Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-06 / 78. szám

6 Vasárnap, 1947 április 6. Neveljünk. uj zenekedvelő közönséget! A Szegedi Filharmonikus Egyesület Irta: l>r. Darányi János. hivatása . A'míkor eiiiié-kj a közel 30 éves. szépinultu egyesülőinek működésével foglalkozunk, önkéntelenül is analizálnunk kell az egyesület nevét viselő filharmónia szó fogalmái, amely a görög eredetű -philos: kedvelő és harmónia szavakhói tevődött össze. Tehál zonét, harmóniát kedvelők egyesülete. Ha az egyesület legutóbbi működését figyelemmel kisérjük, sajnálattal állapítjuk meg, hogy abból a nemes, szép rímből, amely egyúttal a hivatását is kifejezi, nagyban nélkülözi a zenét kedvelők seregét, de munkájában a harmóniát is. Vizsgáljuk "meg nii az oka ennek. \ Szegedi Filharmónikus "Egyesület 1919-ben néhány lelkes hivatásos "és amatörmuZsikus önzetlen munkája eredményeképpen alakult és kezdte meg működését. A működő és pártoló tagjainak odaadó, nemes munkásságával leküzdve. az eléje tornyosuló nehézségeket, hosszú éveken ál, a rendelkezésre álló erőkkel hiven teljesítette hivatását. a zenékor a katonazenekar tagjaiból és néhány hivatásos és amatőr muzsikusból állott. A zenekari együttes jóformán évről-évre fejlődött,csiszolódott ugy, hogy téljesilménye a vllágháhoru előtti években már magasabb művészi mértékkel ifiérve is szép nivót képviselt. A filharmónikus hangversenyek közönségének tábora is mindinkább növekedeti és elérte azt, hogy a színházat egészen megtöltötte, majdnem teljesen bérlő lagokkal. Ekkor következett he a jóformán mindent elsöprő apokaliptikus yhar: a világháború, amely a szegedi zeneművészet lassan terebélyesedő fáját is teljesen meglépázta. A szörnyűséges fasiszta rombolás ördögei Szeged városát külsőben aránylag megkímélték, de a lelkeket mérgezték meg. A felszaoadulás után, az építőmunka kezdetén á kultuszkormány felismerte és honorálta a városnak azt a törekvését, hogy Szegedet nagyságánál, földrajzi fekvésénél fogva is a délvidék zenei központjává fejlessze ki. Ezért létesítette a Nemzeti Színházat, illetve operát és az Állami Zenekonzcrvatóriumol. Az opera közel kétévi működése álall kitűnően tölti be művészi hivatását és feladatát. A hivatásos muzsikusokból álló kb. 60 tagu zenekar mindjobban összeforr és egységes zenei stílusa is kialakulóban van. Magától értetődőit, hogy a filharmónikus egyesület az opera zenekarával az elmúlt évadban — bár á legmostohább körülmények közölt — újból megkezdte működését. Az első hangversenyeket n közönség meglehetősen látogalla, de sajnos a »csoda« csak három napig tartott. Jóformán ugyanezt a megállapítást tehetjük az operaelőadásokkal kapcsolatban is. Hol van az a közönség, amely a szinfiázal és hangversenytermeket megtöltötte? A régi közönség, amely lu lajdonképpen csak egy réteget kép viselt, a középosztály volt. Ezt a réteget részint elhurcolták, meghalj másrészt nincs olyan anyagi helyzetben, hogy a magas helyárakat megfi zethesse. Itt kell keresnünk az egyesület működésének liibáit és ezen kell sürgősen segíteni. A zeneművészet megértésének és élvezésének lehetőségeit kell — hiven a demokráciához. — kiterjeszteni arra a deprétegre amely eddig ki volt rekesztve: a munkásságra, a dólgozókra! Keressük fel a munkásságot mlinkahclyén. világosítsuk lel a zeneművészet élvezetének szépségeiről. Előre céltudatosan kitervezett műsorokkal rendezzünk, mindenki részére megfizethető helyárakkal népszerű hangversenyeket és ismertessük azokat megfelelő módón. Egyszóval: neveljünk uj közönséget. A fiapókban a Nemzeti Szinliáz vezetősége már elindulI azon a helyes ülőn, amelyet a Kommunista Párt már régebben megjelölt. A színházat teljesen megtöltötte a dolgozók százaival. A másik réteg az ifjúság, amelyei be kell sz»rveziii. Az Állami Zenekonzervatóriuninak lesz elsősorban leiadata, hogy ezl a munkál elvégezze, de addig is segítségül kell hívni az .iskolák vezetőit és tanárait, hogv az ifjúság Iliinél nagyobb számban vegyen részt a hangversenyeken és : tüntessen •• n magyar zeneművészet melleit. Csakis így; a munkásság és ifjúság bekapcsolásával, nevelésével biztosíthatjuk a zeneművészet fellendülését. Ezt kell most az egyesület fő hivatásának tekinteni! V zenekedvelőket ilyen módon megnyerhetjük. Mosl még szóljunk néhány szót a harmóniáról« is. A neines cél elérése érdekében tegyünk félre "minden egyéni hiuságof és érzékenvkedé.sl. A filharmónikus társaság most egy kiváló művészi testülettel egyesült s igy megojdhntó, hogy a nagy munkál megosztva a művészi vezetést a hivatásos muzsikusod lássák el. míg az adminisztráció és propaganda igen komoly feladatát az arra hivalotlak végezzék. A mosl előállott dissonanciát oldjuk fel teljes harmóniába azzal, hogy mindenki r maga helyén síivvel-lélekkcl dolgozzék a közős oél elérése érdekébeu: a ihagyar zenémiivészét minél szélesebb körben való népszerűsítésén és fejlődésén! A HÁROMÉVES TERV KERETÉBEN Húsvéti töltőtoll vásár! Príma dugattyús toll Frt. 25.— Sttma sweizl kuli Frt. 30 — ' Színes dugattyús Frt. 32 — USA aranyozott tolf Frt. 40•' Akton örökiró Frt. 88.Irodagép Vállalat "SDéchenyr-tér ,7. i / SZEHESI Telefon- B—41. Ujjá keli épiteni -SZEGEI) NAGYHÍRŰ GYÓGYFÜRDŐJÉT Nem szabad kiakrázatianu! hagyni a fermészéi bőkezű adományát: a metegvizlorrást Világhírű fürdővárossá lehet Szegedet fejleszteni Dénes polgármester napirendre tűzi a gyógyfürdő újjáépítésének gondolatát (Szeged,.április 4.) Még álomnak is lulszép elképzelés: Szeged fürdővárosi Annyi ankét, annyi vita, tárgyalás folyt már erről s még mindig az. álomnál tartunk. Szeged olyan adottságokkal rendelkezik előnyős fekvésénél s az Anna-kut vizének gyógyitó hatásánál fogva, amit kihasználatlanul hagyni hűn a saját városunkkal szemben. Tehát hivatalosan és nem hivatalosan mindenki szívesen venné .Szeged fürdőváros létezését s a lábunknál heverő kincset nem veszik észre s kiaknázatlanul" hagyják. Magyarországon három gyógyiszapfürdő volt a múltban. A Szeged városi gőzfürdő iszapfürdője vetekedett i szoltoszlóival és a harkányival s minden léren kiállta a konkurrenciát. Nemcsak a közvetlen környékből, de Budapestről jöttek a betegek, akik a főváros zajától távol kivánták maglikai gyögy'kezeltctni. Kisért a múlt A Tisza Laios-kőruti gőzfürdő hivogalólag csábítja a járókelőket tisztálkodásra s a mind nagyobb hírnévnek örvendő gyógyfürdő" a betegeket kurálásra. Iteunia, !