Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-03 / 170. szám

Viláo proletárjai egyesüljetek! Szeged, 1946. augusztus 3. szombat m évf. m. iz. Ara: 40 fillér. DEMfluYAKOKo/flti Á MAOTAK & PART D I Lá AŰ T AlGRIZ Á6I NAPILAPJA Tőmegíndulat és hatóság: A dolgozók szörnyű inflációs csa­tája rövid«i«n nyugvópontra jut. A mindennapi kenyér fjr.iCg'-zerzésén.ek jd^g- és crőpusztuó hullámai azon­ban még nem ültek el. A jó pénz, a forint a Magyar Kommunista Párt Követelésének megOei-e.öen megérke­zett augusztus l-re. Tudjuk azonban, hogy a forintnak elkeseredett; euen­-égéi u harcot nem szüntettem be és urvtámaöásaikkai nemcsak n dolgo­gozók,nyugodtabb megélhetését, ha­nem a fiata. magyar demokrácia lét­alapját is veszélyeztetni akarják. Aki ' a saját bőrén érezte a vámszedők gyilkos manővereit — és ki ne éréz'é volna, aki nem spekulát, feketéznij, ÜZérkedet, — az most féltő komoly­sággal és céltuda ossággaí vigyáz a forint értékállandóságára. Ennék következménye volt a né­hány nappal ezelőtt lejátszódott saj­nálatos miskolci esemény is. A felhá­borodott tömeg súlyosan inZuitált kit hírhedt miskolci feketézőit, akik kö­zül az egyik hete is hatt sérülései oe. Szzei az esett ej kapcso.atban, amejy­n«k ma inár országos jelentősége van, feité-lenüi állást keli foglaawiK­Nfim csináltunk "titkot abból, hogy a forint védetmére a legerősebb eszkö­zöket is igénybe vesszük, a forin; védelmére na keli. az akasztófát is felállítjuk és ha szükséges, tömegeink emjét is mozgnsHfuk. Természetesen a tömegerők mozgóárusánál miii-féu esetben szervezett tömegakcióra gon­dolunk. fis ugyanakkor, amikor meg­értjük.' a rectenetes kínlódások kö­zött is termelő, kötelességét telje­sítő diósgyőri munkások dühét, — ugyanakkor is Ítéljük a" szervezet­ten tömegek dühkitörését. Ha egy Ilyen esetnél tettesekről beszélünk, akkor felbujtóknak is kell lenni. Vall­juk, hogy azok a felbujtók, akik to­vábbra is a munkásság vérén és lz­zaöt'ágán akarnak harácsolni ts új­ra be.e fekte.ni az egész nemzetet egy gazdásági és politikai beteg­ágyba. ' ! I : A demokrácia törvényein be kell tartani. A bűnösöket meg ken bün­tetni. De ismételjük, hogy bűnösök .Zok vi, akik még mindig fetetőtie­nüi játszanak a végsőkig fokozott tö­inegindulatokkai. Természetesen, — mint ilyen esetben mindig — akad­nak, asik ezt a sajnálatos ese­ményt po-i ikai érdekhajhászásra használják fel. A parlamentben és egyes vidéki Sajtóorgánumokon ke­resztül koncentrikus támadásokat iolytatnak Rajk elvtárs belügyminisz­ter felen és ezen kereszJil eéi-ábiának használják a rendőrséget is. Le keh epieznünk ezt az ellenmondásl, ami a jobboldal ilyen megnyilvánulásaiból Kiütközik. Egyrészt kifogásolják a népindulatoknak ilyen súlyos kitöré­seit, másré-zc gyengíteni "igyekeznek a rendőrségnek az erejét, amely hiva. tort mne már csirájában elfojtani a feketézők, a spekulánsok, a forint­gyiikosok brigantizmusál, megelőzve a töinegindula ok ilyen végzetes meg­nyilvánulását. Ez az ellentmondás leleplezi önmagát és azt mutatja, hogy azok, akik egyszerre ilyen két­irányú támadást indítanak, azok po­litikai es gazdasági anarchiát akar­nak felidézni és ezen keresztül az ország romlását. Ezentui nem hagyhatjuk válasz nél­kül azokat a hangokat sem, amelyek a miskolci esetet a kunmadaras! mér­tékkel akarják mérni. Erre mutat az J3, hogy a magyarországi zsidók kül­döttségileg keresték fej Nagy Feren­cet ebben az ügyben. Nem lehet el­hallgatnunk, hogy a miSKoici ésec semniiíé.e kapcsolatban nincs a kun­madarasi pogrommal. Az kifejezet­ten egy fasiszta uszítás antiszemita kilengése volt. A miskolci esetben azonban tiltakozni ken minden be­csületes magyar zsidó dolgozónak, hogy a miskolci ügyből zsidóügyet csináljanak. Ez az akció nem a zsidók ellen irányult, ez kifejezetten és erő­sen kihangsúlyozva a feketézők, a foríntspekulánsok ellen fordult. Épen ezért a miskolci eset súlyos figyermczteiés legyen a narácsoiók, a stabilizáció