Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-03 / 170. szám

7 DELMAGYABORSZÁO SZOMBAT, 1946 AUGUSZTUS 3. RÖVID HÍREK Belgrádiból jelentik: A Tanjug hix­tzolgáiati iroda athéni jelentése sze­rint a görög nemzetgyűlésnek most megjelent határozata értelmében a ©ö­rögjországi népszavazást szeptember el­sején tartják meg. A nemzetgyűlés rendelete értelmében mindenki két sza­vazólapot kap. Az egyiken György ki­rály arcképe van, a másik lap üres lesz. Bukarestből jetemtik: A román rá­dió beszámolt arról!, hogy a magyar- né­pi szövetségnek buíkaresti tagozata ju­lius 28-án Petőfi-emlékünnepélyt, ren­dezett az országos Petőfi-hét alkalmá­ból Kiemelte a rádió, hogy a román fővárosban rendezett ünnepség nagy 'lépéssel vitte előre a román-magyar barátság megszilárdításának ügyét. Londonból jelentik: Az angol kor­mány jelentést tett közzé az élelmezési világválság adatairól. Az adatokból ki­tűnik, hogy Európában a helyzet javu­lóban van, csupán Kelet- és Délkelet* európában mutatkoznak még válságtü­netek, amelyek enyhülése szeptember­re várható. A Távolkelelen továbbra is nagyon súlyos a helyzet. Párásból jelentik: La Guardia; az UNRRA vezérigazgatója Parisban fo­gadta a világsajtó képviselőit. Magyar­országgal foglalkozva hangsúlyozta, hotgy ismeri Magyarország nehéz hely­zetéi, és mindén tőle telhetőt megtesz, hogy a Magyarországinak nyújtott kon­tingensek minél előbb leszállításra ke­rüljenek. Genfből jelentik: A svájci munkás­párt igazgató bizottsága határozatot fogadott el. Ebben felhívja a szövet­ségi tanácsol , tegyen lépéseket abból a célból, hogy Svájc mondjon le semle­gességéről és csatlakozzék az Egyesült Nemzetek szervezetéhez. Londonból jelentük; Attlec minisz­terelnök, aki mindössze öt órát töltött Londonban — jelenti a Reuter-iroda — « Palesztina ügyében tartott miniszter­' tanácson, vett részi, majd felkereste a betegem fekvő Bevin külügyminisztert óa megbeszélte vele a párisi értekezlet ügyeit. Ezután repülőgépen visszatért Párásba. BudapArtröl jekafplk: Pedlow kapi­tány látogatást tett Molnár Erik nép­jóléti miniszternél és vele részletesen megtárgyalta az amerikai segélyszállit. mámyokkat kapcsolatos kérdéseket. Varsóból jelentik; Ellentétben bizo­nyos híreknek, amelyek szerint Lengyel­ország nyugaton határaimafc kiigazítását leérte, hivatalos lengyel 'körökben meg­állapítják, hogy nincsen semmiféle to­vábbi területi követelése Németország irányában. Mindamellett Lengyelország szeretne bizonyos ipari telepeket., nevezetesen a balti szigeteken levő vil­iamosenergia telepeket, amelyek Len­gyelország. iparát, fellendítenék. N wyortkból jelentik: A kaliforniai Santiago kőzetében egy négymotoros repülőgép lezuhand, és darabokra tört. A gépben levő 14 utas életét vesztette. Londonból jelentik: Az alsóházban a palesztinai viia során a kormány kép­viselője bejelentette, hogy augusztus 15-én a brit kormány megbízottai, va­lamint a zsidók és arabok képviselőinek vészvételével órtekeziotet tartanak, amelyen megvitatják a palesztinai ker­tié*, tárgyában kidolgozandó uj terve­zeted A béke a népek békéje lesz Jugoszláv, újzélandi és norvég felszólalások a békeértekezlet csütörtöki ülésén (Pária, augusztus 2.) A békeértekezríT olyan, döntést, amelyhez népe nem járul íeten esütör ökön délután Kardelj juFj hozzá. Saját akaratát nem akarja má­CteWzl -AKT Irt i1 ít rrtri-m i r-i i t-ni/VT- í tto'eT^ 1 n 14 Ali - „1- - . ,. - 1-.1 H J . - „ i T — n : fioszláv külügyminiszter is felszólalt A történelemben — mondotta — már sok háború ós békcértekezlet volt. Ezeken gyakran a gyülöítség, vagy