*iász. vesebaj, gyomorba j. gyomorsavtultengís, lieireiiylicscg nihilt kitűnően kufálbaiá Szegeden s a nehezen áthidalható, határkórdósek snobc-ékat is Szegedre kenyszeritették ityiránvu bajuk oi-voslására. ízlésesen, tisztán berendezett gyógyhelyiségek várták a szegedi gyógyfürdő vendégeit. Hófehér csempézett falak közt vetkőzőkabinök. A betegek természetesen először orvosi vizsgálaton estek keresztül s ha ragaszkodtak hozzá, saját orvosaik utasítása szerint vették igénybe az iszapolást. A kezelés iszapoíással kezdődött. A gyógyllalásáról közismert k o í o p i iszapot használták fel Szegeden, a miit a pesti Gellért-fürdő a mai napig is be Ind szerezni. A gvógyiszappal azon a helyen burkolták he a- bele get, ahol fajdalmai érzett, s ahol az orvos elrendelte, persze olyan hőfok ban és annyi ideig, amennyit a lieleg szive megeiigedelt. Az iszappal természetesen feküdni kelteit. A pihenőben minden heverő fölölt homokóra jelezte a pihenés tartamát, majd az 1000 méter mélyről jövő s orvosi körökben világhírnévnek örvendő Anna-kut vizével meleg zuhanyt kaptak a betegek s jött a napfürdő, vagy a mesterséges kvarcsugározás. A betegség természetétől függően 4—5, esetleg több kezelési/s a renmás, csu zos, isiászos, esönttöréscs lieleg hálálkodva vette tudomásul, hogy a méregdrága külföldi gyógyfürdő helyeit itt is életerőre kapott. Annyira nem értettek a múltban a városfejlesztés hez, hogy ezt az aranybányát jelenje in tézményt nem propagálták eléggé § ínég ma Is kevesen tudnak árrá! a fcörJFncsről, ami valaha Szeged város tulajdona voll. A gyógyfürdő Zandergéppel, dyalhermiaval. rövidhullámmal, négyrekeszes vilíatiyfürdővel (különböző testrészek fürdetésére . kvarclámpával rendelkezőit s működött a háború zűrzavaros esztendeiben is. A szánalmas jelen A gőzfürdő csinos épületérő/ hullik a vakolat, kívülről piszkos, elhanyagolt. Belülről emberfeletti erővdi használható részeket tisztán tartják, már amennyire a háborús rongálódások közt ez lehetséges. A fürdő ilkaímazottai közül senki nem meneküli el, de nem menekítették el a felszerelést sem. Az összes drága orvos' gépek, heverők, kádak, zuhanyok rendelkezésre állnak, a hiány mindössze lepedőben, gumilepedőben és pokrócban mutatkozik, ami .igazán csekély befektetés fenne egy ilyen virágzó idegenforgalmi tényező megszervezéséhez. Ezek a használati tárgyak se vesztek eí. de a felszabadulás óla picglördult 800.(100 fürdővendég bizony "elkoptatta s ma már okvetlenül pótlásra szorul. Ma csak a női osztály működik, azt tudMunkaalkatom Iák rendbehozni saját erejükből, mert a várostél egyetlen Hllér támogatási se kapnak. Saját bevételeikre vannak utalva s abból renoválnak, vásárolnak, fizetik az alkalmazottakat. A kádfürdőket is rendbehozlájli s ahogy Tiszai gépész említi— A legnagyobb széumizériák idején se álltunk* le. A Rack-malomban i'légetl olajmaggal fűtöttük a kazánokat s egyetlen elveszeti mnnkaiiapunk - sincs. A felszabadulás uLán egy hét alatt 50.000 fürdővendéget láttunk el. -- Mindenünk megmaradt — veszi ál a szól Böde István felügyelő, az üzemi bizottság elnöke. \i összes alkalmazónak szervezetten rejtetlek el mindent a Németországba bureolás elől. Még a városháza kiadóhivatali sokszorosilógépét is ők