Délmagyarország, 1946. december (3. évfolyam, 271-294. szám)

1946-12-25 / 291. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG A demokrácia a magyar szabadság és függetlenség biztosítéka Irta: Dániel György A húszas evek elején népszerű folyóiratok kedvelt rovata volt a »lelki (dimka«. Ez nem kizárólagosan magyar tünet volt, Az emberiek szerették volna megismerni magukat, hogy a problémáikra alapvető megoldásokat találjanak. Az emberek — igen helytelenül — nem vizsgálták önmagukat, hanem ezt a munkát másokIcai igyekeztek elvégeztetni,. Napilapjaink és folyóirataink sokat elmélkedtek a demokrácia definiálásán, megjelenési formáin, kevesen foglalkoztak azonban azzal a kérdéssel: miiért kell a magyar nemzetnek a demokráciát életformájául választani, ha megakarja őrizni szabadságát és függetlenségét. Magyarország az európai tiéphttllá.mok, kulturális és politikai áramlatoknak állandó útjába esik, az az érzésünk útban állunk. Magyarország Európa legkényesebb pontján van. Kohellén Rezső svéd államtudós Magyarországot befoglalja egy középkeleti1 válságövbe. Ide tartozik Lengyelország és Románia. Nálunk a tatár csak két évig garázdálkodott, végzetesen pusztítva a népességet, de egy trónöröklési véletlen folvtán kivonult, mielőtt elvéreztünk volna. A török ugyan másfél Századig itt maradt, de idegen segítséggel mégis kiszorítottuk. Áz oroszok ellen csak háromszor harcolt a magyar hadsereg. Ezzel szemben nyugatról állandó volt a nyomás. A német nyomás állandó gazdasági és kulturális hatásként jelentkezett. Akármilyen csekély is a történelmi tudásunk, mindenki számára világos, hogy Magya'rórSzág olyan helyzetben van, hogy ide valami külföldi hatás nemcsak eljut, hanem végig is szánt rajiunk. Európát azok a barbár népek teremtették meg, melynek egymástól függetlenül, külön-külön támadtak a gyengülő római birodalomra s országaikat annak romjain alapították meg. Ezek megdöntötték az impérium hatalmát, de átvették kulturáját anélkül azonban, hogy a magukét feladták volna teljesen, Ezzel eldőlt Európa sorsa, de meghatározott szelleme ts: megfogant az eszmény, mely magában tiordja a normát, milyennek keli tenni Európának. Eurón a nagy szellemi egység, közős kultúrával, ideátokkal és végső célokkal, független, önálló tagokkal, nemzetekkel, melyek mind összefüggnek Európa egységében, nem függnek azonban egymástól. Szolgálni kötelesek valamennyien az európai szellemi egységet és céljait. Egyetlen, nemzet sem képzeleghet arról, hogy egyedül ő Európa, vagy hogy övé Európa. Európa: mi mindnyájan vagyunk, egy sokszínű egység. Aki az egység dl len támad rossz európai, de rossz európai! az is, aki sokszínűségét akarja eltörölni. Európa belső alkata minden európai nemzetre kettős hivatásit ró. Az egyik az egységnek, a nemzeteket összefogó szellemnek a védelme minden Európán kivüli támadással FESTEK! ••••••••bnhboes Tisztogatási anyagok! Műszaki cikkek! HARASZTHY GÉZÁNÁL Feketesas-utca 22. Minőség! Olcsó árak! vagy benső egységbontó törekvésekkel szemben. A másik a sokféleségnek a védelme, a nemzetek függetlenségének megóvása, védekezzék az ellen, hogy bármelyik is közülük a többi fölé kerekedjen és a hegemóniát, az egyeduralmat magához ragadja és ezt a gazdag sokszínűséget és az ebből fakadó feszültség harmóniáját megsemmisítse. Ebben a két formában jelentkezik Európa önvédelme. Igy óvja lényegét, egységét és sokféleségét. Gazdaságát s az ellentétek feszültségének harmóniáját. Védi az idegenek ellen, s védi tulajdon gyermekei ellen, hogy megmaradjon annak, ami: népek hazájának. SZERDA, DECEMBER 25. TiirrrrTr Trii'iif«Miiri>i • ihuiiiii—nni , Európa egész politikai történelme getlenséget. ennek a közel kétezErévea viaskodásnak a képe. A kívülről meg-meg újuló támadások és a bent fel-fellángoló imperialista kísérletek visszaverése és elnyomása adja a nagy dráma akcióját. Ez Európa politikai történelme a középkorban és az új korban, a legújabb korban és a jelenben egyaránt. Századunk második nagy háborújában szemben állt egymással a fasizmus, mint az európai népek és az európai szellemiség ellensége és a nemzeteket összefogó, a sokszínű