Délmagyarország, 1946. augusztus (3. évfolyam, 169-193. szám)

1946-08-15 / 181. szám

2 DCLMAGYABOBSZHG CSÜTÖRTÖK, 1946 AUGUSZTUS 15. tiyára fcltünő intenció kudarcot val­lanak a sovinizmustól fűtött hatósa­gok és a szervezett nacionalista; tö­megek magyarellenes hangulata miatt. A magyarság helyzete nem­csak a politikai jogok tekintetében aggasztó, kapóm veszélyeztetve van » gazda ági egyenjogú ág Szempont­jából ís, amóty máris a magyarság jelentős elszegényedésére vezetett. Akt a baráti kézét, amelyet a román kormány felénk nyújt, örömmei ra­-gadjuk meg, hiszen régi vágyunk, hogy jóviszonyban élhessünk fceieti szomszédunkkal. Eíőbb azonban a kő zötünk fennálló tagadhatatlan el­lentéteket kéli rendezni. Mi erre már régebben önként ajánlkoztunk és köz­vet en tárgyalásokat javasoltunk meg mielőtt) a külügyminiszterek tanácsa hoz fordu tunk volna. Azonban visz­szautasitásban volt részünk. Ma is fcészekvagyunk minden ujabb ren­dezést elfogadni, ameíy éfSzSzerü mind a két népre nézve aránylag a legke­vesebb áldozattal jár és alkalmas arra, hogy megteremtse köztünk a tarlós béke ét? barátság előfeltételeit. Igényeink Romániával szemben — Kérjük tehát az elnök urat, szó­lítsa fei Romániát, hogy delegátusaik üljenek össze velünk, kíséreljük meg együttesen problémáink megoldását. Ha ezek a közvetlen tárgyaiások nem járnának eredménnyel, a konferencia küdjön a helyszínére olyan bizottsá­got, amely a probléma kivizsgálásá­val legyen megbízva és jelentését a konferencia e.é terjesztené. A mi ál­láspontunk ismeretes benyújtott jegy­zékeinkből. A győztes nagyhatalmak intencióit a román fegyverszüneti egyezmény szövegéből véltük kiol­vasni. i | • • | •, i — Ezen szerződés 19-ik szakasza szerint Erdély, illetve annak nagyobb része Romániát illeti meg. Ezt a szö­veget véve alapul, csaac szerény ig­nyekkei léptünk -fei. Ájz eiső világ­háborút megelőzően Magyarországhoz tarázó 103 ezer négyzetkilométernyi terű eibői csupán 22 ezer négyzetkilo­méter visszaadását kértük abban a remény bén, hogy ez a mego ldás leg­inkább biztosítja a két nép közötti megértést. így Románia határain be­iül körülbelül ugyanannyi magyar maradna, amiennyi román magyar te­rületre kerülne. A magyar-csehszlovák viszony rendezése vagyonrészt. — Ez az előkelő gesztus, továbbá a hála, afrneiíyeif országunk felszabadí­tóinak tartozunk, afrie. kötelez ben­nünket, hogy összeszedjük minden erőnket és minden energiánkkal te­gyünk eiegiet kötelezettségeinknek. — A konferencia bölcsességéhez fo­lyamodunk: tegye lehetővé, hogy ele­get legyünk háború előtti kötelezett­ségeinknek, amelyeket ezúttal ÍS ün­nepé yesen eüsmerünk, csakúgy, mint többi nemzetközi kötelezettségünknek amné fcül, hogy fetidéfznők országunk ujabb gazdasági megrázkódtatását. — Uraim í N®m akarok tovább visz­szaérni az önöki türelmével, és ezért összefoglalom mondanivalóimat: — A magyar nép bizalommal várja az önök döntését. Tudja, htogy nehéz napok eié nézhet, de et van "tökélve arra, hogy bátron működjék jövőjé­nek felépítésén. A csalódás számára o'yan következményekkel jarna, ame­lyeket ezúttal nem akarok ecsetelni — Nóm szeretnék olyan szavakar mondani érrőf a helyről, amelyek ugy hatnának', mintha ezek a kétségbe­esésre akarnának hívaitkozn(C; afcu nem fér össze egy sokat szenvedett ősi nemzet méltóságával, egy otyan nemzetévei, ameiy méltán mondhatja magáról, hogy teftt bizonyos szolgü­tatokait az emberiségnek és a művelő­désnek. Bizonyos vagyok afelőf, hog>­mindannyian pontosam mérlegelni óhajtják azokat a feltételeket, ame. iycfcet számunkra kiszabni