Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-20 / 89. szám

6 fFCLMABf AR0K9IX0 Vasárnap, 1947 április 20. fl szegedi zenekari hangversenyek problémája A .2 utóbbi idftben löbb cikk jelent meg, amely a szegedi zenekari hangversenyekkel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, pro- és kontra.' Minthogy ehhez nekem is van bizonyos közöm és ugy látom, hogy ebben, a sajtévitában egyes cikkírók a lényegtől elkalandozva, személyeskedésbe csapnak át,' szeretném, ha én is elmondhatnám a véleményemet és a helyzet nyilt, őszinte feltárásával az ügy tisztázását elősegíthetném. Hangsúlyozni kívánom elöljáróban azl, hogy távol áll tőlem minden személyeskedés, cikkemben még burkoltan sem gondolok senkire, hanem igyekszem a lényeket az igazság szellemében megvizsgálni . Szegeden körülbelül huszonöt évvel ezelőtt az akkori társadalmi berendezkedésnek és a szegedi adottságoknak megfelelően megalakult egy egyesület, arfiely a zenekultúra terjesztését főként zenekari hangversenyek tartásával akarta megvalósítani. Ez az egyesület egészen a második világháborúig nagy lelkesedéssel és szép sikerrel működött A Figedy Sándor, majd Fricsay Ferenc vezénylete alall rendezett zenekari hangversenyek hétnyolcszáz főt számláló bérlőgárdát nevellek. A háború, a fasizmus és az ezzel járó aljasságok erre 'a nemes vállalkozásra szinte halálos csapást mértek. A zenekar felbomlott. A szegedi katonazenekar a régi formájában megszűnt. A közreműködők egyrészc elpusztult. A bérlők részben a deportálásoknál, részben a* háborúban vesztették életüket, egyrészük pedig az internálótáborokban, részben a Blislások soraiban elmélkedik a világ múlandóságairól. Akik megmaradtak, vagy elszegényedtek, vagy passzív rezisztenciával nézik a Szegeden épülő demokratikus zenekultúrát. Tagadhatatlan, hogy vannak olyanok ls, akik örömmel és lelkesedéssel vesznek részt a sarjadó magyar demokratikus élet önludalébredésének gyönyörű folyamatában és lelkesen támogatják a szegedi zenekuliura ügyét. Szegeden a magyar kormány állami színházat létesített nagy operatársutattal és hivatásos művészekből álló állandó zenekarral. A zenekar létszáma meghaladja a hatvan főt. Ha a színház eddigi alig egy éves működésére visszatekintek, ugy látom, hogy Szeged közönsége igen nagy érdeklődéssel hallgatja a színház előadásait és különösen 'az operai produkció örvend nagy látogatottságnak. Hogyan lehet séges az, hogy a filharmonikus koncertek mégis válsággal küzdenek és a közönség érdeklődésével nem találkoznak? Lehetetlen, hogy az a közönségréteg, amely nz operáért lelkesedik, ne hallgasson Ugyanolyan szívesen klasszikus zenekari hangversenyeket Nyilvánvaló, hogy itt valami hiba van. Egy egyesület akkor életképes, ha annak sok tagja van. Eddigi szegedi tapasztalataim alapján azl ' vettem észre, hogy a Szegedi Filharinónikus Egyesületnek csak vezetősége van, de tagja — sajnos — álig. Egy-két lelkes mübarát, aki szivén viseli a szegcdi zenekari hangversenyek ügyét, de aki nem látja azt. hogy az idők megváltoztak és a történelem vihara a Szegedi Filharmonikus Egyesület fölött ls kereszlülszántott, igyekszik az egyesület fennmaradását és továbbfejlődését biztosítani. Mert bizony, nagyon megváltozott minden! Az a társadalmi keret, amely mint Szegedi Filharmonikus Egyesület eddig a zenekultúrát jelentette, ma már idejét multa és nem alkalmas arra, hogy hivatásának megfeleljen. Irta: Vaszy Viktor. meg a hallgatók száma á négyszázötven személyt. Ez a kivétel Beethoven IX." szimfóniájának előadása volt, melyet kétszer is meg kellett ismételni, és amely a Szegedi Nemzeti Színházban díszbemutatóként, valamint az Operabérlet A-5 és B-5 c. sorozatában zajlott le. Fentiekből világosan látjuk, hogy a színházakon keresztül rendezett zenekari hangversenyeknek összehasonLithatatlanul nagyobb a nyilvánossága, mint a Szegedi Filharmonikus Egyesület rendezésén keresztül. A szinház vezetősége — saját magam is - bizonyos udvariassági okokból, éspedig kizárólag az Egyesület múltja iránt érzett tiszteletből, A hangversenyek rendezéséi a