Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-22 / 164. szám

8 DÉLMAGYARORSZA G 1945 junius 24. A szovjet ügyvéd a szovjet igazságszolgáltatásnak az a cél fa. hogy egyetlen szovjet polgárt se érten jogsérelem, bogy senkit se Ítéljenek el ártatlanul. A szovjet alkotmány a kővetkezőket mond ja t >A bírói eljárás a szövetséges köztársaságok, vagy az autonóm területek nyeiven folyik. Aki cil a nyelvet nőin bírja, annak számára biztosítva van a tolináesolás Joga. Úgyszintén jogukban áll a feleknek bíróságok elölt ügyüket saját anyanyelvükön előadni. A Szovjetunió minden bíróságának tárgyalása nyilvános, kivéve, ha a törvény kiitön ettől cltérőleg nem rendelkezik, de ez esetekben Is biztosítja a vádlottnak a védekezés lehetőségét.® A Szovjelunió törvényhozása a szovjet ügyvédnek nagy és lisztelelrerrTéltó szerepet biztosit. A szovjet ügyvéd pontosan ismeri az ügyet és igyekszik segítségére lenni a bíróságnak a határozat meghozatalában. Az ügyvédek a tárgyalásokon, mint védők, mint vádlók, vagy mint más epres felek képviselői vesznek részt. Ezenkívül az úgyvéd kötelessége a jogi tanácsadás; beadványok és más okiratok szerkesztése, törvények és egyéb jogszabályok magyarázata, jogi tanács magánosok és szervezetek részére. Ügyvédi tevékenységet jogtudományi főiskolát végzett személyek folytathalnak. Á lakosságnak nyújtandó jogsegély céljára területek és körzetenként ügyvédi kollégiumokat szerveztek. Aki ügyvédi tevékenységet akar folyatni, ügyvédi kollégiumba kérheti a felvételét. A kollégium a felvétel tárgyában teljes ülésen határoz. Hogy az ügyvédi tevékenység befolyásolását kiküszöböljék, a törvények megtiltják az ügyvédek foglalkoztatását állami szervezetekben vagy gyárakban. Kivételi képeznek azok, akiket állami vagy társadalmi szervezetek képviseleti szerveibe választanak meg. vagy akiket tanári, vagy tudományos munkára alkalmaznak. Az ügyvédek kollégiuma működésével kapcsolatos összes kérdésekben a testület közgyűlése és a közgyűlés által választott testű leti tanács utján határoz és jár cl. A testületi tanács tagjai közül választ elnököt, helyettes elnököt 'és titkárt. Az ügyvédi kollégiumokba tömörült ügyvedek munkájukat ügyvéd i tanácsadókban fejlik ki, ainclyeket városonként és kerületenként szerveztek. A tanácsadók vezetésével az ügyvédi kollégium tanácsa a kollégium valamelyik tagját hizza meg. A tanácsadó vezetójéuek feladata a munka megosztása az ügyvédek közölt és az ügyvédi dijak uiegállapitása, valamint felügyelet az ügyvédek munkája felett. Az ügyvédek munkáját azok fizetik, akik a tanácsadót .jogsegélyért igénybe veszik. Az ügyvédi dijakat a tanácsadó pénztárába kell befizetni. A pénztár a végééit munka mennyisége és minősége arányában fizeti a honoráriumokat a tanácsadókban dolgozó ügyvédeknek. A Vörös Hadsereg tagjai és azok családtagjai számára a jogi tanácsadók ingyenes jogsegélyt nyújtanak, díjmentesen készítenek kérvényeket, beadványokat és adnak felvilágosítást. A nagy honvédelmi háboru idc'jóni a szovjet ügyvédek értékes és hasznos munkát végezlek. A legkülönbözőbb jogi segítséget nyújtották a badbavonultaknak és családtagjaiknak. Egy hónap alatt több mint 17000 szovjet harcost és családiát részesilelték jogi tanácsban. A gázgyári szerződés homályos történeti multfa a Brenning-féle panamavádaktól a koncessziómeghosszabbításig Bonfsák fel az annak idején vádaskodásokra okol szolgáltató szerződést (Szeged, julius 21) Szeged életének fájó sebe: a gázgyári szerződés körüli vita az utóbbi időben kiujult Most azonban nem kenegetik. nem lapasztgalják, nem Hötözgetik többé ezt a fájó pontot, hanem merész elhatározással belevágnak. Az operáció már meg is kezdődött: a város házikezelésbe vette a Gázgyárat. A bázikrzelésbevélel törvényes alapon történt, tekintettel arra, hogy a gyár központi igazgatóágas nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit. A központi igazgatósága nem teljesítette ismeri el, követeli vissza az üzemet és ragaszkodik továbbra is az áramszolgáltatási koncesszióhoz. A tárgyalások most folynak, most várják vissza Szegedre a villamosmü