Délmagyarország, 1945. december (2. évfolyam, 272-294. szám)

1945-12-25 / 291. szám

46 OBLHAUVAUURSZiQ 1945 december "2$. vez'ő képet mutatott a főntgen és mire teljesen kiürült a csotfa­gyógyszeres fiola, a beteg, akiről már-már lemondtak, csodával ha­láros módon egyszeriben jobban lett. A veszély azonban még ncra mult ell Bebizonyosodott, hogy igen súlyos káresetről van szó és ujabb nagy penicillin-egységre len­ne szükség, hogy a beteg teliesen meggyógyuljon. MacClean ezredes segit Szerencsére az amerikaiakat érdekelte, hoigyan sikerül csoda­gyógyszerük szegedi premierje és a missziótól felhívták telefonon a szegedi sebészeti klinikát. Mae­C'.lean ezredes titkárnője jelentke­zett és érdeklődött a beteg álla­pota iránt. Mándi tanársegéd kö­zölte az örvendetes javulás hirét, egyben azt is, hogy ujabb gyógy­szeradagra lenne szükség,titkár­nő pár pillanat türelmet kért, mig megbeszéli a dolgot az ezredessel és már jelentette is a telefonba: — MacClean ezredes segít, meg­mentjük a fiatalember életét! Közölte, hogy. nyomban útnak indítanak Szegedre ujabb jelentős penicillin-egységet. Izgalmas versenyfutás kezdő­dött! A beteg ism'ét belázasodott és félni lehetett, hogy visszaesik. De nem, a segítség idejében érke­zett! A misszió futárja pár óra alatt Szegeden termett ujabb 300 ezer, Oxford-lJnHs jelzésű peni­cjllin-egységgel! Újrakezdődött a sűrű adagolás. Meg három várako­zásteljes nap és a kezelés hatodik napján szinte egy csapásra meg­változott a beteg állapota. A láz megszűnt, a levertség elmúlt, a pá­ciens meg volt mentve! December 18-án fejeződött be a kezelés, éltől kezdve Deutsch Imre szinte át­menet nélkül visszanyerte egész­ségét, rohamosan erősödött éa szombaton már el is hagyta a klinikáat. ami hasonló súlyos le­folyású betegségnél szinte példát­lanul gyors eredménynek számit. Penicillin-depót Szegedre! A szegedi klinika igazgatói szo­bájában Prochnow professzorral beszélgettünk. A kiváló fiatal tu­dós, aki nemrég vette át az egye­tem igazoló bizottságának döntése következtében gazdátlanul maradt klinika vezetését és máris biztosí­totta annak színvonalát, lelkesen emlékezik meg a penicillin szegedi első alkalmazásának sikeréről. — Nagy hálával tartozunk az amerikai missziónak — mondja —, hogy gyors segítségével lehetővé tette egv fiatal emberélet me*no»­íését. Tudományos szempontból is nagy jelentőségű a misszió segítsé­ge. mert lehetővé tette, hogy egv vidéki magyar város tudós inté­zete hozzájusson a nálunk még nem gyártott gyógyszerhez és ki­próbálhassa annak hatását. Mond­hatom a hatás meglepően kitűnő, éppen ezért elhatároztuk, megkér­jük az amerikai missziót, hogy ál­lítson fel penicillin-rakiárt Szege­den az egyetem kebelében, hogy súlyos megbetegedések esetében, amikor emberi élet megmentéséről van sző, gyorsan lehessen alkal­mazni a szert necsak Szegeden, hanem beszerezhessék innen eset­leg a környékbeli városok kórhá­zai, orvosai is. Közölte még ,a professzor, hogy ajabban ismét kértek a missziótól penicillint egy 15 éves fin számá­ra, akit vakbélálfuródással operál­tak és akit színién csak a csoda­szén menthet meg. Hite szerint megvan rá a remény, a penicillin­misszió és annak vezetője, Mac­Clean snpftdes humánus magatar­tását tekintve- l|evk|r a szegedi pe­hjriülDiiöfQÍPlJí mea is va!