Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-15 / 181. szám

"re Világ proletárjai egyesüljetek! szeged, 1946. augusztus 15, ciüMök m évt. ia íz. Ára: 40 fillér^ DELMAGYARORSZAG a magyar kommunista part délmagya rodszagl napilapja Hadigondozottak Már hetek óla napirenden szerepei a hadigondozottak kérdése szegedi vonathozásban. A fasiszta nazaárulők országromboláisának és nemzet pusztiiasának egyik következménye a a sok családfő nélküí maradt asszony és gyermek, a sok ellátatlan öreg és munkaképtelen szülő. Mikor bíróságaink felelőségre vonják és kiszabják a hazaáruló fasisztákra a büntetési, a nemzet vonja felelőségre és bünteti meg azokat, afctk egyéni érvényesülésüket még a némáét kárára is előtérbe helyezték. A méreteiben páratlan világégés után a n©mzet ugy haiározott, hogy az országot demokratikus szellemben építi fia. Mikor a politikai bűnözőket meg megbüntetjük, még' nem végeztünk teljes munkát. A nemzetnek viselnie ken a következményeket azért, amit bűnös vezetői — a nemzet megkérdezése nélkül — elkövettek. Külföld felé jóvátételre kötelezik a nemzetet, de befele az országban is kötelezettségei vannak az országnak. A fasizmus n-ern csak idegen országokat, idegen családokat tett tönkre, de számtalan magyar csajád is nincstelenné és főidőm utóvá vált. Jóvá akarja tenni a nemzet azokat a hibákat, melyeket bűnös vezetői elkövettek. Ezért gondoljunk a többszázezer főnyi hadtarvára, özvegyre és támogató nélkül maradt munkaképtelen szülőre. Ne fcr • -uh>-.AzuiAK hugj a Sók iiacihixva egy nap fei fog nőni és a nemzet szemébe nézve kérdőre fog vonni beroiük«t, hogy mit tettünk mit adtunk nekik azért, hogy elvesztették önhibájukon kivüi gondozójukat, ÉS hu ez a pi.ianat elérkezik, a nemzetnek nem szabad szégyenkezve a Szemét lesütni, hanem bátran és őszintén ra ke.x mutatni a produktív munkura. amit érdekükben végzett. Eddig ©zen a téren a nemzet a ],chetö iegbevesebbet tette. E{ismerjux, hogy a lerongyolódott é« rombadőntött ország számára még ez is nagy áldozat volt. Országot és nemzetet; építeni csak tervszeréi munkával tehet. Az a segély, amit eddig hol Kaptak, hol 'riein, a hadigondozottak még éliénhaláeára sem voit elegendő. Antiszociális é* ncm célravezető a fcarita iv jelegű segélyezés, számba keli venni tehát hadigondozottatokat es gondoskodni ken részükre becsületes munkaalkalomról. Az országépitös munkájában elsősorban azoknak teep heiyCt szorítani, akik hozzátartozóikat vesztették ei önhibájukon Kivüi. Meg vagyunk győződve, hogy ezefc becsületes mimkát fognak végezni Szeged város polgármestere a ma/ ga részérői mindent megtett ennek a problémának a megoldására. Ez azonban nem különleges szegedi probléma, hanem a nemzet még mindég megoldatlan fájó kérdése, országos és t<i\ rverü megoldást ken találni, mert hadigondozottjaink maguk is Követelik, hogy részeset legyenek az ujjáépitésnek, mCrt ők ugy építenek és dolgcki-tiK hogy a nemzetet boldogítsák Egy'tien hadigondozottat sem togunk ta.