Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-02 / 145. szám

KEDD, 1946 JULIÜS 2. DELMAGYARORSZÁG Békét és műnkét hirdetett Tiidy köztársasági elnök a szombati kenyérnapon Nagy Ferenc miniszterelnök beszámolt a magyar kormányküldöttség nyugati útjáról, a beszolgáltatás teljesítésére és a reakció elleni küzde­lemre hivta Szeged gazdáit (Szeged, julius 1.) Többhetes elő­készítés után szombaton, Péter-Pál nap­ján önyörü napsütéses időben tartotta meg a Független Kisgazdapárt orszá­gos jelentőségű aratóünnepét. Az ün­nepség jelentőségét két rendkívüli ese­mény adta mag. Az egyik, hogy jelen­volt Tildy Zoltán köztársasági elnök, a másik hogy Nagy Ferenc miniszterel­nök itt számolt he a kormányküldött­ség eredményeiről. A köztársasági el­nök megjelenése bizonyos íokig leg­alább is félhivatalos ünneppé tette a pártgiyülést, amit természetesen .z elő­készítés alkalmával ka is hangsúlyoz­tak. Nem tudjuk, helyes-e ilyen körül­mények közt kisajátítani pártcélokra a köztársasági elnök személyét, de nem is fontos, mert Tildt.-i Zoltán annyira összeforrt a magyar néppel, hogy min­den igaz hazafi a maga elnökének te­kinti. Ez meglátszott az ünnepségen is, mert amikor a felvonulás megkezdő­dött, már vagy lő ezer ember szoron­gott a Széchenyi-tér fái alatt, a kivezé­nyelt iskolásgyermekekkel együtt még több. Zenekisérettel lovasbandérium nyitotta meg a felvonulást, majd a szegedkörnyéki tanyák, a környező fal­vak, Makó és Csanádmegye más köz­ségeinek parasztjai vonultak el kocsi­jaikkal a tribünök előtt. 537 kocsi vo­nult így fel, majd a kocsikon ülők újra elvonultak gyalog, a 8 ezer főnyi gya­logos felvonulókkai. A néma, de külső­ségekben színes felvonulást lelkesen megtapsolták a hűvösön álldogáló kí­váncsiak. A sok szép nemzetiszínű zászló között volt olyan is, amelyiken Kelemen Bélát, a hírhedt ellenforra­dalmárt éltették, a másikra a Trianon előtti Magyarország és a Hiszekegy so­viniszta frázisai voltak ráhímezve, akadt egy leventezászló is. A színpompás fel­vonulást, a bort, búzát, békességet jel­képező kocsik zárták be. Durva, kirívó hibája volt a különben elég jó rende­zésnek, hogy megfelejtkeztek a város népszerű orosz katonai parancsnokai­ról és amikor Kartyenov alezredes meg­jel :r.t, a rendezők akikor kapkodtak hely után részére. Eltekintve attól, hogy a fegyverszüneti szerződés egyik pontja szerint semilyen gyűlés, vagy ünnepség nem rendezhető az ellenőrző közegek jelenléte nélkül, minden pártnak a legr elemibb kötelessége, hogy a Szovjet­unió képviselőit ünnepélyen az őket megillető helyre ültesse. A felvonulás ós elhelyezkedések után amikor a nagygyűlés megkezdődött, mintegy 25—30 ezer ember szorongott az árnyékot biztositó Széchenyi-téri fák alatt. A köztársasági elnök beszéde M:rt jelenteltük, Tildy Zolián, a ma­gyar kö2 társaság elnöke pénteken ér­kezett Szegedre. Szombaton reggel Sze­gedre jött A'agy Ferenc miniszterelnök fs Gyöngyösi János külügyminiszter tár­saságaban. A kormány tagjai köíü! Tori­bor "jenö honvédelmi miniszter, Dobi István föidmtvelésügyi miniszter. Keresz­tury Dezső kultuszminiszter, Szobek And­rás elvtárs, Donuth fercnc elvtárs. Ba­logh István, Zentaí Vilmos, Takács Fe­renc, Pfeiffer Zoltán, Székely és Varga államtitkárok, valamint töbo politikus és képviselő még pénteken délben Sze­gedre érkezett. A köztársasági elnök szombaton dél­előtt k'séretével együtt résztvett a Füg­getlen Kisgazdapart rzegedi szervezete által rendezett aratási ünnepélyen. A Szé­chenyi* téren megrendezett ünnepség {el­vonulással kezdődött. A lovasbandérium utan a különböző szervezetek kocsikon és gyalogosan vonultak végig a Széchenyi­téren felállított diszemel vény előtt, hogy üdvözöljék a demokratikus magyar köz­társaság elnökét. Az ünnepségre