Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-08 / 152. szám

DÉLMAGYABOBSZAG 1045 Jnlíüs 7. fni történjék p kastélyokkal? Oyermekűátitók, munkás-szanatóriumok, gazdasági iskolák legyenek a feudalizmus fellegváraiból! 1 1044 nyarán még görnyedő, igáén sínylődő parasztok nézlek véig fi sárguló búzatáblákon. Sóisjtva fenték és suhintották meg aszójukat. Aztán ha eljött a dél |s az nsszonyok meghozták a sörény ebédet, letelepedlek a kereszt övébe. Tűzött rájuk forrón a nap, le nem tehettek semmit. Olt yolt igyan közelükben az urasági kasély parkja, amelyben pompás :öíd fák, tölgyek, fenyők adtak árlyékot és kellemes üde illatot, dc dnek? Az uraságnak. 50—100 holdas parkok is vaníak egyes kastélyok körül, ahova :sak nyaralni járt le az uraság. Í

.eüü a zöld lugasba unottan, elzivni kedvelt szivarját, máskor jneg ha vendégei voltak, estefelé, (nikor egyébként is enyhült már ii meleg, elsétálgatott velük. A »hü« kertész csak távolról teste, fájjon nem talál-e valami kifogásolni valót. (Mert azt másnapra bem szabad ugYhagyni.) Igen, igy éllek a kastély árnyékában unottan és nagyúri módon l kastély és a föld urai. Unottan » könnyű gesztusokkal intézkedtek. vagy dühösen parancsoltak, ha az intéző, jspán,vagy másvalaki háborgatni merte őket A kastély árnyékában Csak egy hiba van. Az, hogy akinek 10f» holdja maradt, annak maradt a kastély Is, vagy legalább annak egy része. Meg kell váltani tőle. Mindenütt meg kell váltani, ahol kultur-, vagy szociális célokra szükség van rá! És hol, melyikre nincs? Melyik vidéken van elég gazdasági iskola, népfőiskola? Cs el Ichet-e képzelni kedvezőbb alkalmat gyermeknyaralók és munkásszanatóriumok létesítésére? A kastélyok olt állanak, körülöttük a felszabadult parasztság, amely emberfeletti munkával küzd a jövőjéért, küzd, hogy kiemelkedhessék abból a gazdasági és szellemi nyomorból, amibe a kastélyok süllyesztették. A kastélyok csak az övéké lehetnek, nekik kell, hogy szolgáljanak. A kastélyok árnyékában parasztgyerekek, gazda ági I kolások, nép® főiskolások készülődjenek az étet® harcra s a parasztság és munkás® ság gyermekei üdüljenek, vagyi gyógyuljanak a gyermeknyaralókká. szanatóriumokká alakitoll kastélyokban, mert csak igy válik teljessé a parasztság és munkásság fölszabadítása s igy kap egy kis elégtételt a mult szenvedéseiért Seres József. Azonban másféle népek is éllek I birtok on. Csak a park szélén 'tellett tulmenni, hogy a cselédek közé érjünk. Nekik már egész más Irnyékot jelentett ez. Előlük a napfényt vette el, az éltető szabadlágot fojtotta meg. Mint valami roppant terebélyes zsarnok fa, inielv alatt csak a gomba lud megélni, ugy állt a kastély a cselédviskók közvetlen közeiében. S iki nem bírta (ovább az árnyékban sinvlödést, az bemenekült a tahiba. Bemenekült, de cl nem moucliü he el1. A ka tély árnyéka oda 8 (Ihatott. Dc fordult egyet a kerék. A kasfélvok árnyékában ma furcsa világ járja. 1945-öt írunk és a parasztság korántsem olyan félénk már. A kastélybeli dáridók (amiket persze a paraszt már csak hirből ismert,, vagy messziről látott) megszűntek. Már ugy látszott őrökre, amikor nem is olyan régen mégegyszer mulatságtól' hangosodlak meg az üres termek. A földIgénylők százai tartották ott a tort, t nagybirtokok halotti torát. Péter Pál elmúlt. Élesednek a kaszák s íz ara lók olt, a kastély árnyékában, ott a zöld lugasban, vagy Izüslfcnyők hüs árnyékában fótvaszlják már el ebédjüket. A kasJélyok árnyéka mintha megváltótól! volna. Már nem olyan sötét, lem fenyegető. Sőt Az az érzélünk támad, hogy nem js oz árlyékban volt .ott a hiba. Most a kastélyok nemes célt is szolgál hatnak. Mi legyen n kastélyokkal? Itt az Alföldön, különösen Csabád megyében sok a kastély. Ha »z árnyéka nem fojtogatja is már » parasztot, fölvetődik a kérdés, mi legyen hát a kastélyokkal? Voltak akik azt mondták, le kell bontani. De miért? Hiszen láttuk: már nem veszedelmes. Azután meg nézzük csak: A kastélyok körül rendszerint szép 