Délmagyarország, 1945. október (2. évfolyam, 222-247. szám)

1945-10-06 / 226. szám

A magyar parasztságot ezer ód és baj gyötr i, de különöskép­pen nehéz a helyzetük az ujon nan földhőzjutoltaknak. A háború szétzúzta az ország gazdasági éle­tét, igy anyagi lehetőség pcm áll E pillanatban az ui tulajdonosok rendelkezéseire. Kemény pár esz téndő elé nézünk és kémény pár esztendőt kell meghurcolnia az ui gazdának földjén a megélhetésért és az ország jaípraáliitásáért. 'A Magyar Kommunista Párt három­éves építési programot dolgozott ki az ország felépítésére. Három év alatt biztosítjuk a nép kenyerét, biztosítjuk a nép ruházkodását és három év alatt mindenkinek kell, hogy emberhez méltó lakása legyen Ehliez a munkaprogramhoz azon­— GAZDA Rovatvezető: Kurncz Dezső iüritett must készítése házilag A híg raust (»alapmusl«) átlag négy­ötöd részére sűrűsödik be. A főzési folyamat alatt kizárólag a mustnak víztartalma távozik el, minden egyéb alkatrésze négy-ötszörös mennyiség­ben felszaporodik. Amíg ez a lömé iiyedés a cukortartalmat illetőleg ked­vező — sőt ez az egésznek a célja —, addig ha a must eredeti sav tar latinának egyidejű felszaporodását ki nem küszöbölnénk, a kapott must­méz rendkívül savanyú lenne. Éppen az az oka annak, hogy a* házilag való inustmézgyáiTás nem Tudott elterjedni vagy a meggondolás nélkül gyártott sűrített must nagy savanyúsága miatt nem ízlett, hogy a higmus't kellő sav lalanitására nem gondoltak! Az egész pontos eljárás csak gé,pi és laborató­riumi eszközökkel lehetséges, de a gyakorlatban elegendő a következő eljárás: A hígmust hektoliterjéhez 8 d'arab káüummetabiszu'Ifit (Hungária bor­kén) tablettát adunk, miután azt előbb lisztfinomságura törtük. Ezzel a beké­nezéssel megakadályozzuk, hogy a must idő előtt forrásba jöjjön. Rög­tön ezután hektónként 400—450 gram szénsavas meszet (iszapolt krétaport) adunk a musthoz, ugy hogy egy ga­Iuskaszaggatőfól késsél igen kis rész­letekben öntjük a musthoz; miközben egy másik ember a mustot nagy fa­kanállal, vagy tiszta faraddal állan­dóan keveri, hogy a must mindén cseppje érintkezhesSen- "ugy a kén­porrál, mint a mészporral. Most 3—4 napig nyugodtan hagyjuk a mustot, majd leülepedvén á tisztáját lefejt­tjfík és ezt sűrítjük be. A tűzhelyre Teszünk egy na§y, vízzel télt lábast és jebbe, két falécre támáSÜt^t1 a fülét, .teszünk egy másik lábast, melyben a sűrítendő must van. Most már csak Wz van hátra, hogy addig fofeük a nigmustol igy közvetett melegítéssel, nmig a kellő besüritést el nem értük. Tfa igy vízfürdőn főzzük be, akkor nem fog karamellizálódüi, inig ha nyílt üstön főzzük, könnyebben oda­éghet és kissé keserű izt kaphat. Sz <51 ö I ei. v á r-k é szilé shez ajánlható fajták: kadarka, oportó, magyar ka, madaleine royal. A fehérfajták lek­várja nem szép szinü, ezért bodza­lével is szokták színezni. A fürtöket 'gondosan' mcgmpssO^, á homoktól, Ie­bogyózzuk, kissé, megzftzzuk, és lábas­ban felfőzzük. Ezután sraái^ vagy passzirozóg^pen "a levét