Délmagyarország, 1946. március (3. évfolyam, 50-74. szám)

1946-03-06 / 54. szám

Viiég proletárjai egyesüljetek! Szeged 1946. március 6, szerda III. évt. 54. sz ttra: 20.000 P A MAGYAR KOMMÜN I S T A PÁRT PÉIMAGYA R ORSZÁG! NAPILAPJA 1 '^mmi Nyilvánosságra hozták a három nagyhatalom jegyzékét a spanyol kérdésről (London, március 5) A brit külügymi­nisztérium héttón este nyilvánosságra hozta Franciaország, Nagybritannia és az Egye­süli Államok r.ormánvának a spanyol Kér­déssel kapcsolatban kiadott közös nyilat­kozatát. A nyilatkozat megállapilja, hogy a je­lenlegi spanyol kormányzat a nácizmus es a fasizmus támogatásival jutott ura­lomra és a náct-fascista kormányzatok mintájára szervezték meg. A közös nyilat­kozat alairói nem stántíékcznak beleszólni Spanvo oszág belügyeibe. A spanyol nép­nek "hosszú munkával magának kell ki­alakítania saját sorsát. A jelenlegi kormányzat elnyomó intéz­kedései ellenére a három kormány annak a reményének ad kifejezést, hogy Spa­nyolországban nem élednek fel újra a polgártiábon? borzalmai és keserűségei, ellen<ezóleg remélik, hogy a vezető poli­tikusok és liberális gondolkodású spanyo­lok mihamarabb megtalálják a módját Franco békés utón történő visszavonulá­sának. A szabadsagjogok elérésére alakí­tandó és munkálkodó átmeneti kormány az összes szabadságszerető népek elisme­rését és támogatását élvezi. Az ilyen elismerés magában foglalná a teljes diplomáciai kapcsolatokat es oiyan gyakorlati módszerek alkalmazása', is, amelyek réven Spanyolország gazdasági problémái az uralkodó körülményeknek megfelelően megoldnatók lennének. Ezek­nek a módszereknek az alka'mazása jel il­leg lehetetlen Franciaország, az Egyesült sirályság. az Egyesüt Államok és a jelen­legi spanyol kormányzat között diplomá­ciai kapcsolatok fenntar.ásának, vagv niez­szünteíéséuek kérdését az események fényénél fogják megnatarozm, figyelembe­véve a spanyol nepnek s*ját szabadsága kivivására irányuló erőfeszítéseit. Londonban az a vélemény alakult ki, hogy a nyilatkozat a Franco-kormánnyal szembeni politikát leszögező korábbi nyi­latkozathoz viszonyítva a'ig jelent valami változást. Londoni' politikái megfigyelők először is rámutatnak arra. hogy a nyilat­kozat nem biztosit támogatást a spanyol­országi ellenzéknek, 2. bar Spanvolorsz g­tól magától várja a kezdeményezést, ki­jelenti, hogy a kormányváltozást békés ütőn kell elérni, 3. a nyilatkozat nem tesz említést a menekült spanyolok bármely szervezetevei való együ tmüködesrol. Az első pillanatra tehát "a nyila kozat nem más, mint felszólítás az elnyomott ellen­zékhez, ho?y külföldi segítség és polgár­háború nélkül ragadja magához a hatal­mat. Ismerte a fasiszta államok magatartá­sai, nem kétséges, hogv egy békés hangú diplomáciai jegyzék nem aditja meg a bi­torolt halalomhoz görcsösen ragaszkodó lasiszta rezsimet erőszakos népeltipró po­litikájában. Vegyék igénybe m 1938 éta szerzett vagyoDOkat Szabad orvosválasztást, a gázgyár városi keselését követelik Szeged dolgozói A szegedi szakszervezetek összvezetőségének és az iízemi bizottságoknaks országos jelentőségű gyűlése (Szeged, március 5) Hétfőn délután a szaitszei vezetek összvezetesége és az üzemi bizottságon együttes ülést tartottak, amelyen a do gozók altalános helyzetét vitatták meg és a dolgozók érdekében nagyjelentőségű határozatokat hoztak. Az általános szikszervezeti beszámolót Komócsin Mihály elvtárs, a szakszerveze­tek megyei titkára tartotta. Beszéde ele­jén vázolta a szakszervezetek multbani és "a jelenlegi helvzetét, megemlítve, hory a mult állandó üldöztetései ellenére mégis tevékeny munkát