Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-14 / 156. szám

4 DELMAGYARORSZAG VASÁRNAP, i<946 JTJLIUS 14 HIREK NAPIREND Julius 14, 15. Nemzeti Színház, fél 8-kor: Balett est. (Operabérlet A-B. 5.), hétfőn Beethoven V. és IX. sslmfénla. (Operabérlet B. 5). Széchenyi Filmszínház: fél 5, negyed 7 és 8 órakor: San Francisco. Hétfőn : UrlleAny ssobát keres. Korzó Mozi: fél 5, negyed 7 és 8 óra­kor : Tilos a szerelem. Hétfőn : Kilenc maisa. Belvárosi Mozi: 4, hiromnejyed 6 és fél 8 órakor: Walewska grélaő. Somogyi-könyvtár nvitva 9-től este '7 úriig. Egyelemi könyvtár nyitva 9-től délután 4 óráig. Vasárnap zárva. Muzeum zárva. GYÓGYSZERTÁRAK ÉJSZAKAI SZOLGALATA: Barcsay Károly Tisza Lajos-körut 32, Bulcsú Barnai Kálvária-tér 7, dr. Lőbl örök. bérlő: Lázár Jenő Klebelsberg-tér 4, telefon 6-63, Török Márton Cson­gráid-sugárut 14, telefon 6-01, Selmeczi Béla Somogyitelep IX. u. 489 — As adópengS {alias 14-én 13.500 billió pengő. - 1000 adópengő 13,500.000 B-pengő. T. Hirdetőinkhez! Közöljük t. Hirdetőinkkel, hogy hirdelési tarifánk szombattól, 13-tól az alábblak szerint változott: Apróhirdetés hétköznap 10 szóig 200.000 Vasár- és ünnepnap 10 szóig 400.000 Minden további szo hétköznap 4U-0t%. Vasár- és ünnepnap 80.000 Hasábhirdeiés mm sora hétköznap 80.000 Vasár- és ünnepnap 160.000 adópengő. —oOo— — Időjárás Jelenté®. Várható időjá­rás vasárnap estig: Gyenge északi szól, felhőátvonulások, vaiószinüUg eső nélk,ül, a hőmérséklet emelkedik. — Doktorrá avatás- Juhász Károly Norbert okleveles vegyészmérnököt szombaton ayablák matematikai és természettudományt doktorrá a köz­ponti egyétomen. — szagj-'di egyetem itanar a ma­gyarországi Nép*gfcszsfgtud0manyi Unió élén. A Magyar Statisztikai Társasáig junius 27-en tartott evi ren­des közgyűlésén az 1940—49. évi idő­szakra a Nemzetközi Népességtudomá­nyi Unió magyarországi csoportjának és egyben a társaság demográfiai szak­osztályának elnökévé választotta SChnsller Károlyt, egyetemünk statisz­tikai professzorát. A nemzetközi össze­köttetéseket is jelenítő megtiszteltetés­sel Schneller Károly a Bálás Károly v. budapesti professzor és Kovács La­jos v. államtitkár által betöltött tiszt­ségek örökébe lépett.. Ezzel Szegedet és egyetemét kitüntetés érte. — Ortutay Gyula eiöaclasa a rá­dióban. Dr. Ortutay Gyula egyetemi tanár, a Magyar Központi Híradó RT elnökével franciaországi útjáról és a brüsszeli rádió-konferenciáról beszél­get a rádióban dr. Pamliényi Emil* a rádió aktuális osztályának .vezetője julius 15-ikén, hétfőn 20 óra 20 pere­kor. ! — UJ cigaretta áraK. Julius 14-iki hatállyal a következő uj cigaretta­árak léptek életbe-. Luxus 100 ezer, Béke 40 ezer. Béke Nikotcx 45 ezer, Virginia 50 ezer, Magyar 30 ezer. Paj­tás 24 ezer, Szabolcs 20 ezer. Munkás 12 ezer adópengő. x TSnc az Ipartestületben ma, m­sárnap este 8 órától. — Megérkezett Szegedre a szövet­kezeti törvénytervezet A szövetke­zetekről szóló törvénytervezetet a ke­reskedelem és szövetkezeliigyi minisz­ter véleményadás végett megküldötte a kamarának. A 193. §-ból álló hatal­mas alkotás felöleli a szövetkezetek­re vonatkozó egész joganyagot és az eddig több törvényben szétszórt jog­szabályokat egyesiii, ezen túlmenően pedig a szövetkezei ügyet korszerűen szabályozza. A kamara a törvényter­vezettel több értekezlet keretébén fog foglalkozni, melyeket a közeli napok­ban tart megL | i Az MKP kezdeményezésére olcsó étkezdét állítanak Sel Szegeden Csak szakszervezeti véleményezésre lehel igénybe venni az étkezdét (Szeged, julius 13) Szeged város dol­gozói mind nehezebb helyzetbe ke­rülnek. Már nem csak a simapengő inflációs, de az adópengő is. Az ára­kat a rossz pénzzel nem lehet rögzí­teni, mert az áru különben eltűnik. A beszerzés ma valóságos művészet. Sok 'dolgozó a legsúlyosabb nélkülö­zések közepette végzi munkáját. Nem egy helyen hetenkint legfeljebb egy­szer esznek főtt ételt. A helyzet tár­gyilagos ismerete késztette az MKP pártbizottságát, hogy eljárjon az ille­tékeseknél .és segítséget kérjen a rá­szorulóknak. i Dénes elvtárs, pöJgiármest*r az MKP előterjesztését megfontolás tárgyává tette és ugy határozott végül is, hogy nyilvános étkezőhetységet állit fei, melyben .előállítási áron kapják a fo­gyasztók élelmezésüket. Az étkezdét valamelyik bezárt vendéglő, vagy ká­véházban rendeznék be. Dénes Leó elvtárs polgármester már a résziete­ket is megbeszéli munkatársaival. Az MKP előterjesztése után az az állás­pont alakult ki, hogy az étkezőt azok vehetik igénybe, akiket a szakszer­vezet erre véleményez. Dénes Leó elvtárs polgármester ak­ciója igen sokat segít Szeged dolgo­zóin, mert nagyobb jelentőséggel bir mindennemű fizetésemelésnél és Sze­ged egyik legjelentősebb szociális in­tézménye fesz. A tervek szerint a leg­rövidebb időn belül már üzembe is helvezik az olcsó étkezdét. Hogyan futottak ei Szegedig az acélkigyók: a vasúti sínek Kocsis Sándor, a szegedi Vasutasok Szabad Szakszervezetének elnöke a százéves magyar vasút útjáról beszél (Szeged, julius 13.) Julius 15-,én száz esztendeje, hogy Magyarországon Bu­dapest és Vác között megindult az el­ső gőzerővel hajtott vonat. Ezt meg­előzőleg az ország néhány he.yén csak lóvasut volt. Ma száz esztendő után el sem tudjuk képzelni az életünket vo­nat nélkül. Hiába gyorsabb .és kényel­mesebb utazási eszköz az autó, elho­mályosítani drágasága miatt nem tudja a vonat népszerűségét. A vasutastársa dalom voit az, ame­lyik a tönkretett és kifosztott orszá­gunk feliszabadulása után az újjáépítés terén az élen haladt. Most is mindany­iT.yiam anélkül, hogy egy pillanatra is megállnának munkájukkal,, a dolgozók társadalmával együtt ünneplik ezt a nagy jubileumot és szerta az országban néhány órára együtt ünnepel a vasutas dolgozó az ország többi' dolgozó iáVaL Szeged már az első tervekben szerepelt Ebből az alkalomból Kocsis Sándor elvtárssal, a szegedi vasutasok szakszer­vezetének elnökével beszéltünk, aki el­mondta, mikor és hogyan jutottak e. az acélkigyók, a vasúti sínek Szegedig. Elvtársunk előadásából nagy kontú­rokban kibontakozik a vasút magyar­országi története. — A pozsonyi diétán 1836-ban fek­tette le Széchenii és Kossuth azokat az elveket, melyek értelmében majd a vasútépítést végre kell hajtani Ma­gyarországon. Már ebben a tervben szerepelt a Budaipest—Szolnok—Ceg­léd—Szeged—Temesvár útvonali. It: azonban csak az elveket állapították m:g, az építkezésre akkor került sor, amikor a bürokrácia útvesztőjéből az engedély 1844-ben kikerült 1846 julius 15-én volt a nagy nap, amikor Buda­pest és Vác között első utiára indult az első gőzerővel hajtott vonat. — Szeged felé a főváros 1347-ben tette meg az első lépést, amikor Buda­pest és Szolnok között indultak meg a vonal járatok. A szabadságharc miatt félbeszakadt a vasútépítés és csak 1850-ben indult meg újra. Befut az első gőzös Szegedre Közben az osztrák .