Délmagyarország, 1946. július (3. évfolyam, 145-168. szám)

1946-07-28 / 166. szám

VASÁRNAP, 1.940 JULIUS 28. DELMAGYABOBSZAG 3 A Magyar Kommunista Párt kegyeletes gyászünnepélye a kommunista mártírok emlékezetére Sztodolnik László elvtárs törvényszéki elnök megrendítő gyászbeszéde (Szeged, julius 27.) Pénteken es.e w Magyar Kommunista Párt kegyeletes gyászünnepséget rendezett a kommunista mártírok emlékére a városháza közgyűlési termében. A zsúfolásig megtöltőt i\ feldíszített terem előadói asztala mögött fekete drapérián ött láhatiuk a fasiszta terror idején kivégzett öt hős magyar kommunista arcképét, fölöttük ezzel a felirattal: „Nem hal meg, ki a népért halt meg:!" Az Internacionálé elhangzása u'.ón Dénes Leó elvtárs polgármester ntyitotta meg az emlékünnepséget és megrázó szavak kíséretében emlékezet t meg a Magyar Kommunista Párt öt nagy hőséről: Ságváry Endréről, Sehönherz Zoltánról, Rózsa Ferencről, Fürst Sándorról és Sailay Imréről. — Megtanulhatjuk tőlük — mondotta —, hogy: ha kell, mi is, akár az életünk árán, harcoljunk a szabadságért, a dolgozók sorsának jobbraforditásáért. Szavai után a szegedi munkászenekar Vizner Péter elvtárs vezényletével munkásgyászindulókaitl játszott, majd Bogátsek Magda szavalta el nagy sikerrel Bajza; Apoteozis cimü költeményét. A Magyar Építőmunkások szegedi csoportjának énekkara Kertész Lajos elvtárs vezénylésével a „Bucsuzunic tőled" cimü gyászéneket, adta elő, utána pedig Sebes Tibor elvtárs művészi erővei szavalta el Arany. János A walesi bárdok cimü balladáját A műsorszámok után Sztodolnik László elvtárs, a szegedi törvényszék elnöke mondott ünnepi beszédet. Kifejtette, hogy ezek a kommunista mártírok nemcsak a munkásoszt ál'/ vértanúi voltak, hanem az egész magyar nemzetnek, a magyar dolgozóknak, a magyar népnek a: hőset. — A nép hősei, a dolgozók hősei mindig a nemzet hősei voltak a magyar törjénelemiben — mondotta —, mert az «.?15re törekvő, feltörő osztályok és a dolgozók képezték mindig a nemzetet, ha talán az uralmon levők szemében a nemzeten kivül állottak is. Megemlékezett Sztodolnik elvtárs a szegedi ellenforradalom által elpusztított hősleLkü kommunistákról is és ezzel kapcsolatosan az átkos emlékű szegedi gondolatról, amely romlásba és' pusztulásba sodorta az országot. Rámutatott beszéde során arra, hogy az elmúlt sötét évtizedek alatt is, akkor is, amikor a mag'yar nép ott harcolt a szabadság ellen küzdők táborában, volt az országban egy elszánt tábor, amely az élen járt és küzdött a szabadságért, az egyszerű emberekért és az egyszerű emberek sorsának jobbraforditásáért. Ez a kis tábor volt az illegálisan működő Magyar Kommunista Párt. Kifejtette a továbbiakban Sztodolnik elvtárs, hogy a kommunisták az elmúlt 25 év során ott voltak az üzemekben, gyárakban., falvakban, egyszerű munkáslakásokban és dolgoztak, küzdöttek a munkásságért, a magyar dolgozókért. Ennek az illegális mozgalomnak volt tagja Sallai és Fürst elvtárs is. Végigvezette Sztodolnik elvtárs a hallgatóság előtt mozgalmunk történetét és elmondotta, hogy leleplezésük után hiába érkezett egész Európából a táviratoik özöne megmentésükre, a fasiszta kormány kivégeztette ezeket a hős mártírokat. Helyükbe azonban ujabb és ujabb erők léptek. — Mindenütt erős harcot folytattak továbbra is a kommunisták a munkásság táborában — mondotta — az eljövendő háború ellen és amikor a háború kitört, a fasizmus minden erőlködése ellen. A munkásegységen dolgoztak, mert tudtak, hogy a munkásegység feltétlenül' megteremti a nemzeti egységet is. Akiváló előadó a továbbiakban részletesen megemlékezett a többi nagy magyar kommunista sorsáról és ismertette azt az áldozatos munkát, amelyet számtalan, nehézség és üldöztetés közepette is kifejteitek egészen elfogatáeukig. Legtöbbjüket megkínozták és meggyötörték, mielőtt halálra Ítélték volna, de bátran vállalták a megpróbáltatásokat. A kommunista