mcgbizioltait, akik a város; mult héten átadott feltételeire hozzák a választ. Alkalmasnak látjuk a pillanatot, hogy még mielőtt a válasz megérkeznék és a tárgyaiások fonnia tovább szövődnék, visszapillantást vessünk a szerződés létrejöttének körülményeire és feltárjuk azokat a mult ködébe vesző homályos eseményeket, amelyek között a szerződés — nem a jelenlegi úgynevezett pótszerződés. hanem annak őse, az 1895-ben kötött eredeti szerződés — létrejött. Mi volt az a „vesepecsenyo a la Brenning ?" •Történelmi visszapillantásunkhoz® bőséges anyagot szolgáltatnak azok a röpiratcsaták és saj Lóperek, amelyek a pótszerződés megkötését megelőzték és követték. Az 1895-ben kötött szerződés 1935-ben járt le. A város közönsége már nehezen várta, hogy értékes erőmütelcpét birtokába vegye és maga magát láthassa el árammal, meg gázzal. De a tőke már jőclőre kinyújtotta karmait és előkészületeket lett, hogv az energiaszolgáltatási koncessziót ismét megszerezze. Azok, akik városuk sorsát szivükön viselték, természetesen tiltakoztak ez ellen a manőver ellen. A város parlamentben nagy ellenzéke volt a koncesszió meghosszabbításának, de kivül is akadtak tisztánlátó, bátor férfiak, akik felemelték szavukat a készülő szerződésmeghoszszabbitás ellen. Dr. Lázár Ferenc járásbiró és Raffay Sándor oki. gépészmérnök voltak azok, akik teljes mellszélességgel állottak ki mintegy a nép sorából és figyelmeztették á város közönségét, milyen merénylet készül ellene a koncesszió meghosszabbításával s ágállak., agitállak a háramlási jog megszerzése mellett. Mivel a tőke' szolgálatában álló sajtó nem adott helyet cikkeiknek, röpiratokban tárták a közgyűlés és a közönség elé azokat a hátrányokat, amelyekkel a koncesszió meghosszabbítása és azokat az előnyöket, a melyekkel meg nem hosszabbítása jár. Lázár Ferencnek, aki a népből jöttek bátor szókimondásával, purifikáló harci lobogójával mindvégig kitartott igaza mellett, sajtópere is keletkezett: sajtőpört indított egy személyét támadó cikk miatt becsületsértés és rágalmazás cim én. Az egyik 1932-ben kiadott röpirat előszavában ugyanis ezt irta Lázár: a szegedi közvilágítás ügye a legnagyobbfoku nyilvánosságot köveleli meg, nehogy a szerződés meghosszabbítása esetén az elkövetkezendő 30 évben is legyenek suttogó hangok: hja a szegedi közéleli menü egyik fogása ismét a »vesepecsenye a la Brcnning«. A Brenning módra készült vesepecsenye miatt érte sajtótámadás a fiatal járásbirót, aki a cikkre pörrcl válaszolt és a pör ítélőtáblai tárgyalására készített, bizonyítási kérelmet tartalmazó, terjedelmes beadványában a »Brenning-ügy« feltárásával magyarázta meg kijelentése érielmét. Brenning ur és a gázgyári alapszerződés Szeged városa 1895-ben kötött szerződést a francia Charles Gcorgi-cégget közvilágításának megszervezésére és a lakosságnak világítási energiával való ellátására. A város negyven évre a francia cégre ruházta a gázgyári konceszsziót. A szerződés megkötésénél a Georgi-cég részéről Szegeden tevékenykedett Brenning Izidor ügynök, aki a koncesszió elnyerése után konccssziógyüjtö kőrútja során Romániába utazott Ott. Brailában egy kis malheur történt Brenning úrral: megvesztegetés iniatt löbb városi emberrel együtt lefogták 'és a galaei törvényszék elé állították. A nyomozás során nála talált okiratokból és feljegyzésekből az derült ki, hogy Brenning nemcsak Brailában vesztegetett a koncesszió megszerzése érdekében, hanem előzőleg Szegeden Is hasonló módon dolgozott: a város több vezető tagját s löbb törvényhat. biz. tagot lepénzelt Kihallgatása alkalmával fel is sorolta egy csomó urnák a nevét, akiket állítása szerint Szegeden megvesztegetett. A Budapesti Hírlap 1895 julius 31-i száma íOIáh panama® cim alatt, a Libcraiiul Galaeian cimü román újság cikke nyomán ismertette a galaci törvényszék vizsgálóbirájának._ illetve ügyészének vádiratát, amelyben benne volt, bogy nem szórványos jelenségről, hanem rendszerről van szó, mert Brenning .Izidor nem először vesztegetett Brailában, hasonlóképpen cselekedett már Szegeden is. Több más budapesti lap szintén hozta ezeket a híreket 