áim, akit egoista célkitűzés vezetné. Inert szükséges és nélkülözhetetlen ezeknek az embereknek munkaereje és munkakészsége az ujjáépitésbrn A nemzetet külföld felé a fegyverszüneti és békeszerződések kötelezik jóvátételre, de hadigondozottjaink feié a pemzet becsülete kívánja meg a segítést. A demokrácia nem ismer hecste enséget, ezért a kezdeti nehézségeket figyelembe vév«, megnyugtathatjuk lelkiismeretünket, hogy a felelős vezetők gondolnak hadigondozottatokra és nemcsak a nemzet tehcrviseiéiséhez mérten, hanem azon messze túlmenően Segíteni is fogja és igénybe veszik munkakészségüket és kedvüket a magunk országának, a dolgozók Magyarországának megteremtésére. Gyöngyösi külügyminiszter nagy figyelemmel kisérf ötnegyedórás beszédben ismertette a békeértekezleten a magyar álláspontot (Páris, augusztus 14.) A békeértekezlet kedd -délutáni ülésén Tatarescu román külügyminiszter fejtette ki álláspontját a békés zeu-ződéseei- kapcsolatban. Kijelentette, a román kormány és a román nép mélyen fájlaljai, hogy a békeszerződés tervezetében nem ismerték ei, hogy a romáin hadsereg együtt harcolt a szövetségesekkel-. Kérte, biztosítsák Románia számára azokat az előjogokat, amelyekért a szövetségesek oldalán harcolt és könnyítsék meg jóvátételi kötelezettségeinek terheit. A 'béketervezet egyébként kielégítő a románok számára, mert visz? szaiitéli' Északerdélyít Romániának. Ez a döntés lehetőséget ad majd a békés együttműködésre Románia és Magyarország között — jelentette ki. Tatarescui Végül kérte, hogy Németország és Magyarország, is fizessen jóvátételt Romániának, a román haderő létszámát emeljék fel, mert bem elegendő az ország megvédésére. Tatar-escu beszéde után nyomban megkezdték az általános vitát. A vita első felszólalója Visinszkjy szovjet delegátus volt. Meleg szavakkal támogatta! a román külügyminiszter által kifejtett álláspontot és méltatta a román hadserég tevékenységét a szövetségesek oldalán. Elismeréssel nyilatkozott a Groza-kormány demokratikus politikájáról is ós megígérte, hogy a Szovjetunió Románia újjáépítését miniden lehető eszközzel támogatni fogja. Visinsz-kyi után Masaryk csehszlovák külügyminiszter szólalt fel támogatólag a román- álláspont mellett Gyöngyösi külügyminiszter beszéde (Paris, augusztusi 14.) A MTI külön tudósítója jelenti: Gyöngyösi János külügyminiszter, a magyar -béfceküídöttség vezetője szerdán dé'irtóc rs hék-rórtekez'ei' te1 icr 'Álé sén ötnegyedóras beszédben ismert. \te Magyarország álláspontját a békeszerődés tervezetével kapcsolatban. Pár risi diplomáciai körökben a hét elején az a hír járta; hogy a magyar küldöttséget csütörtökön hallgatják meg, a békeértekezlet plénuma azonban egy nappal előbbre hozta a magyar kiküldött meghallgatását, A békeértekezlet ülésén helyet fogét Molotov külügyminiszter, Visinszky külügymimiszterhélycttes, a szovjet békekütdöfjüég úgyszólván teljes számban ós igen nagy számban az angjol; amerikai és francia delegátusok Kívülük meghallgatta Gyöngyösi János- beszédét Masaryk külügyminiszterrel az élén a csehszlovák küldöttség is. Byrnes elnök 16 óra 58 perckor kérte fel -az értekezlet főtitkárát, vezesse a terembe a magyar delegációt. Pontosan 17 órakor a magyar küldött ség Gyöngyösi János külügyminiszterrel az élen- megjelent az ülésterem főbejáratánál. Az, ülés résztvevői nagy érdeklődéssel figyelték a magyar küldöttség bevonulását. 