Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-02 / 145. szám

4 D£LMAGYARORSZÁG KEDD, ms JULIUS 2 ^.IKMUHí A külügyminiszterek most tárgyalják végig az egész világ békéjét és minden problémáját. A külügyminiszterek tárgyalásai, amint azt látjuk a sajtóból, halljuk a rádióból, gyakran vannak nehézségek. A kérdéseket nagyon alaposan tárgyalják meg és ugy látszik, nehezen születnek meg döntéseik. Az egyszer már megtörtént döntést nem szívesen veszik újra elő. Ha a magyar ügy ma kerülne a külügyminiszterek értekezlete elé, egészen bizonyosak vagyunk benne, hogy nagyobb megfontolást szentelnek a kérdés magyar vonatkozásainak is. Mi azt ajánlottuk és már tárgyalásaink során felkerestük a Szovjetunió külügyminiszterét, Molotov urat is, hoigV járuljon hozzá a külügyminiszterek értekezlete, hogy mi magunk lehessünk a magyar békecélok ujrakezdeményezöi ,a külügyminiszterek értekezlete előtt s igty nem kell vállalnia egyetlen nagyhatalomnak sem a kezdeményezés nehézségeit, hanem egyszerűen az állásfoglalásra szorítkozhatnak. Ezt a beadványunkat és szóbeli előterjesztésünket a nagyhatalmak külügyminisztereinek ígérete szerint megfontolás tárgyává fogják tenni együttlétük idején. — De vannak a látogatásnak ezen tul még e^/éb eredményei is. Nem mi vagyunk az egyetlen háborút viselt, sőt nem mi vagyunk az egyetlen legyőzött ország sem Délkeleteurópában. De mi vagyunk azok, akik először tudtuk megteremteni a személyes kapcsolatot a világ sorsát intéző nagyhatalmak vezetőivel. Másfél esztendővel vagy alig egy esztendővel a háború befejezése után a magyar külpolitikának olypn mértékű felfejlődését jelenti a maszkvai é9 a nyugati utazás, amelyre alig lehetett reményünk akkor, amikor a háború utolsó napjait éltük itt Magyarországon Belpolitikai magatartás: végső leszámolás a múlttal — Tisztelt Népgyűlés! Ahhoz, hogy a mi külpolitikánk eredményeket hozzon, bizonyos belpolitikai magatartás meghatározására is szükség van. Elsősorban szükség-van arra, hogy az a politikai életforma, amelyet mi vállaltunk a hábóru befejezéseután, valóban a demokrácia legyen és a magyar nép minden rétege elfogadja, mint a magyarság örökkévaló politikai életformáját. Ehhez szükséges az, hogy a magyarság minden közéleti megnyilvánulása a tiszta demokrácia szellemében és a demokrácia szempontjainak megfelelően történjék meg. Szükséges, hogy leszámoljunk végképp a magyarság politikai múltjával, leszámoljunk azzal a múlttal, amely bennünket ebben a háborúban az összeomlásba sodort bele. • — Megpróbálom néhány szóval felvázolni, mit jelentett ez a mutt. Jelentette a békességet, mert hiszen nem kezdhettünk háborút senkivel saját elhatározásunkból. Bármilyen könynyelmü. a magyar nép leikétől idegen és távolálló kormanyzat is vezette az országot, kénytelen volt békében élni. Jelentette a nyugalmat, de jelentette a temetőnek a nyugalmát, jelentette a kenyeret, de azt a kényért nagyon keservesen kellett megkeresni azokkal szemben, akik az ország gazdasági életét a kezükben tartották. A ntulí azt jelentette valójában, hogy politikailag elnyomták a ma" gyar népet, mert ha ez a nép nem élt voiina a politikai elnyomotuság állapotában, akkor sohasem engedte volna odafejlődni a magyar politikát, hogy belemenjen ebbe a szörnyű háborúba, tennék (mindéin