kjsajjmljuk. IA kapóit tprkölyt megSzáriljmé, a magvakat kiroskíliuE belő(ta á héját beleadjuk a jkís^gH mqsloF, bésürit­jak lekvársürüsvljttre, uvegebpe önt­Ijűk és khíimsiBtc&ik A niű^ajirkölt és me®Tarált szfrenia^ nódoétiak használható. Átlag 4 kiló fqfcjQgyózott és kimagwrzott szőlőből 1 lgjpTekvár lösz 70—80 deka cukcftfarfalommal. "Pesthy Páf m. áll. szőlészeti és bórászáli fel­üg+elő, keraletvezőtfu «iunÍ9Ía Párl azciasáai terve bún kevés a párt ereje.. hogy ez a munkaterv megvalósuljon, a dol­gozó magyar népnek segíteni kell az országépitő párlot. A népnek segítenie kell magán, mert csak igy hozhatja rendbe és építheti fel az országot három év alatt. Az újjáépítésnél a Kommunista Pártnak egyik legfontosabb épí­tési terve az elmaradt magyar me­zőgazdaság korszerűsítése. A földreform megvalósításával a meg­maradt gépi- és állati erővel ugy­ahogv a termelés megindult. Ezek a pillanatnak, a nfának szóltak, de ezeken a problémákon lul azon­ban meg van a pártnak a magyar mezőgazdasági termelés korszerű átszervezése érdekében a javas­lata, 1. Az egyoldalú szérntermelés­ről fokozatos áttérés az ipari nö­vények és kerli vetemények ter­melésére.' Ennek előmozdítására a Termelési prémium rendszerének bevezetése. 2. Talajjavítással, műtrágyázás­sal, nüvénynemesitéssel, öntöző­esalornabáíózal kiépítésével növel­ni keli az alacsonv lermésállago­kaf. 3. A mezőgazdasági szakoktatás széleskörű kiterjesztésével a pa­rasztság közkincsévé kell tenni a modern agrártudománvokat. 4. Termelő, beszerző és értéke­sítő szövetkezetek széles hálóza­tát kell kiépíteni, hogy a paraszt­ság számára biztosítsuk azokat az előnyöket, amelyeket a földesurak­nak a nagybirtok nyújtóit. 5. A mezőgazdasági és ipari árak fokozatos aránybahozásáb, az pr­szág újjáépítésével párhuzamos visszatérési az egypár pakancs — egymázsa buza arányához. 6. A mezőgazdasági érdekképvi­seletek átszervezését'népi demok­ratikus alapon. Az uj földműves érdekképviseletek alapja a termelő bizottságok ás a földigénylő bizott­ságok egyesítéséből létrejön föld­műves bizottságok legyenek. A Magyar Kommunisla Pártnak ez a programja a magyar mező­gazdaság messzebbnéző irányvo­nalánál. Ez az utja annak, hogy par év alatt az eddig jnég gyári rendszerű kapitalista kizsákmá­nyoláson alapuló, külterjes ma­gyar mezőgazdaságról áttérjünk a Ivei tmagyarországra. Földrajzi helyzetünk egyenesen megköveteli, hogy a belterjes és sokoldalú, vi­rágzó kisgazdaságok országává vál­va, Európa éléskamrájává alakul­junk át O0» Erélyes intézkedések az őszi talajmankáSatok elvégzésének biztosítására Jórészt az ősqi szántási munkála­tok elvégzésétől függ az ország néjJé­nek egész évi megélhetése. 