Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-02 / 145. szám

KEDD, 1946 JULIÜS 2. DELMAGYARORSZÁG Békét és műnkét hirdetett Tiidy köztársasági elnök a szombati kenyérnapon Nagy Ferenc miniszterelnök beszámolt a magyar kormányküldöttség nyugati útjáról, a beszolgáltatás teljesítésére és a reakció elleni küzdelemre hivta Szeged gazdáit (Szeged, julius 1.) Többhetes előkészítés után szombaton, Péter-Pál napján önyörü napsütéses időben tartotta meg a Független Kisgazdapárt országos jelentőségű aratóünnepét. Az ünnepség jelentőségét két rendkívüli esemény adta mag. Az egyik, hogy jelenvolt Tildy Zoltán köztársasági elnök, a másik hogy Nagy Ferenc miniszterelnök itt számolt he a kormányküldöttség eredményeiről. A köztársasági elnök megjelenése bizonyos íokig legalább is félhivatalos ünneppé tette a pártgiyülést, amit természetesen .z előkészítés alkalmával ka is hangsúlyoztak. Nem tudjuk, helyes-e ilyen körülmények közt kisajátítani pártcélokra a köztársasági elnök személyét, de nem is fontos, mert Tildt.-i Zoltán annyira összeforrt a magyar néppel, hogy minden igaz hazafi a maga elnökének tekinti. Ez meglátszott az ünnepségen is, mert amikor a felvonulás megkezdődött, már vagy lő ezer ember szorongott a Széchenyi-tér fái alatt, a kivezényelt iskolásgyermekekkel együtt még több. Zenekisérettel lovasbandérium nyitotta meg a felvonulást, majd a szegedkörnyéki tanyák, a környező falvak, Makó és Csanádmegye más községeinek parasztjai vonultak el kocsijaikkal a tribünök előtt. 537 kocsi vonult így fel, majd a kocsikon ülők újra elvonultak gyalog, a 8 ezer főnyi gyalogos felvonulókkai. A néma, de külsőségekben színes felvonulást lelkesen megtapsolták a hűvösön álldogáló kíváncsiak. A sok szép nemzetiszínű zászló között volt olyan is, amelyiken Kelemen Bélát, a hírhedt ellenforradalmárt éltették, a másikra a Trianon előtti Magyarország és a Hiszekegy soviniszta frázisai voltak ráhímezve, akadt egy leventezászló is. A színpompás felvonulást, a bort, búzát, békességet jelképező kocsik zárták be. Durva, kirívó hibája volt a különben elég jó rendezésnek, hogy megfelejtkeztek a város népszerű orosz katonai parancsnokairól és amikor Kartyenov alezredes megjel :r.t, a rendezők akikor kapkodtak hely után részére. Eltekintve attól, hogy a fegyverszüneti szerződés egyik pontja szerint semilyen gyűlés, vagy ünnepség nem rendezhető az ellenőrző közegek jelenléte nélkül, minden pártnak a legr elemibb kötelessége, hogy a Szovjetunió képviselőit ünnepélyen az őket megillető helyre ültesse. A felvonulás ós elhelyezkedések után amikor a nagygyűlés megkezdődött, mintegy 25—30 ezer ember szorongott az árnyékot biztositó Széchenyi-téri fák alatt. A köztársasági elnök beszéde M:rt jelenteltük, Tildy Zolián, a magyar kö2 társaság elnöke pénteken érkezett Szegedre. Szombaton reggel Szegedre jött A'agy Ferenc miniszterelnök fs Gyöngyösi János külügyminiszter társaságaban. A kormány tagjai köíü! Toribor "jenö honvédelmi miniszter, Dobi István föidmtvelésügyi miniszter. Keresztury Dezső kultuszminiszter, Szobek András elvtárs, Donuth fercnc elvtárs. Balogh István, Zentaí Vilmos, Takács Ferenc, Pfeiffer Zoltán, Székely és Varga államtitkárok, valamint töbo politikus és képviselő még pénteken délben Szegedre érkezett. A köztársasági elnök szombaton délelőtt k'séretével együtt résztvett a Független Kisgazdapart rzegedi szervezete által rendezett aratási ünnepélyen. A Széchenyi* téren megrendezett ünnepség {elvonulással kezdődött. A lovasbandérium utan a különböző szervezetek kocsikon és gyalogosan vonultak végig a Széchenyitéren felállított diszemel vény előtt, hogy üdvözöljék a demokratikus magyar köztársaság elnökét. Az ünnepségre kivonult