Délmagyarország, 1945. augusztus (2. évfolyam, 172-196. szám)

1945-08-12 / 182. szám

UBLMAGYARORSZÁG 1913 augusztus 12 ,Túl minden kinon és halálon..." •fTla egy éue uetett uéget tragikus életének Kilényi Irma, "Juhász 6yula múzsája, a halott költö emlékének leghiuebb ápolója, kultuszának hivatott terjesztője (Szeged, augusztus 11) Ma egy éve 1944 augusztus 11-én halt meg Kilényi Irma; két nappal később, au gusztus 13-án találtak rá holttestére Kárász-utcai lakásának erkélyén. A nő. akii egy költő szeretett, ott csüngött nz erkély függőágyának kampó gába akasztott darab kötélen. Akkor nem volt újság, amelyben •zivbőljövő módon el lehetett volna lirnlni ezt a nagyszerű asszonyt, Ju hász Gyula éleiének leghívebb szemtanúját, a küllő emlékének, kultusza nak leghívebb ápolóját, a Juhászznuzcum tervezőjét és megalapítóját — most kell hál róla megemlékezni, most kell elmondani az első szomorú évfordulón, ki volt Kilényi Irma, mit jelenteit Juhász Gyulának, a magyar Irodalomnak és irodalomtörténet nek. lílagárahagyatva Kilényi Irma, aki Juhász Gyula halála óta csak a költő emlékének élt, tavaly júniusban végkép egyedül ma radt: cgyellcn barátnőjét, sorstársát, támaszát, akit testvéreként és anyjaként szeretett és aki ugyanígy szcretlc öt, özv. Vajda Bélánét, deportálták Ausztriába. Ez nz esemény végkép meglörle a néinct meg. szállás óla amúgy is mélységesen kétségbeesett és elkeseredett női lelket. Irma egyedül maradt a Kárász-utcai jakásbnn, egyedül »Gyula« életnagyságú portréjával és sírkeresztjével, amelyet ágyába rejtve őrzött s amelyen évek óla aludt. Az egyedüllét végkép megőrölte idegzetét. Amikor halála előtt néhány nappal találkoztunk vele, csendes-lébolyullan, csak szentével fejezve ki bánatot és nyugtalanságot, egyébként teljesen higgadtan mondotta: most már nem lehet {ovább birni az egyedüllétet és annak tálasát, hogyan rohan vesztébe, pusztulásba az ország. 0. uki Juhász Gyula világában lélekzelt, gondolkozott és mélységesen magyar volt s szocialista, ugy érezte, nem élhet tovább abban az embertelen korszakban, amely az utolsó szeretett lényt is elvette tőle s a nemzet és egyén felemelkedéséhez fűzött reményeit megölte. fl múzsa Kilényi Irma jelentősége kettős: ösztönző volt és ösztönzött. Most már meg lehet irni, hiszen halottak és kettőjük ügye az irodalomtörténeté: toháiz Gyula Igaz! múzsája Kilényi Irma volt- Maga a költő vallotta ezt be legjobb bará íjához, Tertscsényl Györgyhöz, a kiváló regényíróhoz intézett levelében, azzal, hogy majd csak akkor tudassa ezt Irmával, ha 3 már nem lesz. »Ei a vallomás a legértékesebb emlék, amit rsak kaphat Juhász GyaZálól< — írja Terescsényi a Juhász halála ulán Kilényi Irmának küldött levelében. Aztán tovább: »Maga jelentette Juhász Gyulának i legtisztább, a legszebb, a Irgösz'n,'ébb szerelmet. Annyira szerelte Ma{ál, hogy nem volt bátorsága az életét oda'áneelnl az 6 életéhez.* Maga kedves Irma nem Is sejthette, bogy még a legszebb Annadalok is valami különös menekülést jelentetlek: a Maga Iránt érzett tiszta •agy szerelmének érthetetlen ellepiezésé! szolgálták-* Valóban nagy és mély, minden testi .onatkozáslól inent, egészen átszeltemiesileU szercicin füzlc össze Juhász Gyulát és Kilényi Irmát. Ha szerette a költö ifjúkorának szerelmét, Sárvári Annát, a harmadrangú vidéki kis színésznői, az Anna-dalok sugallóját, akit jóformán nem is ismert, mennvtrc szerelhette Kilényi Irinát, akivel éveken, majdhogynem kél évtizeden keresztül nap, mint nap egvült volt, akit isrvcrl, akiről tudta: linóin, müveit, rajongó és szellemének, költészetének Irgkészségcscbb befogadója, őrzője. Hogyne szerette volna őt, aki annyi szép versre ihlette, akihez irta »Tuí minden kinon és halálon*, a •Titkos értelmű rózsa* és egyéb szép költeményeit. És Kilényi? Hogyan szerette ő költőjét? Amíg élt Juhász; a barátja, leghívebb szolgálója, vágyainak, gondolatainak ellcsőjc, találgat ója volt. De nemcsak ilyen passzív, lányos rajongással szerette, gyakorlatiasan is a szolgálatába állott. Titkárnőjévé sze gődótt, verseit másolgatta, küldözgette a lapoknak — mert Juhász ilyesmivel nem szívesen bíbelődött —, levelezett a