'Miután ezek a munkálatok nem mindenütt folytak a megkívánt ütemben, aföld­müvelésügyi miniszter elrendelte, hogy a községi termelési bizottságok h:iia.:ékjaiaaul vegyék igénybe a köz­ségben található iga sáliatokat és trak­torokat. A közmunka alól mentesek azok a tenyészállatok, amelyeket a földművelésügyi minisztérium, vala­mely gazdásági felügyelőség, illető­leg a vármegyei állattenyésztési egye­sület lenyészália^igaZolvápnydl látott cl. Ha sók a szántatlan föld; á fel­szántandó térület' igánként (egy páf ökör, vágy Tehén, két gyengébb ló, vagy"egy igen erős lój f2 tót. hold­nál, traktoronként pedig 60 kat. hold­nál kisebb nem lehet.' A rendelet éátetoiében az igény­. ^ mw TPakfordk Jdtiig | munkát néni v^geíhctnelf," mig nem vj z­a szántási lég A ko'zségi teitóelőbízóttságoknák az Igény ttev&t méh köéfij a legnagyobb gyorsasággal, száíc^eini^^eT, pártat­lan Waizságoss^gai és kimeletíen "Szi­gorral lkéll eljármök1. "A bizíSttság azok­riíSk, atilc ,;az igénybeliéi' alnpján a reájuk rótt falajmuríkat elrarezték, erről köreíesek igaSolyáií^t kiállítani, is a rcúd^ííég elleuíú'zi, hogy $ Traktor- is ígáéáliátljgi^Osok: elegei I.Jt fettéMte az'^nybevélSJéT reájuk há­rult szántáslfloíelerett^giíSk1, iúélve, -e — tenyész­állálígazőjyáiiy aíap||jn — a közmun­kára váTó^igehyiífevéfel alól Tenyész- és igavonóáNalok vásárlásának szabályozása Állaltenyésztésünk érdekében a kormányzat szükségesnek tartja meg­maradt állatállományunknak az or­szág területén való arányos elosztá­sát, amely célt tenyész- 'és igavonó­iba lok vásárlásának engedélyezésével kívánja megöldani akként, hogy a feltétlen behozatalra szoruló törvény­iiaíőságok, illetőleg közületek (váro­síjjf, községük) részére az alábbi fel­tételek megtártása melleit vásárlási engedélyt ad ki. A vásárlásiengedéfeekker való eset­leges viss'zagjésifr őjterulése céljá­ból a föidm&elésüggá prinlszter iga­Sg v^sarlásfea jogosító enge­az résvesdlhet, akinek ő igényi 0|" es községi föTdTgéa^lő a Pciramósl bitotíság IfiéTelmekef az igénylő ósi'g megküldi aa illöté­armetöfCi Állattenyésztők Egye­sóletéhez. Az egyesület felülbírálja a kábelemnek tenyésztési szempont­ból való indokoltságát. Az állatte­nyésztő egyesüld a felülbírált kéreí­mekei s vásárlási engedélyek kiadá­sa céljából megküldi a földművelés­ügyi minisiítetáiek (állattenyésztési ügyosztályának),. A földmüvelésügyi miniszteri a fenti javaslat alapján kiállítja a tenyósziga­vonőállatofcra vonatkozó vásárlási és szállítási engedélyeket ós megjjelöfi azokat a varmegyékét, ahol a szóban­forgó jóságok bevásárfRhatők. E ha­t|rozgtróÍ az igényléseíí helye szerint iílótéiies Vanno^ei állattenfésztő <WésüIe'fe| értasitj. A vásárlási engedéil£(^ jeleritkeraOartoznák' pT ofc^téjyhen féltü^teteTt' y/u-mc^Ve. tóav vááae­ieíénél JA Magyar {íCommuMsia Párt |a parasztságért A Magyar Kommunista Párt min* den ténykedésévél bebizonyította eddig, hogy a dolgozó parasztság és a munkásság érdekeit tartja el­sősorban szem előtt. A földreform még nem zárult le teljesen. "Mosf a Magyar Kommunista Pártnak az a legfőbb törekvése, hogy a kiosz­tott föld végérvényesen, telekkőny­v'ileg bekebelezett tulajdonát ké­pezze az uj gazdáknak. El akarja érni, hogy a földosztás során fel­merült vitás, jogi kérdések végleg elrendeződjenek, hogy