Filharmonikus Egyesületre "hárította. Az Egyesület azonban adós maradt a hangverseny hal Iga tóság tömegével. Tudom, hogy ezzel széniben ugy lehet érvelni, hogy azért nem voltak a koncertek megszervezhetők, mert nem volt előre kitűzött dátum és az ilyen ad hoc koncerteket nehéz beszervezni'. A »bérlők« elvesztették bizalmukat (még mielőtt megjött volna), mert tervszerütlenség és rendszertelenség mutatkozott a szereplők, műsor és időpont körül. Ez mégsem érinti azonban azt, hogy a szinház által rendezett IX. szimfónia három estényi hallgatóságot vonzolt! Sajnos, színházunk zenekarának főhivatása, ahonnan a kenyerét kapja: — a szinház. Ez a munka a zenekari tagok minden idejét lefoglalja és csak szabadidejük feláldozásával vállalkozhatnak hangversenyek játszására. A hangversenyek időpontját ezért csak a szinház munkarendjével ismefős személyek állapilháljiik meg! További nehézség az is, hogy a szinház rezsiköltsége igen magas. Minden hangversenynél — szerényen számítva — körülbelül ezer forint. Ha az Egyesület rendezi a> koncertet, az Egyesületnek kellene fizetni a színház rezsijét. Ha a szinház rendezi j? koncertet, magától értetődően a rezsi a színházat lerh'efi. Hogy a szinház fizesse a hangersenyek rezsijéti s a zenekar adja a művészi munkáját és mindez l'art pour l'nrt a Filharmonikus Egyesület égisze alatt menjen, - ez sajnos bem megy. Az Egyesület szegény. Nincs abban a helyzetben, hogy a koncertek rezsijét fizesse. Az !(jet legutóbbi hangversenyünknél az a kisasszony, áki a jegyeladásnál segédkezett, kapót! 150 forintot, azok a személyek, akik a színházban a pódiumot összeállították, fejenként ként 30—40 forintot kaptak, a mtvttack pedig, akik játszottak, tizenöt zenekari próbával kaplak fejenként 17 üorhilof. De ézt is csak ugy, hogy a körfflbetfll 1500 forintot kitevő rendezési költségek Jeléf a zenekar kottabej szerzésére szánt állami támogatásából, másik részét pedig — a színház műszaki alkalmazottainak megállapított túlóráját — a szinház fizette. A bevétel a nyilvános 'ifjúsági főpróbával együtt nTm tett ki még 140(7 forintot sem 1 1 eriuészetes, hogy ilyen körülmények közölt, ha a szinház szervezné a hangversenyeket, ugy mint az operabérletet, feltétlenül anyagilag is helyes kerékvágásba kerülhetne az a hat hangverseny, amelyet a zenekar1 egy évben vállalni képes. V izsgáljuk csak meg a szegedi zenekari koncerteket 1945 decembere óta, vagyis azóta, amióta a Szegedi Állami Nemzeti" Szinház zenekara játsza a hangversenyekét. Az 1945—46. évadban öt hangversenyt adtunk, amelyeknek látogatottsága igen közepes volt és egy kivételtől eltekintve, sohasem haladta Az is magától értetődő és természetesnek találom, hogy ha a zenekar saját maga óhajtja a hangversenyek sofsát intézni. Igy volt és van ez mindenütt a világon, ahol nem amatőrökből, hanem hivatásos zenészekből áll a hangversenyező testület. A Zenekar tagjai — meg vágyók róla győződve -- még ingyen is hajlandók játszani (játszottak is sokszor már it( Szegeden!)', ha tudják azt. hogy Tnüvészélük magasabbrendü kulturális cél érdekében 'áll. Ha például arról volna szó", hogy Szegeden egy uj közönségrétegei neveljünk és ezfcel az uj réteggel szereltessük meg a zenekari kultúrát, biztosra veszem, hogy szívesen játszik mindenki, anélkül, hogy a kereseten törné a fejét. Ts'eni vehetem i^yen körülmények között rossznéven, ha ez a testület azt a kény szerzubbonyt, melyet jelen esetben — sajnos — Szegedi Filharmonikus Egyesületnek binak, nem akarja magára venni és hogy nem akar egy korszerűtlenné váll egyesületbe, melynek múltja kétségtelenül igen tiszteletreméltó, csak azért beállni, hogy ezt a hagyományt megmentse, és lemondjon arról az adott jogáról, hogy sajál magiinak egy korszerű hivatást építsen ki és korszerű hagyományt teremtsen 1 \ Szegedi Filharmonikus Egyesület jövőjét kizárólag abban láloin, hogy mint hangverseny barátok és operabarátok támogassák a maguk társadalmi vonalán a szegedi zenekari hangversenyek és operaelőadások gondolatát. Viszont a zenekarnak is bocsássuk meg, ha érzi a mai idők parancsoló