Délmagyarország, 1945. július (2. évfolyam, 146-171. szám)

1945-07-31 / 171. szám

1<M5 luUus 3f. 3SMHSF5 |>£i,m auyakorszag Rákosi Máíyás beszél Elvtársaim! Szeged, Csongrád várinc-vc dolgozó Népe! Több., mint négy hónapjn nem voll alkalmam Szeged és Csongrád vármegye dolgozói előli beszámol­ni arról, hogv mit végzett a Magvar Kommunista Párl, hogyan látja a magvar jelen kérdéseit és mik a iervei a jövőre nézve. Mindiárl rálérck a legfontosabb ';érdésokre. Kedves hallgatóim Ind­ák. hogv a Magyar Kommunista Part javaslatára a nemzet elkezdte a háború romjainak eltakarítá­sát és az ország újjáépítését. A legsürgősebb feladatnak a vasul cs közlekedés helyreállítását teltük. Már az elöltem szólók elmondot­tál:. hogy ezen a téren a magyar dolgozóknak és a Magyar Kommu­nista Pártnak igen jelentős siikerei vannak Junius fohnmán és julius első felében a vasútépítés az előre meghatározott lervet kO százalék­kal niulla felül. (Éljenzés és taps.) Ez a szám beszédesen mmtatja, hogv ugy a magyar vasutasok, mint azoknak a gyáraknak mun­kásai, akik a mozdonyokat és vas­úti kocsikat javítják, nemcsak fel­ismerlek a közlekedés ncmzelépüő Jelentőségét, hanem teljes erővel Munkálkodnak is közre. Nagy örö­mömre szolgál, hogy ebben a mun­kában élen járnak á szegedi vas­utasok, akik éppen most fejezték l>e a százölvenedik vagon újjáépí­tését. (Éljenzés és taps.) Nagy tisz­tességnek tartom, hogv ezzel Kap­csolatban jelen lehelek azon nz ünnepségen, ahol azokat a szegedi vasúti rohammunkásokat fogják ünnepelni, akik éjt és napot eggyé­téve, fáradságot és anyaghiányt nem tekintve, dolgozlak azon, hogy Szeged városa is kivegye részét a nemzet közlekedésének újjáépíté­sében. Elvtársaim! Ugyanakkor, ami­kor megállapítjuk, hogy a vasnt helyreállítása jól folyik, meg ke 1 állapitanunk, hogy ebben a mun­kában, sajnos, messze elmarad a magánvállalkozás. Ami siker ezen a téren volt, azt elsősorban az ál­lami üzemeknek köszönhetjük. A magánvállalatok, a mngánlőkések, sajnos, alaposan lemaradlak és n negyedét sem teljesítették annak, amit a terv tőlük köveiéit. Ennek a lemaradásnak vannak anyagi okai, hiányzott néhol a vas, a fa, de kétségkívül ebben a lemara­dásban rosszindulatú szabotázs i.> közrejátszik. Ugylátszik, hogv van­nak még ezekben a körökben olyan erők, amelyek azt hiszik, bog/ visszafordíthatják az idő ke­lekét. Ezeknek azt mondjuk, hogy gondoljátok meg jól. mielőtt eléje fekszclck a vasúti újjáépítés roha­nó mozdonyának, mert megtörtén­het, hogy keresztülgázol rajiatok! (Éljenzés és taps.) A vidéki munkásság béreit is hozzá kell alakítani az uj árakhoz És a közlekedés újjáépítésével érezhetően gyorsul a nemzet vér­keringésének üleme. Érezzük, hogy erősödik a gazdasági élet, de ugyan akkor változatlanul megmarad egy csomó baj. A fiatal demokrácia eddig nem tudott eléggé gátat vet­ni az árak emelkedésének, bár két­ségkívül az utolsó kél hónapban meglassult az áremelkedés üteme Ennek következtében újra ál. kell nézni azokat a bérmegállapításo­kat és kollektív