szándé­koznak, hogy biztosítsák az oly sze­rencsétlen magyar nemzet számára, a békélt, a polgárjogot ag uj világ­ban és alkalmat adjanak neki orra. Iiogy a szabad nemzetek családjába visszatérhessen. Nincs határidőhosszabbitás! Ma van az arany- és valuta­beszolgáltatás utolsó napfa — Magyarország másik fontos kül­politikai kérdje a magyar—cseh­sz ovák viszony rendezése. A háborús zűrzavarból kiemelkedő magyar de­mokrácia ejeiate csak megdobben.es­sei, majd elkeseredéssel tapasztatta hogy Csehszlovákiából az emberiesség e.veít megdagadva, sokszor néhány őra alat- éj-Zakónak idejön kézipod­gyá szai magyarok ezreit teszik át a határon. A Sz.ovákiában élő 650 ezer magyart á iampo gárfiágátő', sőt em­beri jogaitói is megito^ZdOtták, euten­dttték a magyar nemzetiségűek va­gyonának elkobzását. — A magyar kormány « sajnálatos intézkedjek ellenére mindent elkö­vetett a magyar—csehszlovák viszony megjavítására. Ennek, a cérnák érde­kében a magyar kormány saját meg­győződésével ellentétben a nagyha­tataiak ál ai is ajánlott közvetlen ma­gyar— cs-ehsz ovák tárgyalások során oyan lakó-ságc®ere egyezményt kö­tött, ame.ynek érteimében a Magyar­ör zágon lakó szlovákok önként je­lentkdzheinek a Csehszlovákiába való átköltözésre. A csehszlovák kor­mánynak viszont joga van az ónkét jelentkező s lovákok és csehek szá­mának megehető magyar kényszerrel Csehsz ovák ából Magyarország'a át­te epi eni A I kooságcserére jelent­kező magyarországi szlovákok szá­ma a szlovákiai magyarságnak leg­feljebb egynyolcadát teszi ki, tehát még a lakosságcsere lebonyolítása után is mar, d Szlovákiában legalább félmillió magyar. Ezt a jelentős ma­gyar lakosságot a csehszlovák kor­mány részben Magyarországra akar­ja kiút ifi ani, ré zben asszimilációra való kény. zeritéissei akarja eltüntet­ni Mindezeket a rendszabályokat a csehsz ovák kormány azzal próbálja indoko ní, hogv a magyarság a mün­cheni krízis idején elárulta Csehszlo­vák'át. A magunk részérői hangoz­tattuk és ha ken, bizonyltjuk is, hogy a csehsz'ovák átam 1939-ik évi fei­toomlá ában a magyarságnak távol­tól sem volt, de számarányánál iogva nem ís lehetett döntő, vagy vezető szerepe. r — Uraim! Bármily súlyos és bár­mily kétségbeejtő legyen is helyze­tünk, lehetetlen megtagadni a legyő­zőtől azt a jogot, hogy ezt a követelést az erkölccsel és az emberiességgel el­lentétesnek találja. De ha akadna is magyiar kormány, ara v ki1 Sc" kény­szer folytán ezt elfogad "á, önmaga és n magyar demokrácia sarját ásná meg vele. A néphez a föld, amelyet évszá­zadokon keresztül megművelt, elvá" kasztba tatlanul hozzá tartozik. Ezt a kapcsolatot erőszakkal megbontani csak B£IV4RJ?( MOZiTe,eton 6-25 Ma es m ndennap. Csalt forintért cimü eredeti magyar kisfi'm Főszereplők; Apáthy. Bánki Éva Kamarás Gyala, Simon BCarosa Ugyanakkor : Bulla Elma brilliáns filmje Fény és árnyéii Főszereplők: Nagykovácsi Hon*. Ajtsy Aador |az emberi élet alaptörvényeinek meg­1 sértésével! lehet. Ezért a magyar kor­mány arra kéri a békekonferenciát, hogy az egész kérdéskomplexum felül­vizsgálására nemzetközi szakértői bi zottságot küldjön ki, amely a szükség­hez képest helyszíni kiszállást is foga­natosíthat. Gazdasági kérdések — Á gazdiasági kérdéseikre térve át, engedjék meg uraira, hogy felhívjam a figyelmet arra a veszedelemre, amelyet bármely országban a ntjomor állandósulása jelent. A demokratikus, békés fejlődés nehezen képzelhető el olyan gazdasági helyzetben, amely a tömegeiknek éppen csalk annyit bizto­sit, hogyi ne haljanak éhen. A béke­szerződéstervezet gazdasági, rendezé­seinek első