Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-22 / 164. szám

1846 Julius va l) EL M A ti Y A ROHSZ.AU Kétmilliárd pengő értékű hadianyagot szállítottak a magyar reakciósok a németeknek Németországot felfegyverezték, de a magyar csapatokat fegyvertelenül küldték a tűzbe — Állítsák népbiróság elé azokat, akik az országfosztogató „külkereskedelmi politikát" kezdeményezték és végrehajtották A magyar reakciósok az elmull hónapok során valóságos rendszeri dolgoztak ki »ártatlanságuk* bizony 1 fására. .Védekezésük főmotívuma iolyaii, mintha a gyerműmesékből vet lék volna. Lényege, hogy ők vala mennyien szeplőtelen bárányok, akiket egy két gonosz szellem íélreveze lett, kihasználva tudatlanságukat és Jóhiszeműsége ke t. Magyarország hadbalépésóért, szerintük, egyetlen ember felelős: ItárUossv, az »intrikus«. Esetleg elmennek addig, bogy. Werlb sem egészen ár lallan. — Mi nem háborúskodtunk komolyan és tulajdonképpen mindig németellenesek voltunk — mondják. A számok mást bizonyítanakt Azt, hogy a magyar reakciósok már évek kel a német megszállás előtt is, de különösen az 194l-es hadüzenet óta szervezetlen Magyarország gazdasági kapacitásához képest hatalmas anyagi seeilscget uyujtoltak a hitleri Németországnak a szabadságszerető népek ellen vezetett bűnös hadJárathoz. Hadianyag — a németeknek Ha n német-magyar elszámolási rendszer részletes kimutatását vizsgáljuk, azt látjuk, hogy Magyarország éveken át nagymennyiségű hadianyagot, hadi készárut és hadifonlosságu nyersanyagokat szállított Németországnak. i Évenkint összesítve, a magyar haBianyagszállitások állandó emelkedést mutatnak: 11941 284,399.350 P. 1942 587,626,050 .« 11943 704,741.400 < A kimutatás 1944 szeptemberéig kéízült. Addig az időpontig, bárom és íél év alatt, a magyar kormányok •sszesen 1.971,024.000 pengő értékű hadianyagot szállítottak a hitlerista hadseregnek. < A magyar közvélemény megtévesztésére azzal okolták meg a NémetOrszág felé irányuló magyar élelmiszerszállításokat, bogy a németek látják el modern fegyverekkel a magyar hadsereget. i Hogy ez mHjen hazugság volt, azt könnyen megállapíthatjuk, ha a Németország részére történő hadianyagszállitásokat a Magyarország felé irányuló német üadianvafiszállitásokkal összehasonlítjuk, Magyarország szállított kapolf millió pengőben 1911 204 97 1942 587 178 / 1943 704 339 , 1941-1611944 stftpt'cmbcréig nSrtv' fetunió ellen folytatolt háború ideje ntatt Magyarország 1.012,362.450 pengővel nagyobb értékű hadianyagot, 106 százalékkal többet szállított Németországnak. mint amennyit onnan kapott. A németeknek minden kell Közismert, hogy ebben a háborufc.au a német hadsereg egységei sokkal jobban voltak felfegyverezve, mint a magyar kötelékek. A magyar csapatokat elavult puskákkal, szekerekkel, gyatra tűzerejű fegyverekkel küldték harcba ebben a nagy gépesített háborúban. De Magyarország ugyanakkor több, mint 3Ó0 millió pengő értékű lőfegyvert, puskaalkatrészt és katonai műszert száHitolt a németeknek. Akik ezt telték, nemcsak azért bűnösök, mert békés népek elleni orvtámadás részesei inert saiát nénüket a szabadság elleni harc szégyenletes táborába sodorták, de bűnösök azért is, mert Németországét felfegyverezték, a magyar katonaságot pedig csaknem fegyvertelenül dobták liizbe. A A németeknek minden kellett. A magyar reakció urai pedig mindent szállítottak. Iine az 1941-től 1944 szeptemberéig szállított legfontosabb hadi jelentőségű készáruk és nyersanyagok jegyzéke: millió pengőben repülőgépek és alkatrészek 585 fegyver, lőszer és alkatrészek 234 katonai barakok 54 műszerek, szerszámok, irányitókészülékek 82 vizijármüvek és alkatrészek 23 ásványolaj 265 kender és len 228 bauxit 132 bárdolt és fűrészeli fa 118 Hogy a Magyarországra történő német szállítások milyen méretűek voltak ezen a téren, arra jellemző, hogy