a honvédség és a rendőrség diszakasza is. A felvonulás ideje alatt pedig nagy létszámú cigányzenekar muzsikált, A felvonulás befejeztével az ;dei, uj gabor ából kr szült féhér kenyeret hozták a diszemelvény elé és ott dr. Hamvas Endre megyéspüspök megszentelte az idei első gabonából sü ö f kenyeret, A kenyeret ezután Tildy Zolián elnök velte a a kezébe és Török Ferencnek, a Kisgazdapárt yszegecii elnökének rövid bevezetője utí.ri a népgyűlés résztvevőihez fordult: — Amikor ránezek erre a megáldott és megszentelt kenyérre, én, afi magam is dolgoztam eleget fiatal koromban kinn a földeken — kezdte beszédét az allame.nök — tudom, hogy mennyi munka,, mennyi verejték, mennyi goid és mennyi aggodalom van ebben a kenyérben. Bőséges időkben kevesen gondoltak a szántóvető ember munkájára, amikor nem volt probléma a kenyér, hogy ki mennyit vehet és mennyit ehetik betöie. Ma a városi ember gondja is kinn volt veletek együtt a földben. Az ipari üzemekben, a bányák mélyén leslék munkálok eredményét. Most becsüljük meg ezt a kenyeret igazan, amikor kevés van belőle, amikor nagyon meg kellett fontolni azt, hogyan osszuk szét a nemzet és az ország kevés kenyerét. De ebben a mai demonstrációban én ljadd lássam a magyar ember ősi hitét az élő Istenben. Embere a munka, Istené az áldás. Ti tudjátok azt, hogy megtehettek mindent és vereiték bőven hullhat a barázdán, elvégezhettek minden munkát, de magasabb erő dönti el, hogy ennek a munkának mi legyen az eredménye. — Most eljöttetek hálás szívvel, az első kenyérre ráhullott az áldás. Ezt a hitet őrizzétek meg a magyar népek és az egész magyarsagnak. De hadd lássam ebben a demonstrációban a ti bizonyságtételeteket a megyar köztársaság és a magyar demokrácia mellett. Ma a dolgozó embereké ez az ország Az uj magyar vi lég meg fogja becsülni azokat, akik dolgoznak felépítésén kinn a földeken, napsütés alatt, a műhelyekben vagy a bányák mélyén, vagy a szellem munkaterületein. Meg fogja becsülni a dolgozókat és csak a dolgozókat togja megbecsülni, mert olyan országot akarunk, amelyben a munkásnak s a munkának egyformán megvan a tisztessége, a becsülete, a bére és a jutalma, A henyélőket, akik kerülik a munkát vagy könnyen akarnak élni, ki akarjuk rekeszteni a kenyér áldásából. — Az isten megadta az első kenyérnek az áldását nekünk é3 mi sóvárgunk, hogy ezután minden magyarnak, minden időben becsületes munkaja utan legyen meg a mindennapi kenyere és legyen békessége hozzá. Az egész teremtett világ minden népe, amely belefáradt a hosszú háborúba, amely nem szereti már látni a gyűlöletnek feilobbanó tüzeit, amely jó egyezséget akar a becsületes emberek között, az egész világ sóvárogja a békéi és mi magyarok a többi néppel együtt, kiáltjuk, a többi szabad néppel együtt: soha többé háborút ezen a földön. Bekessfget a népek és nemzetek között és békességet ebben az országban. Kirekesztjük ennek a belső békességnek, a dolgozó magyarok tgyeteriéscnek és btnejenek bujtogató ellenségeit. Békét akarunk teremteni, uj és szabad viiágot, amelybe a régi letűnt bünős világ semmiféle sötét szelleme mégegyszer visszajönni ce tudjon. Békét azért is akarunk idebenn, hogy a jó munkának ne legyen akadálya sehol, hogy minden ember oizva dolgozhassák abban a tudatban, hogy munkajanak meg lesz az eredménye, tizekkel a szavakkal testvérek mégegyszer forró szerelettel és megbecsüléssel köszöntelek benneteket magyar tőid népe, íi többi dolgozók, akin tesivári egyetértésben jöttetek a föld dolgozóival együtt. Minden dolgozó fia ennek a hazának. Legyen hitetek abban, hogy megvan a mi biztos jövendőnk, csak dolgozni kell érte, lemondani kell érte. lemondani kell tudni érte még egy, rövid ideig, áldozatot kell