vegeztek. Most a szak­szervezetek teljes szabadságban munkál kodhatnak a dolgozók érdekében. Sajnos, azonban egyes szakszervezeti csoportban a vezetőség a dolgozók érdesét nemiudja kellőképpen képviseni. A másik ba| az, hogy a tőke es a reakiió képviselőit be­friikite a szakszervezetekbe, hogy ott szét­húzást, romboló munkái végezzenek. Súlyos feladat vár a szakszervezetekre. A közigazgatást meg kei! tisztmni a re­akció berenceitől. A gazdasági helyzet állandóan rosszabbodik, mert a közigaz­gatásban azokat a remieleteket elszabotál­lak, melyek hivatra lennének a dolgozok helyzetén javítani. A Sjtaktzerveasefí Ta­nát:* utasított bennünket, — mondotta Komócsin elvtárs — hogr ott keli len­nünk mindenből ahoi a tisztogatás munkája folyik. A függetlenségi front a akulásakor az életrehivott pártok képviselői a függeten­ségi front pogramját elfogadták és meg­ígérték, hogy a dolgozók erdeiében azo­kat megvalósít iák. A rig azonban a dolgo­zón a romokat takarították, addig a ti te és a reakció azon mesterkedett, hogy a dolgozók rrőíeszilése ne járjon sikerrel. A dolgozok egy része ezert ezt látva, kedvét vesztette ahelyett, hogy még erő­teljesebben venne részt a szakszervezetek munkájában. A három dolgozó réteg, a föld az ipar és a szellem dolgozóinak kö­zei* munkájával lehel csak felépíteni a magyar demokráciát. AKIK ennek az egységnek megbontásara törekszenek, azo­kat a dolgozók kiközösítik maguk közül. A széntermelés fokozásáról szólva be­jelentette, hogy a két munkáspárt a szak­szervezet c-kkel megállapodott abban, hogy a színcsatában részt kíván venni. Mi is nrankáscsoportok&t küldünk a szén­bányákba- hogy a széntermelés fo­kozásával biztosítsuk az ipari üze­mek üzembentartáoát. De küldünk egy másik csoportot is a bányákba: a feketé­zők és a reakciósok csoportját. Ezu án az alábbi határozati javaslato­kat terjesztette elo, melyet az együttes ülés nagy tetszéssel fogadott. Vegyék igénybe az 1938 óta szer­zett vagyonokat és adóztassák meg a konjunkturális jövedelmeket. A dolgozók kett egy írói munka­díjukat adják az önkéntes bányászok ittbonmaradt családtagjai megsegí­tésére. Az egészségügyi alkalmazottak szak­szervezete r em mer határozót an a do gő­zök érdekében eljárni, mert még az orvosok is függő viszonyban vannak. Ezért köve­teljük a szabad orvosválasztást. Követeléseinket a legsürgősebben végre kell hajtani — folytatta beszámolóját Ko­mócsin elvtárs. — Nem türhstó tovább, hogy a munkások aitai termelt java« a tőkések raktáraiban halmozódjanak akkor, amikor a dolgozók éheznek és rongyok­ban járnak. Összegezve a feladatokat: A szákszer­vezeti nevelő munkát minden erővel a leg­sürgősebben tiieg kell indítani. Fel kell világo itani af dolgozókat a való helyze­ről. A harcig, amit a reakció reánk kény­szeriteti, teljes erővel folytatni kell. A bá­nyába induló rohammuiviások családtagjai megsegítése elsőrendű feladatún :. A szak­szervezetekből ki Heh irtani a csodavárást. A demokratikus Magyarországot csak a dolgozók egysége tudj; felépíteni, ezert jelszavunk az, hogy a föld népe, az ipar és szellem dolgozói egységes munkája valósíthatja csak meg a népi demokráciát Magyarországon. Komócsin elvtárs beszámolóját értékes hozzászólások követték és javasolták, hogy a gazgyára, a legrövidebb idó alatt vegye házikezeiésbe a város, mert a do'gozok csak akkor fogiák biztosítottnak látni az ii/em termeiésenek folytonosságát. A szakszervezetek összvezetöségének és az. üzemi bizottságoknak orszfgos je­lentőségű ülése Bernát András elvtárs zárószavaival ért végei. A munkáspártok és a szakszervezetek együttes erővel veszik