Délmagyarország, 1945. december (2. évfolyam, 272-294. szám)

1945-12-25 / 291. szám

4945 deoember 23, DfiLMAGYARORSZÁG 5 fnsoi-Magyar Bank Rt.íj Szemléltető oktatás kezöő szociológusok részére szegedi fiák Klauzál-tér 4. Telefon: 4—28. I arról, hogy fTli is az a marxista uilágszemlélei ? Idefigyelj, elvtárs, akf ott ülsz az előadóterem nézőterén s feszült figyelemmel meredsz a pódiumra, ahol a szocialista előadó (hangsúlyozom, nem politikai népgyűlés szónokára gondolok) igyekszik tudományos érvekkel, éles logikával magyarázni valamely szociológiai tétel hatását a napipolitikára és az emberiség általános társadalmi helyzetére. Ha az előadó jó szónok, talán meg is győz téged pillanatnyilag árból, amirőt éppen szó volt. Helyeslően bólogatsz adataira és magadévá is tesz'őd a következtetéseket, amiket levon, 'de —valld be őszintén — előadás közben gyakran pislogsz értelmetlenül, amikor a szónok olyan ide'gennyelvü kitételeket használ, amely a szociológiában közkeletű, de mivel nines társadalomtudómányi képzettséged, nem is értheted a marxista okfejtés lényegét. Igy aztfe pillanatnyilag meggyőzve, de alapjában még inkábh megzavarodva távozol az előadásról, mondván: »jó, jő, igaza van az elvtársnak, de most már foglalkozzunk komolyabb dolgokkal: honnan 'szerezzek tüzelőt a családomnak?? És belevetvén magad az étet apró, de nehéz problémáinak medencéjébe, küzdesz a puszta fennmaradásodért, percek alatt feledve mindazt a sok bölcsességet, amit at imént hallottál. Mindez azért' történik igy, mert Irta: Gárdos Sándor nincs marxista világszemléleted, amely pedig nagy segítségedre volna abban a nagy uszodában is, ahol létünk fenntartásáért is olyan fáradságos küzdelmet vívunk: a mindennapi életben. Tme egy szemléltető példa: Néhány nappal ezelőtt Szirma'i István elviárs előadást tartott az Uiságiróotthonban csupa értelmiségi elemek között. Előadásának kevesetmondó a címe: »Külpolilikai helyzetkép?. Lényegében azt fejtette ki Szirmai elvtárs ebben az előadásban, hogyan reagálnak a kapitalista »nyugatí? nagyhatalmak a háború utáni elkerülhetetlen gazdasági zűrzavarra és milyen hatással van ugyanez, az egész világon észtelhető zürzaváb a Szovjetunióra. Még egyszerűbben: a háború okozta gazdasági és politikai válságok hogyan hatnak a kapitalista államokra és hogyan a szocialista felépítésű államrendszerre^ Szirmai elvtárs nagyon értelmesen elmagyarázta, hogy a ma." világszerte észtelhető társadalmi s politikai bajok közös és közvetlen forrása a háború,amely alaposan megzavarta az erőviszonyokat. A fasizmus katonai erejének leverése után és a békekötés előtt szembe kell állifani a háború hatását a különböző termelési rendszerék alapjára épített államokra. fHost kapaszkodj elutárs, mert jön a kanyar! Szirmai elvtárs előadásában megállapította, hogy a háború következtében Amerika meggazdagodott, Anglia s áltatában egész Európa gazdaságilag tönkrement és eladósodott. De Amerika »gazdagsága? éppoly veszedelmes jelenség, mint Európa elszegényedése. Amerikai nagybácsinkat ugyanis a bőség bőség következtében gutaütés fenyegeti, mig Európa vitaminhiányban készül az éhenhalásra. A tengerentúli nagyhatalom termelése megduzzadt és nem tud több árut termelni, mert nincs piaca, ahol azt elhelyezhetné. Európának ugyan óriásf szükségletei vannak, de vásárlóképteleh, mert nincs mivel megfizetni az amerikai árut. Ezért aztán Amerikában egyre katasztrófálisabb méreteket őlt majd a munkanélküliség, a tömegek lerongyolódnak, a szem ük! kimered az éhségtől, miközben a raktárak roskadásig tömve vannak iparcikkekkel és élelmiszerrel. Mert nincs piac, aminek termelhetnének. Ml pedig, európaiak ugy bámészkodunk Amerikára, mint a rongyos gyermek a mindenféle földi jóval megrakott kirakatra. Ez a furcsa és a józan ész számára ' kissé megemésztheíe'tlen helyzet pedig afcért következett be, mert. Amerika és dltaldban a kapitalista dliamok nem