államva.sutak fel­vásárolták az „Első Gőzüzemű Vasút" név:n működő magyar társaság rész­vényeit és „K. u. K. Osztrák Keleti Vasút" néven épültek tovább a vona­lak. Végre azután 1854 március 14-én befutott Szegedre is az első Vonat. Az állomás a mostani rendező pályaudvar helyén vo'lt ebben az időben. Ezután már gyors tempóban folytak az épít kezesek és hamarosan megépítették a Tiszán átvezető vasúti hidat is. Ez ad­dig tartott, amiig Ausztriai nem keve­redett ismét háborúba. Ennek követ­keztében Ausztria annyira eladósodott, hogy kénytelen volt a vasúttársaság részvényeit a francdiáknak eladni. Ettői az időtől kezdve „Szabadalmazott Osztrák-Magyar Államvasút" néven szerepeltek a magyarországi vasutak és 1860-ban már egészen Temesvárig épí­tették ki Szegeden keresztül a vasút­vonalat. A szegedi üzletvezetőség alapítása — A kiegyezés után 1867-ben let, csak Magyarországon is irányító szer­ve a vasutaknak, Baross Gábor akikori közlekedésügyi miniszter tervszerű és SZÍVÓS munkával az idegen kézben lé­vő magyar vasút részvényeinek 60 szá­zalékát felvásárolta és hosszú harc után a vasútvonalak 1891-ben magyai kézre kerültek. Ekkor létesült a szege­di MÁV Uzletvezetőség is. A jelen — Alig műit két esztendeje, hogy Mszatoadultunk. A fasizmus elsodorta vasúti hidainkat, kocsi- és mozdony­parkunkat elhurcolták az SS-bitangók é9 németimádó „magyar testvéreink". A vasúti berendezésele, hidak, mozdony és .kocsipark 90 százaléka ment ve­szendőbe! Ekkor állt a vasútépítés, élé­re Gerő Ernő elvtárs közlekedésügyi miniszter és kiadta a jelszót: .Arccal a vasút felé!" Megindult a vasútépítési verseny és Gerő elvtárs fáradhatatla­nul utazta aa országot, mintegy meg­jelenésével is buzdítva a dolgozókat. A munkaverseny sikerét jelzik az elért nagy eredmények. Mig a magyarorszá­gi vasút megszerzése Baross Gábor ér­deme, ugy az újjáépítés Gerő Ernő elv­társé és munkatársaié, akik éjt nappal­lá téve végezték rohammunkájukat. Nekik köszönhető, hogy az Államvasút ma a 100 esztendős jubileumot iliyen kentek között ünnepelheti, — mondja befejezésül Kocsis Sándor elvtárs. Épülnek a hidak Értesülésünk szerint az Uzletvezető­ség területén lévő algyői és csongrádi híd újjáépítési munkálatai javában folynak és minden valószínűség szerint ez évben el is készülnek. A Tisza sze­gedi vasúti hídját is újjáépítik, de er­re már csak a jövő esztendőben kerül sor, mert itt 'egyelőre — felszerelés hiányában — a roncsok kiemelésével -bajlódnak. Alberti József. RAF FAY-étterem és kávéház Jazz! Zongoránál Schiller Tomy Tánc! Étteremben: Vajas Feri cigányzenekara muzsiké Inflációs mese Ma, amikor az infláció utolsó idő­szakát éljük, ugy látszik, végső bu­csuzóul ez a szomorú jelenség is megcsillogtatja a maga humoros ol­dalát. Két jellemző esetet mondunk itt el az infláció és az inflációs em­ber jellemzésére. Néhány nappal ezelőtt egy ismert vezetőállásban levő szegedi tisztvi­selő bement az egyik bankba és 2500 adópengőben régi, kiscimletü bank­jegyeket kért. Mondom, kiscimletüe­ket akart — igy hát csupa egymil­lióst, tízmillióst adtak neki. Egyre szaporodtak előtte a bankjegyköte­gek, mig végül csinos kis tizküós csomaggal távozott a bankból. Még vissza is kapott pénzéből 500 adó­pengcmyit, mert annyi „aprót" nem tudtak neki