Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-13 / 83. szám

00LMAGYAftOISXAŰ Vasárnap, 1947. április 13. II föderatív Jugoszlávia gazdasági rendszere Jugoszlávia ma a szocialista gazdaság szilárd alapjaira helyezett uj társadalmi berendezkedésének kiépítése utján halad. llal évvel ezelőtt Jugoszlávia a tőkés elnyomatás és kizsákmányolás országa volt. Népeinek börtöne. Ma a szaoad Jugoszláviában a doigozonép a szocializmust építi- A régi Jugoszlávia közepesen fejlett tókes ország volt, amely elkésve lépelt a tőkés ícjloüés útjára. A tőke Organikus ószszelétele szempontjából a legnagyobb tarkaságot mutat. Az egyik jellegzetessége a nem eléggé tejlett nenézipar és az, bogy az üzemek legnagyobb része csak a küllőidről behozott félgyártmányok feldolgozására volt képes, ugyanakkor, amikor az ország bővelkedik nyersanyagban, bonok a nyersanyagnak legnagyobb részét azonban küllőidre szállították és onnan, mint készáru vagy félgyártmány került vissza az ofszágba. Mezőgazdaság szempontjából ugyanilyen tarka képet láthattunk. Az első imperialista világháború után végrehajtott agrárreform ellenére nagyszámú és terjedelmes lökés nagybirtokok voltak. Ennek a helyzetnek politikai eredményeként a régi Jugos_zlávia 22 éves fennállása nem egyéb, mint az uralmon ' lévő nagyszerb hegcmonisla érdekcsoport állal kifejtett társadalmi és nemzeti elnyomás története és a u,ép harcának története az elnyomatás ellen. Ez azt jelentette, hogy a népfelszabadító harcot vezelő politikai párt, kell hogy rendelkezzék mindazon előfeltételekkel, amelyek .képessé teszik ennek a harcnak sikeres vezetésére és diadalra juttatására. Ez a párt csak a Kommunista Párt ichelelt. » A iiégy éven ál tarló kettős, fegyveres küzdelem a fasiszta megszállók (ós. a liazai árulók elten, hiár kezdettől fogva megmutatta csirájában azokat a változásokat, amelyeket á harc győzelmes befejezése eredményezni fog. Az uj Jugoszlávia közgazdasága három részből áli: a) az álla/ui, szocialista szektorból, b) a szövetkezeti szektorból" és c)_ a magán szektorból. Mi a különbjég ebben aM tekintetben a régi és uj Jugoszlávia kőzött? Mindenek előtt tudnunk kell, hogy a népfelszabadító harc egyben társadalmi forradalmat is jeléntett, amely forradalom eredménye éppen az. hogv az államhatatom a nép kezébe jutott Ez azt jelenti, hogy az állami üzemek a nép érdekrit és javát szolgálják, ellentétben a régi Jugoszláviával ahol a tőkés kizsákmányolás segítőtársai és megtestesítői voltak. A szövetkezeti mozgalom a régi Jugoszláviában tőkés volt. Ez azt jelentette, hogy á szövetkezetek is hozzájárultak á klzsákmányölási rendszer fokozásához és erősítéséhez. Az uj Jugoszláviában a szóvetkezetek a yépi állani teljes anyagi és erkölcsi támogatását élvezik. A szövetkezeli szektor kél alap vető részből ált. A termelő és a fogyasztási szövetkezetből, amelyek egymással szoros kapcsolatban állanak A termelőszövetkezetek ipari és mé"zőgazdaságiak. A szövetkezeti szektor központi irányítás alatt áll' de beosztásában visszatükrözi az ország szövet ségi bcreifdeziését. Ily módon ezfcn a téren is megnyilvánul a testvéri egység keresztülvitele. A magángázdasági szektor fennállását és működését, a magántulajdont, a termelő eszközök magántulajdonát az alkotmány biztositja. Ugyanakkor azonban az álkotmány kimondja a magánkézben lévő üzemek államosításának lehetőségét is. A hábőrn befejeztével az ország romokban hevert. Ilyen körülmények között elsősorban a közellátási kellett biztosítani. Azok vagyonát, okik az ellenségIrta Dániel György. got együttműködtek, kisajátították, ami a kisajátításnak hazáfias alapon való megvalósítása volt. Az első átfogó forradalmi gazdasági intézkedést az agrárreform jelentette. Ennek során földhöz jutottak a földnélküliek, megszűnt a mezőgazdasági munkások munkanélkülisége. Ez az intézkedés megerősítette a népuralom gazdasági alapját a falvakon és megszilárdította a város és falu dolgozóinak harcban kialakult szövetségét. Az ujjáépités jellegzetessége, hogy az minden tekintetben a dolgozó nép jólélót tartja szem előtt s az ország gazdasági függetlenségének biztosítását, amit ugy ér el, hogy kiűzi a közgazdaságból a tőkés szellemét, másrészt az állami szocialista szektort erősíti és emeli. Az elmúlt két év foly amán bebizonyosodott az állami gazdasági szektor életképessége, gazdaságalapitó és irányító szerepe. Másrész! bebizonyosddott, hogy a z állami szektor emelése a további haladás fontos ejőfellételeit teremtette meg. _ A jugoszláv tíépi demokratikus állam tervszerű termélóst folytat. 1947-ben miután ennek politikai ós gazdasági előfeltételei megvalósultak, kezdte meg az űj Jugoszlávia ipari felépítésének és villamosításának 5 éves tervét. Ez a terv mindenekelőtt magába öleli a meglevő üzemek munkáját s azok teljes kihasználását. Emellett az ország gazdasági függetlenségének szempontjából múlhatatlanul „szükséges üzemek létesítését látja élőre. Mindennek alapja a villamosítás. A terv- Irányító jellegű s vele nlegkezdődjk a szocializmus felépítése Jugoszláviában. A népi állam pénzügyi rendszere az újjáépítés és az 5*éves terv szolgálatába állítja az egész némzélgazdaAz utóbbit azáltal, liögy az adózási ságot — még annak tőkés részeit is. rendszerrel megszünteti a tőkeképződést magánkezekben és a tőkés profit tekintélyes részét vonja el állami célokra,,azaz a szocialista termelés 'felépítésére, a dölgozó tömegek jólétének emelésére. A Jugoszláv alkotmány kimondja, bogy az ország természeti kincsei az államvagyon, a nép tulajdonát képezi. A szövetségi berendezkedésnek megfelelően pedig az .egves üzemeket fontosságuk szerint szövelségi, országos, tartományi, körzeti és helyi vonatkozásúvá osztotJák be. Ez a I>eosz!ás a szövetségi elv keresztülvitele gazdasági téren. Az állam szerepe is megváltozóit n gazdasági kérdésekkel szemben. Ma az állami költségvetés és'a népbizoltságok költségvetései felölelik az oszszcs hatáskörükbe tartozó üzemek munkáját, tehát úgyszólván az ország egész gazdasági életét. A népállam. a gazdasági élei vezetőjévé és irányitójává válik. Olyan szerv, amelyen keresztül a nép erősili és épiti a gazdasági életben kivívott helyzetét. Tudjuk, hogy áz uj Jugoszlávia népi állam, amely a víiros és a 'falu dolgozóinak, a népi értelmiségnek és dolgozó polgároknak hazája. Ez a berendezkedés az cmlilett társadalmi csoportok és osztályok szoros* szövetségén alapúi. Az pj állami és annak következtében gazdasági berendezkedés egyik legkiemelkedőbb e'redménye a dolgozó tömegeknek a munkához való uj viszonya. A. Szovjetunión kivül a világnak egyetlen más országában nincs és nem is lehetséges a munkának aZ az odaadó sábretete és leírhatatlan lendülete, amely Jugoszláviában van. Deszánka Mahszímovicsi Vád, anyáknak Ha elmúlnak a harc borzalmai, és újra jönnek a szép, békés napok, a család mefleg, boldog napjai, nektek többé már nem szabad n gyermek, sugárzó szöszlce, fejét megsimítani. Nem lesz jogotok a gyermeki hang, friss forrósait újra hallani, n indazt. mi gyermek volt rég, hajdanában, gyöngéd és széke, , a ti bűnötökből, elnyertek az ember borzalmas vágóhidjai Nektek nem szabad szelíd bölcsődallal, ' majd elringatni saját fiatok, miattatok aludtak el örökre, ágyuk borzalmas, szörnyű zengésében, mások