szemügyrevéteile megmu­tatja, hogty azok a terhek nagyobbak, mint a fegyverszüneti szerződések már önmagukban i® súlyos teltételei. — A háború előtti nemzeti vagyo­nunk értéíke 52 milliárd pengő, azaz 10 milliárd dollár volt. Az ország te­rületén viselt háború következtében a nemzeti vagyon 35—40 százaléka meg­semmisült. Elvesztettük a mezőgazda­ságba fektetett töke 35 százalékát és állatállományunknak több mint felét. Az ipari állótőke egyharmada megsem­misült .egyharmada pedig olyan sú­lyosán sérült meg, hogy a termelés számára, hasznavehetetlenné vált. Vé­gül háború utáni hyomoruságuhlc leg­súlyosabb okozója volt, hogy vasutaink "gördülőanyagaimk kétharmad részét 'elpusztították, vagy elhurcolták a né­metek. — íme, ezek azok a körülményék, amelyek között gazdasgi életünket el­kezdtük. Takintetlel arna. hogy min­denképpen teljesíteni akartuk jóváté­teli kötelezettségeinket, amelyeket a fegyverszüneti. szerződés aláírásával vállaltunk, emberfeletti erőfeszítések­kel megkezdtük termelő apparátusunk szerény keretek között való helyreál­lítását. Országunkban a dúló infláció oly méreteket öltött, hogy a magyar kormány kényszerült, hogy bármilyen áron és minden külföldi segítség nél­kül is megkísérelje a pénz stabilizá­lását. — A stabilizációs költségvetés erő­feszítéseinek felső határát jelenti a jó­vátételre, a szövetséges ellenőrző bi­zottság és a megszálló hadsereg ellá­tására előirányzott, összegek költség­vetésünk bevételeinek 40 százalékára, kiadásainak egyharmadára rúgnak, de még ilyen körülmények között is csak azért elegendő a jóvátételre előirány­zott összeg, mert a Szovjetunió jóindu­lata lehetővé tette a progresszív tör­lesztést és az első két év törlesztésébe betudott egy értékes külföldi magyar (Szeged, augusztus 14.) AZ arany­készletek, valamint a külföldi fizetési ®> zközök Kté 1 behelyezésének, í"etve átváltásának utolsó határideje au­gusztus 15. Ez a határidő azonban ünnepnapra esik és így az. a hir ter­jedt e, hogy a beváltás idejét meg­ho szabbitjáfc. A Déímagyarország ér­dek'ődé ére a Nemzeti Bank szegedi fiókja közölte, hogy a legszigorúbban betartják az egész országban ezt a határnapot és ezért a bankok az ün­nepnap ellenére is nyitva tesznek. A szokásos hivatalos idő alatt a szegedi Kereskedelmi és iparbank, valamint a Csongrádi-Takarékpénztár váltja majd be az aranyat, a valutákat pe­dig minden szegedi pénzintézetnél le­het átadni és letétbe helyezni. Értesü'é ünk szerint eddig Szegeden 5 kiló arany folyt be és körülbelül 12-14 'ezer dollár. Ez a feltűnően ke­vés beszolgálta'ás <j.zt mutatja, hogy Szegeden i3 még mindig Vannak ro 'szindulatu spekulánsok akik nem hajirndók eleget tenni a törvényes rendet ezérefcnek és lelkiismeretién , megatartásukkai alá akártják ásni a' forint értékét'. Követeljük ezért, hogv a hatóságok csütörtöktől; kVzdve a törvény teljes szigorával lépjenek fei azok énen, akik a valuták, devizák és arany beszolgáltatására, azaz k­té: b« helyezésére vonatkozó rendelke­zéseknek nem tettek eleget. A dol­gozó tömegek azt követelik, hogy ha­ladéktalanul bíróság eíé kerüljenek a stabi'izációnak ezek az ellenségei é& elnyerjék méltó büntetésüket. Kö­nyörtelenül le keír sújtani azokra, akik az aranyat, a Napóleont, a va­lutát speku'aeiős célokra tartogatják és használják a helyett, hogy ezeket az értékeket a gazdasági élet vér­keringésébe vinnék. A beszolgálta­tott valutákat .ugyanis élelmiszerek es o'yan nyersanyagok váSáflására fordítja a kormány, amcíyekbö! rövid időn be üi fogyasztási cikkek készül­hetnek. Olyan ' cikkek, amelyekre a parasztságnak