irta a műsoros estről: — Szavalatok és énekszámok, az énekkar énekszámai, indulói és táncszámok, valgminl mesejátékok és tréfás jelenetek követték válto­zatban egymást. Mindent egybe­vetve a szegedi MaDISz temesvári vendégjátéka a komoly és forró siker jegyébeu zajlott le. Vasárnap délelőtt viszont ne­künk volt felejthetetlen élményben részünk. A temesvári operában a Fiakara (Láng) munkásszinjátszók adtak ünnepi műsort, fenállásuk egy éves évfordulója alkalmából. Minden "várakozást fölülmúlt a 140 tagu, a lcgkülönböző munkahelye­ken dolgozó munkásokból álló kul­turcsoport, Kfilönösen önfeledt, /Temesvári utijegyzet lelkes topsokkal fogadtuk mind­annyian a népi táncbemutatókat. Az "előadás után nyomban szegedi szereplésre hívta meg a MaDISz vezetősége a Fiakara színjátszóit. Este ismét a Magyar Házban rendezett előadáson vettünk részt. Akkora érdeklődés előzte meg ezt. hogy sokan kiszorullak a terem­ből. Komócsin Zoltán mondotta a bevezetőt. — A délibáb kergetések ideje elmúlt, — mondottda a többi kö­zött. E helyet erősiteni kell a demokráciái Romániában, mert ez­zel a magvar demokráciát is erő­A két nép barátságának alapjait világosan körvonalazó beszéd köz­ben nem egyszer csattant föl dörgő taps és hosszan éltették a magyar­román barátságot. * Temesvárott több üzemet is meg­látogattunk. Igy például a CFR, a román vasutak hatalmas gyárte­lepét is. A román vasutasok, ép­penugy, mint a magyar vasutasok, előljárnak az újjáépítésben. A gyártelepen a mozdonyok százait javítják és a személykocsik, te­herkocsik ezrei készülnek itt. Má­jus elsejére készítették el a Vörös Rapidöt/ amely azóta kétnaponkint közlekedik Bukarest és Temesvár között. Az üzemek dolgozói aránylag sok támogatást kapnak. Majdnem min­den üzemnek megvan a maga ellá­tási ÖSoportja. Egy-egy ebédhez ál­talában tizezer lejért jutnak az üze­mekben. A falvakban is sok he­lyütt vannak magyar vezetők. Vég­vár község yezelösége szinte telje­sen magyarokból tevődik össze. Ebben a községben is szerepelt egyébként a MaDISz kulturgárda és a nagysikerű előadás után Tő­kés Béla református lelkész a kö­vetkezőket mondotta: — Azelőtt álmunkba sem mer­tünk arra gondolni, hogy magyar­országi kullurcsoport tartson elő­adási községünkben. Ezt az örömöt a demokrácia ajándékozta nekünk. Kívánom, hogy ez a kezdeménye­zés minél jobban megerősödjék és a szilárd barátság alapja legyea • Temesvári tartózkodásunk utol­só napján valamennyien közös ro­hammunkán vettünk részt, öröm évolt látni, amint a román és ma­gyar fiatalok együtt talicskázták a földet a nagyállomástól a Sztáin­térig vezető ut rendbehozására. Két óra alatt közel nyolcszáz taliicska földet hordtak el rohammunkájuk­kal. Az ut rendbehozását az Ifjú­munkások Szövetsége az UTM vál­lalta és előreláthatóan rövidesen tökéletesen meg is valósítja. Mun­kánkhoz odakiváncsiskodtak a „Maniu-párti fiatalok is, a román sulyokisták. Talicskázásra, mun­kára azonban nem lehetett őket rábírni. A román hivatalos szerveket, a kommunista pártot és a demokra­tikus ifjúsági szervezeteket őszin­te köszönet illett ott tartózkodá­sunkért. Mindvégig lelkeseri támo­gatták a MaDISz munkáját és a MaDISz is példás viselkedésével igaz barátságával viszonozta a szíves fogadtatást. A találkozásnak kulturális vonatkozáson tul, nagy politikai jelentősége is van. A MaDISz magával vitte a szegedi 48-as bizottság titkárságának tag­jait is és ezáltal a magyar ifjú­ság minden rétegének kiküldöttei szoros barátságot teremthettek a rom'ániai ifjúsággal. A romániai magyarság pedig vállalta a hid szerepét, hogy ezentúl hamis esz­mékkel, hazug tanításokkal^ ne le­hessen a két nép barátságát meg­rontani. Hisszük, hogy az őszinte szándék és az ebből fakadó tettek elviszik a magyar román népet a boldogulás, a népi demokrácia ut­ján. (.Alberti) «a Szegedi Ipari Vásár A 15. Ipari Vásár nemcsak Szege­den, de országszerte nagy érdeklődés­re tart számot. Mint értesültünk, Dé­nes Leó polgármester a jövő héten rádióelőadást tart a vásárról és meg­hívta az összes vidéki polgármestere­ket, Pálffy György dr. főispán a főis­pánokat, Tarján Tibor munkaügyi biztos a kereskedelmi kamarát. Áz előkészületek nyomán megállapítható, hogy az idei vásár minden tekin­tetben felülmnlja az1 eddigieket. A kiállítási terület is