Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-20 / 89. szám

4 0 RL M A B F A R 0 • 91X SL Vasúi-nap, 1947. április 20. Hogyan készülnek a szegedi munhásdalárdák az orosházi dalosünnepélyre Pünkösd, a munkásdalosok ünnepe. A hú bor u előtt minden pünkösdkor volt valamelyik városban- országos vSfcy kerületi dalosünnepély. Ezek a dalosünnepélyek a munkásosztály komoly megmozdulásai vollak. hirdette ö szocialista munka és a dal diadalát. Illába próbál la a régi rendszer ezeket az ünnepélyeket elnyomni, megakadályozni, a dall nem "tudta elnémítani, nem tudlak a dal szárnyalásának gátat vetni. A munkásdalos akkor nem énekelhette azl, amit akart, mert ott állt mögötte a csendőr, rendőr, detektív. A munkásdalokat egymás illán tel lék indexre és mindent elkövettek, hogy a munfcásdalárdákat elnémítsák. Azonían a munkásöntudal csodákat müveit. Egy-egy országos dalosünnepélyre 70—80 munkásdalárda vQpull fel és lelt hitet az egvüvétartozás mellett. A n&net megszálláskor felfüggesztették a munkásdalárdák működési jogát, de nem tudták ezzel se elnémítani dalukat. Bizonyítja ezt a május 25-én és 26-án Orosházán lezajló >Alföldi dafosünnepély«'. Ezen kerületi jellegű dalosünnepélyre eddig 70 egyesület jelentkezett. Á felszabadulás óta ez az első uag\ szabású munkásdalos megmozdulás. Az egész országban nagy visszliangrn talált és még most is van jelentkező dalárda. Az Alföldi dalosünnepé Iycn Szegedet öt munkásdalárda képviseli. Felkerestük ezeket a munkásdalárdákat próba közben, hogy meghallgassuk: mit tanulnak, hogyan készülnek erre á nagyszabású dalosünnepélyre A szegedi „Mémosz" Dalárda A szakszervezeti székházban van a helyiségük, ott is tartják a próbákat Mintegy harmincöt főnyi dalos van együtt és éppen Beethoven egyik sze•ronádját éneklik. Megkérdezzük K e rtész Lajds karnagyot, hogy az egyesület hogyan készül és milyen dalokkal akar szerepelni Orosházán? — Az egyesület igen komolyan készül erre a dalosünnepélyre — mondja. — Búr a dalárda alig két éve alakult, máris igen szép eredményt tudunk felmutatni. Fejlődésünket bizonyítja, hogy egy ily.cn nagyszabású ünnepélyen részt tudunk venni. A kö telező kórus sok, de meg fogunk vele birkózni. Szabadonváiaszlott kóru saink: Bárdos: Vidám dallamok, Kodály: Fölszállott a páva és Karády nóták. C z i m c r István, az egyesület el nöke az egyesületről neszéi. A felszabadulás után néhány lelkes épitőmunkás élesztette ujjú a dalárdát. Ma már negyven tagunk van Dalosaink legnagyobb része munka nélküli s az ezzel járó nehéz anyagi helyzet nagyon rányomja bélyegét az egyesületre is. Sömogv>te'epi Munkás Dalárd* .Somogyitelep Szeged város proletárközponlja, mellyel a múlt rendszer semmit se törődött. A telepnek mun kásdnlárdája van, ami egyetlen szegedi telepnek sings. Amikor meglátó gátjuk őket, mindenki jelen van, leg több ugy, ahogy a munkát abbahagy ta, mimkaruliábart, Vrtcsora nélkül Szorgalmasan járnak a férfiak és a nők a próbákra — mondja Becski Ba lázs karnagy. — Az ilyen dalosokkal érdemes foglalkozni. Az crcdmém meg ís van, mert a szabadon válasz tott kórusokat már tudják. Húsvét vasárnapján nagysikerű kulturdélulánt rendeztünk a telepen, amelyen a kó rus igen szépen szerepelt. Orosházára Veres Sándor: Népdal-szvit és Ná dasdi Népdalcsokor* cimü kórusok kai megyünk. Nagy Imre elnök kérdé sünkre elmondja, hogy a. kórus 44 taggal és sok kísérővel megy Oros Iiázára. "Nagy örömmel és lelkesedéssel készülünk. Ennek a nagy lel kesedésnek azonban igen szomorú ol dala, liogy az egyesületnek ifincs pénze, komoly anyagi gondokkal küzd. Télen magánlakásban kellett tartani a próbákat, most epdig a Kommunista Párt adott egy termet, és csak igy tudnak valahogy érvényesülni. A női kórus igen szorgalmas, ludják mindnyájan, hogy milyen sokat kell tanulni, sok időt is áldoznak a siker reményében. > Máv, „Hazánk" Dalkor A Tisza Lajds-kűrulon a SzVSE sportegyesület engedi, liogy a klubteremben tartsák a próbákat. 