szerződéseket, amelyeket a munkásság körülbelül két hónappal ezelőtt kötött. És amennyiben kiderül, hogy a bé­rrk újra elmaradtak az áraktól, a';kor megfelelő béremelésről keli gondoskodni, mert a fialal demo­krácia nem építhet arra, hogy egyedül a munkásság viselje á nemzet felemelkedésének költsé­geit. Ezzel kapcsolatban felmerül a vidéki munkásság béremelésének kérdése. Szerte az országban ta­Í i:\sztaljuk, hogy a budapesti árak assan. de biztosan a vidéken is elterjednek és ha még országosan nem is ertek ei a budapesti ára­kat. de mindenütt olyan drágulási idézeti elő, amely szükségessé te­szi, Iiogv a vidéki ipari munkás­ság béreit hozzáalakítsuk a köz­ben felemelkedett vidéki árakhoz. A Kommunista Párt a Szociálde­mokrata Párttal és a szakszerve­zetekkel együtt a jövő héten a ma­ga teljes egészében felveti a bé­rek és árak viszonyának kérdését. Mi nagyon jól tudjuk, hogy ez a kérdés szorosan összefügg az in­fláció és hankjegvnyomás kérdésé­vel. Mi vigyázni fogunk arra, hogy nc induljon meg egy végtelen ver­senyfutás. Az emelt árakat nc kövessék tulmagas bérek, a lul­magas béreket még magasabb árak és a végén oda kerüljön az or­szág, mini 1921—22-ben, amikor egy villamosjegy 20ü0—301,0 koro­nába került. Mi meg akarjuk ál­lítani az inflációt, meg akarjuk ál­lítani azt a folyamatot, hogy sza­kadatlanul emelkedjenek a bérek és szakadatlanul emelkedjenek az árak. Az infláció elleni harcot csak a gazdák segítségével vívhatjuk meg sikeresen Ezért tehát gondosan meg fog­Í l'k nézni, meddig mehetünk a uTemetésben és ugyanakkor meg­kizdjük a harcot azért, hogy az árak emelkedését hmgszüntcssük. Ennek a harcnak egyrés7.c kétség­kívül az eddiginél erőteljesebb lépéseket követel a spekulánsok és feketézőkkel szemben. (Le vc­lü'i.) Nekünk azonban tisztában k( 11 lennünk barátaim azzal, hogy egyedül a spekulánsok elleni harc ezt a kérdést magában meg nem ol tja. Nekünk elsősorban arra k< 11 törekednünk, hogy ne enged­je emelkedni a legszükségesebb Fapirs t r andtáskák rendkívül olcsón, nagytételban is. Mindennemű papíráru nagy raktára. cyörgy imre Hu-lapéul, Deák Fereae-ulca 15. szám. Fióküzlet és üzem: Rózsa-utca 95. sz. Yiwa.lela«ákMk aa-v ár*m4*ilminw élelmiszerek és közszükségleti cik­kek árait. Ezért a Magyar Kom­munista Párt javasolni fogja, hogy a kenyérárakat lehetőleg a mos­tani szinten kell tartani a jövő termelési év folyamán is és a ke­nyérárak ne emelkedjenek öt-hat pengőnél magasabbra. Ezt meg le­het csinálni akkor, ha a mezőgaz­daság beszolgáltatja a termésadót és végrehajtja a kötelező beszol­gáltatást. Gondoskodni kell arról, hogy a villanyáram, a gázszolgáltatás* a vasul-, a villamosjegy költségei és a lakás ára stb. és mindazok a gazdasági tényezők, amelyek álla­mi kezelésben vannak, vagy ame­lyek re az államnak közvetlenül befolyása van, nc emelkedjenek. Ez az állani kezében levő gazda­sági lehelőség lesz a kiinduló pontja az infláció elleni harcnak De legyünk tisztában vele bará­taim, hogy a legjobb szándékunk is csődöt fog .mondani* hogyha nem tudjuk gyorsan és rendesen biztosítani a tcrméJicsznlgáltatást. Elsősorban a természetbeni adót és a ki> elező mennyiség beszol­gáltatását. Én nagyon örvendek, hogy itt magunk között sokezren vannak csongrádmegvei gazdák, régiek csak ugy, mint az ujak és elsősorban hozzájuk fordulok most, amikor erről a kérdésről be­szélek. A gazdafronton* a falu frontján a fiatal magyar demokrácia az utolsó félcszlcndőbcn egész sor fé­nyes győzelmet aratott. Az egész világ a legnagyobb elismeréssel adózod annak a fcgvclcmnek és rendnek, amellyel a falu szegény­sége megoldotta a földosztás kér­dését. Most már nyugodtan beszél­hetünk róla, hogy nem egyszer vezető körökben is a legnagyobb aggodalommal néztek a földosz­lásnak ilyen erőteljes, gyorsüte­mű megoldása elé. Attól tarlót­tak, hogv a földreform a mun­kásnép. a falusi tömegek szerve­zetlensége és fegyelmezetlensége következtében csődbe jut. A Kom­munista Párt bizolt a magvar falu fegyelmében és önludalában és igaza lelt neki. A földreform szer­te az országban a legnagyobb rendben folyt le és ennek folya­mán majdnem 700.030 földnélküli jutott földhöz. Ez volt a falu leg­nagyobb győzelme a fialal de­mokráciában. (Éljenzés és taps.) Alighogy befejeződött a földosz­tás, jött a vetés kérdése. Itt is. Muskáll' kézimuirtaüzle! mannu'lf Vcsz: gyapjúfonalat. IIICUllf II córát. horgolt nerzexipkét Hozott fonálból kötést, kötött kosztü­mök, ruhák összeállítását cs fehérnemű varrást, hímzést vállal. Előnyomd* most már beszélhetünk róla, ala­pos kétségek voltak. A sötéten­látók, a demokráciában nem bí­zók azt mondották, hogy nz ul gazdák, akiknek legtöbbje sem eké­vel. sem igával ncin rendelkezett, gyakran nem volt vetőmagjuk, a földel nem tudják megművelni. Mi ezzel szemben azt mondot­tuk — ép pcllenkczőleg —, hogy ha nem adjuk oda a földet még tavasszal azoknak, akiknek jussa van liozzá, akkor bevetetlenül ma­rad a föld. Ez a biztosítéka a vetésnek, hogy azonnal megkap­kapják az uj gazdák. Ezt a vitát szintén eldöntötte a fejlődés. Az uj gazdák megmutatták* hogy ba kell, tiz körmükkel is megművel­ték azt a földel, amelyet a ma­gyar demokrácia s benne a Kom­munista Párt jultalolt nekik. El­lenkezőleg. ha ma Magyarorszá­gon be nem vetélt területek van­nak és sajnos majdnem husz szá­zaléka a területeknek bevetetlen, az rendszerint ott fordul elő, ahol 150—ISO holdas gazdák vannak, akik nem tudták, vagy nem akar­ták a vct''sl elvégezni. A földhöz­jutlalollak itt is beváltották azt a reményt, amelyet a magyar rf­mokrácia cs a Kommunista Pír * beléjük helyezett A termésbe szolgáltatás lesz a demokrácia tüzpróbája A harmadik siker a földműve­lés., a falu szegénység frontján most mutatkozott. Áz aralás rend­ben, pontosan folyik szerte az országban, pedig nehézség yan épp elég, de nincs olyan nehézség, a melyet le nc győzne a falu szor­galmas. leleményes fötdhözjutta­tott uj gazdája. Ugy hogv ebben a tckinlelbcn is a legnagyobb re­ménnyel nézhetünk a jövő elé. Szerte üz országban amerre csak jártam., minden