bővül a Baross Gábor gimnázium épületének bekap­csolásával. Mint értesülünk, a Szege­den eddig nem látott gyáripar, a ne­hézipari központ ilt nyer elhelyezést, melynek 15 reprezentánsa vesz részt a kiállításon. A gimnázium udvarán állítják fel'az üvegfallal védett stúdiót is. A Nemzeti Szinház művészei na­ponta adnak innen nívós műsort. Itt azonban csak látni lehet őket, akti hallani is akarja, az' a vásár területén felállított hangszórókon keresztül él­vezheti a műsorszámokat. A malom­ipar bemutatóján a földmívelésügyi minisztérium által kiutalt gabonát őrölik 'a sülőiparosaink a helyszínen Jcészilenck belőle süteményeket. Pap­rika feldolgozást is láthatunk a vegy­vizsgáló állomás i*üiősitésével egybe­kapcsolva. A szegedi dohánygyár száz­ezer cigareltakülőnlegességet gyárt •Szegedi Vásár 15* felirattal, amit a vásár területén árusítanak. A két régi épület megtartja eddigi jellegét. Ott mutatják be az angol nehézipart ds képekben. A vezetőség Szőllősi Sán­dor elnökkel az élen mindént elkövet, hogy a .15. Szegedi "Ipari Vásár fe­lejthetetlen maradjon a látogatók em­lékezetében. Mint értesültünk. Dénes Leó elvtárs polgármester a Szeged! Ipari Vásárról május 28-án, szerdán délután 17 éra 25 perckor Budapest I. műsorán tart rádióelőadást. Hogyan kell értékelni a vagyonadó­kivetéseknél az ipari és kereskedelmi üzemek üzemi tflkéjét és a ház­ingatlanokat A vagyonadóvallouiásokat azoknak, akiknek 1917 évi január hó 1-én az össz tiszta vagyonuk 20.000 forintot meghaladj május hó 31-ig be keft adnvok. Érdeklődtünk a kamaránál az iránt, hogy a kereskedők és az iparo­sok a vagyonadóvallomásuk elkészí­tése sOTán az ipari és kereskedelmi üzemek üzemi tőkéjét és a házbirto­kolc ériékét liogyan vallják be. Kérdé­sünkre a következő felvilágosítást kaptuk: A vagyonadó és jövedelemtöbblet­adó kivetéséről szóló rendelet ponto­san megmondja azt, hogy az ipari és kereskedelmi üzletekben fekvő üzemi tőkét hogyan kell értékelni. Á rende­let szerint: 1) Azoknál az adóalanyoknál, akik rendes üzleti könyveket vezetnek és 1947. január hó léével megnyitó, úgy­nevezett forint fnérleget kötelesek ké­szítem, az üzemi tőke értékét a leltár adatai alapján kell megállapítani. A leltárban az üzemi tőke egyes részeit 1947. éri január hó 1. beszerzési, illetőleg eladási áron kell értékelni. 2) Azoknál az adóalanyoknál, akik sem leltárt, sem mérleget nem készí­tenek, hanem csak egyszerű feljegy­zéseket vezelnek és 1916 augusztus— december havi nyers bevételük meg­állapítható, az üzemi tőkét ennek a nyers bevételnek egy évre átszámiLott összege alapján annak 10—G0 száza­lékáig terjedő részlében becslés ut­ján kell megállapítani. A becslés so­rán a berendezés értékéi, valamint a követeléseket a nyers bevétel alap­ján kiszámított üzemi tőke összegén félül külön kell számításba venni. Ha például valakinek a nyers bevé­tele 1946 augusztus-december hóna­pokban 50.000 forint volt, akkor a nyers bevétele egy évre átszámítva 120.000 forintnak felel meg és az üzemi tőke tehát 12.000 forinttól 72.000 forintig terjedő összegben becslés utján állapitható meg. 3( Azoknál a kisebb adóalanyoknál, akiknél az üzemi tőke nagyságára leg­inkább a forgalomból lehet követ­keztetni, az üzemi tőke értéikét az üzlet természete szerint az osztályba­sorozás utján 1946. évre megállapított együttes kereseti és jövedelemadó tel­jes évre átszámított ősszegének 3-10­szeres összegében kell megállapítani. Ha tehát val^ftnek a havi osztály­adója 65 forint, ez egy évre átszá­mítva 780 forint, ennél az iparüzőnél a kereskedelmi tőkét 780x3, illetve 780x10 közötti _ összegekben, azaz 2.340—7.800 forint között lehet ér­tékelni. A házingatlan értékelésére nézve az a szabály, hogy az 1947, évi házadó alapjának héttel való szor­zata adja meg a vagyonadó szem­pontjából a házbirtok értékét. Hasmáit TF.IIERAUTóGUMIK, 24 kalapácsos daráló, használt bőr­hulladék eladó. Községi Élelmiszer­üzem. a PROFÉT \ herisörözöben pünkösdkor délelőtt 11-től fél 2 óráig FÖVárOS* KQNCERT-zenekar HANGVERSENYEZ 16 Tagu ZinóM Este : „Z S I O A" Jazz- é» szalonzene t Békebeli PORTER-SÖR csapóim. Stelid árak I Nincsen tavasz Drrher sör iiél Fogyassza egészsóggel a Dreher Haggenmacher Első Magyar Részvény R.-T. világhírű Udvari é» Baksört

Next

/
Thumbnails
Contents