ósu> és Ezzelui korszak nyílik meg ná­lunk is a gyógyászat terén, /Szása Ferenc _ Afiorfyan arf a dotdozéktátiák m* , ., • A szegedi dolgozók elmondják véleményüket a mai helyzetről A munkásvezetők nyilatkozata a munkásság gondjairól és küzdelmeiről (Szeged, december 24) A mai gazdasági helyzetünk tragikus sú­lyossága a dolgozó rétegek közül is a munkásokat érinti a legsú­lyosabban. Felkerestük azokat a szakszervezeti vezetőket és a tö­megek között élő más elvtársakat, akik a legközvetlenebbül látiák, sőt maguk is irányítják a dolgo­zók küzdelmeit, mondják el ho­gyan Iátiák a mindnyájunkat foj­togató súlyos gazdasági helyzetün­ket. Tovább kell menni a megkezdeti pénzügyi rendszabályok alkalmazásában Komócsin Mihály elvtárs., a szakszervezetek megyei titkára a kővetkezőket mondja: Tragikus gazdasági helyzetünkben kétségkí­vül fordulópontot jelent a pénz devalválása. De nem szahad meg­állani a pénzdézsmánál, tovább* kell menni a rendszabályok alkal­mazásában. További rendeletekre van szükség, hogy a dolgozók érezhessék a pénzügyi Intézkedé­sek hatását Meggyőződésünk, hogy ha a munkásság Látni fogja a gaz­dagok tényleges megadóztatását, szivesebben végzi munkáját. A közellátási viszonyok tartha­tatlanságán csak ugv tudunk segí­teni. ha merészen belen>ulunk a kérdés megoldásába. A szakszer­vezeti titkárság, a maga részéről mindent elkövet, hogy az üzemi ellátás kiterjesztésével segítsen « bajokon. A közelmúltban megala­kult szakszervezetek újjáépítési beszerző és elosztó szövetkezete is azt a célt szolgálja, hogy javít­suk az élelmezési yiszonyókat. A szövetkezet feladata lesz össze­gyűjteni a rekompenzálásra szánt ipari eikkeket és a csereélelmicik­keket ugv elosztani, hogy azoknak a dolgozóknak is iusson belőlük, akiknek nem áll módjában rekom­penzálni. Súlyos tél előtt állunk, de hisszük, hogy a magyar mun­kásság átverekszi magát a bajo­kon és munkájával megteremti a javakban jobban bővelkedő épitő korszak feltételeit. Az üzemi bizottságoknak Jobban bele kelt nézni a termeli javak elosztásába Slrack Ádám elvtárs, á szegedi kenderfonógyár üzemi bizottságá­nak elnöke megállapítja, hogy az ujjáépilés erőfeszítéseinek eredmé­nyeiből hatalmas rész ületi az egyes üzemi bizottságokat. A nyersanyaghiány és egyéb techni­kai akadályok leküzdésében, a munkásság élelmezésének biztosí­tásában a legtöbb üzemi bizottság többel telt, mint a gyár vezetősége. Természetesen vannak hibák is az üzemi bizottságok körűi. Mégpedig az, hogv egyes üzemi bizottságok behódolnak az igazgatóisnak és el­árulják a munkásság érdekeit. A® A munkásság az igazságosabb elosztást nem szavakban, hanem tettekben követeti ra kell törekednünk, hogy az Ilyen blzoftságokaj a januári választá­soknál lecseréljék és gerincesebb, becsületesebb munkásokat állít­sunk a helyükbe. A jövőben az üzeipi bizottságoknak jobban bele kell nézni, hova futnak ki a tep­mejt javak és hogyan osztják el azokat. Ezt még akkor is meg kell tennünk, ha egyes tőkések dühükben a hatósághoz fordulnak és ilyen módon igyekeznek el­mozdítani helyükről azokat, akik nem hajlandók velük összeszűr­ni a levet. A szakszervezeti titkárság állan­dóan !<•!