az erőszak szabadon uralkodott. Ezt a hibát nem szobád megismételni. Túlhaladnánk erőinket, ha azt hinnénk, hogy a mos­taini értekezlet örökre megszünteti a háborút. Mása nem tehetünk, csak arra kell törekednünk, hogy az igazság, és a jólét vezessen bennünket rnindam állam, minden nemzet férfiával szemben, más­részt pedig egy ségesnek kell lenni az elhatároráetoain, hogy csirájában elfojt­sunk minden támadást. Arra kell töre­kedni, hogy a szabad népek szabadok legyenek minden gazdasági, vagy poli­tikai elnyomástól. Ezmkivüi igazságos jóvá'ctelt kell biztosítani a támadás tsnyéből eredő minden rombolásért. A Venezia Giulia sorsáról szólva ki­jetentettcs hogy hiba volna azt gondol­ni, hogy a tegnapi támadók tökéletesen beleik eszleednek a demokratikus együtt­működésbe, ha meghagyják nekik a tör­vényteteraül. elfogHal t területeken. Jugo­szlávia nem ismerhet el igazságosnak sokra erőszakolni és egyetlen célja, hogy megegyezésre jusson az összes szövetségessel az Olaszországgal köten­dő békeszerződésben Az ülés szónokai között Mason, az újzélandi küldöttség vezetődte kijelen­tette: Olyan elrendezést keli keresni, amely biztosítja a háború visszatérésé­nek elkerüléséi; a tertüetváltoztatésok­hoz pedig nem kell hozzájárulni, ha­csak nagyon erős érvek nem szólnak mellettük. A norvég külügyminiszter az érte­kezlet ülésén a következőket mondotta: Nem lehet elég gyakran hangsúlyozni, hogy a béke egy és oszthatatlan. A dél és kele'.európai volt eilenségies ország gokkal kötendő békeszerződés közvetle­nül cs közvetlen kikerülhet rtlen ha­tással. lesz az egész világ politikai, gaz­dasági és szociális fejlődésére. A nor­vég kormány is számtalanszor kifeje zésre juttatta azt a reményét, hogy a béke a népek békéje tesz, amely a jö­vőben minden embert megvéd a nyo­morúsággal és 'az elnyomatással szem­ben. A szlovák „nemzetvezető" tanúvallomása a bíróság: előtt Természetesen Tiso Is ártatlan (Pozsony, augusztus 2.) Tuka volt szlovák külügyminiszter perében a bí­róság kihallgatta Tisót, a szlovák báb­kormány elnökét. Tiso részletesen el­mondotta, hogy Karrnasin, a szlovákiai német kisebbség vezére és Durcsonszki, aki ebben az időben külügyminiszter volt, hogyan kényszeritették arra, hogy Hitdert távira tb sin szerződés megköté­sére kérje, amelynek értelmében Né­metország védnökség alá vette Szlová­kiát. Karmasim és Durcsanszki Prágár ban. mindenit letárgyaltak az ottani né­met körökkel. Tiso elmondotta a to­vábbiakban, hogy 1940 júniusában Pite bentrop elé idézték Salzburgba', aki utasította, hogy bocsássa el Diircsan­szkit, aki egy személyben külügymi­niszter és belügyminiszter volt és kül­ügyminiszterül Tukát, belügyminisz­terül pedig Machot nevezze ki. Ribben­trop nem' volt hajlandó semmiféle ma­gyarázatot sem fűzni parancsához. Ami­kor Tiso habozott, Ribbentrop azzal fe­nyegette meg, hogy addig nem juthat Hitler elé, amig ezt a kérdést nem ren­dezte. Tiso végül elmondotta, hogy 1941-ben a szlovák hadsereg az ő bele­egyezése nélkül vonult a Szovjetunió ellen, jóllehet, mint államfő a hadsereg legfőbb parancsnoka, volt. \ Ali lesz a szegedi gázzal? Gazdasági életünk a forint megszü­letésével a stabilizálódás útjára lépett, közüzemeink az egész országban teljes kapacitással működnek, csak a szegedi gázgyár marad továbbra is tétlen. Bu­dapesten, de a nagyobb vidéki városok­ban, Debrecenben, Miskolcon is már ré­gen megindult a gázszolgáltatás és az ottani dolgozók jelentős tüzifakészletet tudtak ezáltal már eddig is megtakarí­tani. A szegedi Gáz- és Villamossági Rt. azonban még a mai napig sem