fiai, szép fiatalok. Hallgassátok örökre, kényszerülten, elárvult gyermekek vad sikolyát,1 mert játekszer helyett ti engedtetek, gyermeki világukba veszett gépek es tüzes autók iszonyú zaját. Ha' elmúlnak a harc-borzalmai, • el kell ragadi végleg tőletek a csendes élet minden örömet, minden meleg es meghitt szögletét, mert leiket énül s istentelenül, .a gyermekkezböl nyersen elloptátok az élet legszebb >zét s lényeget. Forditoita: Csalta Zoltán I a DÉlmagyarország kritihapályázata fl munkásközösség bírálata a „Dolgozók Színházáról" A Szegedi "Nemzeti Színház április 8-án iifunkáselőadás keretében Shakespeare: (Makrancos hölgy« cimü vígjátékát mutatta be. Az előadás méltó volt ahhoz, amit inaga élé tűzött a Nemzeti Színház, amikor megindította a dolgozók filléres előadássorozatát. Mint mindig, ha a dolgozók művelődéséről ván ázó, kömoly birálatot kell mondanunk az előadásról, mert csak ez az igazi fejlesztője a tömegek helyes ízlésének. Ugy érzem helyes választás volt a »Makrancos hölgy* tökéletes műélvezetet aclötl. Azt hiszem a műélvezet akkor tökéletes, ha magát az eredeti mm'et közvetlenül 'élvezzük'. Ezt tökéletesen visszaadta az előadás. Éhből következik, hogy az előadás közönsége szinte nem is nézőjévé, hanem részesévé váll annak. Megmutatta az élőadás, hogy u dolgozók igenis komoly kulturát akarnak, amikor e klasszikus darabra is lelt liáz fogadta a szereplőket. Meg kéli még jegyeznünk, hogy a színház úem lehet ma a kiváltságosoké, hanem a tömegeké. Á tömegekből kell kinevelnünk az uj közönséget. A kezdet jó volt. A dolgozók várják a további jó folytatást. A szirtház igazgatósága nem fog csalódni bennük. A szereplők közül a Petrucchiót alakító Kamarás Gyulát említeném először. Játékban, hangban tökéletesen megfelelt és hiven visszaadta Shakespeare szellertiét. Kellemes meglepetés volt Rajz János. Komoly Shakespeare szinészt ismertünk meg benne. A multheti >Nebántsvirágo-beli alakítása után éz a Játéka még tökéletesebb volt. A legtöbb tapsol való ban megérdemelte. A címszereplő Süli Manyi az első és harmadik felvonásban volt méltó az együtteshez. Testvérét, Bianeat alakító Horváth Júlia egyik erőssége volt az előadásnak. Rövid szerepében Bakos Gyula elsőrendűt nyújtott. Ugy hiszem nagyobb szerepek eljátszására is kitűnően alkalmas volna. Deák Sándor nyugodtsága, Lázár Gedeon fiatalos lendülete, Reviczky Andor és Kozák László humora hatásosan illeszkedett a darabba. Gáli Pál mos't is a legjobbak kézé tartozott. Sugár Mihály kis&é mintha operettstilust vett volna föl: A többi szereplők tudásuk legjavával szolgálták az együttes játékát. A shakespearei diszletezés Igen hatásos volt. A közönség ugy éízem elégedetten távozott az előadásról és igen sok tanulságot mentett abból. Csöke József MKP Belváros I. tagja% Q Szegedi Állami Nemzeti Színház heti műsora: Vasárnap, április 13-án d. u. 3-kor: Vasárnap, április 13-án este 7-kor: Hétfő, április 14-én este 7 órakor: Kedd, április 15-én este 7 órakor: Szerda, április 16., este 7 órakor: Csütörtök, április 17,, este 7 órakor: Péntek, április 18., esté 7 órakör: Nobánlsvtrág. Mérsékelt helyárak Coppília-Seliere/áde. Ünnepi disz; előadás. Sevillai borbély. Dolgozók szinh. 3. Szünet, JLégy jó mindhalálig. Szelv. bérlet Maya. Az éneklecke — Coppélía. Szelv bérlet. minden minőségben legolcsóbban KOVÁCS IMRE Tisza Lajbs körút 48. Telefon 2—45. Az Alföld legnagyobb táblaüveg és üvegáru nagykereskedés, Körösi Géza Mérey u. 9. Telefon: 5-07 Iránén véto1' ®,adás' l0*1" IBM tás legelőnyösebben Szenesi irodagép, Vállalat Széchenyi-tér 7 Telefon 6—41. A vidék legnagyobb irodagép Import vattaiam. f-