17 óra 01 perckor Byrnes elnök a békeértekezlet nevében üdvözölte a magyar küldöttséget, majd fel-kérte vezetőjét, Gyöngyösi uülügi minisztert, ismertesse országa álláspont ját a békeszerződés tervezetével kapcsolatban. Másfajta béketárgyalást remélünk A magyar külügyminiszter ünnepélyes csendben igy kezdte beszédét: — Elnök ur, delegátus urak! Legyen szabad- mindenekelőtt köszönetemet kifejezni a Magyarországhoz intézett azon felszólításukért, hogy meg*jelenjünk a konferenciám. Ez a> felszólítás s a számunkra biztosított szólásszabadság azt a reményt kelti bennünk, hogy itt másfajta béketárgyalásról van- szó, mint több mint negyed századdal ezelőtt. Az: reméljük, hogy a most folyó tárgyalásokból olyan rendezés születik, amely tartós békét teremt, biztosítja Európa dunai területeinek egészséges fejlődését s ezáltal a legnagyobb mértékben hozzájárul egész Európa, valamint a világ más részeinek békés elrendezéséhez — Mint legyőzött nemzet képviselője, de egys-rorsmiivd -teljes aggodalommal az emberiség jövője iránt, először ir két megjegyzést szeretnék tenni, A békeszerződés a háború befejezését, tehát szükségfczerüem súlyos terheket jelent a legyőzöttek számára. Ugyanakkor azonban a békeszerződés a jövő alapja is. Uj kezdet és eszköz arra; hogyi biztosítsa a feszültséget okozó körülmények kiküszöbölését. A békeszerződés világos határ a mult és a Jövö között. A békés serzóaések. meg torló elemeinek tehát egyensúlyban kell lenniök az épitő lehetőségek biztosításával. A békekonferencia előtt uj demokratikus Magyarország jelentkezik, egyesült benne 1848 felszabadító ereje 1918 demokratikus energiáival. Mint a két alkalommal, most ismét a magyar nép vette kezébe sorsának intézését, de ezúttal véglegesen. Az ideiglenes magyar kormány erőfeszítéseiről már Vorosilov marsall megállapította hogy „Magyarország hozzájárult az Egyesült Nemzetek által Németország e len vívott harc sikeréhez". De eme,lelt a magyar demokrácia rn-ár pozitív eredményekre is tud hivatkozni a rendkívüli kezdeti nehézségek ellenére, á fguclális nagybirtokrendszert a földreform által radikálisan felszámolta és kíméletlenül Ítélkezett az előző ren- szerek háborús bűnösei fedett. Az öszszes felszabadult országok között Magi aroszág volt az első, amely szabad választásokat tartolt, általános szavazati jog és titkos szavazás alapján. Megteremtette továbbá a- szabad sajtót, a szabad kritikát és az eleven parlamenti életet. A magyar ellenállás — Amikor a magyar demokrácia jövőjét védjük, nem akarjuk elfelejteni, vagy letagadni, hogy a lezárult nagy küzdelemben Magyarország Irfctakciós politikai rendszereinek si elavult társadalmi rendjének hibájából, valamint vezetőinek elvakultságai folytán szembehelyezkedett valamennyi nép ügyével s ezek között a magyar nép ügyével is. A magyar tömegek magatartása azonban fékezte kormányéinak tevékenységét s az 1944. márciusában különbözik a nemzeti szocializmus és a fasizmus felelősségetői márcsal? azért is, mert egy kis nép elhatározási szabadsága Világerők mérkőzése esetén szükségszerűen korlátolt. Felelősségünk' mértéke egyébként akkor sem jelenthetné a magyar nep egyetemének felelősségét, ha el is rogadnánk a kollektív felelősség igen vitatható elvét — A demokratikus Magyarország elutasítja a revizionizmus agresszív politikáját s a magyar nép igazi érzelmeit juttatva kifejezésre békében és jó egyetértésben óhajt élni minden szomszédjával. Ennek ellenére is vallja azt, hogy az első világháborút követő békeszerződés olyan