fel a harcot a reakcióval szemben Csütörtökön a dolgozók tömegtüntetéssel kör etelik a Függetlenségi Front programjának végrehajtását taipraállását hátráltatja. hazánkat .szomszédainktól elszigeteli, a béketár­gyalások küszöbén mérhetetlen karo­kat okoz a nemzet külpolitikai érde­keinek. A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Szakszer­vezeti Tanács és a Nemzeti Paraszt­párt kijelenti, hogy a Fiiggetttr Ki«­gnzdapárl reakció* Jobh8zárnyáva» nem hajlandó együttműködni, de to­vábbra ?s állja a szövetséget a Füg­getlen Kisgazdapárt demokratikus ele­meivel. 2. A munkáspártok együttes erő­vel veszik lel a harcot minden kísér­lettel szemben, amely a földreform reakciós revízióját célozza és kész a munkásság és parasztság egész tö­megének erejét biztosítani a magyar demokrácia legnagyobb vívmányának, a földreformnak megvédésére. 3. Az ország gazdasági talpraálíi­tására, a nagytőke reakciós szabotá­lásának leküzdésére a következő rend­szabályokat tartják szükségesnek, amelynek végrehajtásáért közös érö­vei küzdenek: a) A kiizigazgalá6 megtisztítását a reakciós közhivatalnokoktól. A tisz­togatást végző bizottságban részt kell venniök a szakszervezett tanács kép­viselőinek. b) A szénbányák államcsvása mel­lett a pártok ragaszkodnak a Füg­getlenségi F'rcm. íeljes élréraosiiást programjának végrehajtásihoz, tcliát a bauxitbányák, oiajtorrások- és eatiar­gialelepek államosításához c) a pénzügyi téren folyó reakciós aknamunka és a spekuláció elleni harc előfeltétele: a bankok egész ügy­vitelének állami ellenőrzése Mindezek a gazdaság: rendszabá­lyok elválaszthatatlanul összefüggnek a politikai reakció elleni harccal. A Magyar Kommunista Párt, a Szo­ciáldemokrata Párt, a Szakszervezeti Tanács és a Nemzeti Parasztpárt meg­állapodtak abban, hogy a gazdásági és poHllkai reakció elleni harcot a magyar dolgozó nép tömegeire tá­maszkodva, közösen vívják meg és felszólítják a Független Kisgazdapárt demokratikus elemeit, hogy ® nemzet­mentő harcból ők is teljes erővel ve­gyék ki részüket. Ennek a közös harcnak a jegyé­ben, a fenti követelések kivivására a Magyar Kommunista Párt, a Szociál­demokrata Párt, a Szakszervezeti Ta­nács és a Nemzeti Parasztiért már­cius 7-re, csütörtökre tömegtüntetés­re hivja fel az ország dolgozó népét Budapest, március 5. (Sajat tudósítónk telefonjeientese.) A Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Part, a Nemzeti Parasz pár: é* a Szakszervezeti Tárnics május 5 én közös megbeszélést tartott a politikai helyzetről es a kővetkezőkben állapodtak meg: 1. A Magyar: Kommunista Párt, a SzociáJdCmokratb Párt, a Szakszer­vezeti Tanács és ti Nemzeti paraszt­párt együttes erővel veszi fel a har­cot az előretörő reakc'óval szemben, amely elsősorban a Független Kis­gazdapárt jobbszárnyán gyülekezik és amely a magyar demokrácia vívmá­nyait veszélyezteti, továbbá fejlődé­sét akadályozza, az ország gazdasági Wodr Gyula rektor Szegeden (Szeged, március 5) Vasárnap délelőtt fél 12-kor a Jugoszláv-Magyar Társaság ün­nepé yes kei etek között tartja meg évi ren­des tisztújító közgy lését a városháza köz­gyűlési termésen. Ebbn az alkalomból előadást tart dr. Moór Gyula a budapesti tudományegyetem rektora az uj jugoszláv köztársaság alkotmányáról, S anasits György elvtárs, követségi tanácsos pedig a magyar-jugoszláv kapcsolatról. Felszólal ezenkívül Rex József,Jugoszláv-Magyar Társaság országos főtitkára is. Az ünnep­séget a társaság a város ha óságával kar­öltve rendezi meg és meghívja a pártok, valamint a szakszervezete* és az ifjúság) egyesületek képviselőit is,

Next

/
Thumbnails
Contents