szenvedésébe és gyötrelmébe. Ha a magyar népnek politikai szabadsága lett volna, akkor irányítani tudia volna, az ország vezetőre hatni tudott volna, érvényesíteni tudta volna a maga befolyását s akkor egészséges irányban fejlődött volna a magyar élet és nem mentünk volna a katasztrófa felé. Nyugalom volt Magyarországon. Persze, hogy nyugalom volt, mert azok a milliók, amelyek -elégedetlenek voltak a magyar berendezkedéssel, nem szólalhattak meg Nem szólalhattak meg. mert a csendőr, a szolgabíró, a főispán, < polgármester, a eegédjegyzc e» mmueniu egyetlen feladatot ismert, hogy az anamot megvédje a néppel sze«nDön, hogy a kormányt kiszoigaija a nép ellenében. Egy feladatot ismert, hogy a magyar nép igazi akaratát érvényre jutni n« engedje. 15 esztendős küzdelmünk alatt megtanultuk, hogy mit jelentett ez a nyugalom Magyarországon. Jelentette a nyilt sza• vázás elnyomatását, jelentette a hamisításokat, a tüntetéseket, az üldöztetéseket és reménye sem lehetett a magyar népnek arra, hogy alkot tnányos jogainak gyakorlása áltat fogja megváltoztatni az államvezetési és a maga befolyását biztosítani az állam irányításában. — A mult jelentett alacsony színvonalon való megélhetést, lassú haladást, kuliogast a többi nepe« ulánA demokrácia, amelynek ma még minden nehézségét kénytelenek vagyunk viselni, mer ma még a háborús összeomlásért és annak nehézségeiért a demokráciát teszik egyesek felelőssé. A demokrácia azt fogja jelenteni, hogy ez a nép magának épiti fei az országot. Magának épiti fel, nemcsak jelszavakká és politikai szólamokká, hanem tulajdon jogaira is. Amilyen mértékben emelkedik ez az ország, olyan mértékben kell emelkednie a társadalom minden dolgozó rétege jólétének és megelégedésének. Az ország a népé. a politikai vezetés a népé. A demokratikus kormányzás nehézségeiről beszélt ezután a minisz erelnök, majd igy folytatta: — Vigyázzon minden magyar ember, de vigyázzon különösen minden párt és minden olyan ember, aki a pártok nevében jár el, cselekszik és beszél, hogy ne sodorja valságba a magyar demokráciát, a koalíciót, mert olyan mértékű visszaesést jelentene ez politikailag, gazdasági és társadalmi téren egyaránt, ameiyet ma még sokan nem képzelnek el, de amelyn^a.a szenvedését es felelőssegét akkor majd szeretnék maguktői elhárítani. Küzdelem a reakció ellen — Valóban küzdeni keli minden erőnkkel a reakció ellen. Küzdeni kell az ellen, hogy demokráciáéi!en^s szándékok megbonthassák a magyar nép egészséges fejlődésének az útját. Küzdeni keli minden olyan csökevény ellen, amely a fasizmus maradványaként itt-ott még kiütközik Ez a feladat azonban nemcsak a kormányra, de a társadalomra is vár. A társadalomnak is mindent el keli követnie, hogy azokat a jelenségeket és próbálkozásokat, amelyek a demokráciát most fejlődésének üdéjén veszélyeztetik, fojtsa el a magyar társadalom. Nem tudja felmérni a társadalom minden (tagja s főleg nem tudják felmérni azok, akik a mai rendszernek, a demokráciának ellenségei, hogy milyen Irtózatos kár származik minden magyar dolgozó emberre abból, amikor Budapesten az Oktogontéren agyonlőnek a felszabadító Vörös Hadsereg katonái közül két tisztet. Nem tudják elképzelni, hogy mit jelent ez. Jelenti ez KUlpoliUkaf hely-etünk megnehezítését, jelenti gazdasági életünk