kivonult a honvédség és a rendőrség diszakasza is. A felvonulás ideje alatt pedig nagy létszámú cigányzenekar muzsikált, A felvonulás befejeztével az ;dei, uj gabor ából kr szült féhér kenyeret hozták a diszemelvény elé és ott dr. Hamvas Endre megyéspüspök megszentelte az idei első gabonából sü ö f kenyeret, A kenye­ret ezután Tildy Zolián elnök velte a a kezébe és Török Ferencnek, a Kis­gazdapárt yszegecii elnökének rövid beve­zetője utí.ri a népgyűlés résztvevőihez fordult: — Amikor ránezek erre a megáldott és megszentelt kenyérre, én, afi magam is dolgoztam eleget fiatal koromban kinn a földeken — kezdte beszédét az allam­e.nök — tudom, hogy mennyi munka,, mennyi verejték, mennyi goid és mennyi aggodalom van ebben a kenyérben. Bősé­ges időkben kevesen gondoltak a szántó­vető ember munkájára, amikor nem volt probléma a kenyér, hogy ki mennyit ve­het és mennyit ehetik betöie. Ma a városi ember gondja is kinn volt veletek együtt a földben. Az ipari üzemekben, a bányák mélyén leslék munkálok eredményét. Most becsüljük meg ezt a kenyeret igazan, ami­kor kevés van belőle, amikor nagyon meg kellett fontolni azt, hogyan osszuk szét a nemzet és az ország kevés kenyerét. De ebben a mai demonstrációban én ljadd lássam a magyar ember ősi hitét az élő Istenben. Embere a munka, Istené az ál­dás. Ti tudjátok azt, hogy megtehettek mindent és vereiték bőven hullhat a ba­rázdán, elvégezhettek minden munkát, de magasabb erő dönti el, hogy ennek a munkának mi legyen az eredménye. — Most eljöttetek hálás szívvel, az első kenyérre ráhullott az áldás. Ezt a hitet őrizzétek meg a magyar népek és az egész magyarsagnak. De hadd lássam ebben a demonstrációban a ti bizonyság­tételeteket a megyar köztársaság és a ma­gyar demokrácia mellett. Ma a dolgozó embereké ez az ország Az uj magyar vi lég meg fogja becsülni azokat, akik dol­goznak felépítésén kinn a földeken, nap­sütés alatt, a műhelyekben vagy a bányák mélyén, vagy a szellem munkaterületein. Meg fogja becsülni a dolgozókat és csak a dolgozókat togja megbecsülni, mert olyan országot akarunk, amelyben a mun­kásnak s a munkának egyformán megvan a tisztessége, a becsülete, a bére és a ju­talma, A henyélőket, akik kerülik a mun­kát vagy könnyen akarnak élni, ki akarjuk rekeszteni a kenyér áldásából. — Az isten megadta az első kenyér­nek az áldását nekünk é3 mi sóvárgunk, hogy ezután minden magyarnak, minden időben becsületes munkaja utan legyen meg a mindennapi kenyere és legyen bé­kessége hozzá. Az egész teremtett világ minden népe, amely belefáradt a hosszú háborúba, amely nem szereti már látni a gyűlöletnek feilobbanó tüzeit, amely jó egyezséget akar a becsületes emberek kö­zött, az egész világ sóvárogja a békéi és mi magyarok a többi néppel együtt, ki­áltjuk, a többi szabad néppel együtt: soha többé háborút ezen a földön. Bekes­sfget a népek és nemzetek között és bé­kességet ebben az országban. Kirekeszt­jük ennek a belső békességnek, a dolgozó magyarok tgyeteriéscnek és btnejenek bujtogató ellenségeit. Békét akarunk te­remteni, uj és szabad viiágot, amelybe a régi letűnt bünős világ semmiféle sötét szelleme mégegyszer visszajönni ce tud­jon. Békét azért is akarunk idebenn, hogy a jó munkának ne legyen akadálya sehol, hogy minden ember oizva dolgozhassák abban a tudatban, hogy munkajanak meg lesz az eredménye, tizekkel a szavakkal testvérek mégegyszer forró szerelettel és megbecsüléssel köszöntelek benneteket magyar tőid népe, íi többi dolgozók, akin tesivári egyetértésben jöttetek a föld dol­gozóival együtt. Minden dolgozó fia ennek a hazának. Legyen hitetek abban, hogy megvan a mi biztos jövendőnk, csak dol­gozni kell érte, lemondani kell érte. le­mondani kell tudni érte még egy, rövid ideig, áldozatot kell vállalni