mártírok még a bitófa alatt is a független, szabad, demokratikus Magyarországot éltették. — Emléküknek akkor áldozunk legjobban — mondotta végül Sztodolnik elvtárs —•, ha ugy élünk, ahogyan ők éltek. Minden érzésünknek, megmozdulásunknak a dolgozók érdekében kell történnie és egész életünket, egész akaratunkat és minden gondolatunkat nekik kell áldoznunk. Nekünk ma legfontosabb kötelességünk a munka, az ország újjáépítése. Vegyü/nk példát ebben a Szovjetuniótól és a hŐ9, magyar kommunista mártírok emlékének adózva, teljes erőnkkel vegyük ki részünket az újjáépítésből, hogyi felépíthessük a dolgozók szabad, független, demokratikus Magyarország át. Sztodolnik elvtárs hosszantartó tapssal fogadott beszéde után Dénes Leó elvtárs, polgármester szólt ismét néhány szét, majd az egybegyűltek egyperces néma felállással adóztak a kommunista mártírok emlékének. Végiül ismét a Magyar Építőmunkások énekli ara adott elő egy gyászéneket, mégpedig az ugyancsak mártírhalált halj Ladvánszky József elvtárs „Dalra fel" cimü gy ászéneké 1. A bensőséges gyász ünnepéig az Internacionálé hangijai mellett ért véget. TEKINTSE MEG FORINTÉRT I ZSULÁN JÓZSEF Szeged, Tisza Lajos-korul 38. sz alatt vásárolhat. Aranyásók Nem a kaliforniai, vagy kanadai aranylovagokról beszélünk, nem a vadnyugati ponyvaromantika időszerűtlen hőseiről, akik verejtékes munkával és verejtékes fondorlattal a legprimitívebb eszközökkel akarták magukhoz kaparintani az aranyrögöcskéket tartalmazó földet. Ezeknek a mániákus aranyásóknak, akiket elkapott az aranyláz szörnyű nyavalyája, hosszú évek hiábavaló munkája után sokszor valóban nem maradt egyebük, mint a maláriás láz — arany nélkül. Ezeknek a lovagoknak kései szegeili utódaik már sokkal racionálisabban dolgoznak, ök nem vállalnak felesleges kockázatot és a gyötrő aranylázukat nem maláriás lázálmok kövelik, hanem finom mérlegen pontosan, vagy inkább pontatlanul lemérhető arany darabocskák. Szeged ma speciálisan aranyváros. Sokkal inkább mint Budapest, vagy bármelyik vidéki nagyváros. Az aranybevállók itt csendben dolgoznak. Pontosan, előre kiszámított stratégiával. Magukévá tették a decentralizáció elvét. Ebben feltétlenül időszerűek. Hiszen nap-nap után olvassuk, hogy az ország egészséges fejlődése érdekében szükség van a decentralizációra. Szegeden az aranybeváltok ezt már megvalósították. Teljesen függetlenítették magukat Budapesttől. Például a szombati napon körülbelül félannyit fizettek a tört aranyért Szegeden, mint Budapesten. Itt természetesen nem a spekulánsokat akarjuk védeni. Aki arannyal spekulál és úgynevezett „tételt akar eladni, az itt is megkapja az országosan jegyzett napiárat, vagy ha nem, akkor kényelmesen Budapestre utazhat — egy fél gram arany kifizeti az utazási különbözetet. Itt azokról van szó, akiknek az infláció utolsó tébolyodott rohamában sikerült megmenteni utolsó félgram aranyukat. Azt az utolsó félgram aranyat, ami valóban kenyérre kell, ami piacra kell, zöld főzelékre és utolsó segítségnek augusztus l-ig. Ez volt a kispénzű emberek utolsó rohama augusztus l-ig a mindennapi kenyérén és kétségtelen az is, hogy ez volt az aranyásók utolsó rohama a kispénzű emberek utolsó félgram aranyáért. Nem ártana-, ha ebből a tébolyult aranylázból a rendőrség gyógyítaná ki a racionálisan meggyötört „betegeket". Dollárért? Nem! Aranyért? Nem! Forintért? Azt igen! Selymet, vásznat, szitudéi, U&dcsáW át&an HALMI lisza Jl.