Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-20 / 89. szám

Vasáfnap, 1947 április 20, fFFLM ACTFAKOKBZXO DOROZSMAI ÚJSÁG A Délmagyarország látogatása a szélmalmok falujában Kiskundörozsma,, április 19. (A Dél­magyarország kiküldött munkatársá­tól.) A kommunista falujárók áldoza­tos munkájút a tél folyamán és most a tavaszi-időkben is már jól ismeri az ország népe és jól ismerik 1 a szegedkörnyéki dolgozók is. Most a Délmagyarország kezdett meg "ha­sonló nagyjelentőségű akciót. Eddig a külvárosok dolgozóinak helyzetéről, panaszairól számoltunk be rendsze­resen, hogy a bajok mugmutatásával közelebb hozzuk a segítséget, meg­oldást is. Most szerkesztőségünk el­határozta, hogy ezenkívül rendszeresen megláto­gatja a szegedkor nyék* falvak és tanyák iíepét Is, hogy feltárja az ' oltani viszonyokat. A Délmagyar,ország kulturgárdája is ellátogat a szegedi Nemzeti Színház művészeinek bevonásával a falvakba, hogy nemes szórakozást nyújtson. El­sőnek Kiskundorozsma helyzetével' foglalkozunk és a szélmalmok föld-' jére látogat cl vasárnap a kulturgárd'a. I A falu életének egyik legfőbb moz-' gató rugója a Magyar Kommunista Párt, amely most is a helyi három­éves terv kidolgozásával igyekszik se­gíteni a falusiak nehéz helyzetén. A párt két agilis tagja Uji g i Antal bog­nármester, a kulturális és községi ügyek vezetője, valamiül Péter Jó­zsef propagundavezető tájékoztat ben­nünket a mosl elkészített tervről. Ezt a nagyjelentőségű tervet most a kö­zeli napokban terjesztik a község képviselőtestülete elé és tárgyaljuk meg részletesen. A toj'v több fontos részből áll. Feladatul tűzték ki • dorozsmai sziksósfürdő újjá­építéséi és munkás üdttlősznnató­riumraal való ellátását. Terve­zik nj kultúrház építését, a piac­tér áthelyezését és a jelenlegi •agy piactér parkosítását, séges ligetté alakítását. A vil­lanyt minél nagyobb területen akarják bevezetni, meri jelenleg a külső részételen még mindig petróleumlámpa mellett vakos­kodnak az emberek. Nyolcágyas szülőotthont is terveznek, valamint lefolyókat, különösen a kül­területen és uj kutak fúrását is elha­tározták. A szegedi népi kollégiu­mokba minél több fiatalt akarnak kül­deni és négy tehetséges falusi gyer­mek taníttatását pedig -teljes 'egészé­ben el akarják vállalni. Szükségesnek tartja a terv, hogy négy tanyai köz­pontban orvosi lakásokat, egészség­házat építsenek. Sürgetik a tanyai közigazgatás megszervezését Is, hogy a szétszórt lanyavilágból ne kelljen minden apró-cseprő ügyért Dorozs. mára bemenni. A község határa ugyan is közel harminc kilométer hosszú és nemcsak Szegeddel, de Majsával és Halassal is határos. Ezek a dorozsmái kommunista párt­szervezet 3 éves tervének főbb poiYl­jai, de mindezeken kivül céljukul tűzték ki általában a tanyái lakos­ság kulturális és szociális szempont­ból íaló minél hathatósabb megse­• igitését, benn á községben pedig egész­séges fásítást, gyermekjátszóterek lé­tesítését. Tennivaló bizony soktninden akad a községben. Egyik legnagyobb kese­rűséget ott is a munkanélküliek nagy száma okozza. Jelenleg több, mint ezer munka­nélkülit tartanak nyilván, akiknek a szakszervezet utján igye­keznek minél több munkaalma t le­teni, de bizony a pénzhiány nagy ne-] hézségeket okoz. A munkanélküliek majdnem mindannyian a legnagyobb nyomorúság kőzött élnek, pedig mun­kaalkalom lenne elég, csak fedezel kellene hozzá. A szakszervezeti bi­zottság és a földmunkás szakszervezet nemrégen nagyobb akciót is kezde­ményezett a visszavonuló német csa­patok által tönkretett utak helyreho­zására és egyéb szükséges utak lé­tesítésére. Jelenleg 280 muukást tud­nak dolgoztatni ezeken a helyeken és a csatornázásoknál, összesen azonbau csupán 30 ezer forint kiutalást kap­tak 'a' minisztériumtól. Nagyon tsokat jelentene, ha végre megindulna a téglagyár munkája, de ugylátszik a gyárosok, tőkések csak a pénzükön ülnek és nem hajlandók ujabb vállal­kozásba fogni. Igy azután a tőkések spekulációja kövelkez­tébeu a munkások éhesen bür­ködnek, annál Is inkább, mert a dorozsmaiak legnagyobb része amúgyis jórészt