kiadókkal és egyéb ilyen teendőket látott el. Amikor a költő beteg Ictf és mindjobban elhatalmasodott rajta a melankoliás depresszió s orvosa azt mondotta, csak ugy lehetne rajta segíteni, ha valami hatalmas lelld megrázkódtatás kizökkentenó állandó mély levertségéből — Kilényi Irma kész volt a legnagyobbra. Felajánlotta: tagyfikos lesz, hogy halálának fájdalmas hatásával rázza fel kőrös közőnyébő! a beteg lelket. Tervéről azonban le mondott, mert az eredmény kétséges volt Nem lehetett tudni, nem-e még inkább a megsemmisülés felé taszítja halálának hírével a beteg költőt. R szolgálat Juhász Gyula halála ulán kezdődött csak igazán Kilényi Irmának a költő körüli szolgálata. Minden Juhászra vonatkozó kis adatot, dokumentumot összegyűjtött, őrizte kedvelt könyveit, cigarcttaszápkáját, fényképeit és ezer egyéb apróságát. Levelezését nagy kortársaival. Babits Mihállyal, Kosztolányivál, összegyűjtötte, később Babitsné rendelkezésére bocsátotta, hogy rendezze sajtó alá. Ez meg is történt, a kötet készen várta nyomdábakerülését, amikor bekövetkeztek a tavalyőszi események és a könyv megjelentetése elmaradt. Minden Juhász Gyuláról Irolf kri tika, megemlékezés, cikk, vagy tanulmány, bárhol jelent az meg, szerepelt n Kilényi-féle gyűjteményben. A megalapítandó Juhász-muzcum részérc szánta ezeket a dokumentumokat a szorgalmas gyűjtő, sajnos elképzelése most már aligha válhat valóra Halála ulán családjának tagjai kezén szétszóródtak ezek a dolgok. Legna gyobb részük egy szállítmányozó vál lalathoz került beraktározásra. 4 raktár a háborús események kővrtkcztében tavalv ősszel teljesen elpusztul! a Kllényi-féle hagyatékkal együtt. Itt veszett a Göth Imre festette élet nagyságú Juhász-portré is, meg ren geteg fénykép. Kilényi Irma Juhász Gyula révén olyan szerves kapcsolatba került az irodalmi világgal, hogy érdeklődése aztán Juhász Gyulán tul is kiterjedt Kapcsolatot tartott fenn korunk számos nagy Iróegyénlségével. Szoros ba rátságban volt Szomori Dezsővel, akit az utolsó évek üldöztetésének eszten deiben állandóan segített pénzzel és élelemmel. Levelezésben és személyes érintkezésben állott Szab* Dezsővel, Máralval, Zllahyval, Móricz Zsigmond, dal, de persze ha nekik irt vagy ve lük beszélt, a főtéma akkor ís (Gyula* volt. A Juhász-imádat fúztc össze Tabéry Gézával, akivel szintén ben sőséges baráti kapcsolatot tartott fenn. Minden szépért, jóért, igazságosért rajongó, lelkes egyéniség volt Kilényi Irma. Móricz Zsigmond, aki különösen szerette ezért a természetéért gyakran mondotta neki tréfásan: »Irm, ngy szeretnék egy gyereket mafttóL* Gyereke nem született, mert őrök menyasszony maradt, a költő őrök jegyese abban a szerelmes, földöntúli titkos rajongásban, amely titokról azt irta Juhász Gyula: Sarat e titok • e némaság szent, A sirfcan mondók rája áment. Szász Ferenc mézédes málna, citrom, narancs is mandarin UdltO lfnlolc. Keksze1,méiescsókok viszonteladóknak SZEREDAINÁL, Cserzy Mihálv-ulca 3. és Kárász-u. »0L Ez Szovjetoroszország! Örökösödési jog a Szovjetunióban Huszonöt éve szakadatlanul folyt Magyarországon a féktelen untibolsevista propaganda, umelg valóságos hazugság özönnel árasztotta el a magyar népet a szovjetoroszországi állapotokról. Hogy olvasóink tiszta képet nyerjenek Szovjetoroszország igazi életéről és megismerkedjenek a nagy szomszédnép gazdasági, társadalmi és kulturális berendezésével, cikksorozatban ismertetjük a Szovjetunió fontosabb intézményeit, törvényeit, szociális tevékenységét. A Szovjetunió Alkotmányának 10-ik cikkelyében lefektetett öröklési jog egyike a szovjet polgárok legfontosabb vagyonjogainak. Az érvényben levő szovjet törvények értelmében, az öröklés Joga minden szovjet polgárra vonatkozik. tekintet nélkül nemre, korra, nemzetiségre, foglalkozásra cs szociális állapotra. Az öröklés tárgya nincs meghatározva* Minden szovjet polgár, minden vagyonát — bármilyen nagy is legyen az — örököseinek hagyományozhatja. Az .röklésnek semmiféle akadálya nincs. Az öröklés tárgya lehet minden magántulajdon, tárgyak, anyagi követelések, különböző jogok (például szerzői jog). Az örökösödési jog nem lerjed ki azonban azokra a