Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-12 / 82. szám

Szombat. 1947 április 12. , *?&La.4fi?r&fff*v9Sxa 3 Két Héten belül / Megkezdődik a munkáslakások N építése Szegeden Hétlön rendkívüli közgyűlés tárgyaíja a munkáslakások ügyét - Egymillió hatszázezer forint kölcsönt kap Szeged — D nes polgármester és Róna tanácsnok budapesti útja (Szeged, április 11.) Dénes Leó polgármester és Róna Réla pénzügyi tanácsnok csütörtökön Budapesten járt, hogy az újjáépítési minisztériumban megtárgyalják a szegedi munkáslakások épifosének ügyét. A munkáslakások épitési tervéi — amint jelenteltük —. S eb e s t y én Endre és K ö v é r Tit»or városi főmérnökök dolgozták ki. A minisztériumban uiíndkét tervet tüzetesen megvizsgállak és célszerűségi* valamin l kivihetösegi szempontból alaposan megtárgyalták, hogy melyik lenne alkalmasabb megvalósításra. Mindkét tervel'igen jónak'és alkalmasnak talállak, de Kövér főmérnök tervének megvalósítása a mai kőfiftlrnénvek között igen költséges lenne, ezért Sebestyén főmérnök terve mellett döntöttek. Ez utóbbi terven'csupán annyi módosítást kell lenni, hogy a belső megoldást átdolgozzák több lakás elhelyezésére. Igy mintegy száz lakást építenek majd fel és ezeket mind egyelőre fürdőkamrával, később fürdőszobával szerelik fel. Általában ugy rendezik be az egyébként is modern épületet, hogy továbbfejleszthető és meg modernizálhatóbb Jegyen. Magát az épületet- a Petőfi Sándor-sugárul és Faragó-ufba sarkán »lévő nagv telekre építik, félköralaku megoldással, vagyis a sarókrész legömbölyítésével. A most ott elhelyezeti pedi elt egészséges szik Vissza. • tiszta részbe viA munkáslnkások építésének céljaira a minisztérium egymillió fifiO ezer forintot bocsát a város rendelkezésére. Ebben az ügyben még hétfőn délA régi és uj Jtagoszlavia küipoiiiaMaja Egy ország bel- és külpolitikája elválás/ Ihalallaiiut összefügg egymussal. Olyan államban, amely külső köriüipények találkozásaként, nem peuig uépinozgalom eredményeként jóit létre és nem a széles néprétegek lürykvésejvei összhangban születeti a bel- és külpolitikai lejlődés mindvégig a külső tényezők hatása ólait áll. A külső tényezők állal életrehivott államalakulatban reakciós, népejienes belpolitika érvényesül. Áépeilcnes belpolitika pedig a nemzetre nézve végzetes külpolitikát von maga után, hiszen a nép, a nemzet csak élettelen tárgy marad, egy tétel a honi és az idegen reakció számításaiban. Ezl az igazságot a régi Jugoszlávia fejlődése és bukása igaíolla. Jugoszlávia, melyet 1919-ben az Entente győzelme hivott életre, ugy külpolitikai összeköttetéseiben, mini belpolitikai berendezéseiben lávol állott attól az eszményképtől, melyért az első világháborúban a délszláv népek ezrével hullottak. A régi Jugoszlávia a vcrsailicsi Európa keleti védősáucál képezte, amint azl Ziherl Borisz egy dolgozatában megállapította. Délkeleleurópában külön állaxnredszért liivlak eleire a versaiitesi békeszerződésekl>en, ezék xszanitáris övezetét* alkotlak és á Szovjetunió elleni imperialista kalandok kiinduló pontjául szojgáltak. Ide iarlozott Jugoszlávia is. Teljesen érthető, hogy a hatalom birtokosai a régi Jugoszláviában, akik ezt a ffeiadatol magukra vállalták, reakciós* belpolitikájuk, valamint a Balkánra való külpolitikai aspirációk megvalósításánál bátran számíthattak a külföldi reakciós köröknek sokolualu "támogatására. A nagyszerb liegempilista klikkek valamennyi vállalkozása, melyet