30—50—100 holdas parkokat találunk. Máshol meg gyönyörű gyümölcsöst. Lehet-e jobb alkalom, hogy nccsak megbűnhődjön, de némileg jóvá is tegye a kastély az évszázadokon keresztül elkövetett bűnöket? Olvastunk már róla, bogy főképp kulturc ólokra akarják használni Oskolák). „Belátja-e végre az emberiség, hogy a háború őrület?" Erdélyi Jenő dr., az európai hirii orvos hazaérkezve a haláltáborbél, Ismét elfoglalta helyét a kőzkórházban és nyilatkozik az Időszerű orvosi kérdésekről ' (Szeged, julius 7) A szegedi közkórházban olyan esemény történi, amelyre íróember nem talál más szót, mint — liöllöl Igazságszolgáltatás... Dr. Erdélyi Jenő, az curópaszerle elismert, kiváló sebész, fül-, orr- és gégespecialista ismét elfoglalta főorvosi állását. Erdélyi Jenó 1942 január l ével vált meg ettől az állásától a fasiszta törvények rendelkezései folytán. E sorok Írója 1941 karácsonyán búcsúztatta el a népszerű főorvost a Déimagyarország hasábjain a kővetkezőképpen: •Erdélyi Jenó, a közkórház rendelő főorvosa 34 évi nagyszerű munkásság után távozik a közkórházból. Távozása szomorú visszhangot keltettt különösen a szegéaybctcgck körében, akik déJelőtlönkint ott sereglenek minden áldott nap az ambulancia előtt, sknak és könyörögnek, hogy csak még ők sorrakerötjenck, mielőtt Erdélyi Jenő végleg kilép a közkórház kapuján.® A gyógyító kés újra munkában Erdélyi Jenő akkor közel 35 éves közszolgálat, legnagyobbrészt ingyenes munkálkodás, több mint 15.000 mtitét s ezek közölt 1000 koponyamülcl elvégzése után lépett ki a közkórházból, ahonnan ugy küldték el a nácizmus embertelen törvényei, mint egy bűnözőt, minden anyagi ellenszolgáltatásra jogosulatlan, hűtlen cselédet.., Azóta megjárta a deportáltak rémregénybe illő kálváriáját, követ tört az ausztriai Staekerauban, bányamunkát végzett. De a költői igazságszolgáltatásnak be kellett következnie, Erdélyi Jenő Családjával együtt viszszatért a nácipokolból és ismét elfoglalta főorvosi állását. Ebből az alkalomból kerestük fel a kiváló szakorvost, hogy megszólaltassuk terveiről, tudományos programjáról és működéséről. Arra a kérdésünkre, hogy milyen "érzésekkel ment vissza a kőzkőrházba, régi működési helyére, igy válaszolt: — Szívesen, örömmel mentem viszsza, hiszen ott töltöttem el munkáséletem legjavát. Ez az intézmény Debre Péter igazgató-főorvosnak és nekem köszönheti, hogy ma is fennáll. Somogyi Szilveszter polgármester — még sokan fognak emlékezni erre — mindent elkövetett, hogy a városi közkórház mint önálló intézmény megszűnjék és az egyetemhez csaloltassék. A mi szívós, éveken ét tartó harcunk akadályozta ezt meg. Az idő nekünk adott igazát. A kórház az egyetemmel nincs ellentétben, sőt annak mindenkor természetes tehermentesítője. Erdélyi Jenő elgondolkozik, jóllsmert, öntudatos, kissé kötekedő mosolya jelenik meg a skaja szögletében s balkan folytatja: — "Azóta sok mindén lörténf. Nagyol fordult a világ sora ... Most elsősorban feledni kell sokat, nagyon sokat... Lassan el kell feledni azt a sok embertelenséget, igazságtalanságot, törvénytelenséget, ami velünk tőrtént. Még ma sem értem, hogyan történhetett meg mindez Magyarországon, az első világháború leghumánusabb országában .. 1 Persze, ez már politika s politikával én nem foglalkozom. A Jövő tervel A jövő tervei iránt érdeklődtünk s miközben a válaszra vártunk, fülünkben csengett Erdélyi Jenő négy év előtti búcsúszava: •Sokat, nagy on sokat dolgoztam, de szívesen lettem. Szép volt ez az önzetlen munka s ha njra kellene kezdenem, Ismét csak orvos fennék...