szegény téglavc­röiibúl, kubikosokból áll, akik a téglagyárak szünetelése következ­tében kenyér nélkül maradtak. A szakszervezel további támogatást kér. a minisztériumtól és lehetőleg olyan munkát akarnak végeztetni, amelyhez minél kevesebb anyag kell, hogy a kiutalt pénzből annál több jusson a munkások számára. Ilyen munka keretében szeretnék a szövő­gyár mellett megépiteni a község nép­fürdőjét is medencével, harminc zu­hanyozóval, ahova olcsó pénzért jár­hatnának a szegényebb emberek is. Dorozsinán mégis jelentős számú munkásnak ad kenyeret "h Kunsági Szövőgyár, habár az üzem fejlesztésé­vei ott is több munkaalkalomra nyíl­hat lehetőség. Erről beszélgettünk a Kunsági Szövőgyárban M ü 11 e r Bá­linttal, az üzemi bizottság elnökévei. Elmondotta, hogy a háborús esemé­nyek során szinte teljesen tönkrement a gyár, csupán a gépek nagyrésze maradt meg, de semmi nyersanyag­készletük nem volt, sem pedig segéd­anyagok. A németek elvitték a transz­formátort, egy Diesel-motort és még más egyebet. — Amint azonban az áramszolgúlla­tás^megindult — mondja Müller Bá­lint —, körülbelül 1945 tavaszán mi is azonnal megindítottuk a munkát. Először 80 munkás dolgozott akkor itt, do ma már másfélszáz munkaerőt* foglalkoztat a gyár. A munkások valóban szép eredménnyel dolgoznak es az orosz jóvátételi muukaverseny­ben is nagyon szép eredményt értek el. Az oroszoktól kapott nyersanya­gokból többszázezer méter textilfélét dolgoztak itt fel. Minden munkás pél­dás eredményt mutatott fel, hármat pedig külön is kitüntettek fokozott munkateljesítményükért. Megtudtuk, liogy a három kitünte­tett munkásnő: Pesthy Júlia, Far­kas Ferencué és Mangó Jolán volt. (Jutalmazási ünnepségükről annakide­jén be is számolt a DéJmagyarország.) Mindhárman á gépek hatásfokának 90 százalékos kihasználását érték el, ami igen szép eredménynek tekinthető. A többi munkások sem sokkal maradtak el mögöttük ós azóta is általában megvan éz a }6 munkatempó. — A gyárat még tovább akarjflk fejleszteni korszerűsíteni — folytatja tájékoztatóját Müller Bálint. Legközelebbii tervünk egy há­romemeletes épület felépítése, emeletenként ezer négyzetméte­res bel világgal. Itt ujabb szövő-fonó munkatermeket állithatnánk fel. Az építkezések már régebben megkezdődtek, de mult év decemberében tőkehiány miatt abba kellett hagyni. Ennek folytatását tart­juk legszükségesebb feladatunknak, hiszen itt ujabb száz munkást lehetne foglalkoztatni. A közelmúltban vett a gyár ötven automata-szövőgépet. Ezt az elkészült alagsorban máris elhe­lyeztük és valószinüen három hóna­pon belül üzembe is átütjük ujabb harminc munkás felvételével. — Sajnos, vannak azonban szövő­gápehiK — panaszolja ezután —, ame­lyek nyersanyag hiányában kénytele­nek állni. A Gazdasági Főtanácstól 500.000 forintos hitelt kért a gyár a nyersanyag beszerzésére. A szak­szervezetek tettek lépéseket ennek megszerzésére és a Magyar Kommu­nista Párt vógrehajtóbizottsága is tá­mogatja ezt az akciót, hiszen jelen­tős számú munkás foglalkoztatását je­lenlené a gépek üzembeállítása. Bármennyire modern is azonban a gyár, mégis a munkásság.szempontjá­ból bizonyos hiányosságok is tapasz­talhatók. Kulturlerme ugyanis mé<> egyelőre nincs a gyárnak, de u<*v segitettek a helyzetén, hogy kint "a községben bérelnek egy alkalmas ter­mel. Hiányok mutatkoznak a gyár! egészségvédelem terén Is, de már elkészültek a tervek, hogy az előbb említett felépítésre váró épületben tussolókal, fürdőt ren­dezzenek be. ' Itt akarnak majd kultúrtermet is lé­tesíteni. A napkőzi otthon megterem­tésére az üzemi bizottság javaslatára már most folynak a tárgyalások. Né­hány hónapon belül előreláthatólag 20 gyermek részére meg is valósítják a napközi otthont. Szépen működik a gyár sportcsapata is. Május elsején nagy sportbemutatót is akarnak ren­dezni. Sok szerencsét kívántunk a további munkához és éppen búcsúzni akar­tunk, amikor a gyári hirdetőtáblán megpillantottunk egy felhívást. E sze­rint minden texillszervezethcz tar­tozó tag, aki ez évben 14 heti tagdí­ját befizette, ingyen nyaraltatási sors­jegyet