Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-14 / 156. szám

VASÁRNAP, 1946 JULIUS 14. DELMAGTABOBSZAG 3 Magyar Lyonná akarják fejleszteni Szegedet a selyemtermelők Szeged lesz az alföldi selyemiermelés gócpontja - Jól jövedelmező üzletág a selyemheruyótenyésztés az uj gazdáknak —• Látogatás a Selyemtenyésztési Felügyelőség Alföldi Kirendeltségénél (Szeged, juiius 13.) A Zsótér-ház" második emeletén nemrég uj áliamcimiares táblát tettek 'ki. „Országos Selyemtenyésztési Felügyelőség Alföldi Kirendeltsége" — olvassuk a táblám. Nézzük meg, vajjom ezzel az uj állami hivatailM a bürokrácia aktagyártó üzemei szaporodtak-e, vagy a szó; jobbik értelmében gazdagodott vele Szeged? Bent egyszerűséget, sőt majdnem szegénységet látunk. Nincs süppedő szőnycig és bőrfotel. A falakon epreskerteket, lombszedő munkásembereket, gyárüzemek külső és belső részleteit ábrázoló képek és üvagtfedelü kazettákban s elyemhernyó-, gubó-, pille- és selyem foruákmriták vannak. Itt tehát nem akta, hamm nyersanytag-termeléssel foglalkoznak. Ebben a lerombolt, kifosztott országban pedig különös figyelmet érdemel mindenki, akt termel. Mii akar a Zsótér-háxi uj hivatal Már az első kérdésünkre kapott válaszból kitűnik, hogy sejtésünk nem csalt. t — Magyarországon — adja meg a felvilágosítást Lakatos Vince főfelügyelő — a seJyemgubó megvásárlása állami monopólium. A földmivelésügyí minisztérium sely emtermeiési üzeme gondoskodik az évente szükséges 4—5 mázsa sely empete összegyűjtéséről. Kerületi felügyelőségeink osztják ki akis hernyókat, toborozzák a tenyésztőket., végzik a tenyésztés felügyeletét és a szakoktatást, továbbá a selyemgubó beváltását. A selyemtermelési üzem gondoskodik természetesen az ország eperfaáilományiának állandó növeléséről', a meglévő állomány védelméről és megfelelő kezeléséről is. Az Alföldi Kirendeltség uj hivatal, a központi igazgatásnak a vidékre, a tenyésztés színhelyére rendelt megfigyelő és irányító szerve. Különleges feladata, hogy Szegedről kiindulva, az egész Alföldön meghonosítson egy uj, az eddiginél jövedelmezőbb és könri^ebb selyemtermelési módszert. A selyem és a szegcdi dolgozók Afelől érdeklődünk ezután; mit jelent a selyem a dolgozók, nevezetesen a szegedi dolgozók szempontjából? — Erre a kérdésre, — kapjuk a feleletet — hiteles adatokat adhatunk a most lezárt gubóbeváltási naplóbók Itt vannak az utalványmásolai'ok. A tenyésztők ruhaanyagot kaptak a gubóért. Tessék nézni: özv. Kovács Istvánné 22 méter, Domokos András 15 méter, Czirok István 18 méter, Bakos Sándor 46 méter, Váradi Perememé 19 méter, Barna Mihály 16 méler szövetet kapott ia gubójáért. Egyesek a kapott anyag méterjét 2—3 kiló zsírért cserélték: el. Mindezt a család 30 napos mellékfoglalkozásával keresték meg, mert a selyemtenyésztés mellett a családban mindenki elvégezheti szokott munkáját, legföljebb az utolsó héten keli a levélszedésre rászánni egy-két ember egész napját. Szegeden, sajnos, kiirtották az eperfákat. Egy kevés szegedi dolgozó jutott az idén ehhez a szép keresethez. Szegeden azonban ezrgfc foglalkozhatnának a tenyésztéssel', ha, a város eperfásítaná a szénáskerteket és mindazt a helyet, ahol még eperfásitani lehet. Megtudjuk még, hogy a selyem termelés jelentősebb termelési ága Magyarországnak, mint a Szegedén oly Megkezdtük a munkát hogy auguszius 1-íőÍ a dólfymék is mSüMÍbl a kiskereskedők utján tudfohúk Wcis<z$eitu tesiuluk nagykereskedés •utca- Z, szám nagynak ismert füszerpaprikatermelés. A két háború között 25—30.000 család foglalkozott selyemhernyótenyészié&sei, míg a paprókatermelők száma alig érte el a húszezret. Csak az állami selyemfonódák és gubóraktárak mintegy 2000 ipari munkást foglalkoztattak egész éven át, nem számítva a magánkézben lévő selyemszövő .gyárak munkásait. Az ország seJyemgubótermése átlag évi 500.000 kiló volt, de e mellett évente 40 millió pengő értékű külföldi selymet kellett behoznunk. Selyemtermelésünket az elmúlt évek átlagának háromnégyszeresére kellene fokozni, hogy a belső szükségletet kielégítsük hazai nyersanyaggal, de hosszú ideig korlátlan kiviteld lehetőség is lesz, mert az aglész világon selyemhiány van. Az uj gazda ís felmászik az eperiára — A földreform után sokan azt hitték: megszűnik Magyarországon a selyemtenyésztés. A kisbirtokossá 'lett nincstelen nem fog többé felmenni az útszéli eperfára levelet szedni. Nem engedi meg a „kisgazdaönérzete". Bebizonyosodott azonban, hogy nem ágy van. Az idén legtöbb tenyésztő azok közül a régi jó selymesek közül került ki, akik földhöz jutottak. Ezek a régi jó tenyésztők már számítani tudnak Amikor olvasták az újságokban a gubóbeváltási árat, azonnal látták, hogy megváltozott a világ a gubóár körül is. — Természetesen — mondják a selymesek — a földmivelésügyí minisztérium azt is tudja, hogy 8—10 év múlva a világpiacon ismét a minőségi termelés parancsol. Azért már most előkészíti a termelés átszervezését, hogy akkorra versenyképesebbé tehessük termalésünket. Dr. Mihók Ernő miniszteri osztályfőnök, aki miniszteri hatáskörrel vezeti a selyemtermelési üzemet, az átszervezés kiinduló pontjául Szegedet szemlélte ki. Elgondolása szerint ugyanis csak ugy lehet a magyar sely cm termelést a mostaninak háromszorosára emelni, s csak ugy tudunk kétezer ipari munkás helyett hat-nyolcezret foglalkoztatni, ha a selyemtermclést bevisszük a gazdaságokba is. Az olasz tenyésztési rendszert kívánja bevezetni, aminek lényege az, hogy nem kell az eperfalevalet messziről vinni, Legtöbbet fizetek... Fischer ékszerész, Klauzál-tér 3. hanem a gazda saját birtokán, saját eperfáiról szedi a lomlbot. Az otaszrendszerü tenyésztésnél nem levelenkint gyűjtik a lombot, hanem gallyastól adják a sokat evő nagy hernyó elé. Igy kevesebb munkával többet és jobb eredménnyel termelnek. Évente százezer eperfa — Jó lelkifémeretlei csak azt ajáihatfjuk a gazdáknak, aminek helyességéről tudományos megfigyelések alapján biztosan meggyőződtünk — mondja Lakatos hivatalvezető. EzéTt aZ átszervezés álapján az a kisérietl és bemutató gazdaság lesz, amelyet itt kiván a minisztérium létesíteni, Szegeden. Évente százezrével adjuk majd a gazdaságokban az eperfákat Az eperfa nemcsak selyemtenyésztésre jő, hanem gyümölcsén a jószág felhizik, pálinkafőzésre használható. Az eperfa kitűnő szerszámfa, hordókészítésre is kiváló. Az ősszel rehuUő lomb jó takarmány. A mínisnztérium legelsősorban a földreform során birtokosokká lett uj gazdákat látja el ingyen eperfávai. Rájuk gondol a tervezett selyemtenyésztő szövetkezetek szervezésénél, tenyésztőhelyiségek építésére nyújtandó állami támogatásnál is legelőbb. Mint látjuk: a selyemértékesítésnél mindaddig nem lehet baj, amig mostani, termésátlagunk négyszeresét el nem érjük. A minisztérium tehát olyan uj termelési üzemággal szeretné kibővíteni és jövedelmezőbbé tenni a magyar kisbirtokot, amelynek biztató jövője van. Az már bizonyos, hogy a magyar ember minden munkát vállai, ha megfizetik. A selymet meg lehet és ezután meg is fogják fizetni. Joggal hisszük tehát, hogy nem hiába jöttünk Szegedre. Ha a várostól1, a demokratikus pártoktól és a Földhivataltól tovább is megkapjuk azt az igazán megértő támogatást, amit eddig tapasztaltunk, akkor Szeged nem csak a paprikájáról lesz híres, hanem világkire lehet mint selyemtermelő és feldolgozó