tett sem­miféle lépést Szeged gázellátása érde­kében, de azért nem feledkezett meg időközben, a mindezideig használaton kivül álló gázkályhák s gáztűzhelyek használati dijának állandó emeléséről. Ismeretes, hogy a város vezetősége többször is felajánlotta segítségét a gázszolgáltatás megindításához. A város ugyanis akciót akart szervezni annak érdekében, hogy a lakosság bizonyos mennyiségű előlegel fizessen be és igy a gázgyár a rendelkezésére álló pénz­összeggel két• vagy több hónapra is biz­tosítani tudta volna a gázszolgáltatás­hoz szükséges szénmenryyiséget. A gáz­gyár nem fogadta el ezt az ajánlatot, de viszont azirányban sem tett sem­mit, hogy legalább a lispei vagy más földgáztelepről biztosítsa a gázellátást. Szeretnénk - végre tudni, hajlandó lesz-e már a szegedi gázgyár tenni va­lamit a város gázellátásának biztosítá­sára vagy továbbra is c®ak az lesz a legfőbb gondja, hogy mennyivel lehet az egységárakat felemelni. Tisz­tában kell lennie a gázgyár vezetőségé­nek is azzal, hogy a gáztűzhelyek tar­tása ma már nem luxus, hanem egyike a legfontosabb közhasználati tárgyak­nak, amelyet elsősorban a szegényem­berek vennének igénybe. Akinek ugyanis pénze van: fával is megfőzheti ebédjét, de a dolgozók legnagyobb ré­sze a gázzal főzés segítségével szeretné megtakarítani télire, amugyis szűkös tüzifakészletét. Isten tudja hányadszor, de most már a legnyomatékosabban kérdezzük a gázgyár vezetőségét: mikor lesz már végre gáz a szegedi háztartásokban? ÍUa $<ze$tdi HL (Ezelőtt Első Kecskeméti Konzervgyár Rt, szegedi telepe.) Szeged-Rókus — Állandóan vásárol gyümölcsöt és főzeléket mindenkor napi áron. Telefon 4— Még mindig a megállapított árakon alul keltek el az áruk a szegedi piacon Hatvan forintról 48*60 forinft-a eseti le az ing ára Miért drágák a közellátási jegyek? (Szeged, augusztus 2) A Szegedi Nem­zeti Bizottság küldöttsége kereste fel pénteken délelőtt Róna Béla elvtárs, pénzügyi tanácsnokot. A küldöttség tagjai dr Tóth László egyetemi rektor, a Nem­zeti Bizottság elnöke. Tombácz Imre elv­társ, nemzetgyűlési képviselő, dr. Grüner István es Szabó László elpanaSiOlták, hogy a közellátási jegyek árát olyan ma­gasan állapította meg a város, amely messze fölötte van az önköltségi árnak. A Nemzeti Bizottság véleménye szerint ez súlyos megterhelést jelent az ellátatla­nokra, mert például egy négytagú család közel tiz forintot fizet csak a jegyekért. Róna Béla elvtárs, pénzügyi tanács­nok azonnal összeköttet >sbe lepett Simon József közeltetási tanácsnokkal az ügy kivizsgálására. A vizsgálat eredményekent közölte, ho y a jegyek árát a közellátási minisztérium állapította meg és egyébként is a most kiosztásra kerülő közellátási szelvények öt hónapra szólnak, 'gy egy hónapra egészen csekély összeg esu. Az egy hónapi kenyérjegy Ara például csupán husz fillér. (Szeged, augusztus 2.) Most már határozottan megállapíthatjuk), hogy Szegeden csatát Inyert a forint. Pénte­ken tovább folytattuk megfigyelésein­ket és ismét megállapithattüjt, hogy ag­gódáerá nincsen okúink. Meglepő volt: ugyan, hogy a piacon jóval kevesebb árut láttunk és az árak az etőzőnapi­h'oz képest néhány fillérrel emelkedtek is, ez azonban annak a következménye, hogy mivel az árusak azt hitték, hagy a helypénz pepiteken L olyan magas 'esz, mint csütörtökön és igy nem jöt­tek be a piacra. Az árak kismérvű ug­rása érthető, mert csütörtökön jóval a megállapított árszínvonalon alul árusí­tottak a piaci árusok. Azonban a mai árak sem haladták tul a rögiitett ára­kat, hanem 5—10 százalékkal ínég min­dig alatta voltak. A