epenségei felé, egyben itelhivíis, a hatósághoz is, hogy a rendelkezésre áüó eszközeikkel gyor­san és kíméletlenül járjanak el azok eiien* akik tápot adnak az ilyen ak­ciónak. A miskolci esetért meg ken bűn­hődniük a bűnösöknek, de példát kel' mütainiok a hatóságoknak is, hogy eiég kemény az öklük ahhoz, hogy megvédjék a népet a legsö'tetebb. legelszántabb ellenségeitől. Amerika és a Szovjetunió jegyzékváltása a magyar gazdasági helyzet okairól A Szovjetunió visszautasítja és megcáfolja a washingtoni koxmány vádjait és állításait Tegnapi számláikban rövidien ismer­tettük azt a jegyzékváltást, ami az Amerikai Egyesült Államok kormánya és a Szovjetunió közötti foiyit le Ma­gyarország! súlyos gazdasági helyzetevei kapcsolatosam. A washingtoni kormány a Szovjetunióra igyekszik áthárítani a felelősséget azzal* hogy Magyarország háború utáni gazdasági helyzetének megromlását a jóvátételi szállításoknak és a Vörös Hadsereg ellátási, terheinek tulajdonítja. A szovjet külügyminisztérium ápri­lis 24-í válasz jegyzéké ben megállapí­totta', hogy a magyar jóvátételi kötele­zettségek teljesítése, valamint a meg­szálló csapatok magyarországi, tartóz­kodása nincs komoly hatással az or­szág helyzetére. A szovjet válaszjegyzék »>.<»;ni 3f» • • • . '345. é.v foV.s mám 31.5 millió dollár értékű árut ietc. volna köteles száüitani a Szovjetunió­nak, a valóságban azonban csupán 10.5 millió dollár értékű szállitást teljesített. A szovjet megszálló csapatok ga­bonaszükséglete nem haladta meg az 1945. évi gabonatermés 3 szá­zaiákét. A szovjet^parancsnokságók n;m rekvi­ráltak és nem avatkoztak bele a ma­gyar gazdasági éledbe. Ezért a .szovjet kormány nem érthet egyet, az ameri­kai jegyzéknek az előbbiekben ismer­tetett i állításai vall A magyarországi nehézségek egyik komoly oka az, hogy azok a ma­gyar vagyontárgyak, amelyeket a Szálasi-Üormány Németországba kiszáUitótt, még most is az ame­rikai hadsereg megszállási öveze­i lében vannak. Ezeknek a javaknak az értékét a ma­gyar kormány 3 milliárd dollárra be­csülte. Ez az összeg a magyar jóváté­teli kötelezettség összegét tízszeresen felülhaladja. A szovje.J jegyzék végül megállapítja, hogy a szovjet kormány nem járulhat hozzá asz amerikai javas­lathoz, amely arra irányul, dolgozzanak ki a magyarországi- szövetséges ellen­őrző bizottsági keretén belül részletes tervet Magyarország -gazdasági- újjáépí­tésére. Ennek a tervnek kidolgozása a Szovjetunió véleménye szerint a ma­gyar kormány; feladata. Ujabb jegyzékváltás : Pilifirdrn. iTC-rm árjV julhv 23-é-n u > oo jegyzéket intézett a moszkvai nagykövetség utján a moszkvai- kor­mányhoz a magyar gazdasági helyzet tárgyában. Az amerikai jegyzék azt a megállapítást tartalmazta* hogy a ma gyar i-pari és mezőgazdasági termelés­nek igén nagy részét jóvátételi szállí­tások, valamint a Vörös Hadsereg ellá­tására fordítják s ez a körü'.mény okoz­za a magyar gazdasági élet válságát. Az amerikai kormány a jegyzékben megújította javaslatát közős angol­amerikai-szovjet gazdasági tervezet ké-' szít.ősére. A szovjet kormány válaszjegyzéke u-tailt arra, hogy; a magyar gazdasági helyzetre vonatkozó amerikai adatok és az azokból levont következtetések nem jelelnek meg a valóságnak. Magyar részről a Szovjetuniónak járó jóvátételi I szállítások összege alig haladta meg a 10 millió dollárt, -amely a -termelésnek csupán elenyésző része. Már ez az ada-t is megcáfolja, azt az állítást!, hogy a túl­zott jóvátételi terhek emésztik fel a magyar termel őst. A szovjet válasz­jegyzék a továbbiakban részletesen is­merteti a magyar kormánynak a szov­jet kormányhoz intézett kérelmét a jó­vátételi- köteieze.