vagyontárgyakra, jnelyck birtoklásához külön engedély kell, mint például a tűzfegyverek. Ugyanígy nem hagyományozható a nyugdijjog és a tartásdijjog sem. Az elhunyt birtokában volt vagyonnal és jogokkal együtt, az örökősre hárul a felelősség az elhunyt adósságaiért is. Ha azonban áz adósságok összege meghaladja a hátrahagyott vagyont, az örökösök csak a hátrahagyott vagyon értékéig viselik a felelősséget. Ezenkívül az örökösök nem viselnek felelősséget olyan adósságokért. amelyek elválaszthatatlanul kapcsolatban vannak az elhunyt személyével (például: a tartasdijfizetési kötelezettségek). __ A szovjet törvénykönyv az öröklés kél módját ismeri el :a törvény szerinti és végrendelet szerinti öröklést. A megbeszélés szerinli örökösödést a szovjet jog nem ismeri. A törvény szerint az öröklésnek helye van azokban az esetekben is, mikor az örökhagyó nem hngyolt végrendeletet, vagy ha a végrendeletet valamiért nem ismerték el hitelesnek. Az örökösödési eljárásnál a törvény szerinli örökösök három csoportba tartoznak. Az elsőrendű örökösökhöz tartoznak: az örökhagyót tuléléS házastárs, gyermekei (a vérszerintiek és az örökbefogadottak is), az örökhagyó szülei abban az cselben, ha munkaképtelenek,. valamint más munkaképtelen személyek, akik bár nincsenek rokonságban az elhunyttal, dc nem kevesebb, mint egy évvel halála előtt, ő tartolta cl őkcl. A második csoportba tartoznak az örökhagyó munkaképes szülei Ezek csak abban az esetben részesülnek az örökségben, ha elsőrendű örökös nincsen. A harmadik csoportba tartoznak az elhunyt fivérei és nővérei. Az örökhagyó birtokában volt berendezési tárgyak, mint: bútorok, edények, háziállatok, autók* az örökösödési törvény szerint azoknak az örökösöknek a tulajdonába mennek át, akik az elhunyttal együtt éltek és közös háztartást vezettek vele. Ha az örökhagyó egyedül áll éa halála után nem maradt örökös, akkor végrendelet hiányában a* őröklcti tulajdon az állam tulajdonába megy át. Minden szovjet polgárnak joga van végrendeletet hagyni és ebben* tulajdona feloszlásában más rendet előírni mint amilyennek az örökösödési törvény szerint helye volna. Vagyonát polgári és jogi személyekre hagyójtfnvozhalja Az örökhagyó azonban nem vonhat be az öröklésbe semmiféle más személyi ha vannak törvényes örökösei. Nem köteles szem előtt tartani a törvényben előirt öröklési sorrendet és a törvényes részek méreteit. Az örökhagyó minden vagyonát egyetlen örökősre is hagyhatja, semmit sem adva a többieknek. Köteles azonban a fiatalkorunknak és a munkaképtelen örö' ö ö tnek Ic a ább nnyll hagyni, amennyit azok a törvény szerint örökölhettek volna. Ha az örökhagyónak nincs törvényes örököse, belátása szerint bárkire hagyhatja vagyonát, másszóval az örökhagyónak teljes végrendelkezési joga van, ha ez nem sérti legközelebbi rokonainak és cllartoltainak érdekeit. Kivételt képeznek a bankokban és takarékpénztárakban fekvő belétek. Ezekre vonatkozólag az örökhagyónak nem kell számolnia a törvényes örökösök érdekeivel. Minden szovjet polgárnak jogában áll vagyonát jogi szemelvre hagyni — az államra, állatni intézményekre és hivatalokra, kolhózokra, szövetkezetekre és társadalmi szervezetekre. Az örökhagyónak jogában áll a végrendeletben meghatározni egy célt, amelyre a végrendeleti vagyon. vagy annak egy része fordítandó. Ezenkívül az örökhagyó egy, vagv több örökösre meghalározo'í kötelezettséget háríthat, más személyek javára. A végrendelet írásba foglalandó és közjegyzővel szabály szerint liielesilendő. Azokat a végrendeleteket, amelyeket háború alatt katonák írnak, nem a közjegyzővel, hanem a katonai alakulatok parancsnokaival. vagy a katonai kórházak főnökeivel kell hitelesíttetni. Nem kell közjegyzői hitelesítés a bankokban és takarékpénztárakban fekvő betétekhez. A szóbanforgó banknak, vagy takarékpénztárnak csak egy irásos értesítést kell kapnia. A végrendelet végrehajtása rendszerint maglikra az örökösökre aárul. Az örökhagyó azonban küőn végrendeleti végrehajtót is megnevezhet. Minden örökhagyónak jogában áll lemondani az örökségről. A* örökösök közölt az örökség kérdésében felmerülő vitákat törvénves uton oldják meg. M. Llpicber