Európát jelentő demokrácia. A háború u'án. a magyar nemzet számára nem maradt más lehetőség, ha megakarja őrizni függetlenségét és szabadságát, mint a demokratikus életforma. Európa leghaladottabb demokráciája kétségtelenül a Szovjetunióban öltött testet. A nagy birodalom 147 nemzetisége a történelem során eddig még nem ismert szabadságjogokat élvez, melyek biztosítják számukra a teljes szabadságot és fügAz elvesztett háború sok nyílt és burkolt veszélyt tartalmaz a magyar nemzet számára. A nemzet sorsát irányító politikusok felismerték az igazságot, hogy csak úgy számíthatunk jóindulatú támogatásra — ami nélkül országunkat a romokból felépíteni nem tudjuk —, ha az európai szellem szolgálatába állunk. Európa, szellemiségének uj képet ad a kialakuló félben lévő demokrácia, a magyar nemzet nem térhet ki az uj irányzat elől, mert csak annak támogatásával tud talpra állni. A haladó szellemiség szolgálatában nemcsak szabadságunkat és függetlenségünket őrizzük meg, hanem megtartjuk nemzeti sajátosságainkat és részesei leszünk az uj életforma nyújtotta előnyöknek. Visszatérünk ismét Európa érdekeinek szolgálatába és ezzel megnyerjük Európa népeink bizalmát, melynek birtokában könnyű lesz már újjáteremtenünk rombadölt országunkat és lélekben meghasonlott nemzetünket, Katasztrófád helyzetbe kerül Szeged, ha egyetlen Tísza-hidját lebontják Milyen károkat okoz az összeköttetés megszakadása Szeged és környéke gazdasági életenek Minden erőnket ősszé kell szednünk, hogy a hidkérdéat gyorsan és gyökeresen megoldjuk (Szeged, december 23.) Szeged városának egyik legégetőbb problémája a hifd kérdés. Miután az ideiglenes vasúti hidat minden körülméhyek közt el kell távolítani, a tél beálltával Szeged környékének legértékesebb része szakad el a várostól. Szeged környékét két roszre bonthatjuk: a tiszáninnenii szegényebb, hmookos és a tiszántúli gazdagabb, feketeföldekre. Ilyen szempontokból pnérlegelve értékelhetjük ki tárgyilagosan a híd lebontásának jelentőségét. A híd lebontásával úgy Újszeged, (mint a bánáti rész szakad el Szegedtől. Újszegednek nagyon sok és jelentős problémája merül fel. Hiszen híd hiányában azzal kell szmáolni, hogy a jégzajlás huzamosabb ideig tart és akkor a két városrész egészen elszakad egymástól. Az ujszegedi kendergyárban 1200 munkás dolgozik, ezeknek 80 százaléka Szegeden lakik. Amennyiben megszakad a közlekedés a két városrész között, nagyszámú dolgozó veszití el a maga hibáján kívül kereseti lehetőségét. De nemzetgazdasági szempontból is felmérhetetlen jelentőséggel bír, amennyiben az újszeged! gyár napon ía hatezer méter textiliát gyálrt Ha még az újszegedi fűrésztelepet is számításainkba vesszük, akkor megértjük, újszeged* vonatkozásban a hídproblémát. Ezen túlmenően azonban felbecsülhetetlen károkat okoz az összekötés megszakadása élelmezési és kereskedelmi szempontból. Csak egy példát említünk: Kiszomborból naponta 800 liter tej érkezett Szegedre. Mióta a vasút nem .közlekedik a hídon keresztül, ez a tejszállítás megszűnt, mert a tejnek Újszegedről Szegedre való szállítása kocsin annyira megdrágítja a tejet, hogy a szállító ráfizetéssel dolgozna. De Szőreg, Ujszentisván és Deszk tejtermékei és baromffszállítása is megszűnik. A szegedi kereskedelmi testület is foglalkozott a híd kérdésévek Mir után a tiszántúli részek a gazdagabbak, ez azt jelenti, hogy az amúgy is pangó szegedi kereskedelmi élet a híd kiesésével, jelentős veszteséget szenved. Ezen kívül azonban félő, hogy a tiszántúli gazdatársadalom elszokik Szegedről Állandó híd építése Szegednek életkérdése. Az újszegedi kendergyár munkásainak átszállítása három arát vesz igéybe naponta, ha csak az egyik csoportot számítjuk. A két csoportban dolgozó gyár azonban egy kompot napo.nta hat órára vesz igénybe. A dolgozók nincsenek sem jó lábbelivel, sem megfelelő ruházattal felszerelve, egészségükre feltétlenül káros kihatással lesz a kompon való járás. 