rendelkezéseket hozott, amelyeknek Icövetkeztében a magyar nép egynegyede, a magyar állam határain kivül maradt. Ezekre a magyarokra alikor kényszeritették rá a szomszéd államok állampolgárságát, amikor minden nemzetiség közös törekvése az volt, hogy egy-egy nemzeti államban tömörüljön. Azt az óhajt1, hogy az őszes magyarok egyetlen nemzeti- állam határain belül éljenek, jogosnak kell tekinteni, azonban kétség' "kr, h'--"" wmte t* tervnek a rnetövalósitásai nehezen elhárítható földrajzi és politikai nehézségekbe ütközik. A szabad élet jogra — Ezért állandó suüyal jelentkezik az a probléma, hogy amennyiben a határokat nem lehet módosítani, akkor a határok jelentősége módosítandó és hogy a más államok területén élő magyarok számára biztosítani kep mindazokat a szabadságjogokat, amelyek a demokrácia alapfeltételei, vagyis a nyomortól és félelemtől rnenteis szabad élet jogát, továbbá azt a jogot, hogy nemzetiségüket megőrizhessék. — Tudjuk, hogy a hitleri Németország saját imperialista politikája érdekében visszaélt a Szerződések áltai a kisebbségeknek biztosított jogrékietérnmeí. E visszaélés azonban a jogvéd©tam szükségét nem szünteti meg, amint azt éppen a világ zsidósága szervezeteinek kívánságai is bizonyítják. A zsidóság képviselői az eimult évek szörnyű üldöztetései során a legílletéfcesebbek ,a kisebbségvédelem kérdésének felvetésére. — A háború befejezés© óta szerzett tapasztalatok alapján Magyarország különösen kélt vonatkozásban látja a magyarság helyzetét az egyetemes béke szempontjából aggasztónak : Romániában, ahol több mint másfélmillió és Csehszlovákiában, ahol a csehszlovák statisztika szerint Is több mint 650 ezer magyar Mielőtt rátérnék annak kifejteiére, hogy a magyar-román határprobemát hogyan "tartjuk megoldhatónak, utalnom irtT a román delegáció emö kének e helyen elhangzott szavaira. A román delegáció elnök© ö ÍOTT. ti a* ,,íi • iuuiau u-lcgdlw -bekövetkezett események azt bizonyít-1 a négy külügyminiszter állásfoglalá ják, hogya régi rendszer magyar veze-1 savai a magyar—román határvitát töd a magyar tömegek félreérthetetlen ugy látszik elintézettnek tartja. A állásfoglalása következtében nem szol- magyar nemzet ezt a kérdést n«jm tegálták a nemzeti szocialista. Németország ügyét abban a mértékben, amint azt Németország megkívánta volna s ahogyan azt egyes államok jónak látták megtenni. Mindezeken tu-lmenően a magyar parasztok, fizikai munkások és szeli (.-mi munkások megszervezték az ellenállási mozgalmat, szabotálták a németek háborús erőfeszítéseit, sokan közülük résztvettek külföldön más népek felszabadító harcaiban. Magyarororszá-g kétségkívül hadat viselt Németország oldalán, és ezért felelősség terheli. Ennek a felelősségnek azonban nemcsak mennyisége, de minősége i3 fcinth'Cii végtag éidöntöttnek. A külügyminiszterek tanácsa a bécsi döntést, mint a fasiszta Németország müvét, hatáiyonkivüi helyezte .3 ezzei Románia KCS-a® határai auíoimatiRusan helyreálltak. Ez azonban távolról sem intézte el a problémát, ameiy a két ország között fennáll- A román fődeíegátus ur volt szíves Kieméim azt a ítényt, hogy országa egyenjogúságot biztosit a niem román nemzetiségű állampolgárok számára F>. Ezt á kijelentést örömfivei vettük tudomásul, d« sajno® meg keli mondanom, hogy a román kormány bizo-