vállalni érte. Epitünk országét, amely a tiétek lesz, boldog, szabad ts független Magyarországot! Nagy Ferenc beszámolója a nyugati útról, belpolitikai és gazdasági helyzetünkről A köztársasági elnök mély hatást gyakorló, nagy tapssal és éljenzéssel fogadott beszéde után Nagy Ferenc miniszterelnök emelkedett szoiasra. Beszéde elején szólott Péter-Pál ünnepe és az uj kenyér jelentőségéről és a magyar koimány nevében hálával köszönte meg a földmives népnek az uj kenyeret, egyben megígérte az ország dolgozo tátsadalmának, hogy az uj kényéiből igazságosabban, egyenlőbben és nagyobb mértékben fog részesedni .Magyarország minden dolgozója. — A magvar föidmives nép megtette az elmúlt "esztendőben kötelességet. — mondotta a miniszterelnök. — Amihor az európai államokban statisztikák készülnek arról, hogy a győztes és vesztes áliamokban egyaránt, hány százalékát todja a földmíves nép bevetni a fö'dnek és kihoznak egy olyan 80—85 százalékos európai atlagot, akkor mi magyar főldmivesek igazán büszkék lehetünk arra, hogy most a magyar földnek 93 százaléka van bevetve. —- Az uj tenyérnek a megtermése után még egy feladat vár a magyar föld népéi e és ez az, hogy az uj kényei el vonakodás nélkül, szeretettel, megértéssel ajánlja fel a társadalom minden rétegé nek és végezze azt a kötelességét, amelyet a beszolgaltás ró reá. Nem szabad elfeljteteni, hogy Magyarország háborús sebei még nyitottak. Uazdasági összeomlásunk romjait még nem nem takarítottuk el. Uj vilá6ot. jó világot, egészséges világot akarunk teremteni ebben az országban. Ehhez az kell, hogy mindent, amire a dolgozó társadalom különböző rétegeinek szüksége van, számba vehessük, kézben tarthassunk, igazságosan, egyenlően oszihassunk el. Ezért van szükteg rrra, hogy ebben az esztendőben még feltétlenül pontosan és lelsiismeretesen "tegyen eleget a magyar parasztság a be3zolgáltatási kötelezettségnek. Viszont kijelenthetem itt a magyar kormányzat nevében, hogy a beszo gáíta tás ma mar nem olyan feltételek mellett történik, mint a múltban. Az uj kenyérrel együtt megjelenik az uj pénz is, az értékálló pénz, a forint. Augusztus elsejével megszür.iK az a szörnyű bizonytalanság, amelyben eddig a társadalom minden rétege élt, az ánandó és fokozódó pénzromlás miatt. A kormánynak az az elhatározása, hogy a beszolgáltatott terményeknek azt a részét, amely adoszükség etie kell. adóban fogja elszámolni, a többit pedig értékálló pénzben, forintban fogja kifizetni a magyar gazdaközönségnek. Beszámoló a nyugati utrói — Tisztelt naggyü'és ! — folytatta ezután a minisztere'nők — itt fogok beszélni a magyar kormánydelegációnak a a nyugati hatalmaknál végzett látogatásáról és annak eredményeiről. — Legelőször arra a kérdésre kell felelni, ml volt a célunk ezzel <xc utazással? — Érmek a nyugati látogatásnak jelen tőségét különképpen az adta nteg, hogy május 7-én Párisban a külügyminiszterek értekezlete olyan döntést hozott, amely a magyar népnek — érzésünk szerint — roppant sok keserűséget és nyugtalanságot okozott, amikor előzetes döntésében kimondotta, hogy visszaállítja a trianoni határt és egésr Erdélyt Romániának adia oda. Ugy éreztük, hogy ezután a döntés után mar netn elég a rendet; szorgalmas diplomáciai tájékoztatás és felvilágosítás, amely addig is állandóan folyt, hanem nagyobb sulival kell fellépni a magyar békecélok, a "magyar nép békevágyainak legalább részben való kielégítése érdekében. Ugy éreziük, hogy a magyar kérdéseket, a magyar békecélokat személyesen kell felvetnünk a nagyhatalmak korminvai előtt. Amerikában — Első utunk az Északamerikai Egyesült Államokba vezetett. A szabad, uj világnak, az Egyesült Államok demokráciájának vezetői előtt vetettük fel kérdé