érte. Epitünk országét, amely a tiétek lesz, boldog, sza­bad ts független Magyarországot! Nagy Ferenc beszámolója a nyugati útról, belpolitikai és gazdasági helyzetünkről A köztársasági elnök mély hatást gya­korló, nagy tapssal és éljenzéssel foga­dott beszéde után Nagy Ferenc minisz­terelnök emelkedett szoiasra. Beszéde ele­jén szólott Péter-Pál ünnepe és az uj ke­nyér jelentőségéről és a magyar koimány nevében hálával köszönte meg a földmi­ves népnek az uj kenyeret, egyben meg­ígérte az ország dolgozo tátsadalmának, hogy az uj kényéiből igazságosabban, egyenlőbben és nagyobb mértékben fog részesedni .Magyarország minden dol­gozója. — A magvar föidmives nép megtette az elmúlt "esztendőben kötelességet. — mondotta a miniszterelnök. — Amihor az európai államokban statisztikák készülnek arról, hogy a győztes és vesztes áliamok­ban egyaránt, hány százalékát todja a föld­míves nép bevetni a fö'dnek és kihoznak egy olyan 80—85 százalékos európai at­lagot, akkor mi magyar főldmivesek iga­zán büszkék lehetünk arra, hogy most a magyar földnek 93 százaléka van bevetve. —- Az uj tenyérnek a megtermése után még egy feladat vár a magyar föld népéi e és ez az, hogy az uj kényei el vonakodás nélkül, szeretettel, megértéssel ajánlja fel a társadalom minden rétegé nek és végezze azt a kötelességét, amelyet a beszolgaltás ró reá. Nem szabad elfeljteteni, hogy Magyar­ország háborús sebei még nyitottak. Uaz­dasági összeomlásunk romjait még nem nem takarítottuk el. Uj vilá6ot. jó világot, egészséges világot akarunk teremteni eb­ben az országban. Ehhez az kell, hogy mindent, amire a dolgozó társadalom különböző rétegeinek szüksége van, számba vehessük, kézben tarthassunk, igazságosan, egyenlően oszihassunk el. Ezért van szükteg rrra, hogy ebben az esztendőben még feltétlenül pontosan és lelsiismeretesen "tegyen eleget a magyar parasztság a be3zolgáltatási kötelezettség­nek. Viszont kijelenthetem itt a magyar kormányzat nevében, hogy a beszo gáíta tás ma mar nem olyan feltételek mellett történik, mint a múltban. Az uj kenyérrel együtt megjelenik az uj pénz is, az érték­álló pénz, a forint. Augusztus elsejével megszür.iK az a szörnyű bizonytalanság, amelyben eddig a társadalom minden ré­tege élt, az ánandó és fokozódó pénz­romlás miatt. A kormánynak az az elhatározása, hogy a beszolgáltatott terményeknek azt a részét, amely adoszükség etie kell. adó­ban fogja elszámolni, a többit pedig ér­tékálló pénzben, forintban fogja kifizetni a magyar gazdaközönségnek. Beszámoló a nyugati utrói — Tisztelt naggyü'és ! — folytatta ez­után a minisztere'nők — itt fogok be­szélni a magyar kormánydelegációnak a a nyugati hatalmaknál végzett látogatásá­ról és annak eredményeiről. — Legelőször arra a kérdésre kell felelni, ml volt a célunk ezzel <xc utazással? — Érmek a nyugati látogatásnak jelen tőségét különképpen az adta nteg, hogy május 7-én Párisban a külügyminiszterek értekezlete olyan döntést hozott, amely a magyar népnek — érzésünk szerint — roppant sok keserűséget és nyugtalanságot okozott, amikor előzetes döntésében ki­mondotta, hogy visszaállítja a trianoni határt és egésr Erdélyt Romániának adia oda. Ugy éreztük, hogy ezután a döntés után mar netn elég a rendet; szorgalmas diplomáciai tájékoztatás és felvilágosítás, amely addig is állandóan folyt, hanem nagyobb sulival kell fellépni a magyar békecélok, a "magyar nép békevágyainak legalább részben való kielégítése érdeké­ben. Ugy éreziük, hogy a magyar kérdé­seket, a magyar békecélokat személyesen kell felvetnünk a nagyhatalmak korminvai előtt. Amerikában — Első utunk az Északamerikai Egye­sült Államokba vezetett. A szabad, uj világnak, az Egyesült Államok demok­ráciájának vezetői előtt vetettük fel kérdé seinket. Rámutattunk