és a város dolgozóinak egyaránt szükségük van. Ezért fontos tennék a valuta beszolgáltatás! rende­letnek lelkiismeretes, pontos végre­hajtása. KORZO MOZI Te&T Ma bemutató! Nagyszabású amerikai filmuidön«áe! E'eiétól végír ouna izga­lom ! MARGARETT LINDSAY szenzációs főszereplésével flz ördög konyhája MUso-t bcezeti: A leglrtoebb ANGOL HIRADO Eiőadá ok kezdete: «/i5. V«7és 8 kor fénztárayitás az előadás kezdete előtt félórával Elővétel délelőtt lt-t2-ig. Nagy felhozatal mellett tovább tartott az árlemorzsolódás a szerdai piacon Vita a közellátási értekezleten a lisztelosztás körűi .Szegte, augusztus 14.) A közellá-1 iási bizottság e heti értekezletét Kiss ' Kálmán elvtárs közellátási hivatali ve­zető elnöklésével szerdán délelőtt 10 óraikor tartották meg a városházán. Dr. Simon József tanácsnok, a közellátási hivatal előadója bejelentette, hogy a svájci leveskocka és húskonzerv je­gyednek kiosztása megkezdődött. Az újságok pontosan közölték, kiknek me­lyik napon kell jelentkeznie a jegivek­ért. Sipos Bálint a füszerkiskereskedők szövetkezetének elnöke felszólalásában kérte, hasson' oda a közellátási bizott­ság, hogy a pékeknek kenyérsütésre kiadandó lisztet és a közellátás céljait szolgáló lisztet a malmok közvetlenül a Sütőiparosok Szövetkezetének és a Füszerkereakedők Szövetkezetének ad:­ják kú Jelenleg, ezt a munkát a Köz­ségi Élelmiszerüzem végzi, de a liszt és a kenyér gyorsabban és olcsóbban jut el a fogyasztóhoz, ha ennek a szervnek a kikapcsolásával osztják szét. Annál is inkább kéri ezt, mert a; sütőiparosok panaszkodnak, hogy a Községi Élelmi­szerüzemtőlí mindig nagy hiánnyal ve­szik át a lisztet A javaslat felett nagy vita kelet­kezett, amelyben dr. Ikrényi Bertalan kereskedelmi' és iparkamarai titkár, Bohó András a Községi Élelmiszerüzem vezetője, Kövi Béla elvtárs vett részt. Többak hozzászólása után végük ugy határozott az értekezlet, felkérik a pol­gármestert hogy o lisztelosztásba vonja bele a füszerkiskereskedőket és a s{i­tőiparosokat is. Simon tanácsnok bejelentette, hogy augusztusra 15 deka étsó kerül kiosz­tásra a közellátási jegyre. Székehy László . elvtárs a szerdai piacról számolt be. Elmondotta, hogy a piacon tovább javul a helyzet, a szerdai piac nagy felhozatal mellett mindvégig az irányárakon, vagy azo­koh alul' bonyolódott le Az árak le­morzsolódása tovább tart. Nagy, baja* azonban a szegedi piacnak, hogy bur­gonya és hagyma még mindig nincs. Abban látja a Községi Élelmiszerüzem, feladatát, hogy olyan élelmicikkekkel lássa el a várost, amik helyben nem kaphatók. Keress!/ fel az Élelmiszer­üzem a környékbeli és távolabbi he­lyeket és onnan- hozzon burgonyát, hagyipáért pedig Makóra menjen át Ezután dr. Pálfy György, főispán, aki szintén résztvett az értekeztetetn, egy szelet kenyeret mutatott be, ame­lyet egy panaszos szolgáltatott be neki. A kenyér, amely Velkovics Demeter sütödéjéből került ki, ehetetlen, raga­dós, nyúlós, massza. A főispán utasí­totta. Simon tanácsnokot, hogy vizs­gáltassa ki az ehetetlen kenyér ügyét­Sipos Bálint szóvátett©, hogy pana­szok merültek fel az ir cukor kiosztá­sával kapcsolatban. A panaszok sze­rint a 30 dekás fejadagok helyett 27— 28 dekát osztanak. Kérte, hogy a-jövő­ben az ilyen akciók lebonyolításával a kiskereskedőket bízzák meg, akik az igényjogosult szemeláttára mérik ki az árut. Szimiiveget Wéber Széchenyi-tér 5. S/cCHENYI FILMSZÍNHÁZ Csak 4 napig! Csütörtök ől vasárnapig Egé®z es'ét tetőitő szinea rajzfilm. PINOCCHIO Azonkivül: Színes trükkfilm Előadások kezdete; Vi 5, V„ 7 és B.

Next

/
Thumbnails
Contents