kap. Felkerestük 'munkahelyén a tisztitóosztályon a hirdetést kiíró Sziveri Júliát, hogy közelebbi fel­világosítást kégjünk. Hosszú sárgavá­szondarabbal bajlódott éppen, amikor felkerestük "'és Elmondotta, hogy a Kunsági Szövőgyár munkásai is be­kapcsolódnak ebbe az országos szak­szervezeti akcióba, amely lehetővé teszi, hogy a tagdíjukat kifizető szervezett munkások körül a legszerencsé­sebbek nyaraláson vegyenek részt két héten keresztül. Reméljük, hogy minél többen lesz­nek a boldog nyerők között a gyárból és ha most nem is kedvez a szeren­cse, hisszük, hogy az ilyen lelkiisme­retes munka előbb-utóbb meghozza a maga jutalmát. Meg kell még.emlékeznünk Dorozs mán egy igen virágzóan működő vál­lalkozásról, az általános termelő, ér­tékesítő és fogyasztást szövetkezei­ről. Még 1945 májusában alakult meg 100 pengős üzletrészekkel. A szövet­kezet szervezete valóban a lcgdemo­kralikusabban épül fel, amennyiben nem az üzletrészek nagysága a döntő,] hanem mindenkinek egyenlő szavazati joga van. A szövetkezet jóforgalmu! üzlete az infláció után hét forint 16 fillérrel icez'dte, ma pedig 26 ezer fo­rintos raktárral rendelkezik. Leg­utóbb országos szövetkezeti kiküldött is járt lenn és az ország egyik leg­jobban működő szövetkezetének mon­dotta. Megtekintettük magát az üzletel is, ahol Pollen Imre üzletvezető és Szűcs Tibor segéd ketten végzik a munkát a valóságos kis árulxáz­jellegü boltban. Az ajtón kaszák és szatyrok lógnak egyaránt kedvet kelt­ve a férfiaknak, asszonynépnek, bent pedig a legkülönbözőbb holmikat le­het vásárolni a gépfelszerelésektől, gyerekjátékokon keresztül egészen a különféle 'élelmiszercikkekig, cseme­gékig. Az árubeszerzés nehéz mun­káját Sipos József végzi. A szövetkezetnek Nagy Lajos pék­sége naponta 50—60 kiló kenyeret is szállít. A kenyérellátás eléggé biztosí­tott, de a lisztkiulalás terén mutatkoz­nak nagyobb zökkenők, nehézségek. Ezekről a kérdésekről G a á 1 István­nal, a dorozsmai közellátás vezetőjé­vel beszélgettünk el. Elmondotta, hogy. a kenyérellátás május végéig eléggé biztosított, jőrészben a helyi felaján­lások folytán is. Finomlisztből azon­ban nem kapják meg azt a mennyi­séget, amennyire szükség lenne. Az egy kiló husz dekás fejadag helyett igy csak 30 dekát tudtak adui a la­kosságnak és talán erre a lxónHpra még adnak uiajd-ugyanennyit. Gyenge a zsirellátás is. Eddig csupán egyszer kaptak 550 kiló zsirt, hololt a vá­gási teljesítést becsületesen végezték Nagyok a ncihézsógek ezen a téren, mert huszdekás fejadagok mellett is havi 12 mázsa zsirt kellene szétosz­tani. A vetőmagkérdésröl, beszólgúltatá­sókról beszélgetünk ezután. — Burgonyavetőmagot, sajnos, egy­általán nem kaptak az idén a gazdák — mondja Gaál közellátási vezető. — Zab, árpa is nagyon kevés érkezett. A beszolgáltatást pedig aránylag ren­desen végezték, dc természetesen to­vábbra végzik is a gazdák. A szegén} parasztság mindenütt teljesítette beszolgáltatásl köte­lezettségét, csupán éppen a nagy-­gazdák nem hajlandók eraa a leg­több esetben. Megtudtuk, hogy a többi közölt a lapunkban is annyiszor kipellengére­zett Zádory Károlyról van éppen szó., aki még mindig nem volt haj­landó teljesíteni a beszolgáltatást,ha­nem elvárná, hogy nála sokkal szegé­nyebbek helyette is elvégezzék. Ugyanez áll másik társára, Maróthy Istvánra is. Kiskundorozsmáu is. mint annyi he­lyén az országnak becsületes mnnka és lökés spekuláció 'egyaránt megta­lálható. A Délmagyarország harcot in­dít ti dorozsmai lelkiismeretlen spe­kulánsok, szabotálók ellen is és re­méljük, hogy minél előbb sikerül bol­dog, megelégedett állapotokat terem­teni -ebben a kedvező reményekre jo­gositó alföldi községekben is. Népszerű tavaszi vacsorák s z °1 ^P01^ Délben Dienürenriszer Haiktiöniegeiségek Príma külföldi asztalos fenyőtű­rés/áru és kötegeli gynjtáofa bár­milyen mennyiségben kapható. Ujszegeiii Gőzfürész és Ládagyár Akron örökiró Ft. 88*— Oélmagvarországi körzetképviselet Szenes! irodagép Vállalat, Szérhenyi-tír 7 Telefon 0—41. Bármilyen reklamációt azonnal elvégziiok.

Next

/
Thumbnails
Contents