-U&cul 32 Készülnek a munkásszinjátszók a vasárnap este kezdődő szabadtéri előadássorozatra Beszélgetés a szereplő elvtársakkal, akik lelkesen várják, hogy bemutathassák képességeiket a szegedi dolgozóknak (Szeged, julius 27.) Vasárnap este 8 órakor a Stefánia-parkban felállított szabadtéri színpadon kezdődik meg a Munkáskulturszövetség ünnepi hete. szorgalmas munkáskezek már felállították a diszes, nagy színpadot és elkészítették a kétezer ülőhelyes nézőteret is. A Délmagyarország munkatársa sorrajárta a darabok próbáit, hogy beszámolhasson arról a lelkes munkáról, amellyel a Munkáskulturszövetség legjobb színjátszói készülnek az ünnepi alkalomra. Külön ki kell emelnünk a 6zegedl gázgyár kulturgárdáját. A szebbnélszabb díszleteket Misán György elvtárs, pénzbe szedő saját maga tervezi és készíti ei ügyes festéssel é9 faragással. A színjátszók mindegyike 18 hasonló művészi munkáról tesz tanúságot. Egyik legtevékenyebb tagjuk a több színdarabban is szereplő Jurka József elvtárs. Már eddig is olyan sikerekét aratóit, hogy a gázgyár kuiturgárdájápak »kölcsön kellett adni« egy másik együttesben való szereplésre. Elbeszélgettünk a két főszereplővel: Balgai Erzsébettel es B°VaBS'ea Magdával, a gázgyár hivatalnoknői»«>• . - ; l I I.. — Igazán nagyon! örülünk, — mondják — hogy szórakoztatva taníthatjuk munkástársainkat. Eddig még sohasem játszottunk ugyan színpadon, de most kötelességünknek érezzük, hogy tehe ségünkhöz mérten mi is résztvegyünk a vefünk együtt oolgozók demokratikus átneveiésébcn. Valóban öntudatos munka látszik játékukban cs bátran állithatjuk, hogy a hivatásos színészek sem Játszanák különbül Hans Sachs nagyszerű komédiáját a kártyázó szatócsról és Zilahy parasztvigjátékát: a Szénapadlást. A dohánygyári kulturgárdához éppen a próba végére értünk. Igy nyugodtan ei tudunk beszélgetni a szereplőkkel. Itt Móricz Zsigmond: Dinynyék es Török Rezső: A gyermek istentői van cimü egyfe[vonásosokra készülnek nagy buzgalommal. A kitűnően szereplő Balázs-házaspár — egyébként mindketten dohánygyári munkások — örömüket fejezik ki, hogy a központi szakértő: Keméndi elvtárs ls megdicsérte a játékukat. Kijelentik, hogy most a szabadtéri színpadon is igyekszenek a múlt versenyen elért eiső helyezésükhöz méltóan szerepelni. A gyufagyárban Varga János vasesztergályossal beszélgetünk, az »Idiü« cimü politikai vígjáték) főszereplőjével. — Szívesen játszom ezt a darabot, — mondja tréfásan — mert szép leánynak udvarolok a színpadon és különben is KI a Icában jó színésztársát kaptam magam mellé. A darab pélitikai rcsze pedig különösen rab politikai része pedig különösen den szavát meggyőződésbői mondom. A Magyar Kommunsita Párt Belváros I. szervezetének vezetője Ladányi elvt&rsnő büszkén jelenti ki, hogy amit az ő csoportjuk a »»Póruijárt jegyző« cimü bohozatban tanúsított, valóban már komoly művészetet jelentett. A darabban szereplői parasztatakob Komócsin Klára1 és Bányász Imre vasmunkások tökéletesen aiakitják. i A testvérpárt kulturgárdája sem marad el azonban a többiek mögött. Lengyei Aranka fodrásznő, a SzlM lelkes tagja Török Rezső: Csöndes Juli cimü vígjátékában játszik. Elmondja, hogy dobogó sziwei ugyan, de mégis alig Várja már, hogy elvtársaink nagy tömege előtt játszhasson. i. Igazán korszerű darabot választottak a szegedil kenderfonógyár munkásai, amikor elhatározták, hogy Bálint: Fejős tehén cimü vígjátékát adják elő. — IparnSró feleségét játszom — mondja Piirdl Julis fonónő kérdésünkre. örülök ennek a szerepnek, mert legalább ügyesen kidomboríthatom a felső tizezrek életének fonákságait. Munkatársaimmal Bosnyákovics Rezsővel és Kovács Emillel valóban szívvel-lélekkel játsszuk majd ezt a tanulságos történetet. Be is fejezzük további látogatásainkat, mert Ba fa elvtárs a Munkáskulturszövetség főtitkára, a játékok szervezője ugy gondolja, a többi légyen inkább majd meglepetés vasárnapra. A színjátszók munkáját egyébként meglátogatta Hont Ferenc elvtárs is, a színművészeti Főiskola igazgatója, mint központi kiküldött. Reméljük vasárnap, hétfőn és kedden minden szegedi dolgozó ott lesz a szegedi munkás színjátszóknak ezen az előreláthatóan nagysikerű estjén. Szeged dolgozói! A két munkáspárt a szakszervezettel együtt 31-én, szerdán délután 4 órakor nagygyűlést tart a Dohánygyár udvarán. A stabilizációval kapcsolatos kérdéseket ismertetjük. Jelenjetek meg tömegesen!