kínálat gyümölcs­ös dinnyeféléikben továbbra is nagy volt, mig főzelékfélékben és szárnya­sokban kevesebb volt a behozatali Ez annak tulajdonítható egyrészt, hogy a Tisíán a kompon és hidakon szedett átkelési dijak nagyon magasak. Egy menyecske panaszolta el nekünk, hogy kénytelen lesz ottbonniaradni a szom­bati piacról, mert az általa eladásra'be­hozott szárnyasokra a szállítási költsé­gek páronkint meghaladják az eladási összeg ötiten százalékát. Feltűnő volt, hogy az üzletek kira kataiban még mindig sok helyen hiá­nyosaik az ár jelzőtáblák, és a vevőkö­zönség nem tud tájékozódni ai kiraka­tokban elhelyezett áruk árai felől. En­nek okáról 'egyik eaényárukeresked'ő világosított fel. Előadta, hogy a stabili­záció előkészítő munkája alatt igen sók árucikknek nem lehetett, megállapítani a fix- és végleges árát, mert azok etlő­állitási és szállítási költsége csak most válik ismeretessé. Igy néhány hónapba belekerül, amig minden ipari' és ke­reskedelmi 'árucikk ,áxa kialakul. Sok esetben u megállapított áron alul kerül jorgalomba néhány árucikk. Ez annak az árhullámzásnak a következ­ménye, amely kikerülhetetlen ilyen szé­leskörű gazdasági műveltetnék Örvendetes volt a tegnap még 60 fo­rintért eladásra kitett elsőrendű ingek uj ára. Ma már 48 forint 60 fillérért le­hetett megvásárolni. A szegedi rendőr ség gazdasági rendészeti osztálya az árak ellenőrzésében értékes munkát fejt ki. A' nyomozók állandóan járják a várost és figyelmeztetik a kereske­d'őke.l a rendeletek betartására. Néhány előállítás történt , őrizetbe vette a rend­őrség Rádai Ferenc és Vajda Mihály szegedi lakosokat, akik közismert mun­kakerülők. Babarczí Andrásáét is elő­állították a rendőrségre, mert két kiló finomlisztet a hatóságilag megállapított 140 forint helyett 1.50 forintért adott el. Uzsorabiróság elé kerül. ECETSAV Szeredaloál Cserxy Míbáiv-n, 3.! Üresen falnak a villamosok Érdeke* képet nyújtanak az uj díjszabás óta a szegedi vHiamosoje. Az «gyik kocsin összesen, két eto­bert láttunk utazni. Kedélyesen be­szélgetlek a kalauzzal arröí, hogy ugylátszik nem ltagy haszonnal fut­hatnak a -szegedi villamoskocsik, mert. hiszen ők is mindketten sza­badjeggyel utaznak. Egymásután futott e, a kocsi az üres állomások mellett, mig végre az egyik meg­állónál mégis csak íetbukkant egy felszálló Szinte sajnálkozva nézett, rá a másik két szabadjegyes, a kalauz pedig boldog sóhajjal sza­kítja ie az első aznapi jegyet. A »páci[ens« zsebébe nyui ós a másik fcet ő szinte bajtársi mosolygása mellett mutatja fel a — szabad­jegyét. Természetesen akadt azért egy­két euzárii, megrögzött vülTamosozO, vagy beteg lábu öregember, aki a mostam drága tarifa eiitnére is iigénybevette a szegedi villamos­társaság mo idha'ni »Iuxusjára ait«, Többnyire azonban inkább csak a szabadjegyesek utaztak az elmúl* két napon Jó lenne, ha végre ilte­tétettek is elhinnék végre, hogy a tv n^orgalom mégis csak több hasznot hoz, különösen ha jó fo­rintbon flzeiik végre a dijakat. Ei kellene hinni yégro azt az egyszerű igazságot, hogy áz olcsó és nagy­tergalont és több haszon köV'ttktz­nlényei egymfr n-ik. Régebbi k're»­fcedeimt elv e.z„ mint a villamos, mégse alkalmazzák. Még nem áliapitoiták meg a magánalkalmazottak fizetését (Budapest, augusztus 2.) A Bzakrzer­vezeti Tanács felkért? a Magyar Orszá­gos Tudósítót) az alábbiak közlésére: A magánalkalmazottak és kereske­delmi alkalmazottak fizetésű őy alapta­lan közlemények jelentek meg a sajtó­ban. Az egyes szamadatok hamisak. A Szakszervezeti Tanács a kérdést még tárgyalja. —oOo— ;

Next

/
Thumbnails
Contents