60—70 dalos próbál. Éppen szünetben érünk oda. Wallmann József másodkarnagy tanítja ma őket, meri Kertész karnagy más elfoglaltsága miatt nem jöhetett el. A kötött kórusökon kivül Hoffmann meséiből a Baralollát és Kodálytól: *Y süket sógort énekeljük. Bodnár János főtitkár elmondja, hogy az egyesület szelleme egészen más, mint a mullban. Bebizonyítjuk 59 éves multunkkal méltóit vagyunk arra, hogy a nagy munkás daloscsaládbnn legyen a helyünk. A háború teljesen tönkretette az egyesületet, ma semmink sincs. De azért törlietetlenül dolgozunk a munkásdalos (ügyért Ós a sikeréri. Nagy kedvvel készülünk Orosházára, a dalosok nem hiányoznak a próbákról s tudom, hogy a megérdemelt siker nem marad el. Szegedi Kenderfonógyár dalárdája Két óra, a dalosok a gyár kultúrtermében gyülekeznek. Ugy vannak, ahogy abbahagyták a munkájukat, ki szurtosan, ki megmosdva tisztán. Dr. Endrődi karnagy a szaporodó kórussal már k^zdi is a gyakorlást. — Nincs idő elfecsérelni, mondja —. A kottákat még nem kaptuk meg, így a kölött kórust vesszük először. Keressük az elnököl Agócsi Jánost a baszszusok közt leljük riieg. Ö nem ismeretlen a szegedi dolgozók előtt, mindenütt ott van, ahol a munkásság érdekéhen kell valamit tenni. Lelkes falujáró és dalos. — Bizony nagy nehézségeket kellett leküzdeni, amig sikerült összehozni a dalárdát, mondja. Ezenkívül már zenekarunk is van, a kulturgárda, a dalárda és a zenekar nagyon szépen együttdolgozik. Pénzünk sajnos nincs és kénytelenek vagyunk az üzem autóját elkérni, liogy Orosházára elmehessünk. Csak pünkösd első napján tudunk szerepelni, mert másnap már falura megVünk. Szegedi Általános Munkás Daiegylet Körntunk visszavezet a szakszervezeti székház kiilturiermébe. Itt tartja próbáit az Általános Munkás Dalárda A mull rendszerben ez az egy egyesület volt, amely Szegeden a munkásosztályt képviselte a dalou keresztül. Régi ismerősöket is találunk közöttük szép számmal. A megpróbáltatás éveiben is liüek maradtak az egyesületükhöz. Az egyesületnek több mint fele 10—15—20, sőt 25 éve tag. Dr. Endrődi Ferenc 14 éve tanitja az énekkart hosszabb-rövidebb megszakitásokkal és nem egyszer aratott szép sikert a dalárdával. — Orosházára ,45-en megyünk és nagyon komolyan készülünk, mert tudjuk, hogy tőlünk sokat várnak. Két madrjgálla] készülünk: Orlandus lassus: ^Zsoldos szerenádi és Dániel Fiderici nBaráti kör- ciuiü kórusával. Törköly Ferenc elnök elmondja, hogy a felszabadulás után az Altalános Munkás Dalárda működött leghamarabb. Már 1944 karácsonyán a Kommunista Párt gyűlésén énekellünk. Sajnos anyagiak szemopntjából igen rosszul áll az egyesület, a háború teljesen tönkretette. A stabilizáció után újra keljett mindent kezdenünk, örömmel készülünk a dalos ünnepélyre. A szegedi munkás dalárdák tehát nagy szorgalommal és odaadással" készülnek , Orosházára. Öt munkásdalárda anyagiak hiján mondhatni minden külső segítség nélkül is elmegy a viharsarok fővárosába, áldozatot és fáradságot nem kiméivé. Ilyet csak az öntudatos munkásdalos képes megtenni. Ha a dalosok életszínvonala jobb volna, még jobban tudnának áldozni a dalnak... Es önkéntelenről a 3 éves terv jut az eszünkbe, hiszen efc biztosítani fogja a munkásság magasabb élctszinvoliaIát és ezzel együtt a gond is kevesebb lesz a dalárdákban, a munkás többet tud a dalkulturának áldözüi. Fői dalosok! Daloljatok! Dalotokkal hirdessétek Orosházán is a munka, az eszme és a demokrácia diadalát. V asat, asárulf argánái áSfiroljunk Jól olcsón Hid-utca. mezőgazdasági gépek, permetezőpépek, tűzhelyek* háztartást cikkek, kocsivasalások* stb. Telefon: Vasárat Vargánál ásárolfunk 2-53. fi Szegedi miami Nemzeti Színház betí műsora: Vasárnap, április 20., délulán 3 óra: Vasárnap, április 20., este 7 órakor: Hétfő, április 21., este 7 órakor: Kedd, április 22., Szerda, április 23., esle 7 órakor: Csütörtök, április 24., esle 7 órakor: CoppéHa — Sehere/ádé. Maya. Légy tá mindhalálig. Dolgozók IV. Szünet. * Maya. Parasztbecsület — Coppélla. Munkáselőadás I. Kerékpárok, nagy váJasztékban részlet is. Alkatrészek, gramofonlemezck.' Javítások jótállással. Déry Ede R.