központnak is. Magyar Lyon ? — Szó van arról, — kérdezzük, — hogy Szegeden esetleg selyemgyár is létesülne? — I'lyen határozott formában a minisztérium még nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. Tény azonban, hogy Szegeden az Alföld sedyemtermelési gócpontját kiván ja a minisztérium megteremteni. Egészen természetes, hogyselyemtermelésünk föllendülése után a Tisza vidékéről nem szabad a selyemgubót Dunántulra szállítani feldolgozás végett. Szeged kínálva kínálja magát erre a célra. Itt van a feldolgozáshoz szükséges folyóvíz: a Tisza. És itt van az a város, ahol a gyárba szükséges 500 —600, esetleg 1000 munkást meg lehet találni. Sült galambot természetesen ne várjon senki. Mi hiszünk megkezdett munkánk sikerében. Azonban magunk nem teremthetünk Szegedből magyar Lyont. Azt Szegednek is akarnia keik.. (-) SZEGED-CSONGRÁDI TAKARÉKPÉNZTÁR Alapítva 1845 ben Megfelelő biztosilék és méltányos feltételek mellett állandóan folyósít kölcsönöket gazdáknak, iparosoknak, kereskedőknek, gyáraknak, vállalatoknak, stb. Elfogad: takarékkőayrre és lolyóssáoJákra Csengelei nagygazdák törvényt ülnek a szegény parasztok fölött Védjék meg a kisemberek vagyonát, internálják a mezei tolvajokai (Szeged, juiius 13) Négy mtezitlábos csengeiei ujgazda kereste flei juiius 11-én a Magyar Kommunista Párt szegcdi titkársálgát. A hitüket vesztett emberek hangján panaszolták el. hogy a nagygazdák nem hajlandók elismerni a jelenlegi kormány törvényességiét. JiejideJkezéseit semmibe sem veszik és ezzel olyan helyzeteket idéznek elő, amelyek már-már a banditizmus határát súrolják. Mészáros Jánosnak és Koncz Lajosnak, Tóth Istvánnéval támadt nézeteltérése. Tóth Istvánné férjének földje van. Ezt Csengelén mindenki Kistelek határában 100 hold öröktudja és igy természetesen nem m^. vadhatott titokban a Földosztó Bizottság elölt sem. A Földosztó Bizottság éppen 'ezért igen helyesen a csengeiei határban bérelt 15 hold homokot kiosztotta Mészáros János és Koncz Lajos nincstelen földmunkások között. Ugylátszik azonban, hogy Tóth István nem sokat törődik a törvényekkel, amit bizonyit ax ís," hogy az uj gazdák learatott 48 kereszt rozsát elvitte éppen ugy, mintha ez az ő jogos tulajdona lett volna. Mészáros János is, Koncz Lajos is figyelmeztették eljárásának jogtalanságára. Figyelmeztették a törvényekre, mire Tóth István nagyhangon kijelentette: őt nem érdeklik a törvények. Magyarországon nincs felelős kormány és igy ő azt csinálhat, amit éppen akar. Felhívjuk a rendőrség figyelmét ©rre az esetre és szeretnénk, ha olyan intézkedések történének, hogy a 100 holdas gazdák is megtanulják: országunkban van felelős kormány és ennek a kormánynak vannak szervei, akik mindenkivel szemben érvényt szereznek a törvényes rendelkezéseknek. Cs enge lén azonban n em egyedülálló az ilyen eget. Buknicz Páltól 3 csomó gabonát vitt ©l Kasza Ferenc. Tóth Antaltól 72 kereszrtet Virág Sándor, annak dacára, hogy Tóth Antai és Virág Sándor a Termelési Bizottság közbenjöttével megegyeztek a termés elosztását illetően. Az ilyen esetek csak arra alkalmasak, hogy zavarják az ország lakosságának nyugalmát, megbolygassák a termelés rendjét, amire pedig most, a jó pénz megteremtésének előestéjén fokozottabban szükség van. Erélves intézkedésekkel keli véget vetni az ilyen és hasonló esetek megismétlődésének. A beszolgáltatás sikerének érdekében követeljük, hogy az ujgazdáktól jogtalanul elrabolt gabonamennyiség kerüljön vissza a jogos tulajdonosokhoz, még akkor is, ha a fentemül© !t magygazdák a Független Kisgazdapárt tagjai. Jön! Jön 1 A l-gujabb filmoparett Csak a papa meg ne tudja í SZÉCHENYI FILMSZÍNHÁZ.