arra, hogy a magyar nép a maga reménységeit nem önmagából merítette, a magyar nép reménységeinek tápot adlak bizonyos megnyilatkozások, amelyek elhangzottak több ízben a nagy­hatalmak vezetői részéről s tápot adtak azok az alapokmányok és charták, amelyek az igazságnak és az igazi demokráciának a szellemében jöttek létre. Azok a kijelen­tések, ameiyek ugy hangzottak el, hogy igazságos békét keli kötni, olyan békét kell kötni, amely a nípek lelkében nem hagy keserűséget, a békekötés alapja nem lehet a bosszúállás, hogy a népek önren­delkezési jogát figyelembe kell venni, a trianoni tévedéseknek a beismerése, mind ugy hangzottak el, hogy igazságra vágyó és az igazságért törekvő magvar nép azok­ból reménységet merített, mert nucttia a világnak szólt volna ez, de a magyar nép­ről vettek volna példát. Elmondottuk ennek az útnak és tárgvalásaink során, hogy minket magyarokat nem fűtenek olyan vágyak, hogy a mi igényeink kielégítése áran ellenségeinkké tegyük a szomszéd né­peket. Ali bekét akarunk, örökké való békéi, mert talán a világnak egyetlen népe sincs, amelynek a béke áldásaira akkora szüksége lenne, mint a magyar népnek. Elmondottuk targyalasainK soron azt, hogy szégyene lenne Európának, ha ienmaradhatna to­vábbra is az az állapot Európa kellős közepében, hogy 650 ezer Csehszlovákiában élö magyar az örökös rettegésnek és az örökös félelemnek az állapotában élne Rainutatrunk arra, hogy 65 ezer magyarnak most a demokrácia újjászületésének idején nincsen iskolája, megtiltják anyanyelvét meg a templomában is. Ramutattunk arra, hogy nincsen ahampolgári joga, mert a legutóbb lezajlott valasztasokon 650 ezer magyar nem szavazhatott és hogy folyik a vagyonelkobozás. Elveszik a magyaróktól a koncessziókat, az iparengedélyeket, ke­reskedői jogOsitvánvoKat, hogy így nem élhet 650 ezer magyar es nem költözhet bekeérzet az egesz magyar nemzet szivébe, ha kénytelen iatni csehszlovákiai magvarok sorsát. Tárgyaiasaink során elmondottuk az azt is, hogy nincs a vilagnatc még egv országa, ameiyet akkora háborús veszteség trt voma közgazdasági téren, mint Ma­gyarországot. Magyarország egesz gazda­sági esete összeomlott. Eredmények és remények — Az Egyesült Államok kormánya nemcsak szóban, de írásban is közölte velünk, hogy a Nemzeti Bank egész aranykészletét minden megkötés nélkül azonnal visszaadja. Közölte velünk azt is, hogy 1945 január 20 után elhurcolt és elvben már magyar tidajdo-nnak el­ismert magyar értékek átadására nézve azonnal utasítást ad a megszálló ható­ságoknak, mig az 1944 október 15-e után elhurcolt értékek visszaadására nézve pedig siet minél előbb kedvező kor­mánydöntést hozni. Közölte velünk az az Egyesült Államok kormánya azt is, hogy tárgyalásokat kezd a bécsi meg­szálló haderők, elsősorban a szovjet megszálló erők főparancsnokságával s amennyiben ennek a hozzájárulását el­nyeri, magyar zászlók alatt és magyar vezetés alatt forgalomba helyezi 540, tehát valamennyi hajónkat a Dunán. Tudomásunkra hozták azt is, hogy meg fogják vizsgáltatni sürgősen, van-e még olyan hadseregfelesleg, amely eladó és amelyet mi használhatunk. Ebben az esetben a hadsereg felszerelési felesle­gek vásárlására adott 10 millió dollá­ros hitelt fel fogják emelni számunkra — Utoljára felelek politikai ered­ményeinkre. Meg kell mondanom, hogy egészen pozitív eredményt ettSl az út­tól abban a vonatkozasbán nem is vár­hatunk. Végső döntés, igy Magyaror­szág külpolitikai kérdéseinek eldöntése is a békekonferenciára tartozik. De po­litikai kérdéseink felvetését is megér­téssel hallgatták meg az Egyesült Ál­lamokban, később pedig Angliában, Londonban is. Megértéssel hallgatták meg, de a békekonferencia előtt való kedvező döntésnek akadályai vannak.

Next

/
Thumbnails
Contents