szükségletre, hanem árura térmelnek kereskedelmi forgalomból a magánkereskedelmet a közösségre ártalmas tevékenysége miatt. Állami szervek bonyolítsanak le minden cserét, mégpedig a szabad szakszervezetek ellenőrzése mellett. Jugoszláviának wan nyersbőre és rserzőanyaga. A nyersbőr és cserzőanyag ellenértékében készbőröket és cipőket szállíthatnánk jugoszláv szomszédunknak. Mi is ió! járunk,, ők is hasznát látnák az árucserének. Ez átmenetileg lényeges javulást jelentene a bőrfrónton. A bőrszakma átm»*ntfietnff magát és európai jóhirnevét az elkövetkezendő időkre. A pedagógusokat és igazságügyieket is bevonjuk a közeíláiásba Horváth Józsel elvtárs, a szakmaközi bizottság elnöke, a közellátási hivatal jelenlegi vezetője a mindenkit leginkább érdeklő témáról beszél. -r- J61 tudjuk, hogy kőzellátásunk a legnagyobb erőfeszítések pieljett is csak morzsákat juttat a dolgozóknak, A dolgozók érthetően az állandó zúgolódás és elégedetlenség hangját használják a bözellátással kapcsolatban. Az év elmultával majd részletes kimutatást hozunk nyilvánosságra a juttatásokból. Ebből megláthatja mindenki, hogy szinte a semmiből, de mécfís állandóan segítettünk az üzemek dolgozóin. Most az a tervünk, hogy az üzemi ellátásba bevegyük a két legfontosabb szellepi dolgozó réteget: az egészségügyieket és a pedagógusokat. Rendkívül súlyos helyzetben vagyunk? de a pártok, az intézmények. a szakszervezetek, egyszóval minden jószándéku erő összefogásával átvészeljük az előttünk álló súlyos hónapokat a biztató ui aratásig. A kereskedelem páriái nem részesülnek a nagy haszonból. Ugy találtuk, helyes lesz. ha egy rövid átfogó képet mutatunk az' irigyelt kereskedelem robotosálnak, az alkalmazottaknak helyzetéről, szervezeti életéről. Mison Nándor elvtárs, a kereskedelmi alkalmazottak régi harcosa, a szakszervezet jelenlegi ügyvezető elnöke készségesen ad felvilágosítást. — Szakszervezetünk, amely tavaly mé^ csupán 16 tagból állt, eljutott odáig hogy ma már 703-on felül van a taglétszáma. Ezzel a számmal elértük, hogv szegedi viszonylatban az egvik legnagyobb szakcsoport vagyunk. Talán nem is kell lcülőn hangsúlyoznom, hogy mck.kora emberfeletti munkát ige* nyelt ennek a feladatnak a meg* valésilása. De mi vállaltuk, hogy dolgozunk egy jobb. nélkülözésmenlesebb népi Magyarországért, ahol a munkavállaló, a múltban annyira lenézett kereskedősegéd is emberszámba megy, hogy kötelességei mellett iogait is követelhesse. Hogy ez megvalósulhasson, szükség van sok, politikailag jól iskolázott kartársra, örömmel közölhetem még, hogv saját erőnkből minden munkanélküli kartársunkat karácsonyra pénzsegélyben és a niunkásszövelkczct támogatásával élelmiszercsomaggal ludlunk inegsegllenl. Kemény, felelősségteljes szavakat hajlottunk a szegedi munkásság yczelőitőj, A szavak pontosan fedik és feltárják Szeged dolgozóinak helyzet51, elszántságukat, hogv munkával, harccal átküzdjük magunkat az előttünk álló nehéz hónapokon. " k. z. Naháf, ez a titka az egésznek. Ez az a marxista reflektor, ami belevilágit a homályba. A tőkés rendszer árnt termel, amit el akar adni — éspedig busás haszonnal. Külföldi piac után néz, de hiába, mert most sehol a világon nincs, aki megfizethetné az árát. Amerikának nincs szüksége nyersanyagra /mindene megvan), a rossf európai fizetőeszközökre pedig megvetően legyint. Hol van hát a vevő? Sehol. "Azt mondhatnád, elvtárs — és joggal —, hogy hát a lerongyolt s éhező amerikai munkástőmegek miért nem vásárolják fel azt a rengeteg tárolt árut, amely hiába vár vevőre? Ezen a kérdésen altián te magad is elmosolyodsz, mert hiszéh a magad bőrén is érzed, hogy a tőkés termelési rendszerben a munkást íem fizetik ugy. hogy az a béréért vásárolni fs tudjon. Mert a tőke nemcsak árura dolgozik, hanem haszonra is. A profit pedig legnagyobbrészt az, amit a te munkaerőd árán megtakarit. Igy aztán megértheted, hogy a prolitómegek Amerikában sem