® — A régi program folytatása, olt, ahol elhagyni kényszer ültem — mondotta most Erdélyi Jenő főorvos s a régi tűz és határozottság csendül a hangjában. — Dolgozni tovább! Segíteni szegény, elesett embertársaimon, enyhíteni szenvedéseiket, gyógyítani, ha kell operálni, egyszóval: életet menteni és fenntartani. Anyagiakban sokat szenvedtünk, koldusok lettünk, élőiről kell mindent kozde nünk a siker több-kevesebb reményével... Az elveszett emberéleteket azonban cmbeTtia vissza nem adbalfa. Pedig de sokmillió veszett el. Vájjon belátja-e végre az emberiség, hogy a háborít őrület? Talán most végre eljön mégis csak az az Idő, amikor nem egyes emberek, hanem milliók (ognak határózni saját életük és haláluk, saját sorsak fölött! Dc ez már megint politika .., Időszerű kérdésre tért rá most Erdélyi Jenő főorvos. Az orvos nagy problémájára világitolt rá azzal, hogy: — Bizony, bennünk, orvosokban felmerül az a gondolat, hogy mi értelme annak, amikor mi mindent elkövetünk, a tudomány legújabb eszközeit felhasználva és fáradságot nem kímélve, hogy egy-egy emberélelet megmentsünk, vagy csak idéig-áráig meghosszabbítsák? Mi értelme minden* nek" akkor, amikor azt kell látnunk, hogy az emberiség színe-java, most már nem is csupán a harctereken, de odahaza, békés otthonában milliószámra pusztult el, nem is beszólva a koncentrációs táborokban, a halálgyárakban elpusztult milliókrólt Az orvos, az tgazi orvos lelkében azonban csak egyféle megoldása lebet ennek a problémának. Erdélyi Jenő is erre a megoldásra utal, amikor azt mondja: — Ar. emberélet a legdrágább', p<tolhatatlan kincs, amelyet megmenteni és megtartani a legszebb és legszentebb hivatás! Ez marad' számom4 ra a program a jövőben Is! . Tudományos munkásság — .Van-e főorVos urnák valamelg tudományos programja a jövőre nétr ve? — kérdezzük még. — Csak rövid ideje vagyok Itthon, nagyon sok nélkülözésen és megpróbáltatáson menlem keresztül. De legjobban fáj, bogy az évtizedében kérésziül szépen felépített szakkönyvtáramat idehaza barbár kezek fcldaltáb, szétszórták, tönkretették. Azért ez sem tört meg, a régi munkakedvvel folytatom tudományos kutatásai' mat. Szakmám egyes kérdéseit s ezelt megoldási módját hossza évtizedeit alatt szerzed tapasztalataim alapján másképpen tátoin, mint azt az általa* nos felfogás vallja és lanitja. Itt még lesz egy és más mondanivalóm.., Bizonyosra vesszük, bogy az illetékes körök odahalnak, hogy Erdélyi Jenő tudományos mondanivalóit végro az őt oly hosszú idő óta megillető helyről, egyetemi katedráról mondhassa el. Csányi Piri sk* Rendelet a rendőrség tagjainak anyagi ellátásáról [Budapest, julius 7.) Az ideiglenes nemzeti kormány rendeletet adott ki a magyar államrendőrség gazdasági illetményei és anyagi ellátása érdekében. A rendélet szerint a magyar államrendőrség alkalmazottait ugyanolyan ellátásban kell részesíteni, mint a honvédség „tisztjeit, tisztviselőit, altisztjeit, stb. A magyar államrendőrség „tagjainak előléptetésénél, illetve magasabb fizetési osztályba való kinevezésénél a honvédség tagjainak előléptetésére vonatkozó mindenkor fennálló rendelkezések alkalmazhatók. A magyar államrendőrség (a volt magyar királyi rendőrség tagjainak, Jovábbáazok özvegyeinek nvugdiját, kegydiját a 2500—1945. M. E. rendelet'25. §. 2. szakasza szerint kell megállapítani és az ott meghatározott alaphoz a jelen rendeletben megállapított pótdíj összegét kell hozzászámítani. Akik az államrendőrségnél történt kinevezés előtt szabadpályán működtek, ott eltöltött idejük, vagy annak egy része, legfeljebb azonban 20 óv á nyugdíjba beszámítható. A rendelet kl hirdetése napján lép életbe és rendelkezéseit ez év április elsejétől kezdődően visszaható erővel kell alkalmázni. A rendelet hatálybalépése ulán a rendelettel ellentétes rendelkezéseket az államrendőrség tagjaira nem lehet alkalmazni Újságíró igazolások felülvizsgálása Budapestről jelentik: Az igazoló bizottság központi titkársága elrendelte a Magyar Országos Újságírók Szövetségénél történt igazolások felülvizsgálását és az újonnan jelentkező újságíróknak az igazoló bizottság számára kiadott eljárási szabályok szerinti igazolását. Az újonnan kiküldött igazoló bizottságok felszólítanak mindenkit. hogy aki tud bármelyik ujságiró reakciós, németbarát, fasiszía müködéséröL haladéktalanul jelentse Nádor Jenőnek Budapest, VIII... Konti-utca 4U Népszava szere kesztősége.