Délmagyarország, 1945. október (2. évfolyam, 222-247. szám)

1945-10-06 / 226. szám

A P€U4AQYAROR3ZAG falusi és tanyai melléklete ag okftéfrer 6-i (22G.) számához. A felszabadult magyar föld fizer évig dolgozott látáslól-vakuüg a magyar parasztság. Ezer évig nyomás alatt élt, csak arra volt jó, gy fizesse az atlólj,, katonáskodjék, az ország ügyeibe a magyar paísztságnak ezer évig beleszólása nem ygjít. Ez a hosszú elnyomás nem ment íökkenésmenleseü, sokszor felkelések temegletlék meg a magyar földet, inajd a világháború előtti Időben "kötet kétmillió magyar vándorolt ki Amerikába, mért itthon nem falált boldogulást, megélhetést az uri rend uralnia miatt. A magyar (parasztság, hogy csak ma, 1945-ben íiidta kivívni ősi Jusüái, a magyar földet — annak bosszú története van. A múltban sohasem volt elég érős a munkás- és a parasztszövetség, mert csak a szövetség ereje képes arra, hogy a nagybirtokot félosszák s ezáltal a szegény parasztság földhöz jusson. A magyar kommunisták a kisemmizett, szegény parasztság mell§ állottak, mert erős munkás- 'és parasztszövetséggel, a közös harc vallásán át érhet el sikert a magypr demokrácia a kizsákmányoló nagytőkésekkel és nagybirtokosokkal szemfíen. A nagybirtokosok pusztulásba vitték az országol, 'éppen ezért legsürgősebb feladatnak a nagybirtokkal való leszámolást tüziték ki célul maguk elé a dolgozók. A földek felosztását maga a paraszt® Bág vetle a kezébe, maga döntött arról, hogy melyik Girlokot kell elkobozni, vagy 'Igénybe venni," kik és mennyi földet kapjanak. A földreform befejezésével négymillió hold fednek hatszázezer új birtokos telel^önyyi tulajdonába való átírását követeli a Magyar Kommunista Párt, mert csak igy áll helyre a termelőmunkához szükséges tulajdonbiztonság a magyar mezőgazdaságban. Követelik még továbbá á Svábok fciielepitéséimk azonnali megkezdését _ I J .WMf • [Uj'.ny észs^gi'ü. ]yhasználását s a külföldi [enyészybjpk be^ozgtajáf. A feloszlott na^hjrtol- gépi és egyéb, felszeiüléseriék okszerű kijjAszijálIsát az Ijj^erő kat. Nagy "Imre elvtárs kezcnjn^en^c ZÓsére a kormány negyedmilliárdos hitelt ad a parasztságnak. TermclőUilelről van sző, mejjjdSen az uj és a régi gazdák egyaránt részesülhetnek. A dolgozók érdekeinek helyes felismerésére, a munkásokkal való egységre tanította a parasztságot az elnyomás esztendeiben, majd a földreform megvalósítására és végül a termelés és az elosztás okszerű megszervezésére hivta fel a parasztság figyelmét a Magyar Kommunista Párt. A Magyar Kommunista Párt választási programja r A mezőgazdaság iaípraállitása Virágzó gyümölcs-, zöldség- és ipari növénytermelő kisgazdaságok hazájává Keh tennünk Magyarországot A dohánygyári munkásnők egységes munhástístát követeinek (Szeged, október 5) A Magyar Kommunista Párt dohánygyári népgyülésén Kópiúsui' és Nabraczkyné elvtársnők ismertették a Magyar Kommunista Párt hároméves programját. Előadásaikban kifejtették, hogy mit tett a Magyar Kommunista Párt a női jogok kiharcolásáért. Az üzem munkásnői szeretettel és lelkesedéssel fogadiák pártunk előadónöit A kutturmüsor után egyhangú határozatot hozott a dohánygyári nőgyülés, mely szerint az elkövetkezendő választásokra a két munkáspárt vezetőségétől közös munkáslista összeállítását követelik. A határozatot az asszonyok küldöttségei viszik el a két párt szegedi szervezeteihez. •WMaaHBMnBoaaB A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT minden tagja tartsa kötelességének, h»gy tevékeny részt vegyen a párt választási mozgalmában! Szervczkeújünk, hogy szervezhessünk! A közeilátás biztosítása, az infláció megállítása végső fokon csak' a többlermelés révén lehetsógds. Az élelmezés) fronton a helyzet gyökeres megváltozását csak a mezőgazdaság felépítése utján érhetjük el. Első feladatunk, hogy megteremtsük a békés termelés feltételeit. Biztonságot kell a tulajdoni viszonyokban teremtenünk. Biztonságot