seinket. Rámutattunk arra, hogy a magyar nép a maga reménységeit nem önmagából merítette, a magyar nép reménységeinek tápot adlak bizonyos megnyilatkozások, amelyek elhangzottak több ízben a nagyhatalmak vezetői részéről s tápot adtak azok az alapokmányok és charták, amelyek az igazságnak és az igazi demokráciának a szellemében jöttek létre. Azok a kijelentések, ameiyek ugy hangzottak el, hogy igazságos békét keli kötni, olyan békét kell kötni, amely a nípek lelkében nem hagy keserűséget, a békekötés alapja nem lehet a bosszúállás, hogy a népek önrendelkezési jogát figyelembe kell venni, a trianoni tévedéseknek a beismerése, mind ugy hangzottak el, hogy igazságra vágyó és az igazságért törekvő magvar nép azokból reménységet merített, mert nucttia a világnak szólt volna ez, de a magyar népről vettek volna példát. Elmondottuk ennek az útnak és tárgvalásaink során, hogy minket magyarokat nem fűtenek olyan vágyak, hogy a mi igényeink kielégítése áran ellenségeinkké tegyük a szomszéd népeket. Ali bekét akarunk, örökké való békéi, mert talán a világnak egyetlen népe sincs, amelynek a béke áldásaira akkora szüksége lenne, mint a magyar népnek. Elmondottuk targyalasainK soron azt, hogy szégyene lenne Európának, ha ienmaradhatna továbbra is az az állapot Európa kellős közepében, hogy 650 ezer Csehszlovákiában élö magyar az örökös rettegésnek és az örökös félelemnek az állapotában élne Rainutatrunk arra, hogy 65 ezer magyarnak most a demokrácia újjászületésének idején nincsen iskolája, megtiltják anyanyelvét meg a templomában is. Ramutattunk arra, hogy nincsen ahampolgári joga, mert a legutóbb lezajlott valasztasokon 650 ezer magyar nem szavazhatott és hogy folyik a vagyonelkobozás. Elveszik a magyaróktól a koncessziókat, az iparengedélyeket, kereskedői jogOsitvánvoKat, hogy így nem élhet 650 ezer magyar es nem költözhet bekeérzet az egesz magyar nemzet szivébe, ha kénytelen iatni csehszlovákiai magvarok sorsát. Tárgyaiasaink során elmondottuk az azt is, hogy nincs a vilagnatc még egv országa, ameiyet akkora háborús veszteség trt voma közgazdasági téren, mint Magyarországot. Magyarország egesz gazdasági esete összeomlott. Eredmények és remények — Az Egyesült Államok kormánya nemcsak szóban, de írásban is közölte velünk, hogy a Nemzeti Bank egész aranykészletét minden megkötés nélkül azonnal visszaadja. Közölte velünk azt is, hogy 1945 január 20 után elhurcolt és elvben már magyar tidajdo-nnak elismert magyar értékek átadására nézve azonnal utasítást ad a megszálló hatóságoknak, mig az 1944 október 15-e után elhurcolt értékek visszaadására nézve pedig siet minél előbb kedvező kormánydöntést hozni. Közölte velünk az az Egyesült Államok kormánya azt is, hogy tárgyalásokat kezd a bécsi megszálló haderők, elsősorban a szovjet megszálló erők főparancsnokságával s amennyiben ennek a hozzájárulását elnyeri, magyar zászlók alatt és magyar vezetés alatt forgalomba helyezi 540, tehát valamennyi hajónkat a Dunán. Tudomásunkra hozták azt is, hogy meg fogják vizsgáltatni sürgősen, van-e még olyan hadseregfelesleg, amely eladó és amelyet mi használhatunk. Ebben az esetben a hadsereg felszerelési feleslegek vásárlására adott 10 millió dolláros hitelt fel fogják emelni számunkra — Utoljára felelek politikai eredményeinkre. Meg kell mondanom, hogy egészen pozitív eredményt ettSl az úttól abban a vonatkozasbán nem is várhatunk. Végső döntés, igy Magyarország külpolitikai kérdéseinek eldöntése is a békekonferenciára tartozik. De politikai kérdéseink felvetését is megértéssel hallgatták meg az Egyesült Államokban, később pedig Angliában, Londonban is. Megértéssel hallgatták meg, de a békekonferencia előtt való kedvező döntésnek akadályai vannak.