1 A szegedi kereskedelmi testület kívánsága, hogy a vonat égészen a Tisza partjáig járjon, a város építsen rendes lejárókat 'és gondoskodás történjék arról, hogy autóbuszok szállítsák be a. közönséget. Ha fcjszámtjuk, hogy a városnak az elmúlt télén és az idén is mennyibe került, hogy ál andó hídja nincs, szomorú végelszámolást kapunk. Ezekkel a kiadásokkal és nehézségekkel pedig mindaddig számolnunk kell, amíg állandó hídja nem lesz a városnak. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy Szeged életkérdése a híd 'és annak felépítése minden körülmények közt megoldást kell talá/lnk A diktátor irta: Gárdos Sándor Bergengócia ura, a félelmetes Zuárd; ezekkel a szavakkal fejezte be rádió-' beszédét: — Beszélhetnek ellenségeink, amit akarnak, mégis történelmi tény, ahogy néhány éves urahnunlc Bergengóciát ismét hatalmas, virágzó állammá varázsolta. Heroikus erőfeszítésünk nem tátori álarcot, szigorúan deressrirozott arcvonásai kisimulnak és mosolyogva fordul a kislányhoz: — Na mókustea, mi az a nagyon sürgős ügy? Halljam. Mókuska odatelepszik az íróasztalra, iskolai füzetet tesz a papa el® és volt hiábavaló: hadseregünk legyőzhe-' felháborodva magyarázza; tetten, tekintélyünk megnövekedőit és' — Képzeld öreg tatá, a háztartástanárom olyan házifeladványt adott, -amit képtelen vagyok megcsinálni. Egész délután számítgatok, de hiába, nem megy. Ilyen nehéz feladatom mégnem volt. Papa, azt mondják, te okos ember vagy, segíts a kislányodnak, mert nem szeretném, ha a tanár úr, ez a cuki ember, ostobának tartana Meg kell fejtenünk együtt ezt a házidolgozatot. Ugye segítesz a kislányodon? népünk jóléte sohasem volt ilyen áltanos és kielégítő, mint most. A szónok elhallgatott, pülanatig önkéntelenül is várta a hatást, ami szónoklatai után fel szokott harsanni. A mikrofon-azonban néma maradt s rettenetes Zuánd fáradtan ejtette le fejét Bz íróasztalra. De nem pihenhetett, mert rádiómérnökök léptek a szobába, percek alatt leszereltek a készüléket és Zuárd kénytelen volt ismét felvenni diktátori arckifejezését, azt a pózt, amelyet a birodalom népe ismer és elvár tőle. Ugy állt már a díszes íróasztal előtt, mint önmaga szobra s a mérnökök mélységes tisztelettel hátráltak kifelé az ajtón. A bálvány mozdulatlanul állt, amíg el nem takarodtak, majd nagyot sóhajtott és arcvonásai báván elernyedtek. Pillanatra megint ember lehetett, gyorsan kifújta az Zuárd, a rettenetes, megigazította a széket maga alatt, feltette szemüvegét, kiterítette az irkát, kopasz fejét összedugta a gyerek szőke buksi fejével és nekiláttak a házifeladvány megfejtéséhez. —• Lássuk hát, miről van szó. A kislány olvassa a tételt; Adva van egy háromgyerekes családapa, aki [egyetemet végzett tisztviselője egyik SF& élvezettel trombitált a zsebken-. bergengóciai nagyvállalatnak. Fizetésedojebe, hiszen olyan ritka alkalom, hogy, havi 4500 talentum Te vagy a fele? néha egyedül maradhat önmagával. | sége és azt a 4500 tálentumot úgy kell A kővetkező pillanatban már nem. beosztanod, hogy abból mindenre telvolt egyedu . Egyszerre ket ajtón ke-jjék, ami egy háztartáshoz szükséges, resztül torcek ra. Egyik ajtón a szárny-; Eiég szép fizetés ez a mai viszonyok seged lepett be es mar jeletette is: j között, tessék hát ilyen ala költségvetést csinálni. —Nahát ez igazán nem nehéz felA szemközti ajtón ugyanakkor a advány — mosolygott a diktátor, diktátor kisleánya viharzott be. 14—15 éves fruska, friss, szép és jókedvű. — Papa, papa, sürgősen szeretnék ea lepett be es mar leletette is: között, tessék hát ilyen alapon ház— Alazatos tisztelettel jelentem, tartási költségvetést csinálni hogy Őexcellenciája... beszélni veled ... Zuárd pillanatig habozott, majd odaszólt a szárnysegédhez: — Köszönöm ezredes úr s kérem, közölje a várakozó urakkal, hogy ma este már nem fogadok. Fontos államügyek ... Az ezredes meghajol, eltávozik, Zuárd most már végleg leveszi a diik— Várj csak, várj csak, dehogy Is könnyű, még hátra van a java. Azt mondja a feladvány, hogy a 4500 tálentumból már a kifizetőnél levonnák adóra, nyugdíjra, betegsegélyzőre, különböző köteles állami szolgálatokra 1875 tálentumot úgy, hogy tulajdonképen nem 4500, hanem csak 2525 tálentumot kap kézhez az illető. Vegyünk csak 1200 tálentumot a kétszobás hallos lakásért, akkor 1405 marad élelemre, ruházkodásra, a három gyermek