kell adni az ujgazdáknak és á régi birtokosoknak egyaránt. Le kell zárnánk a földreformot. Telekkönyvi tulajdonba kell adni a kiosztott földét, másfelől bizonyságot kell teremtenünk a régi paraszlbirtokosoknak: birtokuk és tulajdonjoguk 'háborítatlan marad1. A reformot nem engedjük túllicitálni. Az m~i birtokot osztottuk fel és megálltunk azon a ponton, ahol már a parasztbirtok felső határa kezdődik. Ma is ezen az állásponton vagyunk. Ugyanakkor, amikor a földreform eredményeinek végleges lérőgzilését tartjuk legelsőrenHü feladatnak, szükségesnek tartjuk a sváb földeknek a magyar parasztság birtokába adását, evégből a svábok kitelepítésének azonnali megkezdését. A hazatérő hadifoglyokat szintén a sváb féídekböl keli fcfefégMenf. A földreform befejezése biztosítja a terniélépíez szükséges nyu^atmat? Ahhoz azonban, hogy legelhessünk, elő keli teremtenünk minden gs m számára a tmnelósjiéz szjtksé^gs legminimálisabb <|§|jfözökef. Elsosoi? ban áz igásdliathiany £otiI meg a gazdák kezét. Keifés az "állat, de ami' van, azt igázságd^an kell elosztani. Ezentúl már most meg kéli tenni minden ípté'zkedesf, hogy mé'gmaradi állálállományünk fejlesztése és hemésjléjje külföldi leny/^záilfi'tok behozásával te — eredményesen haíifdjpn eföre. Tökölnünk kell a me^gaSfasagi gépekTerinelését. A termelés nyugalma, S szükséges eszközök Előteremtése mellett komoly államai támogatásra van szükség, hogy parasztságunk" safát erőfeszikilábaljon a állami hitetekkel kell levegőhöz1 juttatni a háborútól kifosztott parasztságot és megindítani a mezőgazdáság ' Vérkeringését. Elengedhetetlen feltétele azonban, ennék a hitelakciónak, nogy ne az üzleií szempontokat mérlegelő bankok, hanem a parasztság népi szövetkezeteinek kezén keresztül jusson le a falura a" bölcsön. A hitelakció vezetésére fel kell állítani egy agrárhitelintézetét. Minden erőnk arra irányuljon, hogy mezőgazdaságunk három év alatt elérje békebeli sráKjél, kilábaljon Q háború okozta hajokból. Nagyon jól tudjuk azonban, hogy mezőgazdaságiink békebeli szintje sem volt magas, nem biztosította az ország dolgozóinak: elégséges ellátását. Termelési kulluránk és eszközeink elavultak voltak, útját <U]ták a parasztság felemel tcedésénok. Korszerűsíteni kell ,a magyar mező; gazdaságot, az a$rár! adományok eredményeit, a külföjdi tapasztalatokat a parasztság közkincsévé kell leírni. Modern termelési módokat és eszközöket kell alkalmaznunk. Mindenekelőtt pedig tornselésünií egész frányái, gabonatermelésre váló beáll "tol tságát kell raiftKte megváltoztatok Mihelyt megindul a gazdasági élet vérkeringése, megmutatkozik egész nagyságában az á probléuia, hogy mezőgazdaságunk eddigi irányát tartani lehcletlen. Legnagyobb termésátlagunk sem tudlá felvenni a versenyt az ukrajnai és a kanadai búzával. A feudális nagybirtokrendszer' érdekében fenntartott szémtermeíés hátrányait a múltban is megszenvedte államháztartásunk. Csak nagy áldozatok árán tudtuk elhelyezni buzánkát a külföldi piacokon. De ha nemzetközi gazdasági' helyzetünk nem is követelné mezőgazdaságunk átállítását, a nagybirtok helyén keletkezelt kis- jórészt törpegá'zdaságok eleve megszabják1 gazdálkodásunk jövő irányát: a belterjes kerigazüáúiodásra és az állattenyésztéséé való áttérési. A szegényparasztság óriási tömegéinek feleníelkedését nem tudjulc"más ütőn biztosítani. Két agrárprogramunk van tehát': hivatva van a háborús pusztítás nyömait eltüntetni és egy nagytávlatú program, amefy mezőgazdaságunk gyökeres átszervezésé^ korszerűsítését és 'átállítását valósítja meg. Az a tény, hogy még nyakig bennevagyunk a háborü makadványainató: eltüntetésében, korántsem jelenti azt,, hogy csák az első programunk meg— valósítása után kell elövenaf a másodikat. Mi a sorrend pontoa betartását! elengedhetetlen feltételnek fartjuk az újjáépítés mnj^en vonalán A mezőgazdasági újjáépítés nagyobbtávu programjának megvalósításához aeoiTban már most hozzá kell fognunk anélkül, bfijte a közvetlén progrnmaí egy {ültann'tfn is szem elöí téveszténők. Virágzó kisgazdaságok, gyümölcs"?