Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-22 / 164. szám

6 DÉLMAGYAROKSZAG julius 24. — íj cim! György Imre papír feldolgoz* BUDAPEST, Deák F.-u. 15. WC papír, szalvéták Izortirozott raktár, olcsó árak. C.líaMtapaidrrladá* nagyban. Fióküzlet és üzem: Rózsa-utca 95. lika legújabb eseményeit, világojan láthatjuk., hogy nemcsak Potsdamban l'olyik cz a harc. Nem Itiányzik az összefüggés a világ különböző országainak polilikai fejlődése és a hármas találkozó kőzött. Mondhatnók ezt ugy is, liogv a világ minden egyes álla!ma egy-egy mcllékhadsziulere anyuik a küzdelemnek, amelyet a bárom győztes nagyhatalom folytai Potsdamban — a béke biztosi lásáért és a demokrácia megszilárdításáért. Egves országokban [mint például Spanyolországban) i reakciós erők visszavonulnak, liI fedezéket keresnek, ahonnan — ugy hiszik — továbbra is vériem tudják pozícióikat. Másutt u'igy Görögországban is) a halaáAs ellenségei megkísérlik, hogy a dcmokralikus fejlődést megakaszfzák. Ismét más országokban 3 népi erők támadásba mennek át ís sikeresen törnek előre. Az általános kép az, hogy — bár a tanácskozások anyagáról kevés hir szivárgott még ki és a befejezéstől is messze vagyunk — a* világ közvéleménye biziosra vc>zi, liogv az értekezlet a demokraikus erők ujabb győzelmét fogja elenlcni. Ennek egyik legfőbb bizositékn az, liogy a Szovjetunió, r világ legkövetkezetesebben békeszerető és demokratikus nemzete. Hatalmasan megnövekedőit politikai és gazdasági súllyal veaz részi a hármas tanácskozáson. Az Uj Idők fentebb idézett cikke irja: »A Szovjetunió az egyetlen S

uszág. ahol a közélet egyetlen ;öre sem áll szemben a népek ilyan együttműködésének gondoalával. aminek alapja a törvdkives jogok és az életfontosságú {érdekek teljes, kölcsönös tisztelete*. A népek együttműködésének ez tiz elve, a Szovjetuniónak ez a {magatartása reménységgel Iölti el [a dcmokralikus Magyarországot is. [Bízunk benne, hogy a mi létfontosságú érdekeink, igy elsősorban a cscliszlovákiai magyar kisebbség kérdése is a kölcsönös megértésnek ebben a szellemében talál majd megoldást. »A háború korszaka Európában befejeződölt. (Megkezdődött a békés fejlődés korszaka* — mondta Sztálin. A potsdami találkozó a békés fejlődés .utját egyengeti. Mi, magyarok, azt Ivárjuk az értekezlettől és elsősorban a Szovjetunió részvételétől, liogv n világ békés fejlődéséhez a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetének igazságos megoldásával is hozza fog járulni. Kálmán Endre Mozik műsora: Széchenyi Mozi: Ma ós mindennap bemutatjuk Dédé... cimü bűbájos francia vígjátékot. Főszereplók: Danielle Darieux, Albert Prcjan. Azonkívül Bajcsy-Zsilinszky Endre temetése, aktuális "magyar riportfilm. Itelváros! Mozi Ma és mindennap az amerikai filmgyártás remeke: Hagaloin. Társadalmi dráma. Főszereplők: Clive Brook és Anni Tood. Korz6 Mozi: Ma és mindennap vérbeli amerikai cow-boy film. Idegtépő kalandoki Texas I. Műsort bevezeti: BajcsyZsilinszky Endre temetése aktuális magyar riportfilm. Kovácssegéd azonnal felvétetik. — Ágoston Pál. Bécsi-körut 25. ' A francia ügyészség összeesküvéssel vádolja Pétain marsall! Julius 23-án kezdik meg az izgalmasnak ígérkező főtárgyalás! (Páris, julius 21) A francia rádió jelentése szerint Pétain tábornagy bűnügyének tárgyalását julius 23-án, hétfőn kezdik meg a párisi igazságügyminisztérium nagytermében. Az állami főügyész már befejezte Pétain ellen a vádirat elkészítését, amelyben az állam külső cs belső biztonsága ellen irányuló összeesküvéssel vádolja. Olyan vád ez, amelyért rendszerint golyó jár. Az angol rádió közlése szerint a Pétain elleni vádak között szerepel az is, iiogy az Eszakafrikában és Marokkóban partraszálló szabad francia csapatokra lövetett. Ezenkívül