ült biztattak nz uj gazdák, hogy az uj termesből egy j szemet sem hagynak elveszni. Min-1 dcnl gondosan betakarítanak és gondoskodnak arról, Iiogv a vá­ros dolgozói, akik tavasszal segí­tettek nekik a földet megkapni, őszre kapjanak az ui kenyérből, a szabad termésből. Amerre csak jártain., mindenütt a falu népe ka­lás/koszorukkal. az első szabad termés első kalászaival, az utób­bi időben már a szabad termés búzájából sütött uj kenyérrel fo­gadott és igy rótta le háláját a Kommunista Pártnak, amely a ta­vasszal olyan eréllyel és btzn'óm­mal fogott hozzá a földosztáshoz. (Éljenzés és taps.) Nem kétséges számunkra, hogy az uj gazdák pontosan teljesíteni fogják a tcrmésheszolgáltatást, dc ugyanakkor tudjuk, hogy ez m:.­gában véve nem elég. Gondoskod­ni kell róla, hogy az egész ma­gyar falu, az egész magyar mező­gazdaság* a nagygazdák is, a kö­zépbirtokok is pontosan teljesít­sék azt a kötelezettségüket* ame­lyeket a fiatal demokrácia rájuk rótt. Nekik is meg kell crleniök, hogy a termésbeszolgáltatás lesz a fiatal magyar demokrácia első tüzpróbája. Közölhetem* hogy az a ter­mésbcszolgáltatási tervezet, ame­lyet. feltételezem, ma minden gaz­da ismer az országban, meglehe­tős harcoknak az eredménye. Vol­tak igen befolyásos körök, közlük a lemondott közellátási miniszter, Faraghó Gábor, akiknek az volt a tervük, hogy a gazdáktól, az ujak­tól csakúgy mint a régiektől, az utolsó szemig el kell venni a ter­mést és csak annyit kell meghagy­ni náluk, mini amennyi a fejadag­hoz és a vetéshez kcil. Ez lénye­gében a rosszhírű Jurcsek-tcrv­nek mostani folytatása lelt volna. Ezek a körök arra hivatkoznak, hogy amennyiben nem alkalmaz­nak kíméletlen kényszereszközö­ket, akkor a falu nem ad a város­nak enni, az ipari munkás éhezni fog. nem termel és emiatt az egész gazdasági életben áthidalhatatlan zavar keletkezik. Mi átláttunk a szilán. Megértettük, hogy cl a terv a falu dolgozóit szembe akarja állítani a táros dolgozóival Azt mondja a falu parasztjainak* elveszünk tőletek mindent, mert nz ipari munkásságnak kell. Ml ezzel a tervvel szembcszálltunk és ennek a vitának eredménye a mos­tani természetbeni adó és a ke­vés kötelező beszolgáltatás. Lé­nyegp az, hogy minél kisebb a gazda földterülete, annál keveseb­bet kell neki beszolgáltatni. Má­sik lényege az* hogy kímélje első­sorban a tavasszal főldhözjuttatott ui. gazdákat. A Kommunista Párt azt akarja* hogy a fölosztott ezer és tízezer holdak helyén minél előbb megelégedett, viruló* gazdag uj birtokok keletkezzenek és ezért mindent meg fogunk tenni* hogy az uj gazdákat talpraátlitsuk, hogy lehetőséget adjunk neki, hogy azon a földön, melyet a demokrácia juttatóit neki* mély és egészséget gyökeret verjen. Tudnia kell azonban mindenkincM, hogy a tavaly: harcok miatt, amelyeZ éppen szeptemberben, októberben ós novemberben folytak le, nem lehe­tett búzát vetni és Igy az Idén nagyon kcvé« a buta. At a mennyiség, melyet a Gazdag-cirkusz ttSS: szenzációs világhírű műsorral a Valéria-fórom

Next

/
Thumbnails
Contents