vásárlóképesek annyfra, hogy a belső piac felszívhatná azt a sok árut, ami >a bőségben uszó? Amerikában felhalmozódott. Külső piac kell tehát neki, mert különben megfullad a saját zsírjában és nincs ellenérték, amiért odaadhatja az árut. Ezért akar Amerika támaszpontokat a világ minden részén, ezért küzd a tengeri és légi utak feltétlen uralmáért és igy kerül szembo a konkurrenciával, Angliával és a többi leszegényedett, gyarmattartó európai állammal. (Nyugati , blokki) A népesség sűrűsége négyzefmlí* íötdenkint 12.5, ezzel szemben al Egyesűit Államokban 41 lélek J-n egy négy/etmérföídre, Franciaországban 197, Itáliában 355, Németországban 363 és Angliában 668. Ha a földön élő összes embereket a Szovjetunió leriiícíére vinnék, még mindig nem érné el Németország népsűrűségét. Ha az egész vf* lág népessége megnégyszereződnék és a Szovjetunió területén helyezkedne el, földje még akkor sem vólna olyan sűrűn lakott, mint a brit szigetek. Azt hiszem, adatból elegendő enynyi is. Ha még hozzávesszük, hogy a népesség születési arányszáma a legutóbbi statisztikai adatok szerint rohamosan emelkedik, megérthetjük, hogy a Szovjetunió gátlás nélkül, bátran termelhet eleget és nem lesznek ebből gulaütéses zavarai. Fantasztikus méretekben fejlődő ipara és egyre nagyobb területeket megmunkáló mezőgazdasága sem tud annyit termelni, amennyi a fokozatosan, de gyors tempóban igényesedéi tömegei szükségletét fedezhetné. Ha a háború közbe nem jón, a Szovjetunió népeinek jóléti szinvonala mar messze túlhaladná az európait, de bizonyos, hogy néhány év alatt a mostani körülmények között is hamarosan eléri azt. A fejlődés perspektívája pedig mérhetetlen. fTlert uan szükséglet és a szocialista gazdasági rendszer szükségletre termei és nem árut gyárt Ez tehát az a »kis különbség*, ami a kétféle termelés* rendszer jövőjét jellemzően meghatározza. Nem kell ehhez szociológusnak, társadalomtudósnak' lenni, hogy ezt megért sük. Csak marxista világszemlélet kell hozzá, amelyet nem lehet befolyásolni, tüneti jelenségekkel, amely keresztüllát a jelszavak, nacionalista szólamok szinesre festett ködén és a lényeget keresi. A lényeg pedig: a történelmi materializmus. Annak a ténynek a felismerése, hogy a világ minden történelmi eseményét eddig is, ezután is gazdasági, materiális motorok mozgatják. Meg kell találni az anyagi okokat, amelyek minden társadalmi s polllikai megmozdulás mé Ivén lappanganak és akkor az ilyen szemléletű ember előtt nyilvánvalóak "lesznek az összefüggések és tájékozódni tud az események gyakran hisztérikusnak látszó alakulásában e» az az úgynevezett marxista világnézel, amely minden ellenkező híreszteléssel szemben nem azonos a hazaárulással és amit, sajnos, még nagyon kevés elvtárs sajátított el. Ez derült ki Szirmai István elvtárs előadását követő vita során a jelen 'evő értelmiségek részéről elhangzott felszólalásokból és ezért szerettem volna szemt ét tető módon, a magam egv'Szerü szavaival megmagyarázni például azt a kézenfekvő s közismert marxista tételt, amit a aMükségtéfre termeln!« és »árut gyártania kifejezés jelenf. Nem tudom, "megértetted-®, kedve." elvtárs? 4 Magyar Kommunista Párt délmagyarországi napilapja a „Délmagyarország" Olvasd és terjeszd l Ezzel szemben míárt szilái gazdasági Mesf már magadtól fs rájöhetsz a válaszra: mart a Szovjetunió nem árura, hanem szükségletre termel. Hegy ez a szükséglet milyen végtelen kiterjedésű és a belföldi piae milye* korlállanul s mérhétgUpaü1 'eluevőkéan, njütez, engedd meg, hojy igy kapásból néhány adatot vágjak a fejihez: ' A Szovjetunió területi ^terjedése 'd s nyuqodf a Szovjetunió helyzete? nyolcmillió négTzefmértöId, tehát a föld felületének egyhafoda. Másfélazer akkora, mint az Egyesült Államok összes birtokai. A népesség száma az 1933-as népszámlálás szerint lty.TOO.OOO tehát a föld iakótagk 8.29 szájaiéira. 30 százalékkal több, mint az Egyesült All-mok népessége.