az 585.012.450 pengő értékű magyar repülőgépszállilásokkal szemben Magyarország 65.640.000 pengő értékű repülőgépet, illetve alkatrészt kapott a németektől Kilencszer annyit szállított Magyarország, mint amennyit kapott. • A szövetséges nagyhalalmák a háború utáni kérdések megoldása Kap csán azt az akaratukat nyilvánítót ták, hogy a háborus bűnösök részint nemzetközi bíróság előtt, részint azoknak az országoknak népbiróságai előtt feleljenek bűneikért, melyekben gaztelteiket elkövették. Hadianyagot és fegyvert szállítani háború alalt a szabadságukért küzdő népek támadó ellenségeinek — ez kimeríti a háborus bűntett minden kri tériumát. Jogosan merül fel a kérdés: kiszül-e már a népfigyészségen azoknak a há borús bűnösöknek vádirata, akik ezt a hadianyagszállitáson alapuló, ország fosztogató •külkereskedelmi* politikát kezdeményezték és végrehajtották? Azok ellen, akik letárgyalták, kialkud ták és megkötötték ezekrg az •üzleteket*? Azok ellen, akik kétmilliárd pengő értékű hadianyagot szállítottak a német fasizmusnak? Ferenci! András. aki már ex mult század végén látta a sváb--veszedelmef, földosztási követelt és a parasztság fogainak teljesítését sürgette Szeged elfelejtett tudósa, aki etnográfus volt és egyben politikus Sajnos, biztosan sokan akadnak már Szegeden, akik nem is ismerik Kálmány Lajos, a mult századvég hires szegedi etnográfusának nevét. Akik pedig jsmerik is fáradságos munkát tanúsító népköltési gyűjteményét, azok is csodálkoznak talán, hogy miképpen nevezhetem én őt, az etnográfust, politikusnak. Éppen ez az, amiről szólni szeretnék. A legtöbb ember még ma is az etnográfus, vagy mondjuk a néprajzi gyűjtő munkáját valamilyen tudóskodó bogarászásnak gondolja, amelyből legfeljebb az irodalomnak lehet valamelyes kézzelfogható haszna. Merőben téves felfogás ez, arról nem is beszélve, hogy népünk szokásainak, költészetének. dalkincsének összegyűjtése milyen értéket jelent a magyarság számára. Ezenfelül azonban a néprajzi gyűjtő a nép közölt kell, hogy éljen és igy akaratlanul is belekapcsolódik a nép éleiébe, megismeri mindennapi gondjait és Igy szorosan összeforr a nép, a parasztság társadalmi és gazdasági bajaival. Ezeknek a bajoknak feltárása, a nép kívánságainak felkarolása a néprajzgyüjlő feladatkörébe tartozik. Ez pedig jgenis politika! . . Kálmány Lajos esetében pedig egészen világosan áll előttünk a helyzet. Kálmány ugyanis »Szcged népe* cimen háromkötetes népköltési gyűjteményt adott ki Gyűjteménye harmadik kötelének bevezetőjében pedig olyan dolgokat vet fel, amelyeket érdemes még ma is figyelemmel kisérni. Bevezetője eleien a bécsi udvar telepítési politikája miatt panaszkodik. Temesköz példáját hozza fel és elmondja, bogy a bécsi kincstár mint osztogat!,* fit a jó földeké! ingyen a sváboknak, hogy igv elbirtokolják a délmagyarorszáci ősi nemesi javakat. Icv azután a magyaroknak egészen addig kellett várni, amig pénzért vissza nem tudták venni a hatalmi uton elgbitorolt földeket. Szin.te egy kezdetleges földreform bukkan elő szavaiból, amikor azt kéri a kincstártól, hogy ezeket a földeket telepítse be magyarokkal, mégpedig ^elsősorban az itt lakó, dc földdel nem dicsekedhető magyarokkal/. Elpanaszolja azt is, hogy a gépek elterjedésével a földesurak mint eresztették világgá a birtokukon lévő magyar községek lakóit. Igy szűnt meg község lenni többek között Firegvháza, Budzsák és Lőrincfalva is. Ez utóbbit Sváb Károly földesúr tette pusztává. A nevében származását is viselő Sváb Károly földesúr egyébként Monostoron apródonkint rakatta ki a magyarokat házukból. »Ily világgá üzést megérdemelt volna Ismertelek lakossága is, — irja keserű gúnnyal Kálmány — ha egyébért ném, már csak azért is, hogy őseik honfoglalók valának, mi nem volt Sváb uré és a véradó alól sem kerestek kibúvót soha.