*, zöldség- Ss ipari növénytermelő kisgazdaságok hazájává kell tennünk Magyarországot. Erős népi szövetkezeteit, szolgálják a parasztság gazdásági éss szellemi felemelkedését —o— Megkezdődött a többmilliárdos* gazdakőiesön foiyésitása A gazdakölcsön Nagy Imre elvtárs földművelésügyi, miniszter erélyes fellépése következtében csalt részben esik valorizáció alá NagyTmre elvtárs, földművelésügyi müusrier áz ország különböző \adékS5l jle'tb. láloSíTásai. "alíalmá^al a t arríiVho hőlesőnöbjick csupán 50 százalékára érvénve|iíl. A gazdakölcsön ve'tőmábesjerz^re, bjfeszántásra, szöllő- < s gj/unWMgazüáll/odásT és faiskolai sz >• vjUkezelek ^éngedélyesejs: .támogatasara" irányul. f

egyelemmel arra', hogy 'az ország jités^el Kapcsoratos súlyos 8|i heJoct a korlátján hitel•k kjeí^^s'ét nem feszi lehea foIcBTOvel&üg^i miniszter ujasitóit adolt az almWdelt szervetg^bógv a hRflt csak a ténylegese rászoruláküakrtr'ztositsák, A pénzügyminiszter a' pénzintézetek felé, a földművelésügyi miniszter pöjjg a gazdasági felügyelőségek és: á termeJÓsi bizottságok felé kiadta s» Végrehajtási intézkedéseket. Ennek' folytát) a ga/ítaiíőíésftn az országban mindcniílt a gazdák rendelkezésére ' "áll és most már rajtuk a sor, hogy ők Is mindent elkövessenek' az ország njjácpitése és a termelés folytonosságának bizlositása érdekébcB. ilásokat kezd a p^j^ig) minfsBteHűmmál és a hazai pénr~ tézételA'el. " A tárgyalások a napokban lefjes ott érrel befejeződlek és a ' ga»d«í«cs6n#k' foiyésliázáf a pénz' Intézetek «sl hltel^övetkez'etrk *" mogkezdíék, | A tárgyalások folyamán d legnehezebb £"érdes a valorizáció kérdése volt. A pénzügyi vonalon teljes valorizációt akartak érvényre juttatni, mig a földmüvelésügyi miniszlér valorizálaüán kölcsönt szeretelt vojna, főleg az újonnan föld'bözjnttatottak éidékébcn, biztosítani. A szinte áthidalhatatlannak látszó ellentéteket möst sikerült öljmédon ^simítani, hogy az átértékelés (valoraáesó) a Tanyai gyarmekeR iskalázlalása A' múlt rendszer éberen vigyázott arra, hogy a parasztság tájékozatlanságban maradjon. A Magyar Kommunista Párt ezzel szemben azt hirdeti, hogy _ meg kell nyitni a dolgozó nép fiai számára az iskolákat, tudást kell avp ni, hogy a nép világosim felism|rhe&se ellenségeit és megtudja védeni jogos tulajdonát, hogy biztosilani ludia a fejlődést. A nyojjj* os"zlá!^u egységes isjjola az első léges egész £özoktalasunk áts|crvezése tekinleíehSn4 A müűtyar parasztságoi ne lehessen tm'ább elzárni a vilyótól s a paraszt fluTonák ugv'ainlgv' lehetőséget kell acP ni, hogy bejussanak a legfelsőbb iskolákba és megismerjék a város lakóit s az ipari munkássággal karöltve a munkás-paraszt-egységen kcrcsztfd előrevigyék az egész magyar nemzetet. Körül bel üt ez a magyar iskolareform lényege,, azonban ez még ebben az évben nem valósiiható") meg, ugyanis a lanyai iskolákat: nagyon mqu'o'ngálta a háború s: a javításból a szűkös anyagi lehefősegek következtében a közületek.' ngjn tudnak k«llőképen gondoskodni. A tanyai gyermekek nagy. r^ze legnagv?)bb nehézségeknek t

i elénc az ős'zi iskolai év megzdéséuél. Nincs cipő., nincs ru— a tanyai internátusok a legtöbb helyen súlyos gondokkal küzdftaiEk. I^jgjffib jtelyen hiány van fankönyiTKuen s ami van. az meg; olymi drága^ liogy a tanyai gyerek §|ülei nem is tudják megvenni; ;yobb baj .azonban, hogy a< iasadMmazás miatt a tavonaKounak tanyára menni. Itjjtii kell mindenképpen a tagyermekek iskoláztatásának ü^ét s mindent el kell kövini ezen a téren, mert a fiatalság agy b évet sem veszthet anélkül, hogy, ebből mérhetetlen kár ne származna az országra, ezért az illetékesek haladéktalanul gondoskodjanak a lehetőségekhez kénest a tanulók iskoláztatásáról,