kibontakozásának nehézségeit. Jelenti a demokrácia nehézségeinek fokozódását minden olyan cselekmény, amelyről pillanatnyilag talán nem is veszünk tudomást, de amelyről tudnunk keli azt, hogy a magyar demokrácia útjában nagyon súlyos köveket és akadályokat jelent. Tanácskozások a belpolitikai helyzetről — A belpolitikai helyzetben ott tartunk, hogy szeretnénk tisziáznl egymás között a még üszLázaclan kérdésekét. Szeretnénk .kiküszöbölni minden ütközési pontot, hogy, amint a köztársasági elnök ur. mondotta, minden dolgozó magyar minden energiáját a termelő munkának szentelhesse és a nemzet fejlődésére fordíthassa. Erre törekszünk. A közei jövőben tanácskozások fognak meginxndulni a partok vezetői között, amelyeknek az lesz a feladata, hogy az ellentéteket megszüntessük, megté. remisük a munka elvégzéséhez feltétlenül szükséges belső polliiKai békét. Addig, amig ezek a tárgyalások nem folynak le, nem kivánoK a belpolitikai helyzetről többet mondani, de amidőn ezek befejeződnek majd, a magyar társadalom és a közvélemény tudomására fogjuk hozni ezeknek a tanácskozásoknak eredményeit. —• Én csak azt kérem Szeged népétől és az itt összegyűlt magyar néptől, feszítse meg tovabbra "is minden erejét azért, hogy a magyar emeikenes utja egy piuanatra se ián. kadjen meg. Feszítse meg minden erejét, mert a fejlődés emela-déSénék ép ugy meg van a sebesség fokozóaasa, mint a hanyatlasnaa. Ha egyszer a fejlődésinek az alapjait az élet minden területén te tudtuk rakni, akkor fokozatosan és gyorsan jutunk ei az emelkedés útjára és egészen bizonyos, hogy, a mi utunk az emelkedés útjára és egészen bizonyos, hogy a mi utunk az emelkedéshez vezet Meg keli mondanom, hogy én elevenebb életet, nagyobb szorgalmat, keményebb kitartást, utazásaim során a világ egyetlen országában sem láttam, mint itt és ha ez a szorgalom és a kitartás megmarad és fokozódik, akkor egészen oizonyos, hogy el fogjuk érni a jólétnek azt a maximumát is, amit most láaunk egyes országokban s azt is el fogjuk "érni, hogy hogy kevesebb munkával, kevesebb erőfeszítéssel iít megelégedetiéob, ki elégitőbb életet és txikiogabb életet fog élni a magyar. A miniszterelnök beszámolója után rövid műsorral kedveskedtek a köztársasági eln.okr.elc. Ennek keretében a tápéi Gyöngyösbokréta mutatott be népviseletben népi táncokat, majd a többi vidéki szervezetek szerepeltek táncokkal és népdalokkal. A nagygyűlést Török Ferenc szegedi szegedi pártelnök zárószavaival ért véget. A nagygyűlés után díszebéd következett a Hungária-szállóban. Itt a pártok megbízottai köszöntötték a köztársasági elnököt és a miniszterelnököt. A Kisgazdapárt nevében Madarász János társelnök, a Magyar Kommunista Párt nevében Tombácz Iímre nemzetgyűlési képviselő, a Szociáldemokrata Párt ne vóoen Papdi György nemzetgyűlési képviselő, a Nemzeti Parasztpárt nevében Somogyi Imre tanácsnok, a Podgián Demokrata Párt nevében dr. Pap Róbert mondott pohárköszöntők Az aknakutatók hősi halottai emlékművének Szombaton délután a köztársasági elnök és Tombor Jenő honvédelmi miniszter résztvett az 5. honvédkerületi parancsnokság épületében felállított hősi emlékmű leleplezésén. Az ünnepségen megjelent az orosz városparancsnokság küldöttsége Kartyenov gárdaalezredes, városparancsnokhelyettes vezetésével, valamint