« van emberekkel, folyto­nosan cseng a telefon, mindenki a pénzdézsmával előállott uj hely­zettel foglalkozik. Nagynehezen si­íitrült csak alkalmat találni arra, hogy Gyélai István titkár-elvtár­sat nyilatkozatra birjuk. — A szakszervezeti munkásság minden tekintetben az ország és a nemzet érdekét vette figyelembe és teljes erővel bekapcsolódott az újjáépítésbe — mondotta Gyélai elvtárs. — Sajnos a másik oldal­ról azt kellett látnunk, hogy se­pitéa helyett rideg egyéni célokért indult meg a hajsza, Igy végezték nemzetellenes tevékenységűket. A munkásság ezt látva egyre nyug­talanabb lett és egyre inkább ad a felháborodásának kifejezést Mi arra kértük elvtársainkat ha éhezve, fázva, rongyosan is, de végezzük munkánkat azzal a tu­Munkás dolgozók! Munkásszövetkezet a Tiétek. Támogass átok ! kctwb Telefon 465. dattal, hogy a magyar nefmafaí szenvedéseit cv»k igy rövidíthetjük meg. A kormánytól sürgős intéz­kedéseket kérünk, hogy az igazsá, gosabb eloszlást minél gyorsabban valósítsák meg, necsak szavak, han, hanem tettekben is. Érvény! kell szerezni annak a követelés, sek is, amely csaknem mindeni értekezleten elhangzik, hogy ai -özellátásból tcljeseji ki kell zárni reokat, akik az ország újjáépítésé­ben nem vesznek reszt. Ahol koptmanista pártszer­vezetek vannak, ott minden tekintetben könnyebb a helyzet Agócsi János elvtárs, pártunk üzemi szervezője eddig végzett munkájáról nyilatkozik. — Ez év januárjában elsőnek g szegedi ken4er|onŐ2yárban alakult meg kommunista üzemi pártszer­vezet. Utána egymásután jötteid létre az összes nagyüzemekben a szervezetek. Aránylag rövid idő alatt nagy fejlődést tapasztalha­tunk. Megállapítható az is, hogy ahol üzemi pártszervezet van, o(| ugy az országos jelentőségű prob­lémákat, mint a helyi csip-csup ügyeket is könnyebben meg lehel oldani. A termelés, a munkafegye­lem, a nyersanyagbeszerzés, a köz­ellátás kérdésével egyaránt nagy eredményeket értünk el. örvende­tes az is, hogy a pártszervezetek működésével a legtöbb helyen si­került elmélyíteni a fizikai és szel­lemi dolgozók egymás közti jó­viszonyát. A munkásság ejőtf legrokon­szenvesebb gyárigazgató nyersanya *problémákról beszél Az Orion Bőrpyár Rt.-nAk mun­kássorsból felkerült igazgatója van, Pipiez József elvtárs szakképzett­sége és rátermettsége folytán ke­rült az igazgatói székbe. Kérdé­-űnkre a következőkben felel: — Az Orion Bőrgyár Rt. igaz­atósága az üzemi bizottsággal való legteljesebb egyetértésben ján 1 minden kérdésben. De ez az •gyüttmüködés nem tudja megol­dani a gyár termelési nehézségeit. Nvcrshőrkcszlelünk ijesztően ki­csiny és az utánpótlási lehetősé­gek napról-napra szűkülnek. Leg­gvobb gondot okoz a eserzőanyag, zsir, olaj, valamint a festékek hiá­nya. S ha ehhez hozzászámítjuk a színhiányt is, ugy meg tudjuk érteni, ho£«v miért ngm dolgoznak a bőrgyárak teljes kapacitással és hogy miért fenyegeti a magvai! cipészipari munkásságot egy min­den eddigit felülmúló munkanél­küliség. Készbőrtartaléknlnk ki­merültek. Az országhan levő cse­kély mennyiségű eserzőanyag ára 100 ezer és egymillió 200 ezen pengő között mozog kilogramon­Uint. A eserzőanyag elégtelensége az egyik, a spekuláció a másik oka a nagy és megíizethetellen árak­nak. Innen van, hogy a készbőr­árak olyan magasak. És még on­nan, hogy a bőrgyárosok ceruzája a kalkulációknál rendszerint vas­tagon fog. Bőrgyáraink nyersbőr­szükségletük 05 százalékát, cserző­anyaguk 05—70 százalékát külföld­ről. főként tengerentúlról szerez­ték he Attól még távol állunk< kogy a világfoaggjem meginduljon. Tito Jugoszljfarajával, Groza mániájával kell iniuél előbb c'mM lyitoui gazdasági kapcsolatainkat ki kcU zárnl a kW

Next

/
Thumbnails
Contents