mentették meg. .4 felszabadulás első perre ola egy üli vagvuitk és éji nappalbí léve dolgozunk, de lőke nelkttt egyhelyben állunk. o munkanélkülieknek R á c z Lászlóné üzemi bizottsági tag, női osztály felügyelője invitálására megtekintjük a használaton kivüí helyezett ferfiosztáiyl. Szánalmas látványt nyújt a sorsára hagyott épülelrész. — Mennyi munkaalkalom, villanyszerelő, kovács, kőműves, ács, asztalos s ki ludná felsorolni, hány munkáscsalád jutna kenyérhez, ha itt munkába kezdhetnénk — panaszolja Rácz I.ásztóné az üzemi bizoltsdg nevében. — A Széchenyi-fürdőnek több mint a fele leégett és az üzemi bizottság oda tudott hatni, hogy a város épitse fel s bár Pesluek tönb fürdője volt, ma már üzembe is helyezték a főiáros segítségével —. panaszolják kísérőink. Most, amikor a munkanélküliség problémája egyik legégetőbb kérdése a városnak, olyan munkaalkalmakat keli teremtenie, amely jövedelmezőségénél fogva ujabb munkaalkalmat biztosit. 4 híres gyógyfürdőt éleire kell hívni. Kell, mert rengeteg érdek fűződik hozzá. Elsősorban munkaalkalmat teremt s sok munkáscsalád megélhetését lnztositja. Az üzembeholyezolt gyógyfürdő, attól eltekintve, hogy idegenforgalmunkat jelentősen emelné, rendelkezésre állhatna a hadifogságból visszatéri Izületi bánlalniakbau szenvedőknek s azoknak. akik az ehiuill két keserves, lUzelőhiáuvos féli időszakban füleden műhelyeiben, üzemekben, hivatalokban egészségüket áldozták fel az újjáépítésért. Szeged fürdőváros és a hároméves terv Szeged régi vágya, a fürdőváros jel tea, pontosan rom eves beleilleszkedik a háujjáépitési terv keretébe, Amikor a környező falvak, városok folyóvíz nélkül fürdővárost tudnak és tudtak csinálni kis állóvizük felhasználásával, Szeged, az ország második városa nem hunyhat szemet természeti adottságai felett. Necsak a mára gondoljunk, kifosztva, letarolva, enyhelvben topogva. Lássuk meg végre a fától az erdőt építsünk és újjáépítsünk. mint ahogy azt hatalmas szomszédaink letlék és teszik. Merítsünk erőt az ő példájukból, Sztálingrád sorsából, amit homoksivatagból varázsollak elő egy ötéves terv keretén belül. Nekünk nem homoksivatagból kell világiárost emepiünk, csupán a saját kerítésünkön lul tekinteni. Sok az épiteni való, azt is tudjuk, de valahol el keli kezdeni. S ha a városnak erre nincs pénze, hirdessen versenytárgyalást s hívja meg a még mindig lieverő főkéi se«"tsé*ül. Ezirányban megkérdez lük Dénes Leó polgármestert is, aki ugyancsak a hároméves J,erv .keretében latja Szeged felvirágoztatásának (ehetőségét. — Uijá akarjuk épiteni az egész gőzfürdőt és természetesen az ezzel szorosan összefüggő iszapfürdőt is. Mindezt a hároméves lerí' keretén belül'kívánjuk megvalósítani. A »Szeged fürdőváros«-tervbe is lieilíeszljük a gyógyfürdő lizembehe 1 vezését, mert idegenforgalmunkat előnyösen befolyásolja egy ilyen nagy jelentőségű intézmény létrehozása és fejlesztése mondotta Dénes polgármester. Szeged város közvéleménye is minden bizonnyal megnyugvással Veszi tudomásul, fiogy napirendre kerül és a hároméves terv keretén helüí újjáépüli a mindenki állal nélkülözöl! gőzfürdő teljes üzeme s annak kapcsán a két. év óta elhanyagolt és leállított gyógyfürdő. " Eippay Irma ,