repülőtereket engedett át Sziriában a németeknek. A vádirat szerint Pétain arra is parancsot adott, hogy semmisítsék meg a francia repülőgépeket, nehogy azok a szövetségesek, vagy semleges állam területére menjenek. Az angol rádió szerint Pétain tábornagy nem egyenruhában áll a biróság elé. Román lap cikke a magyar-román ifjúság közötti barátság szükségességéről (Bukarest, julius 21) A Viktória cimü román lap a román és magyar ifjúság közötti barátság szükségességéről irt cikkében rámutat arra, hogy a fasiszták egyik kedvelt fegyvere volt a népek közötti gyűlölet szilasa és egyik népnek a másik ellen való uszítása. Ezáltal a népek közötti épitő barátságot rombolta szét, hogy igy könynyebben leigázhassa őket. A fasizmus számára könnyű zsákmány volt az ifjúság. Az ifjúság általában mindig lelkesedik és ezt a lángolóan lelkesedő ifjúságot könnyű megnyerni az egyes jelszavak számára. Könnyű volt ezek szerint a román és magyar ifjúságot egymás ellen uszítani. Meghamisították előttük egymás történetét és a gyűlöletet hirdették nekik. Ennek a politikának látható eredménye volt, mert a román és magyar ifjúság között igen nagy gyűlölet fejlődött ki, ahelyett, hogy összefogtak volna a közös ellenség: a német fasizmus ellen. Az ifjúságnak — tekintet nélkül nemzetiségére — érdeke, hogy szabadságban éljen, mert csak igy fejlődhet. A román és magyar ifjúság jogait csak ugy nyerheti el, ha egyesül és barátságban él. A szabadság érdekében nyújtson kezet a két nemzet ifjúsága és ne engedje, hogy a reakciósok újból éket verjenek közéjük! — fejezte be cikkét a román lap. Kossuth nem az emberiséget, hanem csak a magyarokat akarta felszabadítani Hercen és Kossufft találkozása A cári önkényuralom ellensége nagy elismeréssel nyilatkozik az osztrák zsarnokság által üldözött Kossuthról A Szovjetunióban nemrég ünnepelték Alexander Hcrccn halálának 75. évfordulóját. Hercen a 19. századbeli orosz szellemi életben óriási szereept játszott. Hercen a jobbágyfelszabadítás nagy harcosa, a szabad orosz sajtónak megalapítója. Az emigrációban kiadott lapja* a »Harang* az első cenzúrától mentes orosz folyóirat, — a cári önkényuralom bátor ellensége. Nagy tehetségét teljesen a haladás, a szabadság, a demokrácia ügyének a szolgálatába állította. Az orosz nép ma hálásan emlékszik meg azokról a nagy szolgálatokról, melyeket Hercen hazájának tett. Hercen étele nagyrészét emigrációban töltötte. Külföldön kiadott lapjával és irataival évtizedeken át befolyásolta a haladó prosz közvéleményt. Az emigrációban Hcrcel élénk kapcsolatot tartott fenn a francia, olasz, lengyel és magyar szabadságmozgalmak emigrációjának vezető egyéniségeivel. Hercen, ugyanugy mint Cseruikovszkij és az orosz demokratikus mozgalom más képviselői, rendkívüli szimpátiával kísérte a 48-as magyair szabadságharcot. Emlékirataiban 1849 ulán megbélyegzi Görgeyt, •az áruló hadvezért* s gyakran visszatér •a szerencsétlen, elárvult Magyarország* sorsára. 1819 után továbbra is állandó érdeklődéssel kisérle a uiacvar néö függetlenségi harcát. A két emigráns szívélyes jóviszonya Az emigrációban Hercen felkereste Kossuth Lajost. (51 Kossuth érdekelte, mint egyéniség is, — de mindenekelőtt* mint a magyar nemzet képviselőjével akart vele érintkezésbe lépni. Hercen közelebbről akart megismerkedni a magyar kérdésekkel, mert a magyar szabadság ügyét európai jelentőségű ügynek tckintelta Emlékirataiban egy egész fejezetet szentel Kossuthtal folytatott beszélgetéseinek s Kossuth jellemzésének. Meleg szimpátiával ir Kossuthról. Védelmébe veszi sok kifogás és szemrehányás ellen* amellyel az emigrációban Kossuthot iliették. Megértő szolidaritással magyarázza Kossuth nehéz helyzetét Feltétlenül meg van győződve jóhiszeműségéről és