adni. Mikor megkérdez­ték tőle, mire használja a tizkiló­nyi papirbankót, azt felelte: most legalább egyideig van mivel megme­legíteniük odahaza a reggelit, meg azután a gyerekek sem maradnak játék nélkül. Elvégre manapság mi­ért csak a felnőttek játszanak állan­dóan a pénzzel... —oOo— — Antalífy elvtárs előadása a Hcn­véílszabadegyeteir.en. Dr. Antalífy György elvtárs helyetles polgármestr pénteken délelőtt "Szocializmus-kapi­talizmus* elmen igen érdekes előadást tartott a 3. honvédfcerüieti paranc3­nokság épületében rendezett honvéd­szabadegyetemen. Rámutatott arrn, hogy a 19. század uralkodó eszméje a politikai szabadság kiviváSa vott. a 20. századé viszont a gazdasági sza­badság kivlvá3a. Ennek érdekében nemcsak az államot, hanem magát a társadalmat is ujjá keli szervezni. Nagv érdeklődés mellett ismertette a továbbiakban a szocializmus történeti t és Marx munkásságát. Kifejtette, hogy Marx Károly adott először iga­zán érveket, igazságokat és ezáuai fegyvert a munkáso&'Z á.'y kezébe. Igy válhatott azután Marx t0nitása a szocializmus a 20. század uralkqdo eszméjévé keleten és nyugaton egy aránt. Dr. Antalífy elvtárs nagy tet­széssel 'fogadott élőadását Erdélyi Ár­pád ezredes köszönte meg a nagy­számú hallgatóság nevében, egynrt! bejelentette, hogy a I 'gközeiobbi elő adást Dénes Leó elvtárs polgármesíer tartja. x A Szegedi Újságírók és Művé­szek Otthona felkéri tagjait, hogy tagdijaikat haladéktalanul fizessék be a ti, kórságnál. Hivatalos órák julius i5-től délelőtt 10 órától 12 óráig és délután 2 óráfóí 6 óráig. A hátralékos tagokat az Otthon vezetősége a'leg­közelebbi választmányi ütésen t&rh­x Előadás a zsidó hitközség nagy­t rrrében. Vasárnap délután 7 órakor dr. Eppler Erzsi budapesti egyelem! tanársegéd »"Cionizmus és arab ví­íág* cimen előadást tart. A Boro­chow-kör vezetősége. — UJ rovarölő szirt találtak fer Budapestről (jelentik; Az egyik kutató laboratóriumban nagyjelentőségű talál­mány született meg. A lispei butángáz­bój sikerült rendkívül erős hatású uj rovarölő szert előállitani. Aa uj anyag, amelyet a felfedezők „G—G" anyagnak neveztek el, uj utakat nyit meg a be­tegség okozó rovarok és poloskák irtá­sában, valamint az állatgyógyászat és növényvédelem terén. A „G—G" anyag az emberre teljesen ártalmatlan. Rö­videsen megindul a tömeggyártás, első­sorban Nagy-Budapest szükségletének kielégítésére. — Készülődés a Szrgadi ipari Yá •ár 8s Mezőgazdasági Kiállításra, a város lesének egyik nagyjelentőségű eseménye zajlik le szeptember 14—22. napjain. Ezekben a napokban rendezd meg az ipartestület a Gazdasági Egye­sület bevonásával az ipari vásárt, me­zőgazdasági, gyümölcs- és borkiállítást. A rendezőség mindent elkövet, hogy a hirnévtre emelkedett ipari vásár a mezőgazdaság, bevonásával ezévben is tökéletesen 'Sikerüljön. A vásár és ki­állítás megrendezése nemcsak a szegedi iparosságnak és termelőknek, hanem magának Szeged városának is érdeke. A vásárral kapcsolatosan ezévben sok uj problémát kell megoldani, mert rend­kívüli időket élünk és az emiatt: támadt nehézségeket le kell küzdenie a rende­zőbizottságnak, hogy a vásár sikerét biztosíthassa. Ezt mozdítja elő az 50 százalékos vasúti utazási kedvezmény is. Az ipartestületben működő vásár­iroda az érdeklődők rendelkezésére áll és mindenféle felvilágosítást megad, je­lentkezéseket elfogad.

Next

/
Thumbnails
Contents