« A népet kizsákmányoló és rendszerint idegen, sváb földesurak ellen ezenkívül még több helyen is kikel. Leirja, hogy oéldául a csókái uraság 7837 hold föld után 8970 forintot fizet, a nép viszont 2968 holdja után 5549 forintot. Az uraság kivonja magát a közös terhek alól is és ráadásul még más lércn sem hajlandó áldozatot hozni a hazánaik. Ugyancsak Cáókán a tanilás ügye például szomorú állapotban van és az uj iskola építésének terhe is a nép nyakában maradt. Mindezekkel az Igazságtalanságokkal kapcsolatban foglalkozik a munkászavargások kérdésével és inegállnnilja, liogy »a munkászavargásoknak alap juk van, mit csak az okokat fürkészni nem szerelő, cselló*' nőm akaró nem Iát meg*. Igen figyelemreméltó, ahogyan akkori szemmel ir ezekről á munkásmegmozdulásokról és ő is legérdekesebbnek tartja az 1889-es országos megmozdulások sorozatába tartozó zentai felesek követeléseit. Követeli, hogy mindenütt törvénnyel segítsenek a nép bajain, de megállapítja azt is, hogy ehhez ^Magyarországon előbb Ismerni kell tanulni a népet és viszonyait/. Ez az a pont, amely lepjobban megmutatja, mint kapcsolódik bele a nép tanulmányozása a nép felkarolásába és a nénért. vagyis a magyarság szociális felemeléséért foíylalolt küzdelembe. Ebben a cikkben csak izclitőt adhattam erről a kérdésről, dc még egy dologra szerelném felhívni a szegediek figyelmét. Kálmány Lajos munkáját 1891-ben Szegeden adták ki. Szeged városa mély báláját ráhatná le egyik leghíresebb ludósa iránt azzal, ha háromkötetes népköltési gyűjteményét most uj kiadásban bocsátaná az egész magyar olvasóközönség rendelkezésére. Lőkös Zollán A potsdami találkozó A szovjet szakszervezetek moszkvai lapja, az Uj Idők (régebbi nevén: a »Háború és munkásosztály/ \ irja: »A népek Tokozottj politikai öntudata éberség azokkal szemben, akik ellenségei a népek szabadságának és a nemzetek közötti békének, eltökéltség, hogy minden lehető eszközzel megelőzzük az agresszív erők feléledéséi — a biztosítékai ezek Európa uj jászűleiésének és a nemzetköz biztonságnak*. És igy folytatja »A nehéz és bonyolult bábom utáni problémák megoldásánál kulcsa a nemzetközi együttmü ködés és elsősorban a nagy, békeszerető. gvőzles hatalmak közötti szövetség további megerűsi lése*. A tekintélyes orosz folyóirat * szavai jelmondatai lehetnének : nagyhatalmak most folyó értekor letének. A három nagy nemze: amelynek képviselői ma Potsdam ban tárgyalnak, együtt vérzett, együtt áldozott, együtt harcolt a fasizmus megsemmisítéséért. A nemzetközi reakció arra spekulált, hogy a szövetségesek együttműködése a győzelem másnapján fel fog bomlaiii. Azonban a reakció, mint rendesen, most is rossa politikusnak bizonyult. A Teheránban és Jaltában megerősített szövetség nem lazult meg, sőt tovább szilárdult. Bizonyítja ezt a sanfranciskói konferencia teljes sikere és bizonyítja a most folyamatban levő értekezlet is. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy ez a találkozó éppen Potsdamban. II. Frigyes Sanssoüci-kastélyában, a porosz militarizmus bölcsőjénél jött létre. A német fegyverletétel ponlol lett a porosz szoldaleszka ketévszázados uralomvágya után. A győztes hatalmak most Potsdamban a béke megteremtésén, megszervezésén és biztosításán fáradoznak. A tárgyalások középpontjában nyilván Németországnak a felszabadult, demokralikus Európába való heleillcszlésének nehéz kérdése áll. Felvetődnek azonban emellett a világbéke bizlositásának, a demokratikus erők világszerte való érvényesítésének kérdései is. Ezek a kérdések sok helyen'- határkérdések formájában jelentkeznek s igy a potsdami találkozót a békekonferencia előértekezlctcnck is tekinthetjük. Sorra felmerül az értekezleten a távolkeleti, a Spanyol, a görög, a belga, a trieszti kérdés is. A demokrácia és a béke nagy csatája folyik Potsdamban. Ha azonban figyelemmel kísérjük a viíágpoliI