~T. Kis-utca 3 szám <9U &t$&e\n irta: GERGELY SÁNDOR Ai II az őrszem a kapuban fegyvere a vállán, keze a fegyver szfijján s szeme a messzeségbe mélyed: Kék a szeme, az arca fiatal: Fiatal? Gyerekarc. Hullámos szőkésbarna haja alig fér el az apró sapka alatt s kikandikál a homlokára, amelyre fölszaladt a szemöldök, felrántva a csodálkozni nagy gyermekszemet. Örszeni ez? Igen őrszem, fegyveres, egyetlen könnyed mozdulatra lekerül a vTUláról a golyószóró... De mcst, mosl hová csodálkozott, mire feledkezelt? Az őrszem nem csodálkozik. Az őrszem szomorú. A száját összeharapja, az orra megreszket. S tágranyilt szeme gödrében gyanús csillogás, i — Mi bajod, koma? Az ég felé kalandozott szeme lecsap a földré. — Hál te honnan tudsz oroszul? — kérdi gyanakodva. — És mit akarsz? — Nein akarok semmit. Be se akarok menni. Csak azt kérdeztem, mi bajoa? — Erigy az utadra — mondja A gyalogjárón gyermekkocsikat tolnak az anyák. A kocsiban meztelenül fekszenek az apró lurkók. A nap bronzvörösre sülölte kis testüket. Viháncolnak, kurjongatnak az apró cnilierkék. — öh. ti... — mondja — óti ti... — s hirtelen akkorái kacag, hogy az egyik meztelen lurkó kiereszti ajkai közé szorított hüvelykujját. — Mi bajod, koma? Mosf már megmondhatod. .— óh, ne is kérdezd. Borzasztó. Irt az anyácskám — szive fölött zseh: belenyúl, papirl szed ki s már olvassa: — »Jó reggelt galambocskám, Ványka, Vaszilij, Tánva is egészségcsek, de mi ván veled Galambocskám, fiacskára, három esztendeje mentél cl tőlünk! Sólymunk, büszkeségünk, a harc mezejére hivott a haza és még mindig a messzeségben vagy, a Dunánál. Micsoda átkozott hely az a Duna, hogy ott tart! Milyen pokol lehel ott, hogy elnyelte a falunk nyolc sasmadarát, reményét, akik veled együtt indultak? Galambocskám, fiacskám, az a nyolc hős meghalt, sose jön, tizennégyen mentetek, fiatalok, egynapon, amikor a mi Sztálinunk üzent értelek öten már hazalátogattak, csak le nem. Nincsen néked édes fiacskáin lábad, ellőtték a szárnyaidat, szegény sólymom... és ezért nem jössz. Nem akarod busitani anyácskádat. Gyere csak, gyere, vitesd magadat, gyenge meleg vizbe fünösztelek, puha gyolccsal megtöröllek, gyere csak gyere, ahogy vagy...« — elteszi vissza levelét. D e látod mit ir az anyácskám! Hogy nincsen lábam. Tudod te hogyan fájhat ez néki? Meg tudod te azt egyáltalán érteili? Fáj neki. Ti ezt nem is értitek, ti magyarok. Ti i 11 sétáltok, nézd csak ott a padon, hogyan csókolja az a legény azt a lánytI Tudod miért leheti? Mert én, meg a tóbbj a falunkból, akik közül nyolc itt lialt meg Pesten, szabaddá tettük őket. Ezek a gyönyörű kis kölykök azért nevethetnek olyan szépen, szabadon, mert olyan sokáig feláldoztuk magunkat értük. Ti azt nem is tudjátok megérteni. Az anyácskám sir Uraiban, ti meg ugy néztek rám itt, mintha ellenség volnék. Ne is beszélj pajtás, látom én a szemeken mennyi gonosz ember jár itt nálatok. Meghaltunk sokan, hogy ti szabadon élhessetek és anyácskám, szegény, azt hiszi, hogy nincsen lábam, azért nem megyek haza. De ti... máskép nézzetek rám, máskép, ha emberek vagytok. mi i a neved pajtás? — Pjotr Ivánovics. — Akarsz velem kezet fogni? Körülnéz. Senki fölöttes nincs a közeliién, aki megróhatná katonának egyáltalán nem mondható viselkedés sét. Kezet nyujt és utána szájoncsókol. S utána hálbavág szabad baljával. — Eriggy... erigy ... Mond meg a magyarjaidnak, másképp nézzenek ránk. No... , _