Dénes Leó elvtárs polgármester. Az emlékművet, az aknaszedések következtében hősi halált halt szegedi honvédek emlékére állították. A bensőséges ünnepségen örley Zoltán vezérőrnagy, az 5. honvédkerület parancsnoka mondott beszédet és meghatottan emlékezett meg arról a hősi munkateljesítményről, amelyet ezek az aknaszedő honvédek végeztek, hogy megtisztítsák a földeket azoktól az aknáktól, amelyeket Hitler és Szálast csapatai hagytak hátra gyalázatos visszavonulásuk fedezésére. — Számos magyar katona és polgár életét mentették meg ezek a honvédek saját életük árán — mondotta örley vezérőrnagy. Teljesítményük igazi hősiesség volt, ők maguk pedig valóban a munka hősei voltak. örley Zoltán szavai után Tildty Zoltán köztársaságii elnök adott engedélyt az emlékmű leleplezésére néhány közvetlen szó kíséretében. — Meg fogjuk becsülni ezt az emlékmüvet — mondotta — és bízom benne, hogy a hátramaradottak fájdalmát enyhíteni fogja az a tudat, hogy a magyar köztársaság a demokrácia hőseivé avatja azokat, akik életüket áldozták az újra felépítendő országért. Szivünkben sok'keserűség van, de remény is, mert az az ország, amelyik ilyen fiakat adott, annak népe élni fog A köztársasági elnök mély megindulással fogadott szavai után a katonai és polgári' hatóságok koszorúikat helyezték el az emlékművön. Az ünnepség után Tildy Zoltán elbeszélgetett a hősi halált halt honvédek megjelent hozzátartozóival. Vasárnap délelőtt Tild'/ Zoltán köz társasági elnök a református templomban istentiszteleten vett részt és meghallgatta Bereczky Albert budapesti teológiai professzor, volt kultuszáüani titkár prédikációját. Az istentisztelet után még a délelőtt folyamán Alsó- és Felsőközpontra ment, maijd onnan délután visszautazott Budapestre, Hétfőn szüneteit a dohányjegyek beváltása Tetemes összegekkel károsítja meg a fogyasztókat a cigarettaárusítás felfüggesztése hányjövedék részéről? Erkölcstelen már az a módozat is, hogy a dohányárusok befektetés nélkül keresnek, hiszen a . trafikot előre kell kifizetni és a vásárlóközönség pénzén keresi jutalékát az árus. Ha már ilyen kiváltságos helyzetet élveznek, legalább ne kárositsák a dolgozókat a dohánynemüekben is az adópengővel. A pénzügyigazgatóság hasson oda. hogy ha az állam érdekelt adópengő segítségével védelmezi, legyen aki megvédi a fogyasztót is, (Szeged, julius 1.) A dohányjegyekre hétfőn volt esedékes a befizetés, jegyenént 80 ezer adóneagőben. Szegeden azonban egyetlen dohány áruda sem vállalta a befizetést azzal az indokolással, hogy a dohárvyelosztó véleménye szerint az adópengőben való ármegállapítás nagyon komplikált és előbb meg kell beszélni a megoldási módozatokat. Szeged dolgozóit óriási károsodás éri az óráról-órára tapasztalt áremelkedés. Felesleges talán mondanunk, hogy az adópengő, háromnapos stagnálása után milyen ófiiásit emelkedik majjd keddre és mennyire súlyosan érinti az érdekelteket a cigaretta hétfői ki nem szolgáltatása. A dohányelosztó és a kisárusok kényelemszeretetét a dolgozóknak keli majd megfizetni. Vagy talán a drágább adópengőre való spekulálás ez a DoJó bizonyítvánnyal rendelkező kocsist azonnali belépésre keres a Munkásszövetkezet. Üdéteket 'tv. en ALAPÍTTATOTT 1845. Foglalkozik a banküzlet mlodeti MMalárdiíií tetfatit Uiielekzt fakmdém cétiú