1895 október 1-től kczdödőleg. A tudósításokat átvették a szegedi lapok is s különösen a Szegedi Napló foglalkozott sokat és részletesen az üggyel. A Közvélemény cimü hetilap pedig határozottan vádolta a szegcdi közélet több funkcionáriusát, hogy Brenning Izidor megvesztegette őket. Tehát az 1895. "évi szerződést követő években a panamavádak a legszélesebb körben cl voltak terjedve Szegeden. A város vezetősége a vádak miatt rendkivüli tanácsülést tartott, tiltakozott a vádak ellen s a város jóhirneve érdekében a belügyminiszterhez fordult: diplomáciai uton szerezze be a galaci főtárgyalás Szegedre vonatkozó aktáit s folytasson le vizsgálatot az ügyben. Szükségesnek találta a város hatósága azt is, bogy dr. Wonter Gerő aradi ügyvéd személyében megfigyelőt küldjön a galaci főtárgyalásra. Wcntei* ügyvéd végighallgatta a főtárgyalást és bizalmas jelentéseit megküldte a szegedi főispáni hivatalnak. A galaci törvényszék Brenning Izidor és társai ellen bizonyítva látta a megvesztegetést, amely szerint az ügynök Brailában pénzt adott a városi funkcionáriusoknak, hogy azok hozzájáruljanak a városi világítási hálózat kiterjesztéséhez. Ezért a lapok híradása: szerint 1895 október 10-én Brenning Izidort 6 hónapi, Robcscut 3 hónapi, Pressu polgármesteri • hónapi. Sapira bankári 4 hónapi szabadságvesztésre Ítélték. Lázár járásbiró annakidején az Ítélőtáblához intézett beadványában hangsúlyozta: nem állítja és nem kívánja bizonyítani, hogy 1895-ben csakugyan vgjtt megvesztegetés, csak azt akarja hangoztatni. hogy panamavádak voltak elterjedve ebben az időben és ezek ellen a vádak ellen nem léptek fel kellő eréllyel, úgyhogy nz egész ügyet még ma is misztikus homály fedi. Mi sem állítjuk, hogy igenis történt panama, hiszen ma már ezt a dolgot nehéz volna perrendszerüen bizonyítani, de nyomatékosan rá keíl mutatnunk, hogy az az 1895-ben kötött szerződés. amelynek egyenes meghozzsznbbilása a ma érvényben lev® pótszerződés, ilyen, legalább is gyanús körülmények közölt szá-. lelett. Rá kívánunk mutatni arra is, a Lázár-féle beadvány nyomán, hogy 1932-ben, amikor a koncesaszió meghosszabbítása szóba került és végül meg is tőrtént, isméi a gyanúsítások egész sora indult el. A város vezetősége ugyanis hivatalos nyilatkozataiban már jóval a szerződésnek 1935-beni lejárta előtt pálcát tört amellett* hogy a gázgyárat házikezeléshe veendőnek, illetve megváttandónak tartja az 1895-ös szerződésben kikötött jogai alapján, illetve, bogy, a szerződés meghosszabbításáról szó sem lehel. Ezzel szemben lós idő múlva bizonyos pálfordulás volt tapasztalható a közélet kormánypárti szereplőinek részéről. A sajtóban nem kaptak helyet a koncesszió-meghosszabbítást ellenzők cikkei, ezért kellett Lázár Ferencnek és Raffay mérnöknek röpirali formához folyamodni. L® hiába harcolt Somogyi polgármester. meg dr. Pálfy József akkori h. polgármester a város tanácsában. a tekintélyes szánni közgyűlési ellenzék pedig a törvényhatósági bizottságban a koncessziói megk"sszabbitttfsSf ellen, a pótszerződést, egyenes folytatását ama Brenning-félének, mégis megkötötték. A világért sem állítjuk, hogyj akkor is törflint volna valatnii szabálytalanság, de utalunk azokra a perekre, amelyek éppen az ilyen gyanuokok miatt keletkeztek. vagy amelyek tápot .adtak' ilven gyanúsításoknak. Ilven volt például a P. 12.567/1936/15. szán* alatt indított Pásztor kontra Gázgvárügy, amelyet csodálatos vétellen folytán éppen annak a Lázár Ferencnek "osztottak ki a járásbíróságon tárgyalásra, aki pán éwel ezelőtt annyit harcolt a koncesszió meghosszabbítás ellen. Ebből a perből kiderült, hogy ai koncesszió-meghosszabbítás körül folyó csata idején nem egészei* erkölcsösnek mondható befolyásolás történt a sajtóban, tehát ® gyanúsítások nem minden alapi uélküliek Voltak. Ime rövidfen összefoglalva ez* a történeti múltja a gázgyári szerződésnek. Nem valami dicsősége® mult! Már csak ezért ls itt lenna az ideje, hogy szakítson a váró® ezzel a múlttal és a gázgyár telje® házikezelésbe vételével a szegedi villanyáram- és gázszolgáltatás uf korszaka kezdődjék. Szász Ferenc