a paraszt­ság nyugodtan foghasson hozzá földjei megmunkálásához. Sokak­nak nem jutott föld, főleg a hadi­íoglyok közül. Tavasszal, a kitele­pített svábok földjén uj honfog­lalásra fog indulni a magyar pa­raszt. A Kommunista Párt követelj a svábok kitelepítését, mert ilyen módon 600 ezer hold' földet juttat­hat a földnélküli magyar parasz­tok kézébe. A nagybirtokos urak nem egy. könnyűi nyugszanak bele földjeik elvesztésébe, minden eszközt rneg­rágadüak régi hatalmuk vissza­szerzésére. Azt terjesztik, hogy a 'kiosztott földéket választás után visszaveszik a parasztoktól, vissza­csinálnak mindent. A parasztság tu­datlanságában bíznak a nagybirto­kosok és egyediül csak a Magyar Kommunista Párttól félnék, méri jól tudják, hogy ez az igazi halálos ellensége mindazoknak, akik a régi kTszo^iiltalonságban, sötétségben akarják tartant a dolgozó népet. A Magyar Kommunista Párt ff nagybirtokot és nem a parasztbir­tokót akarja felosztani. A Magyar, Kommunista Párt mindén erejével megvédi a parasztság magántalaj­éjysá! és nem engedi, hogy a pa­rasztság földje veszélybe kerüljön. Az Ulfi elnyomás gondosan vi­rvazott arra, hogy a parasztság sö* il&ségben, tájékozatlanságban ma* rtajjon. Tudták jól nagybirtoka!­saiífl/, hogy az iskolázótt nép ha­mar Ötíát a szitán § nem lehet az okánál fogva vezetni. A Magyac Kommunista Párt ezzel szemben azt hirdeti, hogy meg kell nyitni a dolgozó nép számára az iskolá­kat, szellemi fegyvert, tudást kell ad'nt a kezébe, hogy világosan fel­ismerhesse igazi ellenségeit, meg tudja védeni jogos tulajdonát és bMcMtani tudja fejlődését. A 8 osztályú egységes Iskola az első lé­pés egész közedetatásunk átszerve­zése tekintetében. A Magyar Kom­munista Párt gondoskodni fog róla, hogy a parasztság ne legyen elzár­va a világtól, bejusson tömegesen a legfelsőbb iskolákba is, mégis­rtiérie a város lakóit és az ipari mfthkásságtgal karöltve előrevigyff az egész magyar némzetel. vásári Á müyiS szerip alapja iaitrfsz(le , i'tt vas, sárolí j tását minilcü esetben. A nem (onyészTési szolgáló állalok (v I/mhÍKKUO' íc» a Jlfnorfll' i xzoi laTok fel­elés á' 11 a feliek rál.yek iuszulll­továbbra is a fcőZéUám^sy^nilüisztei: felett Takarítsuk el a földekről a kukoricaszárai és a töveket A nehéz háborús viszonyok kö­vetkeztében a' szántóföldön sok he­lyen »magas csonkkal* levágva­b'efakaritatlanui ugy égyenesen, lá­bon állva marad á kukoricaszár, A mezőn'Muthagsrott kukoricaszár a kukorica egyik legveszedelme­sebb ellenségének*, a kukorica­njőlvnák tenyészliolye* amely na­gybübfc>ku fertőzés esetén a ter­teljeseu tönkreteheti. Ennek" :ése érdekében á földmive­linisatfer Mhivja a gáz­hogy a jövoévi kukorica­ís megpjentfee és jpztositása érdekében a kukoricaszárat'a szánt tófűldekrői minél előbb feltétlenül takarítsák el. még ákkor is, ha ar­ra - mint takarmányra, az idén szükségük nincs. A kukoricaszár, egyébként szeptember-októberben lő takarmány^ amelynek tép­e a rétlszénaval vetekszik.

Next

/
Thumbnails
Contents