szavát és nem tebet arról, hogv éppen azoknak akar muzsikálni, akik1 a múltban nem vehettek részt a Szegedi Ellharmóníkns Egyesület munkájában és hogy a mai idők a történelmi fejlődés szükséglete folytán másféle hivatási írnak elő számára. Szeged zeiiekultúrájának irányításában az amatőrök pionír munkájának hőskorszaka a Szegedi Állami Nemzeti Szinház létesítése pillanatában lezárult! Ne haragudjanak ezért azok, akik az Egyesületet a régi vonalon, vagy részben módosított formában akarják tovább vftffií. És nagyon kérem, főleg ne fenyegetőzzenek 1 Ha valakivel niüvészi vonalon nem egyezik a véleményem, annak még nem kell reakciósnak lennie. A mai körülmények között a támogatásnak csak egy módja lehet: hogyna a plakát » zenekari hangversenyt* hirdet, a Filharmonikus Egyesület tagjai minél nagyobb számban jelenjenek meg. Rendkivül nagy súlyt helyezek arra, hogy a jövőben a Szegedi Filharmóuikus Egyesület vezetőségének lelkes tagjai tanácsukkal és barátságukkal segítsenek a Szegedi Állami Nemzeti Szinház hangversenyező rnüvészzénekarának. A szinház zenekara semmi rosszát nem akar, csak hangversenyeket akar rendezni azért, hogy Szeged szellemi és fizikai dolgozóiban az ember magasabb hivatása, ftiüvészetszeretete és ezen keresztül a szabadság -- a fizikai és szellemi szabadság — iránti vágyat mindig ébren tartsa A cél: a zene hangjain keresztül szólgálni a magyar demokrácia és a magyar zenekultura ügyéti Szabad :íkkor egyáltalán BRrmiről is vitatkozni? Soós Lajos termény- és darálómalom KlgküPdorozstaa, Piac-tér Telefon: 4. A legmagasabb napi áron vesz szabadforgalmu gabonát és terményt. Beszolgáltatási gabonát, terményt átvesz. HÍMEK. NAPIREND Vasárnap, április 20 Ncmíeti Szinház: 3 órakor: L'oppélia — Seherezádé. Este 7 órakor: Maya Hétfőn: Légy jó minclhalát'g Munkáselőadás. Széchenyi Filmszínház: 4, 6, 8 órakor: Az ezerarcú hős. Hétfőn: Egy sziv / megáll' Belvárosi Mozi: í, 6, 8 órakor: Arab éjszakák Hétfőn is. Korzó Mozi: 4. 6 8 órakor: Egy poíon. egy csók. Héttőn is. Muzeum Nyitva 9-től l-ig. Hétfőn: Zárva. Somogyi könyvtár: Zárva. Hétfőn: Nyitva 9-től este 7-ig. Egyetemi könyvtár: Zárva. Hétfőn: Nyitva 8-tól esté 7-ig. VielgáiaiM gvtlfyiizertirtki Gerle-Takács: Klauzál-tér 3., Just Frigyes: Petőfi Sándor-sugárut 59., Török Márton: Csongrádi-sngámt 14., Selmeczi Béla: Somogvitelop IX. utca 489. szám. —oOo— Időjárásjelenlés. Mérsékelt szél, felhőátvonulások, egy-két helyen zál>oreső, zivatar. A hőmérséklet keleten kissé csökken, nyugaton már nem süllyed tovább. — Ingyen tanácsadús a MKP Belváros I. szervezetében. A "Magyar Kommunista Párt Belváros 1. szervezete 21-étől ismét állandó Tyiácsadást tart a Kálvin-téri székházban. P'ártkülönbségre való tekintet nélkül mindenkinek szivesen nyújtanak itt felvilágosítást, tanácsot bármilyen ügyes-bajos dolgára. Felkérnek mindenkit, bármilyen pártlioz is tartozik, vagy akár pártonkívüli is, forduljon bizalommal panaszaival a MKP Belváros I. szervezetéhez és díjmentesen nyújtanak tanácsot minden kérdésben. — Népfőiskolai előadások. 21-én, hétfőn délután 5 órai kezdettel népfőiskolai előadások a gyakorló polgári iskolában (Boldogasszonysugárut 8.). 5—6 óráig Kesselyák Adorján: A modern élettudomány, 6—8 órakor dr. Téglás Jenő: Bevezetés a közgazdaságtanba elmen tartanak előadást. Minden érdeklődőt szívesen látnak. Belépés dijtalan. x Angol nyelvtanfolyam kezdődik 21-én, hétfőn délután 0 órakor az iparostanonciskolában. Iratkozás ugyanakkor. \z Alföld legnagyobb táhlaüveg és üvegáru nagykereskedés, üvegezés! vállalat Mérey u. 9. Körösi Géza Telefon: 5-07 s SZÉCHENYI FILMSZÍNHÁZ szeged TELEFON 490 Ma utoljára! lOOO öttel! lOOO fordulat! 1000 Izgalom! 1000 meglepetés! Dz ezerarcú hős Még az akasztófa alól is megugrik Izgalmas kémfilm Azonkívül: H I R A D Ö K Csak 3 napig 1 Apr. 21-23-ig, hétfőtől szerdóig A legszebb magyar film Egy sziv megáll! Főszereplök . Karádí Katalin, Nagy István, Uray Tivadar, Kiss Manyi Azonkívül: HÍRADÓK Előadásoki: 4, 0 (ép 8 órakor. Pénztárnyílás délelőtt 11—12, délután az előadások előtt félórával.