őszinleségégéről. De ez a szimpátia nem akadályozza meg Hercent abban* hogy elfogulatlanul és tárgyilagosan vizsgálja, mit nyújthat a magyar emigráció a reakció és a demokrácia között folyó nemzetközi harcban mint szövetséges, milyen fokig hajlandó és képes Kossuth a magyar nemzeti függietlens^ ügyét összekapcsolni más nemzetek nemzeti függetlenségi harcával és kora társadalmi mozgalmaival. Hercen 1853-ban Londonban kereste fel Kossuthot. Azután többször találkoztak és 1855-ben egy töltöltek cgyült. Az a jellemzés, angol nyaralóhelyen egy hónapot amelyet Kossuthról ad, nyilván több részletes beszélgetés összegezésének eredménye. Hogyan látta Ilercon Kossuthot? A magyar reakciós történetírás Kossuth Lajost tudvalevőleg mint idealista rajongót szokta ábrázolni. aki nem tudta ideáljait a valósággal összeegyeztetni s ezért >elvcsi;telle Iába alól n lalait*. Egésze*) másként látta Kossuthol Iicrcen, Kossuth ezt hang.sufi MONTEDOR kft., BUDAPEST, JÓZSEF-TÉR L Mindennemű textiláruk éa fonalak nagybani eladása. Képviseletek. Gnldbcrger-áruk állandóan raktáron. JJ^OLDL lyozla különös nyomatékkal — nem romantikus. Nem rajongó hazafi-forradalmár, mint az olasi Mazzini. nem utópikus szocialista. Kossuth a magyar ügy specialistája. Ebben rejlik ereje, cz szabja meg korlátait is. Realisztikusan látja a dolgokat. Nem vár hazájában máról-holnapra forradalmat. mint Mazzini. Földjének, hazájának mély ismerője. Nagyszerűen ismeri Délkeletcurópa kérdéseit is. 'Oroszország társadalmi viszonyait sokkal kevésbbé ismeri* mint politikai és katonai helyzetét. De ezen nincs mit csodálkozni. Hiszen erről akárhány orosz államférfi sem lud néhány általánosságnál és összefüggéstelen részletnél többel. Kossuth felhasználta az alkalmat, liogy kikérdezze Ilerccnt az orosz faluközösségről, a földesúri hatalomról. Részletesen informálta is Kossuthot Oroszország szociális viszonyairól. Rendkívül elismerőleg nyilatko* zik Kossuth beszédeiről* amelyeket Angliában 1855-ben Lengyelország érdekében lartott. •Kossuth beszédei ugy formai, mint tartalmi tekintetben rendkívül elismerésre méltók.* Figyelmét azonban egyáltalán nem kerüli el az a tény, hogy, Kossuthot Lengyelország ügye, mint a löbbi nemzetközi kérdéi is, voltaképpen csak Magyarországra való kihatásában érdekli •Amikor Kossuthtól távoztam, ezt kérdeztem magamtól! azonkívül, hogy hazájának függetlenségét szivén viseli, van-a még valami, ami közös Kossuth • és társai között? Mazzini arról álmodozott, hogy Olaszországgal cgyült az egész emberiséget felszabadítja. Ledru-Rollin Páris felszabadítása után az egész világ szabadságát akarta szigorú rendc'elckkel elérni. Kossuthnak aligha voltak gondjai az egész emberiséget illetőleg és ugy látf szjőtt, nem nagyon érdekelte* hogy hamarosan kikiáltják-e, Lisszabonban a köztársaságot...© Azt hiszem, felesleges iskolás! kommentárt írni Hercen szavaihoz. Hercen véleménye az volt, hogy, egy nemzet függetlenségi harc© annál sikeresebb, mennél jobban tudja ez a nemzet a maga ügyéi összekapcsolni más nemzetek fűg< getlenségi harcával és az egésí emberiség harcával a dernokrati< kus eszmények győzelméért J Ebben áll Hercen szavainak ak( tualitása a magyar dempkráci* számára. Eogarasi Béla Szeged Városi Szinház Igazgató: Dr Bárányi János' Műsor: Szombaton: Talárjárás. Vasárnap délután 3 órakor: Tatárjárás. Operett 3 felvonásban. Vasárnap délután 6 órakor: Szökik az asszonv. Operett 3 felvonásban Radnóthy Éva felléptével. Hétfőn délután 6 órakor Radnóthy Eva felléptével: Szökik az psszony. Operett 3 felvonásban. Kedden, szerdán, csütörtökön, pétt| leken délután 6órakor: Cigányprímás* Operett 3 felvonásban. I Rádiócsövek megérkeztek, minctei© jelzésű kaphaló. Amatőrbolt, KálvS| oa:u, fi^jidyarbani