Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-06 / 78. szám

Vasárnap, 1947 április 6. O CL,MAC! YAKOBSXÁG Munkáslakásokról Irta: Dénes J.eő. Súlyos öröKséget vett át városunk mái vezetősége az elmúlt rendszertől: az egészségtelen, nedves pincclakáso­kal, a poroslevegőjü telepek szétszórt, minden közmüvet nélkülöző lakóhá­zait. Demokratikus városfejlesztési polilikáukuak alapja léhát az, hogy a városnak, niinL élő szervezetnek ezekyt a beteges jelenségeit minél előbb megszüntessük s a dolgozókat egészséges, olcsó lakbérii, szépészeti és kényelmi szempontból a lehető leglökéJelo#t'hb lakásokhoz juttassuk. Ebben az irányban komoly lépési jelerit — még a hároméves ország­épilő terv megvalósítása előtt kilá­tásba helyezeti -,100 lakásos mun kásháztömb felépítése. A lvözmunka­ügyi minisztérumban a hónapok óía tartó kilincselés eredményeként és a fenyegető munkanélküliség részbeni enyhítésére kérésünket meghallgatva elhatározták, hogy az erre a célra szánt 1.600,000 forintot meg fogjuk kapni; ebből mi saját terveink sze­rint készíttetjük el a lakóházakat. A terveket — melyek elkészítését az­ért vállaltuk, hogy az építkezések mi­előbb -meginduljanak —. természete­sen előbb a minisztériumban felül fogják vizsgálni. Meghíztuk Kövér mű­szaki tanácsost és Sebestyén főmér­nököt, liogy 8 napon belül készítsék el a tervrajzot 1 és 2 szobás kom­fortos, a modern higiénia és gyakor­latiasság követelményeinek megfelelő lakásókat magában foglaló épületek­ről. A munkásházat 3 emeletnyi ma­gasságban á Petőfi Sándor-sugarut és a Faragó-utca sarkán lévő régi óvóda helyére képzeljük el. Fürdőszobás megoldás helyett a lényegesen ol­csóbb lusolófülkél kapják a lakások JJ!S csak a szuterénben lenne nagyobb fürdőmedence, vagy több kád. Na­gyobb családok részére hálófülkés szobákat tervezünk, Nem akarunk abba a hibába esni, hogy mint a múltban, városi luxusbérházak épül­. Jenek, amelyek bérét a kisebb jöve­delmű dolgozók képtelenek legyenek megfizetni. Ha éfc a 100 mnnkáslakás felépí­tése csak csepp is a lakásínség ten­gerében, mégis mindjárt látjuk nagy jelehlőségét, ha megtekintjük a sze­gedi épületviszonyokat: A lakóházak 87 százaléka földszin­tes, 12 százaléka egyemeletes. Az építési anyag a házak 53 százaléká­nál vályog; igaz, hogy ezek nagyré­szc tégla alapozásúak a telepeken 95 százaléka a rosszul szigetelt vá­lyogépület. Ez a magyarázta annak, hogy csnpaaékos években oly gya­koriak a házösszeomlások Közmüvek közül villanyvezetékkel aránylag eléggé ol vannak látva, de vízvezeték­kel az utcák 27 százaléka, fedéttcsa­lornával pedig csak 35 százaléka bir, A talajvíz az év több hónapjában a pincelakásokat elönti és egyes vá­rosrészek viz alatt állanak, egy-két méterre leásva már vizel találunk. Szeged ugyanis az Alföld legmélyebb pontján fekszik és mint vízgyűjtő meder, fészkéül szolgál a vizes, egész­ségtelen lakásoknak. Ha figyelembe vesszük a pedves lakásokat, a füdő­vész-statisztikát és a két lerombolt hidat, melyek maradandó emléket* állítottak a letűnt fasiszta rendszer­nek, semmivel sincs- Szeged előnyö­sebb helyzetben a nagyobb arányú bombakárt szenvedett városokkal szemben. A város vezetősége előtt nehéz feladatok állanak, de biztos segítőke­zet kap a Magyar Kommunista Párt 3 éves ors'zágépilő tervének megva­lósulásában. Kellemes húsvéti ünnepeket hívón Kovács Imre cuhorhanagyhereshedő Tisza Laios kcsut 48. Telefon: 245. MKP 3 éves terve emeli a parasztság életszínvonalát Ipari növények termesztése Szeged környé­két a jómódú kisparasztság paradicsomává változtathatja Át keil térni a számgazdálkodásról a kertgazdálkodásra — Miiyen növények hozhatnak nagy jövedelmet a szegedkörnyéki gazdáknak ? Termeljünk üolsányí, leni, kendert, cukorrépát és olajosmagvakat! megerősítenek, meri csak Igy látják biztosítva, hogy a termő­földjükéi nem dézsmálják meg. A termelő részére az ellenőrzés a földek nagy távolsága miatt ugyanis lehetetlen. • (Szeged, április 4.) Sokat olvastunk már és még többet hallottunk az'MKP 3 éves gazdasági tervéről. Szegedkör­nvékéh különösen a "dolgozó paraszt­ság kiséri nagy 'figyelemmel a 3 éves gazdasági tervet, mely nem keveseb­bet igér kivitelezése esetén a paraszt­ságnak, mini annyit, hogy »jómódú és virágzó mezőgazdaság* lesz Ma­gyarországon a harmadik esztendő végén. Az MKP már a tervel megelő­zőleg is leszögezte mezőgazdasági programjában, hogy a "dolgozó, pa­rasztság éfetszánvonálanak emelése csak' ügy következhet be, ha fokoza­tosan áttérünk a belterjes gazdálko­dásra. Szeged és környéke különö­sen alkalmas, hogy a »Kert-Magyar­orsz.ágs felépítésének egyik úttörője iegyen. Szegeden és környékén már a paprika és szöllőtermelés nem mai keletű. Ezek mellett azonban fokoz­nunk kell az ipari növények, főkép­pen a cukorrépa, olajosmagvak, do­hány, len és kender termelőterüle­téi.' Jó üzlet a dohánytermelés A Délmagyarország munkatársa leg­utóbb jelen volt az egyik környéki faluban meűlartolt ismertető előadá­son, melyet a szegcdi állami dohány­gyár rendezett meg. A rendkívül ta­nulságos előadáson mintegy négy­száz gazdával együtt megszívlelendő tanácsokat hallottunk. Elmondotta Vájna István, a dohúnyjövedék elő­adója, hogy a felszabadulás után a dohánygyáraknan indult meg íegolö­iször a munka és a cigaretta, valamint a dohánynemüek sokatérő valutát je­tentettek ezekben az időkben a rend­kívül nehéz gazdasági helyzetben lévő országunknak. Azóta már az egész or­szágban mindig többen és többen kezdtek el dohányt termelni és noha a termelők 90 százaléka minden szak­értelem nélkül kezdett hozzá, mégis sokkal jelentősebb haszonnal járt ez, mhiUia szemle,-mélést folyta­tott volna a gazila. Elmondotta az előadó, hogy a ma­gyar paraszt, ha a tokaji bori, a szegcdi paprikát világhírűvé tudta tenni, akkor a magyar dohányt Is világhírűvé leheti. Különösen mód van erre most, ami­kor a világhirü Virgina gyártmányú dohány készít és módozatait alaposan ismerő Balázs az állami dohányjö­vetfék igazgatója. Hogy mennyire érdemes a dohány­termeléssel. Szegeden és környékén foglalkozni, arra V a s s Károly, a do­hánygyár igazgatója ad nekünk felvi­lágosítást, Egy mázsa dohány beváltási ára iteiu kevesebb, mint 6 inázsV hu/a értéke. Márpedig egy hold földön megterem 6-8 mázsa dohány, mely 36—48 má­zsa búza értékével azonos. Tudva­levő, hogy a legjobb minőségű föl­dön sem terem holdanként 16 má­zsa búzánál több, tehát világosan megállapíthatjuk, hogy a dohánytermelés sokkal kifl/c­lőbb. mtnt a szemterinelés. Elképzelhető, hogy amennyiben a bel­terjes gazdálkodás egyéb irányban is kifejlődik, ugy a parasztság életszín­vonala jelentős mértékben emelkedik' maja. Elmondja még Vass igazgató, hogy egyéb jelentős ságitséget is nyújtanak a dohánytermelőknek. A felvílágoáiló előadások már február elejétől folynak Szeged környékén és összesen 18 előadáson mintegy -1000 gazda hallgatta meg ezeket. A gaz­dák nagyresze be is iálta a dohány­termelés előnyeit, csupán egy kéré­sük van-­szerelnék, ha a mezőőrségekel Olcsóbb lesz a cigaretta Magunk is dohányzó ember lévén, távozásunk alkalmával még megkér­deztük, hogy ha ilyen kedvezően ha­lad a dohánytermelés, miért kerül mégis egy cigaretta 10'fillérbe? Kér­désünkre u következő választ kap­tuk: — Mivel hazai cigaretta papírgyá­runk "nincsen és gépi felszerelésüuk­höz szükséges gépeket, ezek alkatré­szeit sem állították eádeig elő hazai földön, ezeket külföldről kellett be­szerezni. Ez a lény nagymértékben drágiátolla meg a cigarettái. Ezeknek ;a hibáknak