belpolitikai téren 1918-tól kezdve megvalósítottak, a valóságban nemcsak Jugoszlávia nemszerb országrészeiben lév,ő uszályhordozóik helyeslésére' és támogatására találtak, hanem az egész nemzetközi reakcióéra is. »Mihelyt Európa korhadt versaillesi rendszere lehetővé tette az imperialista nagyhatalmak egyensúlyának a tengely Tasjszta államai javára váló megváltoztatását: a nagyszerb hegemónista csoport azonnal a Kóma-Berlin tengely felé orientálódolt, csak hogy megőrizhesse hegemónista Szelepét és elnyomása alatt tarthassa Jugoszlávia többi népeit*. (Tito] , A régi Jugoszlávia uralkodó klikkjének egész külpolitikáján vörös 1oj natkenl Húzódik át a- készség, hogy kedvezményezett és elnyomó Helyzetük megtartása és kiszélesítése érdekében le/áldozzák a legelermhlj nemzeti ós népi érdekeket. A nép azonban 1911 március 27-én felborította a reakciós vezetők számításait és ' népfelszabadító harcával a jugoszláv külpolitikában is uj korszakot nyitott. Az uj Jugoszlávia egy általános népi felkelésből született, melyben népeink legnemesebb törekvései teljesen kifejezésre jutottak. A szabadságszerető emberiség ellenségeivel folytatott harcában a nép megvalósította törekvéseit: megteremtene az egyenjogú délszláv népek föderatív, demokrata államát. A nép ezzel megszűnt idegen érdekek tárgya lenni j és nenicsak a bei-,' hanem a külpolitikának is alanya lett. «Az erős demokrata föderatív Jugoszlávia az európai béke egyik legkomolyabb tényezője lesz. A Balkánon a mi országunk a legnagyobb, s műiden erőfeszítést meg fog lenni, hogy a Balkán-félsziget ne legyen többé puskaporos hordó, mint azelőtt, hanem! a béke szilárd oszlopa® mondolta Ti tó a »Ivr aszna j'a Zyezda* cimü szovjej. lap egyik tudósítójának. A régi és uj Jugoszlávia külpolitikája közötti alapvető különbség ép; peu ebben áll: egykor a külpolitikai vonal és népi törekvések teljes elkülönülése; most a népi törekvések és a délszláv néphalóságok külpolitikai tevékenységének ^teljes azonossága. Jugoszlávia népeinek alapvelő törekvése a külpolitika terén pedig: szoros barátság azokkal a nemzetekkel, amelyek vele együtt harcoltak a fasizmus megsemmisítéséért és készek Jugoszlávia népeinek demokrata és nemzeti jogait tiszteletben tartani, mindenek előtt pedig testvériség a szláv nemzetekkel, a. szabadságsze* re Lő népek igazolt védelmezőjével a nagy és hatalmas Szovjetunióval A régi Jugoszlávia nagyszerb ural reakciós belpolitikai céljaik megvalósítása érdekében Hazájuk sorsát idegen hatalmak játékához kötötték. így Jugoszláviát -tekintély és megbecsülés nélküli harmadrendű állammá degradálták.- Ai üj Jugoszlávia demokrata és erős, az európai békfe legkomolyabb tényezője. Elfelejtette az »örök< barátságot és baráti kezét kinyújtotta előtt összehívják a város kisgyülésot, majd nyomban utána rendkívüli közgyűlést, amely felhatalmazza a polgármestert a kölcsön elvételére 15 cvi visszafizetésre, 6 fel • százalék kamat mellett. A közgyii lés jóváhagyását a sürgősség • kimondásával azonnal felviszikva belügyminisztériumba és az ottani jóváhagyás után megkezdik az. épitkezésektt. Előreláthatóan tehát most már 10—12 nap leforgásán beiül elkezdődik a Petőfi Sándor sugárúti telken lévő épületek iebontása és utána az uj, egészséges mifnkáslakások felépítése. Budapesti útja alkalmával a polgármester. járt a belügyminisztériumban is a szegedi státuszlervezoi jóváhagyása végett. Megígérték liogy a jóváhagyást körülbelül két hét múlva .küldik le Szegedre. felénk. Ez á kéz nz igaz barát keze, aki segíteni és felemelni akar. "Ma elküldte városunk -falai közé szellemi éleiének reprezentásait és ezzel figyelmezteti Szegedet különleges helyzetiére, melyet a szomszédos Jugoszlávia felé be kell, hogy töltsön. Nekünk szegedieknek nem csak, hogy örömmel cí kell fogadni a baráti jobbot, hanem azt jól meg is kell fogni és élni a segíteni akarással, melyet az előlegezett bizalom nyújt. Uj Jugoszlávia szüleied, amely elfelejtette az uri Magyarország bűneit, az uj Magyarországon áll, hogy bebizonyítsa haladőszelíemü, jó szomszédok vagyunk. Dániel György. A Délmagyarországi Textilművek feketéző igazgalóii átkísérték az államügyészségre Husz mázsa gyapjúfonalat feketéztek el az újjáépítés ellenségei (Szegen, április 11) A szegedi lapok köziül a Uélmagyarország tájékoztatta elsőnek részletesen olvasóit a Délmagyarországi Textilművek Bt. árdrágító és adócsalási üzelmeiről. Az Ügyről pénteken már a rendőrség is adott ki hivatalos jelentést, amely a következőképpen hangzik: A gazdasági rendészeti alosztály nyomozói a pénzügyigazgatóság által rendelkezésre bocsátott könyvszakértő tisztviselőkkel" üzemellcnőrzést tartottak a Délmagyarországi Textilmüvek Kft. Cserepessor 9. szám alatti gyártelepén. \i üzemben súlyos visszaéléseket lupas/lalluk és ezérl elrendelte a rendőrség a vállalat összes könyveinek a lefoglalását. Megállapilást nyert, hogy az üzemben a hivatalos könyvelésen kivül bizalmas könyvelést is folytattak, amelyet a rendőrség megtalált. Az üzem 1917 január 1-én rendezkedett be gyapjúidnál készítésére. A . raktárkönyvben napi termelésként 2-1—25 kilót .jegyeztek be, ezzel szemben*a napi termelés a szakértői vélemény alapján meghaladja a 45 kilói is. Április 3-ig a raktárkönyvbe 1126 kiló ugyanez „ __ „ Arhivalalnak Bejelentve. Ezzel szemben a lefoglalt könyvek adatai és a szakértő? vélemény egybevetésével ni'ntegy 81 métermázsara lehelő az a fonálmennyiség, amit eddig termeitek. Igv 20 métermázsa fonál az Anyag- és Arh'vatal kiutalásának megkerülésével került forgalomba. A nyomoltás során az is megállapítást nyeri, hogy lőhb esetben a 7 forintos hatóság? ár helyei! 9 forinlos egységáron vásároltak gv'apjul és a hatóság 53.73 forinlos kilogramár helyeit átlagosan 80 for'ntos áron hőiIák forgalomba a k- nem utalt fonalat. Megállapítást .nyert, liogy a textilgazdasági irodának beszolgáltatandó gyapjú vételi jegyeket a vállalat vezetői állították ki valótlan tartalommal, ncmlétező nevekre és lakcímekre JL'ppóy Gyula vállalatvezető Igazgat"!, Mandler Győző cégvezetőt és Scharf Izsák üzemvezetőt a rendőrség ör'zeíhe velie árdrágító visszaélés, közellátás érdekéi veszélyeztető huneselekniéiiy és kőzokiralhaniísttás gyanúja miatt és pénteken átkísérte az állaiuügycszségte. A szegedi rendőrség gazdasági rendészeti osztálya ezzel ínég nem zárta gyapjú fonál voll bejegyezve és le az ügyet és a nyomozás lovubb lez a mennyiség az-'Anyag- és folyik. Telefonon értesítették Budapestet is. Kérték, hogy intézkedjenek Varga Tlona Márvány-utca 13. szám alatti rákos kihallgaLasárói ós esetleg őrizetbevételéről, mert a Délmagyarországi Textilművek Rt. rajta keresztül jutott fekete áron nyersanyaghoz. A kész árut szintén Varga Ilona hozta forgalomba a fővárosi feketepiacon. DfiVRI a tavaszi idény legnl? ilUTÜL nagyobb sikere. Családi szórakozóhely. Kitűnik zene Poníos kiszolgálás Ma szombaton í vasárnap ZS&Á r^l ítva. ávés