-tség összegének meg­áliapdiása tárgyában, majd beszámol azokból az ismeretes nagy engedmé­nyekről, amelyeket a Szovjetunió Ma­gyarországnak e téren tett. A jegyzék, hangsúlyozza, hogy a szovjet kormány a május 26-án álnyujtott magyar ja­vaslatot elfogadta és ennek alakján szabályozta a teljesítendő szállítások mértékét. A szovjet kormány megállaz pirtai, hogv a szovie-t-magyar kereske­de.mi egyezmény .mapjan Ai ugtyarostzay' 1945-ben 6.3 millió értékű árut kapott a Szovjetuniótól viszont mindössze 26 ezer 600 dollár értékű szállítást telje­sített. A sziovjet jegyzék ezután vitába száll azzal az amerikai állítással, hogy a magyar jóvátételi kötelezettség a nemzeti jövedelem 24 százalékát, -emész­tené fel és utalt arra, hogy a papíron, rögzített jóvátételi kötelezettség össze­ge lényegesen felülmúlja a valóságban teljesített sziáJláttásolk értélrét. A szov­jet jegyzék megcáfolja azt az amerikai állítást, amely szerint a Vörös Hadse­reg 124 millió dollár értékű ipari beren­dezést szállított el Magyarországról, Hi­vatalos szovjet adatok szerint mind­össze 11 millió dollár értékű hadiüzemi berendezett vették igénybe Magi Íror­szágon. A bizottsági határozat értelmében az ez okbói Csehszlovákiába beutazó személyek euen az o-ttani tartózko­dás ideje alatt korábbi cselekményük­ért semmi£é!e eljárás nem elindítható. Az á tt.elepit&d hoi má;ny biztosa ág fCihivja az érdekéiteket arra, hogy akik eddig a közigazgatási hatósá­goknál nem jelentkeztek* a*onna! je­i<jntKczzenek a községi elöljáróságo­kon és ott nyilvántartó-lapon ada­taikat össze írják. A nyilvántartó­lapokat kőzve: jenül a magyar áltó­lepité-si kormánybiztosság címére Bu­dapest V, Géza-utca 2., két pél­dányban legkésőbb augusztus 15-ig küldjék be. Azok a Csehszlovákiá­ból Magyarországra átment egyé­nek, akik Csehszlovákiában maradt ingóságaikért szeméfyesen akarnak átmenni, jelentsék ezt nevük ős lak­címük fcitunietésévei a kormánybiz­tosságnái. Aki nem akar, vagy nem tud személyesen átmenni, az azonnal jelentse be a kormánybiztosságnái azt a személyt, akit ingóságaiért Csehszlovákiába akar átküldeni. A meghatalmazást bíróságilag kelt hite­lesíttetni. A vegyes bizottság döntése értei­mében Csehszlovákiába utazásra nem jogosultak azok, akik ellen a cseh­szlovák népblrósátok, a szlovák nem­zete tanács 1045. évi 33 s ámu ren­delete 1—4. paragrafusába ütfcözfl bűncselekmények miatt eljárást Indí­tott. Ezek meghatalmazottat sem küldhetnek Csehszlovákiába, A Csehszlovákiából kiutasitott magyarok visszamehetnek ingóságaikért A magyar—csehszlovák bizottság döntése — Tíz napig tartózkodhatnak volt lakóhelyükön, ahlk engedélyt kapnak a visszautazásra (Budapest, augusztus 2) A magyar —csehszlovák vegyes bizottság dön­tött a Csehszlovákia területéről Ma­gyarországra költözött személyek hátramaradt ingóságainak hazaszállí­tásáról. Az ingóságaik elhozatnia cél­jából Csehszlovákiába beutazásra je­lentkezők névsorát az ingóságok lei­tárával együtt a magyar kormány 1946 augusztus 27-ig közli a cseh­szlovák kormánnyal. A csehszlovák kormány a jegyzék átvételétől Szá­mítva 30 napon belül megjelöli azok­nak a nevét, akiknek a beutazását nem engedélyezi. Ezek maguk helyett szabályszerű meghatalmazással epá­rott megbízottakat küldhetnek Cseh­szlovákiába. Az ingóságok elhpzatala céljából Csehszlovákiába utazó személyeit ott 10 napig tartózkodhatnak. A tej és ecet uj ára (Budapést, augusztus 2) A közellátás­ügyi miniszter rendelete szerint Budapes­ten és környékén a tej termelői ára lite­renként 90 fillér az átvevő vagy ipari vállalat telephelyére szálíitva. Az " ország egyéb részeiben az üzem telephelyére szállítva literenként legfeljebb 55 fillér, ha pedig a tei meiő-.közvetlenül Budaoestre szállít, ugy literenkint 60 fillér. A tej legalacsonyabb ára Bucapesten és kör­nyékén kívül 50 fillér literenként. A 32 százalék zsirtartalmu tejszín termelói ára 4 forint kilónként. Az egészen lefölözött tej termelői ára 17 fillér literenként. Meg­határozóit minőségű juhgomolya termelői ára kilónkint 10 forint. A közellátásügyi miniszter szabályozta az ecet árát is. A 10 szazaiékos szesz­ecet fogyasztói ára literenként 3*70 forint palackozva 4 65 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents