Délmagyarország, 1947. április (4. évfolyam, 74-97. szám)

1947-04-06 / 78. szám

Vasárnap, 1947 április 6. vfiiHianioiiitG s Vedres István Y már 142 évvel ezelőtt Szegedre tervezte a Duna-Tisza-csatorna torkolatét Országos megbeszélésen kell meghatározni a Duna - Tisza-csaíorna utvonalát \ (Szeged, április 5.) A magyar szabadságharc előtti reformkorszak egyik legjelentősebb terve volt a Duna-Tisza-közi csatorna megépítésének gondolata. A magyar vizimérnököket élénken foglalkozta! la ez a gondolat, számos írásmű, tervezet is jelent meg róla, de mindezideig nem valósulhatott meg az Alföld hasznosításának, felvirágoztatásának ez a feltétlenül szüksége s elindítója. A magyar népnek más kötötte le az idejét, erejét, mert jött a szabadságharc, jött az elnyomás kora, a világháború és,igy azután csak azzal Hzlatgatlák " magukat majd felépítjük, ha szabadok leszünk! Egy régi terv, amely most megvalósul Ma a felszabadulás után a demokratikus kormányzat a megvalósítandó feladatok közé tűzte ki ismét a Duna-Tisza-csatorna építését. Érdemes most visszapillantanunk egy igen régi tervre, amelyet még a reformkorszak előli éppen egy szegedi ember: -Szeged városának esküdt földmérője« Vedres István dolgozott ki 1805ben. »A Tiszát a Dunával ósszve . kapcsoló uj hajókázható tsatorna« című munkájában ez a páratlan közgazdasági érzékkel és amellett törhetetlen alkotókedvvel rendelkező férfi pontosan "kidolgozta ennek a csatornának tervét, amely elsősorban hajózó, szállító, de ezenkívül árvizlevezető és öntöző alkalmatosság js lenne. Vedres nemcsak észrevette a »siványt« és az »áradmányt«, — írja róla életrajzírója: dr. Farkas László —, hanem »csecsemő fákkal« és »hajókázható csatornákkal« segiteniis akart a bajokon és az Alföldet, vele együtt az egész országot a jólét és polgárosodás magasabb fokára akarta emelni. Ma is figyelemreméltó, reális tervének bemutatása mellett határtalan lelkesedéssel beszél erről a kérdésről: — Ha ezt a csatornát megépítjük — irja —, szántó- és kaszálóföldjeink kiterjednek, barmaink eltenyésznek, kereskedésünk ' gyarapodik, tehetőségünk nevekedik, egészségesebb lesz levegőnk, nemzetünk kiterjedhet, földeinket iszapoltathatjuk és mezőgazdaságunkat tökéletes állapotra vihetjük. Vizünk, halunk állandóul anynyi lehet, amennyit akarunk s pneg j-i/skásál is annyit termelhetünk, Isogy avval egész északi Európái eltarthatjuk. Tervének komolyabb kivizsgálására a szegedi városi tanács csak halála után, 1834-ben küldött ki bizottságot. Ez a bizpttság azután Szluha Ferenc tanátsbéli vezetésével meg is tette a maga jelentését és feltétlenül megva?ősitandónak tartották Vedres Istvánnal; Pest és Szegett között létesítendő csatornára vonatkozó tervét. Több indokolást is említenek ennek "érdekében,főként a szállítás olcsóbbá és egyszerűbbé tételéből kiindulva, de ezek mellett szerepel a következő indokolás is: »ez a csatorna eszközölhetné azt, hogy a most sok helyen kietlen DunaTisza-köz a haszon által ébredő ipar által a műveltség Jcertyévé váljon, sok hasznos, most azonban nem js igen ügyilett földek szorgosakban műveltetvén, a Hazának kincsei ez állal tetemesen szaporiltassanak«. Vedres is a szegedi torkolatot tartotta legcélszerűbbnek Maga Vedres is több pontban foglalta össze a csatorna fontosságál. mégpedig szerinte a lerményértékesités nehézségeinek a megoldása, a parasztság helyzetének javítása, a tagosítás, istállózás, vizszabályozás kérdéseinek előbbrevitele, " talajjavítás és uj növények meghonosítása, valamint helyi viszonylatban Szegeden létesítendő első nYagyar közraktár, hajógyár és télikikötő szempontjából sürgős a megvalósítása. Müvében szembeszáll mindazokkal az elgondolásokkal, amelyek nem Szegedet kívánják a Pest aVatt, Soroksárnál kiinduló csatorna torkolatául megtenni. Részletes adatokkal igazolja n szegedi torkolni szükségességét, amely állal Szegedtői Pestig * csupán 25 mérföld lenne az ut. A csatornát ugyanis százezer ől hosszúságúra tervezte (egy öl körülbelül 1 méter 90 centi), szélesaluf tO öl, mélysége öl lelt volna. A szegedi torkolat mellett számtalan gyakorlati érv szól, különösen ha a .szállítási -szempontokat vesszük figyelembe, mégis csodálattal tapasztaljuk, hogy a most készülő Duna—Tiszacsatorna terve sem Szegedet, hanem t jkéeskót jelöli végpontul. A Budapesten készülő tervek szériái a soroksári Dunaágból ágaznék ki a csatorna és innen természetes völgyben Gyón község határáig jjaladna harminc kilométer hosszúságban. Itt épülne az első hármas hajózózsilip, vagyis bajócnielő, mert itt a terep 23 métert emelkedik. Ezután negyven kilométeres gerínctartány következik. Ez Dabas, Talárszentgyörgy és Kecskemét mellett halad eh A Tisza völgye felé hat baiózózsilippel történne a leszállás. Mindez összesen száztíz kilométer hosszúságii csalornát igényelne. ségc felül 18, pedig másfél Románia és Jugoszlávia forgalmát csak Szegeden keresztül lehet a csatornába irányítani Elbeszélgettünk errőf a kérdésről Kozma Marcell igazgatóval, ismert szegedi közgazdásszal, aki régebben is behatóan foglalkozott a Duna-Tisza-csatorna tervével. ö is a szegedi belorkolást tartja a legtökéletesebb megoldásnak^ hiszen Kecskemét gyümölcsének a vasúti nt felel meg elsősorban és nem a viziul. — Ujkécskéről mii remélhetünk — hangsúlyozta —, talán az alsó Jászságot? Kunszéntmártonból tudvalevően eredeti uszályokon ereszkedik le a Tiszára az alsó Jászság termésfölöslege. Ezenkívül Szegednek megvan a megfelelő vasúti "Csomópontja, befogadó pályaudvarai .sinpűrai. Mindezek hiányoznak a tervbevc.lt állomásokról. — Kis szárnszerüséggel is szólMindig csak a legjobbat! Óriási áldozatok árán sikerült megszereznünk az amerikai MOPEX produkció ezidőszerinti legértékesebb és legérdekesebb filmalkotását, l4i .1 ;í f [ az LEPES KAIRÓ Lj-4 L1 W jp cimü világfilmet, amelyet M UUlJ a világ legkeresettebb szüzséirója, K-W, BIRÓ LAJOS irt A rendkívüli izgrcno-kfc.il túlfűtött cselekményü filmnek az afrikai hadj'. adja a ni.. Üt, kémdráma, emberek és kémek idegtépő harca. A pompás szereposztás: 1' i „ FRANEIIOT TONE nőmmel ... EKIGII v. STOCHE1M Anna ANNE BAXTER S A film úrfási meglepetés lesz, * ezért bUlUntís nyomatékkal lmjuk fel közönségünk figyelmét. .Magyarországon Budapestet Is SZEGEDEN bemutatásra kerülli akor és a következő BELVÁROSI s megelőzve ősbemutató keretén belül - kerülhusvétvasárnap és hétfőjén 8, 5, 7 és 9 érakor és a következő napokon 4, 6, 8 árakor. MOZIBAN gálhatok — folytatja érdekes fejtegetését. A Tiszán le és utána a Dunán fel Szegedről összesen 637 kilométert jelent a viziul. Ezzel szemben a tervezeit csatornán áL Szeged torkolattal csupán 175 kilométer. Kiemelendő még az is, hogy Szegedről a Tiszán fölfelé történő vontatás Ujjkécslcéig 116 kilométer viziutat vesz igénybe. Egyébként Kecskemétnek és Ujkécskének a budapesti Dunához való közelsége már magától értetődően sem kívánhatja a most tervezett. vonalat. — Nagyon vigyáznunk kell az útvonal megválasztására — mondja a továbbiakban t--„ főként a he íorkolás helyére, mert ha ezeket elhibázzuk, akkor a csatorna ügyén javítani nem lehel. Országos szem pontból nézve a dolgot : ha olyan csalornát építünk, amely hasznot nem bajt, legnagyobb lerniö vidékeink gyümölcsét meddőségre kárhoztat ja, a szomszéd államok: Jugoszlávia és Románia hazánkon át gravitáló vizi forgalmát cl nem éri, akkor annak még fenntartási költségeit sem tudjuk fedezni. A normális évek elérkezlével fi'UéI rekre menő kalkuláción múlik, hogy terményeinkkel versenyképesek legyünk. A filléres kalkulációval érhető el a jugoszláv és Tornán forgalom is, mert a kereskedelem elsősorban számit és nem politizál. A tervezett útirány tehát ezek hiányában nem biztat jóval. Ezért széleskörű megbeszélést kelfene összehívni ebben az ügyben, ahol mindenki előadhatná elgondolását! erről a döntő fontosságú kérdésről. Reméljük, illetékes héfyen figyelembe veszik ezL a Kozma Marcell által is hangoztatott javaslatot a csatorna szegedi torkolatára vonatkozóan, amely nemcsak Szeged, de valóban az egész ország szem pontjából döntő fontosságú. A demokratikus ifjúság készül a csatornaépítésre Mindenesetre öröriímel állapítjuk meg, hogy löhb mint száz év után végre a hivatalos kormányzat is a komoly megvalósítás szándékával foglalkozik ezze* a problémával Még pagyobb örömet okoz, hogy az 1818-as mozgalomba tömörült demokratikus magyar ifjúság pártkülönbségre való tekintet nélkül válUtlla ennek a rövidesen megépítendő csatorna egy szakaszának elkészítését. Harminc kilométeres szakasz megépítése vár a magyar, ifjúságra. Az újjászülető márciusi ifjúság nem is adózhat méltóbban nagy 48-as ifjú elődjei emlékének, minthogy munkával, az újjáépítés kemény elhatározásával harcol népe boldogságáért, mint ahogyan a szabadságharcos fiatalok karddal a kezükben tették A harminc kilométeres szakaszt egyébként három részre osztva építik meg.TMjjidegyík részen egy-egy kétezer főből álló ifjúsági tábor lesz. Egy „tábor 35 osztagból ált és ezek havonta váltják egymást. Az osztagok létszáma 50 80 fő. Egy-egy város,, falu csak a legkiválóbbjai! küldheti el a munkához, mert önkénles jelentkezés alapján összesen húszezer fiatal vehet részt a csatornaépítésben. A táborban 7 órát dolgoznak naponta, de bő alkalom nyílik tanulásra, sportra, egészséges szórakozásra is. Az Országos 48-as Bizoltság máris készíti a részletes oktatási, kulturális és sporttervet. Szakképzett pedagógusok is gondoskodnak iLl az ifjúság tudásának gyarapításáról. Minden osztagnak meglesz a maga műkedvelő cso-. portja is. Szavaló-, ének-, zeneversenyékel rendeznek, kü'.ön film-< színháza is lesz a tábornak, pihenőidőben pedig az ország legkiválóbb szinészegyüttesei tartanak majd előadásokat Az osztagok nemcsak a munkában, hanem a tanulásban, kulturális és sportéletben is versenyszerűen mérik öszsze erejüket. A csatorna megépítésénél a magyar ifjúság segítségére lesz a szomszéd népek ifjúsága is. Máris bejelentenék, hogy elküldik brigádjaikat. Mindazok, akik a legkiválóbb teljesítményt érik el a munkában, á Magyar Köztársaság íJó munkáért* érdemrendjét kapják. Szerelnénk, ha minél több magyart diszitene jövőre ez hz értékes munkaérdemrend és bízunk benne, liogy hiábavaló utcai tüntetések helyett inkább az alkotó építőmunka útját választja a demokratikusan érző és gondolkodó, szabad magyar ifjúság Lőkös Zoltán írógépet, számológépe! Ifpülpr Kslemen u- 8. vesz - elad ElgBlOB (Rpyal-száiláépület)