kiküszöbölés folyamatban vari és az uj termelés lielakaritása­kor már nagy a valószínűsége, hogy jóval olcsóbb lesz a magyar cigaretta. Termelési eiöiegei kapnak a termelök A másik ritka ipari növénytermény Szeged Környékén a len és a kender. Egyrészt ez érthető is, mert a ta­lajviszonyok nem a legkedvezőbbek a termelésre. A Szegedi Kenderlonó­gyár üzemi bizottságának elnöke T ö­rök Gánor felvilágosítása szerint a múltban már volt termelés ezen a vidéken is, méghozzá kielégítő. A Pallavichini birtokon folyt len- és feendertermelés. Most az uj gazdák hizalmatlandk, pedig Sándorfalván és környékén, az ányási tanyavilágban, Püspöklellén és környékén, a nagy­fai "börlöiigazci'aságban, valamint a hódmezővásárhelyi vajháti területen és Mezőhegyes környékén kiváló ter­méseredmények voltak már a múltban is, lennének minden bizonnyal mosl ís. Ezeknek a termőterületeknek a kiesése sok gondot okoz a kender­gyárnak, " íert a nyersanyaga igy lé­nyegesen kevesebb, mint a Telszaba dúlás előtt volt. Mindenesetre folyik a felvilágosítás és díjmentesen elője­gezjk a termelőknek a szükséges ve­tőmagmennyiséget. A termőterület be­vetése után a termésre előleget is folyósítanak az üzemek. Rendkívül nagy előnye a len- és ken'dertermclő gazdának, hogy mentesítve van a be­szolgáltatás aíój. Az is bizonyos, hogy tninél több len és kender terein ezen a vidéken, annál több készáru jut ab­ból vissza a termelőhöz' és a fogyasz­tóközönséghez. Megkérdeztük még távozóul, hogy egy katasztrális holdon mennyi ken­der terem. Megtudjuk, hogy a köze­pes termés 50 mázsa, mélyet 24 To­rint beváltási áron vesznék át az üze­mek és az állam külön még 4 forint prémiummal jutalmazza a termelőt mázsánként. Így egyetlen hold ter­mese mintegy 1200 forintot hoz a gazdának. A cukorrépa és az olajosmagvak termelésének jelentőségével már tisz­tában van a gazdatársadalom. Még rá szeretnénk mutatni azokra a ter­ményekre, melyek Iránt külföld részé­ről is érdeklődés iijilvánul íjieg. Kü­lönös, de az általunk annyira meg­vetet! bah iránt főleg Ausztria ré­széről van a legnagyobb érdeklődés, a borsó, ricinus, olajlen és lucerna­mag szertepei még mint a »sztár kül­földön. A ricinusmagért jövőre mint­egy 40 százaiéitkai lehel magasabb árat elérni nemzetközi viszonylatban. A mák termesztése bir még nagy je­lentőséggel nemcsak külföldi, de bel­földi viszonylatban is. Tudvalevő, hogy a mákból nagy értékű orvosságot készítenek és ebben pillanatnyilag hiány mutatkozik. A felsorolt termé­nyekért nemes valutákat és nyers­anyagot tudunk kapni külföldről és a termelőnek is jelentős hasznot biz­tosit. Igy érthető, hogy a belterjes gazdálkodás elsőrendű érdeke nem­csak a dolgozó parasztságnak, hanem az egész országnak. Az MKP 3 éves gazdasági tervében ott találjuk mind­ezeket a célkitűzéseket. Ezek kivitele­zése cselén az európai országainaki termékhozami statisztikájában a ti­zennegyedik helyről az élcsoportba törhetünk. Ami annyit jelent, hogy belterjesebi) gazdálkodás révén 9 helyzet erőteljesen javulni fög és ugrásszerűen fogja emelni a dolgozó .parasztságunk életszínvonalát. Alberti Jázsef. Darabos rézgálic Permetező szerek, konyhakerti és virágmagvak, mezőgazdasági gépek és eszközök, zemánc edények min­den mennyiségben kaphatók a M. Sz. K. kirendeltség Valéria-tér 4 szám Mezőgazdáknál Nincsen tavasz Dreher sör nélkül s Fogyassza egészséggel a Dreher Haggenmacher EEső Magyar Részvény R.-T. világhirü Udvari és Bak köri Szegedi Községi Élelmiszerüzem központi iroda; Kossuth L. s-ut 28. Telefon 3-18. 3-19. Húsüzem; Kossuth L. s-ut 97. Telefon: 7-57. Kenyérgyár: Nemestakács u 16 Telefon: 1-18 Árúsit viszonteladóknak, hentesárut szilvaízt, kenyeret Vásárol Vágómarhát húsüzeme ré­szére.

Next

/
Thumbnails
Contents